Fallout

Igen, Twitterről.

Az első kettő hiánypótló, nélkülük egyszerűen elképzelhetetlen a játék.

Mekkora derp lett a Bethesda, FFS...

Utóbbi nem izgat, mivel amíg nem lesz min. 50%-os leárazásban, addig nem ruházok be rá. Úgysem fut el a gépemen élvezhető módon és minőségben a játék, szóval tök ráérek.

Az gáz, ha nekem benne van mondjuk 40 órám, helyek 98%-át felfedeztem, még nem kezdtem teleportálgatni, de kb 3 hete a játék felé sem nézek?

@Night: A sírós Luke legyen az avatarod a képregény végéről.

Pedig mondom én, hogy fenn van a térképen szinte minden hely. Annyi, hogy egy elenyésző részükben még nem néztem be minden bokor mögé. (A leginkább élményromboló, hogy pár helyre először véletlen, később pedig akár két ízben is visszanéztem küldi miatt, és elég lehangoló, hogy a NPC-k és tárgyak egy az egyben respawnolnak, mintha a progi nem is tartaná lányegesnek, hogy megjegyezze az ottjártamat.

Kipróbáltam a Pip-boy alkalmazást a tableten... és hát bizony aki így játszik, az előtt le a kalappal. Egyedül a térkép lehet hasznos, de azért majd próbálkozom - most nekiálltam Very Hard-on, hogy a DLC-kig kőkemény karaktert hozzak össze :D

Derpfag.

A fasttravel hiánya miatt nem kezdenék neki, a többi teljesen vállalható, sőt alapból így kellett volna. :)

Hát nem tudom, engem talán pont a fast travel nem zavar annyira - hardon is csak a végén használtam már, mert mindenki egy lövés volt, akivel találkoztam - de ez már az a szint, amit nem hiszem, hogy bevállalnék csak azért, hogy szopassam magam, még, ha el is ismerem, hogy ha már "survival" a nehézségi fok neve, logikus, hogy ennyire szopatós.

Kint van a Codex 10 ezer szó feletti beszámolója!

rwurl=http://i.imgur.com/Daq1x.png

13 Shocking Facts about Fallout 4 That Will Forever Change the Way You Think about RPGs

Fallout 4 is a serious game full of caricatures; it's a comedy game without any funny parts; it's a 100+ hour single player shooter; it's a treadmill of linear fetch and kill quests coupled with atrocious writing. It's a shallow and simplistic game that struggles to create an illusion of depth and variety. It is a lazy, nonsensical, and fundamentally dumb piece of design that offers nothing of interest to the discerning cRPG player. I regret every minute I wasted playing this game. There is nothing more to say.

Todd apánk feje, amikor épp a negatív Steames beszámolókban gyönyörködik:

rwurl=http://i.imgur.com/zZll9fD.jpg

Bónuszkép a rajongóknak!

Én is hasonlóan éreztem, csak éppen tippre 60 óra után leálltam, és azóta sem folytattam :) (Amúgy nekem nem úgy tűnt, hogy még 40 óra hátra lenne)

Az ilyen nagyon bisz-basz dolgokat nem veszem bele (mondjuk kutassam fel az összes újságot), de úgy láttam legutóbb, hogy a térképen még 1-2 felfedezetlen helyszín volt, és melyeken már voltam, azokat nem úgy hagytam ott, hogy lenne még ott valami. (mármint persze, hogy volt, mivel az ellenfelekkel együtt az összes tárgy is resetelődik - tök jó így a beleélés)

Fújj radioaktivitásjelet a négyzetbe és ghoulsminket a hölgyire. Bár ez utóbbi kihagyható, ha tényleg azzal az anyaggal működnek a tusolóik. :)

Fallout 4 and the Sublime

And yet, despite an intensified focus on combat, the action in the latest Fallout is intermittent at most. The experience of play is marked by extended periods of quietude, a kind of contemplative silence that is nevertheless tense, inflected with a perpetual feeling of danger. It’s that tension, that enduring unease, which makes Fallout 4 so delightful. When Franklin accusatorily claims that the latest Fallout is “less cerebral” than the systems-focused isometric games, he accidentally gets at something interesting: the appeal of Bethesda’s latest lies beneath theme and strictly intellectual engagement. The appeal of the new Fallout lies in pure emotional response, the recasting of a negative tension as pure pleasure. It is sublime.

Drukkoljunk együtt azért, hogy a szerző csak egy orcátlan cklickbaiter legyen, és ne gondolja komolyan ezt az üres, fellengzős, totálisan cím-, sőt zsáneragnosztikus maszturbációt, ami már majdhogynem elárulja videojátékos szüzessége tényét. Akárhogy is, a részlet briliánsan szemlélteti, hogy mi az egyik legnagyobb baj a kortárs videojátékos újságírás egy aggasztóan méretes halmazával: a szakik titkon magukon alulinak érzik, hogy nördi mechanikai részletekről és őszinte szórakoztatófaktorról értekezzenek ahelyett, hogy bukott bölcsész énjük egójának nimbuszát fényezzék kétségbeesetten bizonygatva, hogy még egy F4-féle kommersz zsibáruban is van valami feltárásra érdemes transzcendens kvalitás, minek révén igazolni tudják saját maguknak, hogy mégis jó szakmai pályát választottak a Kotaku sarkában való loholással.

(Megj.: csak a fenti idézetet olvastam el belőle, részben mert a teljestől elriasztott ilyen gyöngyszemek megpillantása, mint "Everything described thus far – the omnipresent danger, the aesthetics of the gameworld, and the player-character’s sense of being – creates in Fallout 4 an incredible vehicle for creating sublime sensation." Politikusbeszéd, ráadásul zömében abszolút nem F4-specifikus, a jó életbe is már.)