Taktikai Konzerv írta: nagyon hangulatosnak tűnik, de ez az idő mechanizmus nem túl korlátozó?
Erről még korai lenne beszélnem, mivel még csak az elején járok. Kb 5 óra játék alatt, eddig kb 3 nap telt el a 30-ból. Minden nap ás éjszaka 8 (vagy 10?) szegmensre van felosztva. A világ felfedezése közben nem telik az idő, csak akkor ha küldetést végzel. Minden fő és mellék küldetéshez ki van írva, hogy az elvégzése hány szegmenst fogyaszt. Az egyszerűbben csak eggyet, de a bonyolultabbak 2-3 szegmensnyi időt is igényelhetnek.
Teszik, hogy rád bízza, hogy mit és hogyan akarsz megoldani. Pl van egy katonai tábor, ahol rabokat őríznek. Ha nagyon kemény legény vagy odamehetsz nappal és ha top Dark Souls/Elden Ring játékos vagy, akár még sikerülhet is a mentőakció. Ha sok pénzed van, megpróbálhatod bevesztegetni magad a táborba. Én inkább visszajöttem éjszaka, amikor az őrök egy része alapból aludt és vámpírként lemészároltam mindenkit. Ha nem csak a rabot mented, de a tábort is kiiktatod, két legyet üthetsz egy csapásra, mert így a területet uraló vámpírbojár befolyása is csökken. Ha eléggé lecsökken a befolyás, akkor elindul egy olyan küldetéslánc, aminek a végén megölheted az adott vámpírurat. Ehhez viszont nem kell az összes gyengítő küldetést letolni, hanem elég mondjuk a felüket. Tehát nem muszály (és szerintem nem is lehet) 100% - olni egy területet ilyen módon.
Ami nem tetszik és örülnék ha kikapcsolható lenne, hogy a képességek megtanulása is időszegmensbe kerül. 4-5 pont elosztása után azt vettem észre, hogy már eltelt a fél nap/éjszaka.
Bár mivel még csak az elején vagyok nem tudom mennyire lesz emiatt szoros az idő.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Szerintem vagy 25 éve vittem végig utoljára TS-t és a Firestormot. Anno gyerekként imádtam, csak aztán jött a Red Alert 2, amit úgy kb. mindenben 60x jobbnak tartottam és nagyjából az is lett a klasszikus C&C-m, amihez rendszeresen vissza-visszatérek egy kis skirmishre (abból is jó lenne végiggyúrni a kampányt már újra). A TS hangulatban viszont mindig csúcs volt, a küldetései pedig valahogy emlékezetesebbek annyira, hogy még ennyi idő után is megvolt néhány.
És ja, a kiváló pályák, a tökéletesen 90-es évek VHS-s hangulatot árasztó átvezetők, a fura 2D-s izometrikus de voxellel 3D-t is előállítani képes engine a színes dinamikus fényeivel és a bomba soundtrack egsézen magával ragadó atmoszférát rak össze, ami elviszi a hátán ezt... ezt az egyébként sok sebből vérző RTS-t. :D Nem nehéz észrevenni, hogy szerencsétlen Westwood a TS híresen elhúzódó, elmért fejlesztésével sokat markolt és keveset fogott, és így egy csomó ötlet vagy a kukában végezte vagy egyszerűen alul van használva a játékban, amitől az egész egy felpimpolt Tiberian Dawnnak hat mechanikailag, ami azért egy évvel a StarCraft után mindenképpen nagy csalódást kelthetett sokakban.
Pl. tök érdekes, ahogyan a terep deformálódni tud a nagyobb robbanásoktól, de semmi értelme nincs a játékmenet szempontjából, max mérgelődsz egy kicsit azon, hogy nem tudsz építkezni a bemélyesztett földdarabon. Menő, hogy a kék tibériumot fel lehet robbantgatni és a kékkel teli harvester jó nagyot is robban, de a használhatósága a dolognak eléggé limitált, mert buksz egy harvestert és egy teli tank tibériumot. :D A mindenféle tibériumlények ugyanakkor nagyon faszák és fájóan hiányoznak a C&C 3-ból, különösen a Firestormban tudják abszolút feldobni a pályákat, ott már kifejezetten figyelni kell arra, hogy feltűnik valami floater vagy visceroid, mert jó nagy pusztítást tudnak végezni. A Westwood Dune játékaiban mindig bírtam a homokférget, mint extra fenyegetést, na a TS ezt tudja sokkal érdekesebben megoldani, csak mint sok mindent, ezt a fícsörét is keveset használja.
Azt már említettem, hogy a pályák jók, de ez nemcsak az egyes küldetések változatosságát és ötletességét foglalja magában, hanem azt is, ahogyan az egész kampány fel van építve. Pl. a GDI kampányban akad 12 fő és 6 mellékküldetés, a C&C 3-hoz hasonlóan egy-egy mellékküldetés teljesítése pedig valamivel megkönnyíti az ahhoz kapcsolódó főküldetést. Bizonyos támadások hiánya, néhány extra egység, esetleg egy ingyen szuperfegyver a jutalom, na meg az, hogy nem különálló pályák sorozatának érzed a kampányt, hanem egy nagy egésznek. Még rejtett pálya is akad, amibe csak úgy lehet belebotlani, ha az egyik mapot alaposan felderíted és az egyik sarkában megtalálod a vonatot, ami odavisz.
A kezelőfelület viszont sajnos fáj. Nem lenne kötelező fájnia, mert egy csomó alternatív rajongói modokkal felpimpolt verziót lehet ingyenesen letölteni az internetről, első blikkre viszont apró bugokba futottam az egyik ilyennél, szóval maradtam az eredeti játéknál. Elsősorban a Vinifera lett volna fasza, ez ugyanis belerakja a TS-be a Red Alert 2-vel behozott, funkciók szerint osztott sidebart, amivel sokkal egyszerűbb kezelni az interfészt hála a hotkeyeknek és a kevesebb nyomogatásnak. Enélkül sajnos nagyon archaikusnak hat a játék kezelése, amit szerencsére ellensúlyoz az a tény, hogy C&C-ről van szó, a C&C meg ósdin is elég könnyen vezérelhető. Plusz a pathfinding nagyon jó, ami egy RTS-nél sokat számít.
A balansz elég egyértelműen el van cseszve, ahogyan a C&C-nél lenni szokott, de itt ez még a kampányra is rányomja a bélyegét kicsit. Sajnos itt még a "klasszikus" nehézségi szintek vannak, vagyis hardon egyszerűen erősebb egységei vannak az AI-nak, szóval abszolút normal szinten érdemes nekivágni az egyensúly megőrzése érdekében. Csak úgy meg egyértelműen egy kicsit túl könnyű a játék a balanszból kifolyólag. Nincs sok minden, amit GDI oldalon egy rakás titan vagy néhány disruptor ne tudna megoldani, főleg úgy, hogy a Nod nem igazán igyekszik a szemétkedéssel, pl. artillery-t alig használ. Ez már azért is furcsa, mert az alap TS kampányban egyértelműen az artillery a legelcseszettebb egység, egyszerűen kurva erős és a látszattal ellentétben nem lehet mozgással kicselezni a lövéseit. A Nod kampányban konkrétan csinálsz belőlük hármat, lerakod őket a bázisod közepére és meg van oldva a védelem.
A Firestorm szerencsére javít ezen, ott az artillery már tényleg csak arra jó, amire a neve is utal, továbbra is nagy sebzéssel, de kimozogható lövésekkel. Nehézségben is jobb az FS meg úgy egyébként mindenben azt leszámítva, hogy csak 9-9 pálya van mindkét oldalon mindenféle sidequestelés nélkül. Utóbbiért kár, de így is kimagaslóan jó a kiegészítő azt a néhány semmilyen pályát meg a fejét máshol felütő balanszproblémákat (mi a faszra jó a limpet drone??? miért csak felderít, miért nem sebez?????) leszámítva.
Szóval nagyon fasza játék a TS, de érezni rajta azt is, hogy a Westwoodnak égető szüksége volt az eredetileg Burst Studiosként felvásárlásra került Westwood Pacificre, akik kritikusabb szemmel néztek rá a C&C-re, orvosolták egy csomó gyerekbetegségét és adtak nekünk Red Alert 2-t, Generalst meg aztán EA Los Angeles néven C&C 3-mat.
Belekezdtem! Én is most járok a prológus végénél, eddig nagyon tetszik! A questek tényleg marha érdekesek voltak már eddig is, és tök jó, hogy nem feltétlenül úgy végződik, ahogy arra számítasz, és van hogy kemény döntéseket kell hozni. Az is tetszik, hogy a párbeszédek nincsenek feleslegesen bőlére eresztve, mint sok más RPG-ben, ahol megpusztulok a 10 perces szócsépléstől. Viszont kifejezetten jól vannak megírva. Ugyanez a talált scrollokkal, üzenetekkel: nem feleslegesen hosszú egyik sem, ezt a két-három bekezdést még elolvassa az ember.
Eddig a harc is nagyon tetszik, de az látszik, hogy rá kell érezni és akkor nagyon kiadja majd. Meg gondolom lesz csomó ability.
Igazából nem lenne ez rossz, de a brutális UE5 slopiness és az irtózatos jank kombinációja sajnos egy olyan elegyet ad ki, hogy ez engem inkább idegesít, mint szórakoztat, úgyhogy ment rá a shift+del, de ezeket a deveket mindenképp követni kell, mert valószínűleg a második rész már egész fasza lesz (és azt mondták, hogy már készül is).
Az a baj, hogy itt tényleg semmi nem stimmel :D olyan akadásokat, microstuttereket és kamera stuttereket produkál a játék, ami túlmutat még a szokásos UE5 stuttereken is :D a frame pacing sem jó, hiába fixálod 60fps-re vsync-kel, és ez kombinálva a katasztrofális mozgással/animációkkal meglehetősen frusztráló dolgokat eredményez.
Azt hiszem, nagyon jó döntés volt C&C 3 - Tiberian Sun - Firestorm - Kane's Wrath sorrendben végigvinnem ezeket a játékokat, mert a KW kampánya tökéletesen működik a Firestorm direkt folytatásaként, ugyanakkor a C&C 3 közben és utána is játszódik. Fura egyveleg, viszont a sztori szempontjából többé-kevésbé jól működik a három actre osztódó 13 pálya és sok fun apróság derül ki és magyarázódik el.
A történetnél persze sokkal fontosabb a játékmenet és ezen a téren a KW egyszerűen kurva jó. A 13 küldetés sajnos nem túl sok, főleg úgy nem, hogy végig a Nod oldalon harcolunk, de cserébe mindegyik pálya nagyon jó és játékidőben is teljes értékűek. Nincsenek 5 perces kommandós küldetések, a fix egységekkel játszandó részek inkább apró epizódok a bázisépítős pályákon, szóval hosszban kb. a C&C 3 50%-át teszi ki a játék, ami egy kiegészítőtől kellemes.
Sikerült azt is megoldani, hogy a kampány ne legyen egyhangú: a KW legjobb húzása a Red Alertre hajazó subfactionök használata és szerencsére mindegyikük feltűnik a kampányban is. Szóval oké, hogy csak Nod kampány van, de nemcsak a szimpla Nod tech tree-vel lehet játszani, hanem a Black Hand és a Marked of Kane alfrakciókkal is. Előbbi brutál lángszórós egységekkel és arra épülő fejlesztésekkel turbózza fel a Nod oldalt, utóbbi cyborg egységekre épít és mindkettő hatalmas fun. Ofkorsz multiban, skirmishben és global conquest módban a GDI és a Scrin is megkapja a saját szubfrakcióit, na és persze mindegyikükkel meg kell küzdeni a kampányban is. Nagyon jó kis C&C best ofok ezek, pl. a GDI Steel Talons frakciója titánokkal és wolverine-ekkel operál, szóval a TS nosztalgia adott.
Szerencsére itt már a balansszal sincs probléma, sikerült a C&C 3 gyermekbetegségeit kijavítani. A legszembetűnőbb változás nyilván a lelassított gazdasági rész, ami jelentősen javít a játékmenet dinamikáján úgy, hogy a KW-ban már a kampány is a tibériumgyűjtés lassabb tempójára lett szabva. Ettől maga a játék egyébként nem lett lassabb (hardon a kampány is komoly kihívás tud lenni részben az AI gyors tempója miatt), egyszerűen csak jobban oda kell figyelni az újabb és újabb mezők elfoglalására pont úgy, mint a klasszikus C&C-ben.
Ja és itt már a zene is maradandóbb élményt nyújt: összesen talán csak 3-4 új szám van, de mindegyik sokat számít és mindegyik üt. Kedvenc a végefőcím: https://www.youtube.com/watch?v=M5EO13xGOiQ
A 90 fps peccs működik a KW alatt is, szóval modernizációra itt is van lehetőség. Sőt, van egy tök jó 4K mod is, ami felskálázza a textúrákat és az effekteket.
Most járok 22 óránál, két halott bojárnál (a háromból) a térkép bő 80%-a felfedezve és még mindig 16 nap van hátra, hogy megmentsem a családom. Szóval ez a 30 nap nem annyira szorító időlimit, mint ahogy páran sírtak az a játék megjelenése után.
Sőt melléküldetésekkel már két olyan eseményt is feloldottam, amivel az idő letelte előtt is bármikor beugorhatok Brencishez, hogy kezdhessük a végső csatát.
Eddig tetszik a játék. Jó witcheres hagyomány szerint, egyes melléküldetések, más játékokban főküldetésnek is elmennének, maga a világ is kellemesen szlávos, jó pár magyar utalással.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Amikor 3 éve kijött ez a játék, valóságos hőseposz költődött mellé szimplán azért, mert egy napjainkban népszerű IP döntött úgy, hogy indie retro FPS-ként is kipróbálja magát. Jó sokat el is adtak belőle, a fanok esküdtek a nagyszerűségére, de a kritikák már jóval langyosabbak voltak. Utóbbiban az volt igazán meglepő, hogy a kifejezetten boomer shooterekre specializálódott youtube-erek és játékosok között is vegyes volt a fogadtatás. Nekem a demó bejött, de volt pont elég más lövölde akkoriban, szóval elraktam a "backlognak jó lesz" kategóriába egészen ezidáig.
Szerencsére egyáltalán nem bántam meg a Boltgunnal töltött időt. Tény, hogy messze nem hibátlan játék, viszont mégis egy nagyon kellemes egésszé tud összeállni egy nekem nagyon bejövős dizájnban. Emlékeim szerint az internet egy része azon volt fennakadva, hogy ez nem is igazi boomer shooter, sőt, igazából csak grafikában néz ki úgy, de egyébként egy modern árkád lövölde, a Doom 2016 WH40K skinbe ágyazott másolata. Ez erős túlzás, mert alapjaiban ez inkább a régi Doom (annyira, hogy az első pálya még át is emel egy részt a Doom E1M1-ből), csak feldúsítva a 2016-os reboot legjellemzőbb elemeivel. Szóval az elején nyomokban, a játék közepére viszont már teljesen old school pályákon kell bolyongani, amiken az ellenfelek nemcsak császkálnak, de nuDoom-osan spawnolnak is, pályánként egyszer-kétszer pedig zárt arénákban kell mind egy szálig kipurgálni az eretnekeket.
A Doommal való összevetést az teszi igazán viccessé, hogy a játékban irányítandó ultramarine mozgása kísértetiesen emlékeztet a Boltgun után 2 évvel megjelenő Dark Agesben "gyors tankként" mászkáló Doomguyra. Tekintélyt parancsolóan nagydarab, nehéz állatok vagyunk tehát, ami nyilván passzol egy űrgárdistához.
Nem vagyok nagy WH-s, de szerintem a setting tökéletesen el lett találva, igazából kicsit túl tökéletesen is. Autentikus space marine fegyverekkel irthatjuk a káosz háromféle, szintén autentikus seregét (csak Slaanesh hiányzik, de hát a folytatásra is kell tartogatni valamit, na) autentikus WH környezetben és az utóbbit tolták egy kicsit túl szerintem. Az epizódok (3 + 1 DLC) szinte mindegyike kellemes nyitott helyszíneken indul, de aztán valahogy mindig belekeverednek a mindenféle WH40K-s "techbázisokba", amik lehetnek sötét tech katakombák, sötét gótikus tech katedrálisok, sötét tech kohók, Tzeentch színeiben pompázó sötét gótikus tech katakomba-kohó-katedrálisok és ezek permutációi. Egy idő után kurvára egyhangú, de szerencsére a pályadizájn és a játékmenet érdekes tud maradni.
A pályák ugyanakkor nem indulnak túl érdekfeszítően: az első néhány szint érezhetően úgy lett kitalálva, hogy azok is könnyen boldoguljanak, akik még életükben nem láttak boomer shootert. A fegyverek és az ellenfelek is kicsit lassan csöpögnek (mondjuk egy modern 3D-s játékhoz képest még ilyenkor is sok van belőlük, ami jó), a továbbjutást sok helyen sárga festék segíti, alaposan el van magyarázva az FPS csínja-bínja. Túlzás kicsit talán, de nem baj az, ha szélesebb közönségnek készül egy retro grafikájú lövölde, hadd szokják a zoomerek.
Egyébként meg van is mit szokni még a tapasztaltabbaknak is, mert van a Boltgunban néhány érdekesséb. Pl. nagyjából átvették az asztali Warhammerből a strength és a toughness értékeket, így minden fegyvernek van egy pontban megjelenő erőssége (pl. a címadó boltgun STR4), minden ellenfélnek pedig egy szintén egyszámjegyű toughness pontja. Így nyilván minden ellenfélre olyan fegyverrel érdemes lőni, aminek az ereje megegyezik vagy meghaladja a toughness értékét. Ofkorsz egyáltalán nem idegen dolog ez egy FPS-től, de ebben a megvalósításban hatványozottan jobban kell figyelni a megfelelő fegyver alkalmazására, persze elsősorban a magasabb nehézségeken, ahol a sebzésbónuszok nagyon sokat számítanak. Pl. a tradicionálisan FPS-ben erős shotgun itt STR3-mat kapott, ami azt jelenti, hogy elsősorban a kisebb ellenfelek tömegoszlatására érdemes használni. Ugyanakkor a nagyobb testű monsztereknél sem feltétlenül hülyeség megpuskázni, hiszen a nagy szórású lövedékből több fog találni rajtuk... kivéve ha vagy két ponttal keményebbek a 3-asnál, akkor már közelre sem hatásos a shotgunnolás.
Ezt a rendszert sikerült megfejelni egy adag egészen érdekes power uppal. Az alap boltgunhoz pl. speciális lőszert lehet találni, amiből az adott pályán mindig csak egy bővített tárnyi van, de remek extra tulajdonságokat adnak (armor piercing, magasabb DPS, egyszerűen magasabb sebzés vagy lángoló töltények), az igazán menő viszont az, hogy a fejlesztők átvették a Tome of Power koncepciót a Hereticből. A legtöbb pályán lehet találni egyet a Machine Spirit névre keresztelt pickupból, ami felerősíti az éppen kezünkben lévő fegyvert, de mindegyiket máshogyan. A boltgun szimplán csak STR5-re erősödik, a plazmafegyverben viszont bővül a tár és felhevült állapotban sem sebzi meg a használóját, így spammelve konkrétan a játék igazi BFG-je válik belőle.
Ha ez a mix szimpatikusnak hangzik, akkor tutira be fog jönni a játék a hibáival együtt is. A negatívumok többsége pedig a balanszhoz kapcsolódik: akad egy-két brutálisan nagyot sebző ellenfél, a STR-toughness rendszer miatt a bossokba és egy-két minibossba is őrült sokat kell lőni, ha nem optimálisan oldjuk őket meg, ugyanakkor a játék valahogy mégis leginkább túl könnyű. Szerintem tapasztaltabb játékosoknak érdemes Hard vagy Exterminatus fokozaton nekiállni, én Exterminatuson toltam végig és bár volt néhány elég kemény rész, összességében mégsem egy Doom Eternal nightmare-en.
A másik negatívum sajnos a teljesítmény: Unreal Engine 4... Elég röhej, de ez a motor még ilyen minimál grafika mellett is rengeteget szaggat a töltés miatt, zsúfoltabb részeknél pedig még a teljesítmény is le tud esni kicsit, mert nem tudom, biztos túl sok az AI a pályán. Annyira nem zavaró a stutter, de érdemes szarakodni a beállításokkal és megnézni, hogyan fut a legsimábban, mert nekem defaulton borzalmas volt.
És ennyi, mindent összevetve én nagyon bírtam ezt a játékot, igazából még a története is okés, egy minimálsztoris Space Marine spinoff tulajdonképpen. Good shit, a folytatás meg már annyira Doom, hogy még Mick Gordon is lesz benne, szóval várós: https://www.youtube.com/watch?v=Qkg4CpTRugE
Szerk: Ja és a legjobb két hangulati fícsört nem is említettem:
- A T billentyű lenyomására emberünk rantel, kurva sok beszólása van, amikben hol az eretnekeket gyalázza, hol a császárt vagy magát élteti, zseniális.
- Ha abbahagyjuk a hentelést és megállunk, az ultramarine előkapja a Codex Astartest és elkezdi olvasgatni. Legjobb idle animáció evör.
Becsibészelt a Starcraft trailer, úgyhogy nekiültem újra a Starcraft 2-nek. Annyira jól sikerült, hogy le is pörgettem mindhárom kampányt. Ráadásul rájöttem, hogy a protoss kampányt ki sem toltam annak idején teljesen, úgyhogy nem is vágtam a történet végét. Nyilván az egész sztori ilyen blizzardos, campy, de én amúgy bírom ezeket, és hát eléggé epic egyben az egész, a befejezés is.
Amire nem is emlékeztem korábbról, hogy milyen jó a küldetések dizájnja, illetve hogy a küldetések közti fejlesztéssel milyen frankó cuccokat lehet szerezni (automatán kitermelő vespene rulz).
Igazából normál fokozaton elég könnyű volt, de nem volt kedvem nagyon ráfeszülni, hogy hardon álljak neki. Így meg nem kell sokat agyalni, meg mikrózni, ha megvan a megfelelő méretű sereg, akkor A attack a kijelölt területre, aztán csókolom, lehet mozizni :D esetleg egy-egy abilityt néha elnyomni.
szerintem a sztori elég gagyi SC:BW-hoz képest. de játszani baromi jó, elég sokat toltam vele.
talán a tetrishez hasonlitanám (sztori meg gameplay).
Kb erről szól a két rész:
ShowHide spoiler #
Wings of Liberty - zergeket felszabaditjuk, Kerrigan ember lesz
Heart of the Swarm - Kerrigan visszazergül, és végülis jobb a zergeknek hogy ha van egy hive mindjuk
de maga a kampánymechanika csodás, a játékmechanika is PvP meg AI ellen is jól lehet szórakozni.
Legacy of the Void capaign-t végig sem toltam csak custom gameket gép ellen, meg egy minimális multi.
Érdemes lenne befejezned, mert van néhány nagyon epic küldetés/map a protoss kampány végén. Aztán van még egy epilógus kampány, na ott meg pláne. Valamiért nagyon szeretem azokat a mapokat, ahol X ideig védekezned kell, közben meg egyre durvul a helyzet.
De amúgy ja, ez egy iszonyatosan jól kitalált játék. Jó lenne vissza ez a Blizzard :(
Nekem a zerg kampány felénél tűnt fel, hogy átment az egész sci-fiből powerfantasy-ba, meg ilyen wowos DOTA-s fantasyba a sztori, maradhattak volna végig scifinél, nem kellett volna a matrix/ dragonball -szerű "mindig van egy erősebb karakter" hülyeség, meg profécia, meg kiválasztott... stb.
Én is bevallom röstellkedve, hogy a Nova Covert Opsot még nem vittem végig. A HotS-ban kicsit csalódtam amiatt, hogy sok szempontból inkább MOBA mint RTS, a LotV-nál lelkes voltam, hogy megint RTS, Nova meg nagyon máshogy indult. :(
Amúgy mikori is a játék? Mert mai szemmel is szerintem kurva jól néz ki, és még egy zsebszámológépen is elfut (ugye maga a motor 1 cpu magot képes használni, bár lehet a patchekkel sikerült talán 2 szálra bővíteni, de nem biztos). Illetve ja, mind a mai napig élvezetes elovenni, mert az a Blizzard még értett a saját franchise-hoz. Azóta tippre kb. a programozók és designerek közül senki nem dolgozik már a blizznél.
Maga a játék hibátlanul néz ki. A közbülső jelenetek sem gázak, ahol prerender helyett in-engine mennek az átvezetők. Ráadásul ezekben elég nagy fejlődés fedezhető fel az epizódok között, legalábbis így, hogy egymás után toltam le őket, látványos volt.
Szerintem a teljesítményét visszafogja, hogy keveset tud kihasználni a prociból. Nyilván csak rápillantottam néha a statra de maxon ugye akasztja a 120fps-t (amit tud a monitorom), de amikor brutal sereget vonultattam fel és a ment a világ összes effektje, akkor néha 60 környékére is be tudott esni. Tippre ez itt draw call probléma lehet.
Így hogy már végigvitted késő igazából (mondjuk ott a Mass Recall is, amit nem érdemes kihagyni, szerintem én azt többet nyomtam mint a sima SC2-t), de érdemes DXVK alatt futtatni a játékot, egy kicsit megdobja az fps-t és jelentősen csökkenti a hülye stuttert is, amit csinál a játék töltés után.
Egyébként technikailag én mindig is kicsit fosnak tartottam az SC2-t, de néhány szempontból nem is öregedett jól amiatt, hogy baszott rá a Blizzard. A legtöbb futó játékuk modern API-kon fut, az SC2 nem és maga az engine is kicsit necces. Az még hagyján, hogy beesik az fps sok egységnél (ez RTS-nél sajnos előfordul, sok mindennek egy magon kell lennie műfaji sajátosságok miatt), de pl. a kizárólag a kampányküldetések közötti átvezető részekben (real-time átvezetők + a képernyőről képernyőre lépegetős beszélgetés-fejlesztgetős részek) használt indirect shadows beállítás pl. valami röhejesen rendszerigényes tud lenni egy mai videokártyán is.
Az meg okés, hogy jól néz ki, de tegyük hozzá, hogy ez főleg a LotV-ra és a számtalanszor vérfrissített multis map poolra igaz, a LotV meg azért annyira durván nem öreg (persze relatíve, mert amúgy 11 éves az is :D) és az a kampány azért már a videokártyát is szereti terhelni. Az összhatás meg fura tud lenni, mert a korábbi kampányokat nyilván nem újították fel grafikailag, szóval a Wings of Liberty kb. a Command & Conquer 3 szintjén indul, a LotV meg szinte már egy generációval magasabb ligában játszik látványban. :D
Szerintem jól jönne egy remaster látvány és engine szempontból is.
Wowowowow, ez az eredeti és a Brood War kampány az SC2 alatt, jól látom? Azonnal need! Pont néztem, hogy hát szegény Starcraft Remastered elég bután néz ki, az eredeti meg már hát régi szegénykém -- nekem alapvetően semmilyen nosztalgiám nincs a régi grafikákkal kapcsolatban, se stílust se techet tekintve, a modern jól kinező stuffokat szeretem.
Meg hát az SC2 UI / kényelmi kezelhetosegi dolgai után nehéz lenne visszamenni.
Ez valami zseni volt. Ilyennek kellene lennie egy AAA játéknak 2026-ban. Féltem hogy a játék majd -sok más AAA-nak hazudott játékhoz hasonlóan- majd igyekszik "megúszósra" venni vagy elsunnyogni az emergencet (tudjátok, amikor az elején fejbevernek minket, vagy kapunk egy "2 órával/nappal később" feéiratot) de nem. Itt konkrétan az első másodperctől kezdve láthattuk MINDENT. Szinte real-timeben kjövethetjük nyomon hogyan válik a hely egy érdekes art-deco/brutalista stílusú nagyvárosból, egy romos vériszamos pokollá. És bizony jó pár olyan jelenetet kapunk, ahol még én is -40-es gamerként jó pár játékkal a hátam mögött- tátott szájjal bámultam. Kis túlzással de a Modern Warfare 2-3 óta nem láttam ilyen epikus méretű és filmszerű összecsapásokat és nagyotálokat.
Csak reméltem, hogy nem baszarintják el a Gears - Emergencet de ez sokkal jobb lett, mint amire számítottam.
Hogy azért legyen egy kis kritika is... : Lehetett volna több olyan jelenet is, ahol helikopterezés mellet, mondjuk tankokat vagy más harcjárműveket is irányíthattunk volna... Az lényegesen szinesítette volna a játékmenetet. Valamint kicsit túl gyakran kaptunk olyan böhöm ellenfeleket, amiket aztán 15 percig csak lőni kellett.
De ettől eltekintve ez talán az eggyik legjobb Gears of War amivel eddig játszottam!
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
36 óra játéknál tartottam a 26-ik napon, szóval még 4 napom hátra volt amikor végül Brencis ellen mentem.
Nem vártam tovább, mert eddigre már kb mindent megcsináltam, amit akartam, felszinteztem magam -nem vesz el annyi időt a szintlépés, mint sokan tartottak tőle- és kb 3 napja már csak az időt pörgettem, hogy 1-2 idő múlásához kötött küldetést be tudjak fejezni.
Mindent összevetve kellemes witcher utánérzés volt. Mivel az a mi világunkban játszódik, jó volt magyar nevekkel és utalásokkal találkozni. Pl egy "világlátott" karakter fejtegette, hogy a Sangora völgye mekkora egy putri, de bezzeg ő egyszer volt Budán. Na AZ aztán város. :)
Tetszett, hogy a játék nem finomkodott. Ha nem figyeltél, vagy nem vettél figyelembe egy magától érthetődő dolgot, akkor fontos karakterek is meghalhattak, akár órákkal később.
Én pl egy ősi romot derítettem fel a románcpartneremmel, majd elérünk egy olyan kapuhoz, amin csak emberek mehettek át. Mivel éppen este volt, gondoltam semmi baj, majd holnap délben visszajövök. El is mentem csináltam pár melléküldetés, majd vagy 2 óra játék után arra mentem vissza, hogy a hölgyet darabokra tépte valami, amíg oda voltam. Koen meg is jegyzi, hogy milyen hülye volt, hogy egy védtelen nőt ott hagyott éjszakára a vadon közepén álló romban. Vagy két nappal korábbról kellett újrakezdenem a játékot, hogy pont reggel érjünk a romhoz és gond nélkül bemehessünk.
Amit talán negatrívumnak tudnék felhozni (bár lehet hogy csak én éreztem így) hogy a játék piszkosul erős első 2-3 órája után szerintem kicsit leül. Bár a fő és melléküldetések jó witceres hagyományokhoz méltóan változatosak és akad pár emlékezetes is köztük, de én pont azt nem láttam igazán, ahogy a tetteink felbőszítik a vámpírurakat.
Mármint persze van, egy "hírhedtsségi" rendszer és ahogy az egyre nő, úgy vezetnek be új rendelkezéseket ellenünk, de örültem volna ha játék középső szakaszában a vámpír bojárok és Brencis több "várgóképet" kaptak volna, hogy pl mit szólnak amikor olyam helyen csapunk le, ami a legjobban fáj pl megsemmisítjük a vérraktárokat.
A vámpírok nagyon jó karakterek voltak (különösen a vezér Brencis) és sajnálom, hogy a játék középső 20 órájában csak falragaszokon, leveleken és kikiáltókon keresztül képviseltették magukat.
Ettől függetlenül nem bántam meg a vásárlást és remek 36 órát töltöttem a játékkal. Nincs gigantikus térkép, hiszen egy kis völgyben vagyunk és kismillió egyenfeladat, de ez a feszesség nagyon jót tett a játékmenetnek. Azt éreztem, mint a Witcherben, hogy minden melléküldetésnek és kérdőjelnek értelme van.
Kicsit olyan érzésem van, mint a Witcher 1-2 után. Egy remek játék alapjait láttam, és biztos vagyok benne, hogy a következő Dawnwalker játék már kijavítja a hiányosságokat és egy még jobb kaland kerekedhet ki ebből.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Váááááááááááá még mindig nincs kinn virágboltban. Annyira vártam már, hogy gondoltam csak belekukkantok VR Pisti streamjébe, de aztán vagy 2-3 órára leragadtam előtte. Az látszik, hogy totál epic. És igen, én is valami megúszósra számítottam, valami trükkre. De nem baszki, tényleg brutál az egész. Szerintem ilyen részletességű grafikát még sosem láttam, ez tényleg next-gen baszki. És az már a videóból is átjön, hogy a játékmenet nagyon jól visszaadja az eredetit, viszont a mozgás meg egyéb dolgok pont úgy vannak felturbózva, hogy olyan nagyon smooth-nak tűnik az egész.
Bocs, benéztem, Visszaugrott a böngésző Dawnwalker-féle kommentre, ezért azt hittem, ha a 74-es kommentben is arról van szó. Bevallom, a Gears miatti lelkesedés is meglep 2026-ban, pláne szólóban.
Ha a Gears 4-5 vonal folytatódott volna, én sem lelkesedtem volna. Így is benne volt a pakliban, hogy elbaszarintják, de szerencsére az ellenkezője történt, és elképesztően fasza lett. Mármint, ez 2-3 óra stream alapján is egyértelmű, Prof meg végig is tolta. A beszámolók alapján úgy tűnik, hogy a woke sincs benne teljesen túltolva: vannak persze a kihagyhatatlan bossbitch karakterek, meg multiban a 120 féle gender zászló (lásd lentebb), de az előbbi még viselhető, az utóbbi meg nem érint, mert a Gears multiját sose szerettem.
Az első három részt couch coopban toltuk végig, de hát akkor még gyerekek voltunk, ma már ilyesmit gyakorlatilag lehetetlen összehozni, megvenni meg nem fogom, hogy neten lehessen tolni (főleg, hogy valószínűleg ott sem tudnánk összehozni értelmesen).
Erről még korai lenne beszélnem, mivel még csak az elején járok. Kb 5 óra játék alatt, eddig kb 3 nap telt el a 30-ból. Minden nap ás éjszaka 8 (vagy 10?) szegmensre van felosztva. A világ felfedezése közben nem telik az idő, csak akkor ha küldetést végzel. Minden fő és mellék küldetéshez ki van írva, hogy az elvégzése hány szegmenst fogyaszt. Az egyszerűbben csak eggyet, de a bonyolultabbak 2-3 szegmensnyi időt is igényelhetnek.
Teszik, hogy rád bízza, hogy mit és hogyan akarsz megoldani. Pl van egy katonai tábor, ahol rabokat őríznek. Ha nagyon kemény legény vagy odamehetsz nappal és ha top Dark Souls/Elden Ring játékos vagy, akár még sikerülhet is a mentőakció. Ha sok pénzed van, megpróbálhatod bevesztegetni magad a táborba. Én inkább visszajöttem éjszaka, amikor az őrök egy része alapból aludt és vámpírként lemészároltam mindenkit. Ha nem csak a rabot mented, de a tábort is kiiktatod, két legyet üthetsz egy csapásra, mert így a területet uraló vámpírbojár befolyása is csökken. Ha eléggé lecsökken a befolyás, akkor elindul egy olyan küldetéslánc, aminek a végén megölheted az adott vámpírurat. Ehhez viszont nem kell az összes gyengítő küldetést letolni, hanem elég mondjuk a felüket. Tehát nem muszály (és szerintem nem is lehet) 100% - olni egy területet ilyen módon.
Ami nem tetszik és örülnék ha kikapcsolható lenne, hogy a képességek megtanulása is időszegmensbe kerül. 4-5 pont elosztása után azt vettem észre, hogy már eltelt a fél nap/éjszaka.
Bár mivel még csak az elején vagyok nem tudom mennyire lesz emiatt szoros az idő.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Command & Conquer: Tiberian Sun és Firestorm
Szerintem vagy 25 éve vittem végig utoljára TS-t és a Firestormot. Anno gyerekként imádtam, csak aztán jött a Red Alert 2, amit úgy kb. mindenben 60x jobbnak tartottam és nagyjából az is lett a klasszikus C&C-m, amihez rendszeresen vissza-visszatérek egy kis skirmishre (abból is jó lenne végiggyúrni a kampányt már újra). A TS hangulatban viszont mindig csúcs volt, a küldetései pedig valahogy emlékezetesebbek annyira, hogy még ennyi idő után is megvolt néhány.
És ja, a kiváló pályák, a tökéletesen 90-es évek VHS-s hangulatot árasztó átvezetők, a fura 2D-s izometrikus de voxellel 3D-t is előállítani képes engine a színes dinamikus fényeivel és a bomba soundtrack egsézen magával ragadó atmoszférát rak össze, ami elviszi a hátán ezt... ezt az egyébként sok sebből vérző RTS-t. :D Nem nehéz észrevenni, hogy szerencsétlen Westwood a TS híresen elhúzódó, elmért fejlesztésével sokat markolt és keveset fogott, és így egy csomó ötlet vagy a kukában végezte vagy egyszerűen alul van használva a játékban, amitől az egész egy felpimpolt Tiberian Dawnnak hat mechanikailag, ami azért egy évvel a StarCraft után mindenképpen nagy csalódást kelthetett sokakban.
Pl. tök érdekes, ahogyan a terep deformálódni tud a nagyobb robbanásoktól, de semmi értelme nincs a játékmenet szempontjából, max mérgelődsz egy kicsit azon, hogy nem tudsz építkezni a bemélyesztett földdarabon. Menő, hogy a kék tibériumot fel lehet robbantgatni és a kékkel teli harvester jó nagyot is robban, de a használhatósága a dolognak eléggé limitált, mert buksz egy harvestert és egy teli tank tibériumot. :D A mindenféle tibériumlények ugyanakkor nagyon faszák és fájóan hiányoznak a C&C 3-ból, különösen a Firestormban tudják abszolút feldobni a pályákat, ott már kifejezetten figyelni kell arra, hogy feltűnik valami floater vagy visceroid, mert jó nagy pusztítást tudnak végezni. A Westwood Dune játékaiban mindig bírtam a homokférget, mint extra fenyegetést, na a TS ezt tudja sokkal érdekesebben megoldani, csak mint sok mindent, ezt a fícsörét is keveset használja.
Azt már említettem, hogy a pályák jók, de ez nemcsak az egyes küldetések változatosságát és ötletességét foglalja magában, hanem azt is, ahogyan az egész kampány fel van építve. Pl. a GDI kampányban akad 12 fő és 6 mellékküldetés, a C&C 3-hoz hasonlóan egy-egy mellékküldetés teljesítése pedig valamivel megkönnyíti az ahhoz kapcsolódó főküldetést. Bizonyos támadások hiánya, néhány extra egység, esetleg egy ingyen szuperfegyver a jutalom, na meg az, hogy nem különálló pályák sorozatának érzed a kampányt, hanem egy nagy egésznek. Még rejtett pálya is akad, amibe csak úgy lehet belebotlani, ha az egyik mapot alaposan felderíted és az egyik sarkában megtalálod a vonatot, ami odavisz.
A kezelőfelület viszont sajnos fáj. Nem lenne kötelező fájnia, mert egy csomó alternatív rajongói modokkal felpimpolt verziót lehet ingyenesen letölteni az internetről, első blikkre viszont apró bugokba futottam az egyik ilyennél, szóval maradtam az eredeti játéknál. Elsősorban a Vinifera lett volna fasza, ez ugyanis belerakja a TS-be a Red Alert 2-vel behozott, funkciók szerint osztott sidebart, amivel sokkal egyszerűbb kezelni az interfészt hála a hotkeyeknek és a kevesebb nyomogatásnak. Enélkül sajnos nagyon archaikusnak hat a játék kezelése, amit szerencsére ellensúlyoz az a tény, hogy C&C-ről van szó, a C&C meg ósdin is elég könnyen vezérelhető. Plusz a pathfinding nagyon jó, ami egy RTS-nél sokat számít.
A balansz elég egyértelműen el van cseszve, ahogyan a C&C-nél lenni szokott, de itt ez még a kampányra is rányomja a bélyegét kicsit. Sajnos itt még a "klasszikus" nehézségi szintek vannak, vagyis hardon egyszerűen erősebb egységei vannak az AI-nak, szóval abszolút normal szinten érdemes nekivágni az egyensúly megőrzése érdekében. Csak úgy meg egyértelműen egy kicsit túl könnyű a játék a balanszból kifolyólag. Nincs sok minden, amit GDI oldalon egy rakás titan vagy néhány disruptor ne tudna megoldani, főleg úgy, hogy a Nod nem igazán igyekszik a szemétkedéssel, pl. artillery-t alig használ. Ez már azért is furcsa, mert az alap TS kampányban egyértelműen az artillery a legelcseszettebb egység, egyszerűen kurva erős és a látszattal ellentétben nem lehet mozgással kicselezni a lövéseit. A Nod kampányban konkrétan csinálsz belőlük hármat, lerakod őket a bázisod közepére és meg van oldva a védelem.
A Firestorm szerencsére javít ezen, ott az artillery már tényleg csak arra jó, amire a neve is utal, továbbra is nagy sebzéssel, de kimozogható lövésekkel. Nehézségben is jobb az FS meg úgy egyébként mindenben azt leszámítva, hogy csak 9-9 pálya van mindkét oldalon mindenféle sidequestelés nélkül. Utóbbiért kár, de így is kimagaslóan jó a kiegészítő azt a néhány semmilyen pályát meg a fejét máshol felütő balanszproblémákat (mi a faszra jó a limpet drone??? miért csak felderít, miért nem sebez?????) leszámítva.
Szóval nagyon fasza játék a TS, de érezni rajta azt is, hogy a Westwoodnak égető szüksége volt az eredetileg Burst Studiosként felvásárlásra került Westwood Pacificre, akik kritikusabb szemmel néztek rá a C&C-re, orvosolták egy csomó gyerekbetegségét és adtak nekünk Red Alert 2-t, Generalst meg aztán EA Los Angeles néven C&C 3-mat.
Belekezdtem! Én is most járok a prológus végénél, eddig nagyon tetszik! A questek tényleg marha érdekesek voltak már eddig is, és tök jó, hogy nem feltétlenül úgy végződik, ahogy arra számítasz, és van hogy kemény döntéseket kell hozni. Az is tetszik, hogy a párbeszédek nincsenek feleslegesen bőlére eresztve, mint sok más RPG-ben, ahol megpusztulok a 10 perces szócsépléstől. Viszont kifejezetten jól vannak megírva. Ugyanez a talált scrollokkal, üzenetekkel: nem feleslegesen hosszú egyik sem, ezt a két-három bekezdést még elolvassa az ember.
Eddig a harc is nagyon tetszik, de az látszik, hogy rá kell érezni és akkor nagyon kiadja majd. Meg gondolom lesz csomó ability.
A nagy kár, hogy szörnyű UE5 slop az egész.
Chief Exorcist
Igazából nem lenne ez rossz, de a brutális UE5 slopiness és az irtózatos jank kombinációja sajnos egy olyan elegyet ad ki, hogy ez engem inkább idegesít, mint szórakoztat, úgyhogy ment rá a shift+del, de ezeket a deveket mindenképp követni kell, mert valószínűleg a második rész már egész fasza lesz (és azt mondták, hogy már készül is).
Chief Exorcist
Meanwhile a fejlesztők Calude-nak:
"Create the second, better version of this game. Everything must be bigger, better. Make no mistakes."
:D
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
Az a baj, hogy itt tényleg semmi nem stimmel :D olyan akadásokat, microstuttereket és kamera stuttereket produkál a játék, ami túlmutat még a szokásos UE5 stuttereken is :D a frame pacing sem jó, hiába fixálod 60fps-re vsync-kel, és ez kombinálva a katasztrofális mozgással/animációkkal meglehetősen frusztráló dolgokat eredményez.
Chief Exorcist
en mar mondtam neki, hogy irjon nekem egy xcom3-at. exitelt fatal errorral :D szart sem tudnak ezek a mesterseges uninteligenciak :)
Parizer forever.
Én azt nem értem miert van screen tearing szeru anomalia cutscenek alatt amikor a jatekban meg minden okes.
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Meg a DoF is ugrál az is marha zavaró
Chief Exorcist
Command & Conquer 3: Kane's Wrath
Azt hiszem, nagyon jó döntés volt C&C 3 - Tiberian Sun - Firestorm - Kane's Wrath sorrendben végigvinnem ezeket a játékokat, mert a KW kampánya tökéletesen működik a Firestorm direkt folytatásaként, ugyanakkor a C&C 3 közben és utána is játszódik. Fura egyveleg, viszont a sztori szempontjából többé-kevésbé jól működik a három actre osztódó 13 pálya és sok fun apróság derül ki és magyarázódik el.
A történetnél persze sokkal fontosabb a játékmenet és ezen a téren a KW egyszerűen kurva jó. A 13 küldetés sajnos nem túl sok, főleg úgy nem, hogy végig a Nod oldalon harcolunk, de cserébe mindegyik pálya nagyon jó és játékidőben is teljes értékűek. Nincsenek 5 perces kommandós küldetések, a fix egységekkel játszandó részek inkább apró epizódok a bázisépítős pályákon, szóval hosszban kb. a C&C 3 50%-át teszi ki a játék, ami egy kiegészítőtől kellemes.
Sikerült azt is megoldani, hogy a kampány ne legyen egyhangú: a KW legjobb húzása a Red Alertre hajazó subfactionök használata és szerencsére mindegyikük feltűnik a kampányban is. Szóval oké, hogy csak Nod kampány van, de nemcsak a szimpla Nod tech tree-vel lehet játszani, hanem a Black Hand és a Marked of Kane alfrakciókkal is. Előbbi brutál lángszórós egységekkel és arra épülő fejlesztésekkel turbózza fel a Nod oldalt, utóbbi cyborg egységekre épít és mindkettő hatalmas fun. Ofkorsz multiban, skirmishben és global conquest módban a GDI és a Scrin is megkapja a saját szubfrakcióit, na és persze mindegyikükkel meg kell küzdeni a kampányban is. Nagyon jó kis C&C best ofok ezek, pl. a GDI Steel Talons frakciója titánokkal és wolverine-ekkel operál, szóval a TS nosztalgia adott.
Szerencsére itt már a balansszal sincs probléma, sikerült a C&C 3 gyermekbetegségeit kijavítani. A legszembetűnőbb változás nyilván a lelassított gazdasági rész, ami jelentősen javít a játékmenet dinamikáján úgy, hogy a KW-ban már a kampány is a tibériumgyűjtés lassabb tempójára lett szabva. Ettől maga a játék egyébként nem lett lassabb (hardon a kampány is komoly kihívás tud lenni részben az AI gyors tempója miatt), egyszerűen csak jobban oda kell figyelni az újabb és újabb mezők elfoglalására pont úgy, mint a klasszikus C&C-ben.
Ja és itt már a zene is maradandóbb élményt nyújt: összesen talán csak 3-4 új szám van, de mindegyik sokat számít és mindegyik üt. Kedvenc a végefőcím:
https://www.youtube.com/watch?v=M5EO13xGOiQ
A 90 fps peccs működik a KW alatt is, szóval modernizációra itt is van lehetőség. Sőt, van egy tök jó 4K mod is, ami felskálázza a textúrákat és az effekteket.
Blood of the Dawnwalker.
Most járok 22 óránál, két halott bojárnál (a háromból) a térkép bő 80%-a felfedezve és még mindig 16 nap van hátra, hogy megmentsem a családom. Szóval ez a 30 nap nem annyira szorító időlimit, mint ahogy páran sírtak az a játék megjelenése után.
Sőt melléküldetésekkel már két olyan eseményt is feloldottam, amivel az idő letelte előtt is bármikor beugorhatok Brencishez, hogy kezdhessük a végső csatát.
Eddig tetszik a játék. Jó witcheres hagyomány szerint, egyes melléküldetések, más játékokban főküldetésnek is elmennének, maga a világ is kellemesen szlávos, jó pár magyar utalással.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Warhammer 40k: Boltgun
Amikor 3 éve kijött ez a játék, valóságos hőseposz költődött mellé szimplán azért, mert egy napjainkban népszerű IP döntött úgy, hogy indie retro FPS-ként is kipróbálja magát. Jó sokat el is adtak belőle, a fanok esküdtek a nagyszerűségére, de a kritikák már jóval langyosabbak voltak. Utóbbiban az volt igazán meglepő, hogy a kifejezetten boomer shooterekre specializálódott youtube-erek és játékosok között is vegyes volt a fogadtatás. Nekem a demó bejött, de volt pont elég más lövölde akkoriban, szóval elraktam a "backlognak jó lesz" kategóriába egészen ezidáig.
Szerencsére egyáltalán nem bántam meg a Boltgunnal töltött időt. Tény, hogy messze nem hibátlan játék, viszont mégis egy nagyon kellemes egésszé tud összeállni egy nekem nagyon bejövős dizájnban. Emlékeim szerint az internet egy része azon volt fennakadva, hogy ez nem is igazi boomer shooter, sőt, igazából csak grafikában néz ki úgy, de egyébként egy modern árkád lövölde, a Doom 2016 WH40K skinbe ágyazott másolata. Ez erős túlzás, mert alapjaiban ez inkább a régi Doom (annyira, hogy az első pálya még át is emel egy részt a Doom E1M1-ből), csak feldúsítva a 2016-os reboot legjellemzőbb elemeivel. Szóval az elején nyomokban, a játék közepére viszont már teljesen old school pályákon kell bolyongani, amiken az ellenfelek nemcsak császkálnak, de nuDoom-osan spawnolnak is, pályánként egyszer-kétszer pedig zárt arénákban kell mind egy szálig kipurgálni az eretnekeket.
A Doommal való összevetést az teszi igazán viccessé, hogy a játékban irányítandó ultramarine mozgása kísértetiesen emlékeztet a Boltgun után 2 évvel megjelenő Dark Agesben "gyors tankként" mászkáló Doomguyra. Tekintélyt parancsolóan nagydarab, nehéz állatok vagyunk tehát, ami nyilván passzol egy űrgárdistához.
Nem vagyok nagy WH-s, de szerintem a setting tökéletesen el lett találva, igazából kicsit túl tökéletesen is. Autentikus space marine fegyverekkel irthatjuk a káosz háromféle, szintén autentikus seregét (csak Slaanesh hiányzik, de hát a folytatásra is kell tartogatni valamit, na) autentikus WH környezetben és az utóbbit tolták egy kicsit túl szerintem. Az epizódok (3 + 1 DLC) szinte mindegyike kellemes nyitott helyszíneken indul, de aztán valahogy mindig belekeverednek a mindenféle WH40K-s "techbázisokba", amik lehetnek sötét tech katakombák, sötét gótikus tech katedrálisok, sötét tech kohók, Tzeentch színeiben pompázó sötét gótikus tech katakomba-kohó-katedrálisok és ezek permutációi. Egy idő után kurvára egyhangú, de szerencsére a pályadizájn és a játékmenet érdekes tud maradni.
A pályák ugyanakkor nem indulnak túl érdekfeszítően: az első néhány szint érezhetően úgy lett kitalálva, hogy azok is könnyen boldoguljanak, akik még életükben nem láttak boomer shootert. A fegyverek és az ellenfelek is kicsit lassan csöpögnek (mondjuk egy modern 3D-s játékhoz képest még ilyenkor is sok van belőlük, ami jó), a továbbjutást sok helyen sárga festék segíti, alaposan el van magyarázva az FPS csínja-bínja. Túlzás kicsit talán, de nem baj az, ha szélesebb közönségnek készül egy retro grafikájú lövölde, hadd szokják a zoomerek.
Egyébként meg van is mit szokni még a tapasztaltabbaknak is, mert van a Boltgunban néhány érdekesséb. Pl. nagyjából átvették az asztali Warhammerből a strength és a toughness értékeket, így minden fegyvernek van egy pontban megjelenő erőssége (pl. a címadó boltgun STR4), minden ellenfélnek pedig egy szintén egyszámjegyű toughness pontja. Így nyilván minden ellenfélre olyan fegyverrel érdemes lőni, aminek az ereje megegyezik vagy meghaladja a toughness értékét. Ofkorsz egyáltalán nem idegen dolog ez egy FPS-től, de ebben a megvalósításban hatványozottan jobban kell figyelni a megfelelő fegyver alkalmazására, persze elsősorban a magasabb nehézségeken, ahol a sebzésbónuszok nagyon sokat számítanak. Pl. a tradicionálisan FPS-ben erős shotgun itt STR3-mat kapott, ami azt jelenti, hogy elsősorban a kisebb ellenfelek tömegoszlatására érdemes használni. Ugyanakkor a nagyobb testű monsztereknél sem feltétlenül hülyeség megpuskázni, hiszen a nagy szórású lövedékből több fog találni rajtuk... kivéve ha vagy két ponttal keményebbek a 3-asnál, akkor már közelre sem hatásos a shotgunnolás.
Ezt a rendszert sikerült megfejelni egy adag egészen érdekes power uppal. Az alap boltgunhoz pl. speciális lőszert lehet találni, amiből az adott pályán mindig csak egy bővített tárnyi van, de remek extra tulajdonságokat adnak (armor piercing, magasabb DPS, egyszerűen magasabb sebzés vagy lángoló töltények), az igazán menő viszont az, hogy a fejlesztők átvették a Tome of Power koncepciót a Hereticből. A legtöbb pályán lehet találni egyet a Machine Spirit névre keresztelt pickupból, ami felerősíti az éppen kezünkben lévő fegyvert, de mindegyiket máshogyan. A boltgun szimplán csak STR5-re erősödik, a plazmafegyverben viszont bővül a tár és felhevült állapotban sem sebzi meg a használóját, így spammelve konkrétan a játék igazi BFG-je válik belőle.
Ha ez a mix szimpatikusnak hangzik, akkor tutira be fog jönni a játék a hibáival együtt is. A negatívumok többsége pedig a balanszhoz kapcsolódik: akad egy-két brutálisan nagyot sebző ellenfél, a STR-toughness rendszer miatt a bossokba és egy-két minibossba is őrült sokat kell lőni, ha nem optimálisan oldjuk őket meg, ugyanakkor a játék valahogy mégis leginkább túl könnyű. Szerintem tapasztaltabb játékosoknak érdemes Hard vagy Exterminatus fokozaton nekiállni, én Exterminatuson toltam végig és bár volt néhány elég kemény rész, összességében mégsem egy Doom Eternal nightmare-en.
A másik negatívum sajnos a teljesítmény: Unreal Engine 4... Elég röhej, de ez a motor még ilyen minimál grafika mellett is rengeteget szaggat a töltés miatt, zsúfoltabb részeknél pedig még a teljesítmény is le tud esni kicsit, mert nem tudom, biztos túl sok az AI a pályán. Annyira nem zavaró a stutter, de érdemes szarakodni a beállításokkal és megnézni, hogyan fut a legsimábban, mert nekem defaulton borzalmas volt.
És ennyi, mindent összevetve én nagyon bírtam ezt a játékot, igazából még a története is okés, egy minimálsztoris Space Marine spinoff tulajdonképpen. Good shit, a folytatás meg már annyira Doom, hogy még Mick Gordon is lesz benne, szóval várós:
https://www.youtube.com/watch?v=Qkg4CpTRugE
Szerk: Ja és a legjobb két hangulati fícsört nem is említettem:
- A T billentyű lenyomására emberünk rantel, kurva sok beszólása van, amikben hol az eretnekeket gyalázza, hol a császárt vagy magát élteti, zseniális.
- Ha abbahagyjuk a hentelést és megállunk, az ultramarine előkapja a Codex Astartest és elkezdi olvasgatni. Legjobb idle animáció evör.
Becsibészelt a Starcraft trailer, úgyhogy nekiültem újra a Starcraft 2-nek. Annyira jól sikerült, hogy le is pörgettem mindhárom kampányt. Ráadásul rájöttem, hogy a protoss kampányt ki sem toltam annak idején teljesen, úgyhogy nem is vágtam a történet végét. Nyilván az egész sztori ilyen blizzardos, campy, de én amúgy bírom ezeket, és hát eléggé epic egyben az egész, a befejezés is.
Amire nem is emlékeztem korábbról, hogy milyen jó a küldetések dizájnja, illetve hogy a küldetések közti fejlesztéssel milyen frankó cuccokat lehet szerezni (automatán kitermelő vespene rulz).
Igazából normál fokozaton elég könnyű volt, de nem volt kedvem nagyon ráfeszülni, hogy hardon álljak neki. Így meg nem kell sokat agyalni, meg mikrózni, ha megvan a megfelelő méretű sereg, akkor A attack a kijelölt területre, aztán csókolom, lehet mozizni :D esetleg egy-egy abilityt néha elnyomni.
Chief Exorcist
szerintem a sztori elég gagyi SC:BW-hoz képest. de játszani baromi jó, elég sokat toltam vele.
talán a tetrishez hasonlitanám (sztori meg gameplay).
Kb erről szól a két rész:
Heart of the Swarm - Kerrigan visszazergül, és végülis jobb a zergeknek hogy ha van egy hive mindjuk
de maga a kampánymechanika csodás, a játékmechanika is PvP meg AI ellen is jól lehet szórakozni.
Legacy of the Void capaign-t végig sem toltam csak custom gameket gép ellen, meg egy minimális multi.
Érdemes lenne befejezned, mert van néhány nagyon epic küldetés/map a protoss kampány végén. Aztán van még egy epilógus kampány, na ott meg pláne. Valamiért nagyon szeretem azokat a mapokat, ahol X ideig védekezned kell, közben meg egyre durvul a helyzet.
De amúgy ja, ez egy iszonyatosan jól kitalált játék. Jó lenne vissza ez a Blizzard :(
Chief Exorcist
Nekem a zerg kampány felénél tűnt fel, hogy átment az egész sci-fiből powerfantasy-ba, meg ilyen wowos DOTA-s fantasyba a sztori, maradhattak volna végig scifinél, nem kellett volna a matrix/ dragonball -szerű "mindig van egy erősebb karakter" hülyeség, meg profécia, meg kiválasztott... stb.
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
hammost mit monnyak, nekem ez tetszett 🤷 de megértem a panaszt
Chief Exorcist
Én is bevallom röstellkedve, hogy a Nova Covert Opsot még nem vittem végig. A HotS-ban kicsit csalódtam amiatt, hogy sok szempontból inkább MOBA mint RTS, a LotV-nál lelkes voltam, hogy megint RTS, Nova meg nagyon máshogy indult. :(
Amúgy mikori is a játék? Mert mai szemmel is szerintem kurva jól néz ki, és még egy zsebszámológépen is elfut (ugye maga a motor 1 cpu magot képes használni, bár lehet a patchekkel sikerült talán 2 szálra bővíteni, de nem biztos). Illetve ja, mind a mai napig élvezetes elovenni, mert az a Blizzard még értett a saját franchise-hoz. Azóta tippre kb. a programozók és designerek közül senki nem dolgozik már a blizznél.
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
Na ez az!
Maga a játék hibátlanul néz ki. A közbülső jelenetek sem gázak, ahol prerender helyett in-engine mennek az átvezetők. Ráadásul ezekben elég nagy fejlődés fedezhető fel az epizódok között, legalábbis így, hogy egymás után toltam le őket, látványos volt.
Szerintem a teljesítményét visszafogja, hogy keveset tud kihasználni a prociból. Nyilván csak rápillantottam néha a statra de maxon ugye akasztja a 120fps-t (amit tud a monitorom), de amikor brutal sereget vonultattam fel és a ment a világ összes effektje, akkor néha 60 környékére is be tudott esni. Tippre ez itt draw call probléma lehet.
Chief Exorcist
Így hogy már végigvitted késő igazából (mondjuk ott a Mass Recall is, amit nem érdemes kihagyni, szerintem én azt többet nyomtam mint a sima SC2-t), de érdemes DXVK alatt futtatni a játékot, egy kicsit megdobja az fps-t és jelentősen csökkenti a hülye stuttert is, amit csinál a játék töltés után.
Egyébként technikailag én mindig is kicsit fosnak tartottam az SC2-t, de néhány szempontból nem is öregedett jól amiatt, hogy baszott rá a Blizzard. A legtöbb futó játékuk modern API-kon fut, az SC2 nem és maga az engine is kicsit necces. Az még hagyján, hogy beesik az fps sok egységnél (ez RTS-nél sajnos előfordul, sok mindennek egy magon kell lennie műfaji sajátosságok miatt), de pl. a kizárólag a kampányküldetések közötti átvezető részekben (real-time átvezetők + a képernyőről képernyőre lépegetős beszélgetés-fejlesztgetős részek) használt indirect shadows beállítás pl. valami röhejesen rendszerigényes tud lenni egy mai videokártyán is.
Az meg okés, hogy jól néz ki, de tegyük hozzá, hogy ez főleg a LotV-ra és a számtalanszor vérfrissített multis map poolra igaz, a LotV meg azért annyira durván nem öreg (persze relatíve, mert amúgy 11 éves az is :D) és az a kampány azért már a videokártyát is szereti terhelni. Az összhatás meg fura tud lenni, mert a korábbi kampányokat nyilván nem újították fel grafikailag, szóval a Wings of Liberty kb. a Command & Conquer 3 szintjén indul, a LotV meg szinte már egy generációval magasabb ligában játszik látványban. :D
Szerintem jól jönne egy remaster látvány és engine szempontból is.
Wowowowow, ez az eredeti és a Brood War kampány az SC2 alatt, jól látom? Azonnal need! Pont néztem, hogy hát szegény Starcraft Remastered elég bután néz ki, az eredeti meg már hát régi szegénykém -- nekem alapvetően semmilyen nosztalgiám nincs a régi grafikákkal kapcsolatban, se stílust se techet tekintve, a modern jól kinező stuffokat szeretem.
Meg hát az SC2 UI / kényelmi kezelhetosegi dolgai után nehéz lenne visszamenni.
Chief Exorcist
Gears of War: Emergence Day
Ez valami zseni volt. Ilyennek kellene lennie egy AAA játéknak 2026-ban. Féltem hogy a játék majd -sok más AAA-nak hazudott játékhoz hasonlóan- majd igyekszik "megúszósra" venni vagy elsunnyogni az emergencet (tudjátok, amikor az elején fejbevernek minket, vagy kapunk egy "2 órával/nappal később" feéiratot) de nem. Itt konkrétan az első másodperctől kezdve láthattuk MINDENT. Szinte real-timeben kjövethetjük nyomon hogyan válik a hely egy érdekes art-deco/brutalista stílusú nagyvárosból, egy romos vériszamos pokollá. És bizony jó pár olyan jelenetet kapunk, ahol még én is -40-es gamerként jó pár játékkal a hátam mögött- tátott szájjal bámultam. Kis túlzással de a Modern Warfare 2-3 óta nem láttam ilyen epikus méretű és filmszerű összecsapásokat és nagyotálokat.
Csak reméltem, hogy nem baszarintják el a Gears - Emergencet de ez sokkal jobb lett, mint amire számítottam.
Hogy azért legyen egy kis kritika is... : Lehetett volna több olyan jelenet is, ahol helikopterezés mellet, mondjuk tankokat vagy más harcjárműveket is irányíthattunk volna... Az lényegesen szinesítette volna a játékmenetet. Valamint kicsit túl gyakran kaptunk olyan böhöm ellenfeleket, amiket aztán 15 percig csak lőni kellett.
De ettől eltekintve ez talán az eggyik legjobb Gears of War amivel eddig játszottam!
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
The Blood of Dawnwalker - Befejezve
36 óra játéknál tartottam a 26-ik napon, szóval még 4 napom hátra volt amikor végül Brencis ellen mentem.
Nem vártam tovább, mert eddigre már kb mindent megcsináltam, amit akartam, felszinteztem magam -nem vesz el annyi időt a szintlépés, mint sokan tartottak tőle- és kb 3 napja már csak az időt pörgettem, hogy 1-2 idő múlásához kötött küldetést be tudjak fejezni.
Mindent összevetve kellemes witcher utánérzés volt. Mivel az a mi világunkban játszódik, jó volt magyar nevekkel és utalásokkal találkozni. Pl egy "világlátott" karakter fejtegette, hogy a Sangora völgye mekkora egy putri, de bezzeg ő egyszer volt Budán. Na AZ aztán város. :)
Tetszett, hogy a játék nem finomkodott. Ha nem figyeltél, vagy nem vettél figyelembe egy magától érthetődő dolgot, akkor fontos karakterek is meghalhattak, akár órákkal később.
Én pl egy ősi romot derítettem fel a románcpartneremmel, majd elérünk egy olyan kapuhoz, amin csak emberek mehettek át. Mivel éppen este volt, gondoltam semmi baj, majd holnap délben visszajövök. El is mentem csináltam pár melléküldetés, majd vagy 2 óra játék után arra mentem vissza, hogy a hölgyet darabokra tépte valami, amíg oda voltam. Koen meg is jegyzi, hogy milyen hülye volt, hogy egy védtelen nőt ott hagyott éjszakára a vadon közepén álló romban. Vagy két nappal korábbról kellett újrakezdenem a játékot, hogy pont reggel érjünk a romhoz és gond nélkül bemehessünk.
Amit talán negatrívumnak tudnék felhozni (bár lehet hogy csak én éreztem így) hogy a játék piszkosul erős első 2-3 órája után szerintem kicsit leül. Bár a fő és melléküldetések jó witceres hagyományokhoz méltóan változatosak és akad pár emlékezetes is köztük, de én pont azt nem láttam igazán, ahogy a tetteink felbőszítik a vámpírurakat.
Mármint persze van, egy "hírhedtsségi" rendszer és ahogy az egyre nő, úgy vezetnek be új rendelkezéseket ellenünk, de örültem volna ha játék középső szakaszában a vámpír bojárok és Brencis több "várgóképet" kaptak volna, hogy pl mit szólnak amikor olyam helyen csapunk le, ami a legjobban fáj pl megsemmisítjük a vérraktárokat.
A vámpírok nagyon jó karakterek voltak (különösen a vezér Brencis) és sajnálom, hogy a játék középső 20 órájában csak falragaszokon, leveleken és kikiáltókon keresztül képviseltették magukat.
Ettől függetlenül nem bántam meg a vásárlást és remek 36 órát töltöttem a játékkal. Nincs gigantikus térkép, hiszen egy kis völgyben vagyunk és kismillió egyenfeladat, de ez a feszesség nagyon jót tett a játékmenetnek. Azt éreztem, mint a Witcherben, hogy minden melléküldetésnek és kérdőjelnek értelme van.
Kicsit olyan érzésem van, mint a Witcher 1-2 után. Egy remek játék alapjait láttam, és biztos vagyok benne, hogy a következő Dawnwalker játék már kijavítja a hiányosságokat és egy még jobb kaland kerekedhet ki ebből.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Váááááááááááá még mindig nincs kinn virágboltban. Annyira vártam már, hogy gondoltam csak belekukkantok VR Pisti streamjébe, de aztán vagy 2-3 órára leragadtam előtte. Az látszik, hogy totál epic. És igen, én is valami megúszósra számítottam, valami trükkre. De nem baszki, tényleg brutál az egész. Szerintem ilyen részletességű grafikát még sosem láttam, ez tényleg next-gen baszki. És az már a videóból is átjön, hogy a játékmenet nagyon jól visszaadja az eredetit, viszont a mozgás meg egyéb dolgok pont úgy vannak felturbózva, hogy olyan nagyon smooth-nak tűnik az egész.
Chief Exorcist
Ez erősen álhírnek hangzik egy GOG-on is elérhető a játéknál.
Sors bona, nihil aliud.
🧐🧐🧐🧐🧐
rwurl=https://imgur.com/GgLe824
Chief Exorcist
mondjuk én GoG-on sem látom, de valsz csak vak vagyok, úgyhogy nem akarok több álhírt terjeszteni ÉN KÉREK SORRYT
Chief Exorcist
Bocs, benéztem, Visszaugrott a böngésző Dawnwalker-féle kommentre, ezért azt hittem, ha a 74-es kommentben is arról van szó. Bevallom, a Gears miatti lelkesedés is meglep 2026-ban, pláne szólóban.
Sors bona, nihil aliud.
Ha a Gears 4-5 vonal folytatódott volna, én sem lelkesedtem volna. Így is benne volt a pakliban, hogy elbaszarintják, de szerencsére az ellenkezője történt, és elképesztően fasza lett. Mármint, ez 2-3 óra stream alapján is egyértelmű, Prof meg végig is tolta. A beszámolók alapján úgy tűnik, hogy a woke sincs benne teljesen túltolva: vannak persze a kihagyhatatlan bossbitch karakterek, meg multiban a 120 féle gender zászló (lásd lentebb), de az előbbi még viselhető, az utóbbi meg nem érint, mert a Gears multiját sose szerettem.
Az első három részt couch coopban toltuk végig, de hát akkor még gyerekek voltunk, ma már ilyesmit gyakorlatilag lehetetlen összehozni, megvenni meg nem fogom, hogy neten lehessen tolni (főleg, hogy valószínűleg ott sem tudnánk összehozni értelmesen).
rwurl=https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSjbjE5DBN0uuAMTuht...
Chief Exorcist