bitblueduck írta: God of War (2018)
Yaay, sikerült kijátszani. Örülök, hogy a Sony megnyitotta a játékainak egy részét a PC felhasználók irányába. Azért ez másfajta AAA mint amit az ubisoft csúfol annak. Valahogy így képzelem el azt amikor jó játékot akarnak készíteni, van rá egy csomó pénz, és nem az a cél hogy az utolsó forintot kihúzzák mikrotranzakciókkal. Kellemes játékmenet, élvezhető történet, jó a karakterek jellemének fejlődése és egymással való interakcióik, szép grafika, elég sok tartalom stb.
Apró dolgokba belelehet kötni, végére kevés volt craftingra a hacksilver, van egy grindolós pálya, UI nem a kedvencem meg még biztos tudnék sorolni. De ettől még egy nagyon tisztességes munka.
Ha valakinek még nem volt meg, (és lesz újra akció) akkor érdemes bepótolni.
Na akkor jöhet a GoW Ragnarök. Én most fejeztem be, közel 50 órám ment bele, több mint egy hónapig játszottam. Megérte a teljes árat, majdnem minden szempontból felülmúlta az elődjét. A UI lett talán még egy fokkal szörnyűbb, de az legyen a legnagyobb baj :D
Well fuck, egyik szemem sír, a másik meg nevet. Alapvetően nagyon bejött az új AitD, mert a harmadik rész óta először éreztem úgy, hogy tényleg egy AitD játékkal játszom valami más helyett. A New Nightmare a klasszikus Resit nyúlta le, a 2008-as reboot / folytatás (hiszen nagyon hülye fordulatként kiderül, hogy a fuckokak eregető, Carnby-ra kicsit sem emlékeztető főhős valójában az első három rész Carnby-ja) simán csak fos volt, az Illuminationnel meg sosem játszottam és soha nem is akarok.
Ez a játék viszont úgy modern survival horror, hogy visszahozza a Derceto mansiont és Lovecraftot is az első részből, a játékmenet hangsúlyait meg úgy tologatja, hogy valóban az 1992-es játék néz vissza belőle. A lényeg a felfedezésen és a fejtörőkön van, a harc és az erőforrásmenedzsment teljesen másodlagos és gyakran erősen háttérbe is szorul. Sokat futkározol a házban és az onnan megnyíló pályákon, rengeteg olvasnivalót találsz, gondolkodsz és néha picit lövöldözöl meg csapkodsz: nagyszerű, igazából már csak a párbeszédfák hiányoznak ahhoz, hogy inkább kalandjátékként kelljen hivatkozni az AitD 2024-re survival horror helyett.
A történet meg zseniális, bár kicsit túl van írva és tele van fordulatokkal is, ezért a töménysége sokak gyomrát megfekheti (nem véletlenül ajánlott végigvinni Carnbyval és Emilyvel is). Meg szeret össze is zavarni, ami megint nem a legközönségbarátabb dolog, de egyszerűen szükség van rá ahhoz, hogy vérbeli kozmikus horror legyen a dologból. És az lesz, minden perce arany és tele van olyan apróságokkal, amik érdekesen reflektálnak az eredeti első részre.
ShowHide spoiler #
Pl. a játék vége felé (amikor már tényleg nem tudod, merre van az oda meg a vissza a cselekményben) van egy jelenet, amiben Jeremy Hartwood beszélget Dr. Gray-jel és elhagyja a száját egy olyasmi mondat, hogy "30 éve Frédérick azt mondta, hogy meg kell halnom, nem ennek a történetnek kellene lejátszódnia". Tehát Jeremy konkrétan arról beszél, hogy a Frédérick Raynal alkotta első részben felakasztotta magát a padláson még a játék kezdete előtt, ebben a rebootban meg él és őt kell megtalálnunk. Sőt, a megfelelő extra tárgyak megtalálásával kapsz egy bonus cutscene-t is, amiben Jeremy megpróbálja magát felakasztani, de végül eláll a dologtól.
Nagyon frankó a játék hangulata is, a New Orleans-i vibe-ok engem nagyon a Gabriel Knight 1-re emlékeztettek.
Kb. ennyi az igazán pozitív része a mondandómnak, mert sajnos mindezek ellenére szedett-vedett hatást tud kelteni a játék és nagyon érezni rajta a nagyobb költségvetés hiányát. A főbb fájdalmaim:
- A harc pont olyan rossz, amennyire kevés van belőle, kevés az ellenféltípus, nem valami jók az animációk, a lövöldözésből hiányzik az "umph", a melee meg jobb lenne, ha nem lenne.
- A fejtörők jók, de sok közöttük az ismétlődő és az esetek többségében valami számkombinációt kell kitalálni, szóval kicsit híján van a játék az érdekesebb feladványoknak.
- A mellékkarakterek poénosak, de nem nagyon jut idő kifejteni őket, szóval kicsit lógnak a levegőben. Ez azért baj, mert nagyon érdekes koncepció egy benépesített házba tenni a survival horror-játékodat, nem is nagyon jut eszembe másik cím, ami ezzel próbálkozott volna, de így megvalósítva nem ad sokat hozzá semmihez.
- Derceto-t nagyon fun felfedezni, de a játék hajlamos chapterről chapterre bezárni egy csomó nyitott ajtót mindenféle magyarázat nélkül. Emiatt sosem jön el az a Resident Evil-ös zen pillanat, amikor már profin tájékozódsz a házban és használod ezt a tudást, pedig a lehetőség abszolút adott lett volna ehhez.
- Alig van különbség Emily és Carnby kampányai között. Az átvezető videók teljesen mások és a két karakter kicsit máshogyan viselkedik játék közben (Carnby lassabb, de erősebb, Emily gyorsabb, de gyengébb), de egy pályát leszámítva maga a játékmenet teljesen azonos.
- A játék lehetne úgy 2-3 órával hosszabb. A pacing nagyon jó ellentétben pl. a Silent Hill 2 remake-kel, ahol kifejezetten fájt a 18 órás végigjátszás a végére, de egy-két pálya szinte nyúlfarknyi hosszúságú.
- Rohadtul szaggat néhol. Unreal Engine 4-től ilyet még nem láttam, pláne nem egy olyan cucctól, ahol a játékidő felében szobáról szobára haladsz egy házban hosszú ajtónyitogató animációk kiséretében. Itt aztán kurvára lett volna idő mindent jól betölteni.
Nagyon szerettem, de sajnos azt is megértem, hogy miért bukott meg: a fejlesztők óriási ambíciói nem találkoztak a megfelelő költségvetéssel a kiadó részéről. Kurva Embracer / THQ Nordic, de ez van, szerintem igazán megéri végigvinni legalább kétszer és megpróbálni megfejteni a cselekmény apróságait. Csak bele ne őrüljön az ember.
Taktikai Konzerv írta: Ezt a ubisoftos Star Wars szart nem tolja innen senki? Érdekelne néhány first hand vélemény, bár úgyis viragboltból lesz beszerezve (fura hogy még nincs fenn, Denuvo power?).
Modern Bioware-t nem nagyon játszó, nem igazán kedvelő emberként kérdezem: a Dragon Age mikor nem volt homokos? Az ilyen RPG-kben nem lehet egyébként is baszni mindenkivel, beleértve a buzulást is egy-két "hey, wanna fuck?" párbeszédopcióra klikkelés után? Emlékeim szerint konkrétan az első Dragon Age volt az, ahol először volt ugyanannyi meleg opció, mint heteró.
A játék biztos rosszabb, mint a régiek, mert hát modern Bioware, de nem most lett woke hirtelen, hanem mindig is baromira az volt.
Egyébként meg éppen 25k concurrent van Steamen, szóval a válasz a kérdésedre: ja, tolják a valakik. Meg biztos egymást is.
megunt xcom2-jet valaki nem passzolna at steamen? (nem tudom lehet e :D)
a gogossal jatszom a longwar wotc-t, es egy csomo mod ami konnyebbe tenne az eletem nincs fenn a nexusmodon, csak a steamen. tudom, csak 4k a collection, de nem szivesen fizetek jatekert :)
Ezekre gondoltam inkabb, nem a buzulasra konkretan.
Ha ez 1 companion karakterre korlatozodik, akivel adott esetben nem kotelezo foglalkozni, akkor ok.
De erdekelne valami nem elfogult velemeny, hogy ettol fuggetlenul milyen a sztori, mert a banalis, gyerekeknek irt fostol kezdve a legjobb Bioware-sztori ever-ig bezarolag olvasni a review-kban mindent :D
Nem erről van szó. Ott a lehetőség,hogy kit akarsz kupolni, mint a BG3-ban is. Nincs ezzel gond önmagában, szerepjáték.
A gond itt az, hogy nincs választási lehetőséged, van a jó vagyok és a megjobb vagyok kb, ezen kívül megnézheted, hogy mi a helyes teendő, ha misgenderelsz valakit (nyomj le 10 fekvőt), illetve meghallgathatod, hogy melyik karakter miért transznemű és homokos. Utóbbiakat nem fogod kihagyni, mert az arcodba van tolva, ráhatásod nélkül. Ezen kívül sosincs konfliktus a tagok közt, ha lenne, akkor az avatarod elindít egy kb. 5 éves gyerekeknek szóló: "na mit csinalunk ilyen helyzetekben? Hát bocsánatot kérünk" szöveget mindkét fél felé, aztán kész.
A DA:V nem szerepjáték, nincsenek donteseid benne, hanem egy transgender propaganda.
De ha ezt félre is tesszük, a harc unalmas, monoton, nincs súlya, a fejtörők kimerülnek abban, hogy nyomj meg egy gombot, vagy a levegőben körülötted lebegő ízéket lődd le, vagy a kulcsot, ami kell a kapuhoz vedd fel kb. 5 méterrel a kaputól (nem vicc).
bioware-ből azután ábrándultam ki, hogy a ME3 után elővettem a ME1-et. látványosan átment RPG-ből action-shooterbe. elsőben a lövés pontosságát a statok határozták meg, harmadikban az, hogy jól célzok vagy sem. aztán azóta lett liveservice, meg minden ami divat.
Mindig akció-RPG volt a Mass Effect, csak a 2-től kezdve már nincsen fegyveres (célzási skill), melynek fejlesztése nélkül nagy a szórás. Sajnos rájöttek, hogy a tömegek nem igénylik igazán, amúgy is elég béna volt lövöldének a ME1. Mondjuk a ME2 se volt annak nagy szám, de jobban beleillett a kor fedezéklövöldéinek a trendjébe.
Szerintem az sem normális, ha mindneki kötélnek áll, mert playersexual, jobb esetben nem prostituáltaknak kellene lenniük, hanem saját prefernciákkal jellemző karaktereknek. Néztem pár videót a Veilguardból, sajnos bántóan gyengén vannak ezek a részel megoldva, ha csak ilyen szinten megy, ezt a románc-/ szexualitásvonalat jobb lenne elengedni.
Egyébként a Forbes játékoz egyébként dicsérő kritikusa is külön cikkben kritizálta ezt a vonalat.
Egy harmadik cikkben pedig ezt említi fő problémának:
I have one major problem with Dragon Age: The Veilguard and no, it has nothing to do with the endless culture wars surrounding the game. Rather I think they played it way too safe with the tone. This is a game with close to zero edge to it. A lack of conflict, a lack of truly tough choices and a lack of letting your Rook be anything close to ruthless, if not actually sort of evil, which is of course possible in many RPGs, and past Dragon Age games allowed for more grey areas than what we see here.
Szóval azért nem csak a játékosok és az alt-rightosok fedezték fel a problémát. Nekem, mondjuk se a játékmenet, se semmi nem tűnt ígéretesnek kezdettől fogva, de már a 2-nél elveszítettek a bazári karaktermodellek, az encounter design és a "taktikai" nézet kiszedése miatt.
Szerk.: A Veilguard az a játék, melynek kapcsán a kifejtősebb, konzekvensebb pozitív beszámolók (legyen az professzionális cikk vagy steames rivjú) is rendre lehangolóak. Legalábbis, melyeket olvastam/átfutottam. Saját tapasztalatom ezek alapján egyhamar nem lesz, rengeteg érdekesebb játék van.
:D
Akkor nyugodtan. Mondjuk ahhoz meg lehet kicsit sok az a 40 eurós ár :P
Na akkor jöhet a GoW Ragnarök. Én most fejeztem be, közel 50 órám ment bele, több mint egy hónapig játszottam. Megérte a teljes árat, majdnem minden szempontból felülmúlta az elődjét. A UI lett talán még egy fokkal szörnyűbb, de az legyen a legnagyobb baj :D
Alone in the Dark 2024
Well fuck, egyik szemem sír, a másik meg nevet. Alapvetően nagyon bejött az új AitD, mert a harmadik rész óta először éreztem úgy, hogy tényleg egy AitD játékkal játszom valami más helyett. A New Nightmare a klasszikus Resit nyúlta le, a 2008-as reboot / folytatás (hiszen nagyon hülye fordulatként kiderül, hogy a fuckokak eregető, Carnby-ra kicsit sem emlékeztető főhős valójában az első három rész Carnby-ja) simán csak fos volt, az Illuminationnel meg sosem játszottam és soha nem is akarok.
Ez a játék viszont úgy modern survival horror, hogy visszahozza a Derceto mansiont és Lovecraftot is az első részből, a játékmenet hangsúlyait meg úgy tologatja, hogy valóban az 1992-es játék néz vissza belőle. A lényeg a felfedezésen és a fejtörőkön van, a harc és az erőforrásmenedzsment teljesen másodlagos és gyakran erősen háttérbe is szorul. Sokat futkározol a házban és az onnan megnyíló pályákon, rengeteg olvasnivalót találsz, gondolkodsz és néha picit lövöldözöl meg csapkodsz: nagyszerű, igazából már csak a párbeszédfák hiányoznak ahhoz, hogy inkább kalandjátékként kelljen hivatkozni az AitD 2024-re survival horror helyett.
A történet meg zseniális, bár kicsit túl van írva és tele van fordulatokkal is, ezért a töménysége sokak gyomrát megfekheti (nem véletlenül ajánlott végigvinni Carnbyval és Emilyvel is). Meg szeret össze is zavarni, ami megint nem a legközönségbarátabb dolog, de egyszerűen szükség van rá ahhoz, hogy vérbeli kozmikus horror legyen a dologból. És az lesz, minden perce arany és tele van olyan apróságokkal, amik érdekesen reflektálnak az eredeti első részre.
Nagyon frankó a játék hangulata is, a New Orleans-i vibe-ok engem nagyon a Gabriel Knight 1-re emlékeztettek.
Kb. ennyi az igazán pozitív része a mondandómnak, mert sajnos mindezek ellenére szedett-vedett hatást tud kelteni a játék és nagyon érezni rajta a nagyobb költségvetés hiányát. A főbb fájdalmaim:
- A harc pont olyan rossz, amennyire kevés van belőle, kevés az ellenféltípus, nem valami jók az animációk, a lövöldözésből hiányzik az "umph", a melee meg jobb lenne, ha nem lenne.
- A fejtörők jók, de sok közöttük az ismétlődő és az esetek többségében valami számkombinációt kell kitalálni, szóval kicsit híján van a játék az érdekesebb feladványoknak.
- A mellékkarakterek poénosak, de nem nagyon jut idő kifejteni őket, szóval kicsit lógnak a levegőben. Ez azért baj, mert nagyon érdekes koncepció egy benépesített házba tenni a survival horror-játékodat, nem is nagyon jut eszembe másik cím, ami ezzel próbálkozott volna, de így megvalósítva nem ad sokat hozzá semmihez.
- Derceto-t nagyon fun felfedezni, de a játék hajlamos chapterről chapterre bezárni egy csomó nyitott ajtót mindenféle magyarázat nélkül. Emiatt sosem jön el az a Resident Evil-ös zen pillanat, amikor már profin tájékozódsz a házban és használod ezt a tudást, pedig a lehetőség abszolút adott lett volna ehhez.
- Alig van különbség Emily és Carnby kampányai között. Az átvezető videók teljesen mások és a két karakter kicsit máshogyan viselkedik játék közben (Carnby lassabb, de erősebb, Emily gyorsabb, de gyengébb), de egy pályát leszámítva maga a játékmenet teljesen azonos.
- A játék lehetne úgy 2-3 órával hosszabb. A pacing nagyon jó ellentétben pl. a Silent Hill 2 remake-kel, ahol kifejezetten fájt a 18 órás végigjátszás a végére, de egy-két pálya szinte nyúlfarknyi hosszúságú.
- Rohadtul szaggat néhol. Unreal Engine 4-től ilyet még nem láttam, pláne nem egy olyan cucctól, ahol a játékidő felében szobáról szobára haladsz egy házban hosszú ajtónyitogató animációk kiséretében. Itt aztán kurvára lett volna idő mindent jól betölteni.
Nagyon szerettem, de sajnos azt is megértem, hogy miért bukott meg: a fejlesztők óriási ambíciói nem találkoztak a megfelelő költségvetéssel a kiadó részéről. Kurva Embracer / THQ Nordic, de ez van, szerintem igazán megéri végigvinni legalább kétszer és megpróbálni megfejteni a cselekmény apróságait. Csak bele ne őrüljön az ember.
Homokos Dragon Age-et tolja vki?
Errol is jo lenne first hand velemeny :D
Chief Exorcist
Ritka pillanatok egyike, hogy még csak le sem torrentezek valamit :D
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
Modern Bioware-t nem nagyon játszó, nem igazán kedvelő emberként kérdezem: a Dragon Age mikor nem volt homokos? Az ilyen RPG-kben nem lehet egyébként is baszni mindenkivel, beleértve a buzulást is egy-két "hey, wanna fuck?" párbeszédopcióra klikkelés után? Emlékeim szerint konkrétan az első Dragon Age volt az, ahol először volt ugyanannyi meleg opció, mint heteró.
A játék biztos rosszabb, mint a régiek, mert hát modern Bioware, de nem most lett woke hirtelen, hanem mindig is baromira az volt.
Egyébként meg éppen 25k concurrent van Steamen, szóval a válasz a kérdésedre: ja, tolják a valakik. Meg biztos egymást is.
OFF
megunt xcom2-jet valaki nem passzolna at steamen? (nem tudom lehet e :D)
a gogossal jatszom a longwar wotc-t, es egy csomo mod ami konnyebbe tenne az eletem nincs fenn a nexusmodon, csak a steamen. tudom, csak 4k a collection, de nem szivesen fizetek jatekert :)
Parizer forever.
rwurl=https://imgur.com/a/XM0wywj
Ezekre gondoltam inkabb, nem a buzulasra konkretan.
Ha ez 1 companion karakterre korlatozodik, akivel adott esetben nem kotelezo foglalkozni, akkor ok.
De erdekelne valami nem elfogult velemeny, hogy ettol fuggetlenul milyen a sztori, mert a banalis, gyerekeknek irt fostol kezdve a legjobb Bioware-sztori ever-ig bezarolag olvasni a review-kban mindent :D
Chief Exorcist
Nem erről van szó. Ott a lehetőség,hogy kit akarsz kupolni, mint a BG3-ban is. Nincs ezzel gond önmagában, szerepjáték.
A gond itt az, hogy nincs választási lehetőséged, van a jó vagyok és a megjobb vagyok kb, ezen kívül megnézheted, hogy mi a helyes teendő, ha misgenderelsz valakit (nyomj le 10 fekvőt), illetve meghallgathatod, hogy melyik karakter miért transznemű és homokos. Utóbbiakat nem fogod kihagyni, mert az arcodba van tolva, ráhatásod nélkül. Ezen kívül sosincs konfliktus a tagok közt, ha lenne, akkor az avatarod elindít egy kb. 5 éves gyerekeknek szóló: "na mit csinalunk ilyen helyzetekben? Hát bocsánatot kérünk" szöveget mindkét fél felé, aztán kész.
A DA:V nem szerepjáték, nincsenek donteseid benne, hanem egy transgender propaganda.
De ha ezt félre is tesszük, a harc unalmas, monoton, nincs súlya, a fejtörők kimerülnek abban, hogy nyomj meg egy gombot, vagy a levegőben körülötted lebegő ízéket lődd le, vagy a kulcsot, ami kell a kapuhoz vedd fel kb. 5 méterrel a kaputól (nem vicc).
"Aztakibebaszott eget, lett egy matchem Tinderen"
bioware-ből azután ábrándultam ki, hogy a ME3 után elővettem a ME1-et. látványosan átment RPG-ből action-shooterbe. elsőben a lövés pontosságát a statok határozták meg, harmadikban az, hogy jól célzok vagy sem. aztán azóta lett liveservice, meg minden ami divat.
Mindig akció-RPG volt a Mass Effect, csak a 2-től kezdve már nincsen fegyveres (célzási skill), melynek fejlesztése nélkül nagy a szórás. Sajnos rájöttek, hogy a tömegek nem igénylik igazán, amúgy is elég béna volt lövöldének a ME1. Mondjuk a ME2 se volt annak nagy szám, de jobban beleillett a kor fedezéklövöldéinek a trendjébe.
Sors bona, nihil aliud.
Szerintem az sem normális, ha mindneki kötélnek áll, mert playersexual, jobb esetben nem prostituáltaknak kellene lenniük, hanem saját prefernciákkal jellemző karaktereknek. Néztem pár videót a Veilguardból, sajnos bántóan gyengén vannak ezek a részel megoldva, ha csak ilyen szinten megy, ezt a románc-/ szexualitásvonalat jobb lenne elengedni.
Egyébként a Forbes játékoz egyébként dicsérő kritikusa is külön cikkben kritizálta ezt a vonalat.
Egy harmadik cikkben pedig ezt említi fő problémának:
Szóval azért nem csak a játékosok és az alt-rightosok fedezték fel a problémát. Nekem, mondjuk se a játékmenet, se semmi nem tűnt ígéretesnek kezdettől fogva, de már a 2-nél elveszítettek a bazári karaktermodellek, az encounter design és a "taktikai" nézet kiszedése miatt.
Szerk.: A Veilguard az a játék, melynek kapcsán a kifejtősebb, konzekvensebb pozitív beszámolók (legyen az professzionális cikk vagy steames rivjú) is rendre lehangolóak. Legalábbis, melyeket olvastam/átfutottam. Saját tapasztalatom ezek alapján egyhamar nem lesz, rengeteg érdekesebb játék van.
Sors bona, nihil aliud.