Akár évizedekig is lehetsz fertőzött tünetek nélkül (és ez nem ritka vagy extrém, hanem normális), lehet egy 20 évvel ezelőtti dugásból is, vagy akár a születésekor is össze lehet szedni. És ritka esetben elvileg akár nem nemi úton is.
Semmi értelme nincs miatta féltékenységi feszkóba ringatnia magát az embernek. Persze ha valaki fűvel-fával csinálja nyilván nagyobb az esély, de a társadalomnak túl nagy aránya hordozó alapból (legalább egy szakaszában az életének), enélkül is könnyű összeszedni. Bármelyikünk lehet fertőzött.
Mondjuk a cikk második felét olvasva; mindig felbasz, amikor olyan történet kerekedik, hogy egy kvázi végtelen embert bántanak, és a sok kis girhes köcsög meg lesüti a szemét, mert félti a kis porhüvelyét.
Nem azt mondom, hogy odamennék nagy arccal, ha azt látom, hogy három kidobó üt egy tagot, de ezek az arab srácok, vagy az itthoni barátaik sem azok a híresen nagydarab fajták, szóval reális lenne fellépni ellenük. (Amíg le nem szúrnak, de hát mindenben van némi kockázat :D)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Vajknak amúgy a legveszélyesebb közbeavatkozni, mert az ilyen kigyúrt arcoktól jobban paráznak és egyből belemártják a kést. Max. akkor szabad közbelépni, ha 1 elkövető van és akkor is hirtelen és határozottan fellépve, pl. hátulról elkapod a nyakánál fogva. Ha már elkezdesz kiabálni rá, akkor felhívod magadra a figyelmed. Szal vagy ordíts rá és hívd a rendőrséget vagy figyelmeztetés nélkül kapd el keményen az arcot.
Mondjuk nem tűnik reálisnak, hogy azt ítéljék el, aki nem is ismeri (nincs érdeke) az elsődlegesen bántalmazottat, és mondjuk nem is rendelkezik priusszal a másik arccal ellentétben (mert neki alighanem már van valamije, minimum kisebb értékű lopásra). A rendőrséget mondjuk a francnak lenne kedve megvárni. Amúgy is okafogyott, mert tapasztalatom szerint ezek az arcok, ha nem érzik egyértelmű túlerőben magukat, rögtön nyomják a szuper száz métert 10 másodperc alatt.
Szóval szerintem egy ilyen dolog kétféleképpen működik a gyakorlatban
- Csordányian vannak, és nem megyek oda
- Vannak max hárman-négyen, de jellemzően 50 kiló vasággyal és 16 éves az összes. Egyikre ráb@szol egy nagyot, az összes fut minimum öt irányba.
- Vagy persze rábaszhat az ember, mert semmi sem biztos.
De most komolyan. Inkább hagyni kellene, hogy nőt molesztáljanak, bántalmazzanak, én meg csak figyeljem?
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Ezen a hvgs külföldi orvosfizetéses cikken most kiégtem.... 2-3 mikula havonta, a háziorvos ráadásul 2 hetet dolgozik ezért csak!
Hogy száradt volna le a kezem, amikor jogra jelentkeztem, ráadásul kifogtam a legunalmasabb szakterületet is az egészből... Egészből annyit élveztem, hogy Zaxx-ot mindig helyre tudtam tenni :D Annyira rühellem a munkám, hogy nem tudom elmondani, a szar fizu mellé meg maszekolni se akarok így, mert még az hiányozna, hogy 8 órán túl is ilyen szarral foglalkozzak. Pályát váltani meg már késő, 33 éves vagyok 1 elhunyt szülő, egy 72 éves. Amúgy se volt elég 4 kibaszott diploma (+ egy otthagyott programtervező-informatikus képzés), hogy rátaláljak arra, amit szeretek csinálni. Komolyan mondom egész életemben volt 3-4 év idő, amikor motivált voltam valamiben és tényleg azt csináltam, amit szerettem (e-sport), de mivel akkoriban semmi lehetőség nem volt benne, így a végére már abból is elegem lett. Azóta csak keresem a helyem, de nem találom, valszeg nem is fogom soha. Pedig ettől rázott ki a hideg mindig, hogy csak ilyen, átlagos szar életet ne kelljen élnem. Ez kb. felér egy vegetálással.
Azt nem ertem miert vagy ennyire rafixalva arra, hogy ki mennyit keres. Atlagos eletvitellel is lehetsz boldog szvsz. Ha utalod a munkad akkor meg valts. Szemely szerint nekem mindig fontosabb volt, hogy olyan helyen legyek amit nem utalok zsigerbol. Ezert volt otthon is szarul fizeto munkam, azert van itt is kozepszar munkam. Kereshetnek helyet ahol 2-3x ennyit kapnek cserebe utalnam minden napom, nagy nyeremeny lenne... :D El kene engedni ezt a folyamatos faszmeregetest, hogy omg ez is x milliot keres meg az is. Ertelmetlen, csinald amit szeretsz a tobbit meg le kell szarni. Barmilyen hihetetlen minimalberen is tud boldogan elni az ember.
+1, azért nem mindenki képes vállalni a:
- feszültséget (megint meghalt valaki az osztályon, megint olyan későn jött első kivizsgálásra valaki, hogy ezen már nem lehet segíteni, még mindig rohad az egész iroda, megint egy egész család ordibált velem mert hülye volt a bekerült tagjuk, megint ellopta valaki a wc papírt, továbbra se lesz tényleges felújítás, a fejedre ültetett báró gyűlöli az arcodat, stb...)
- ügyeletet
Dude, sosem késő átnevelni magad másik szakmába vag tanulni/kipróbálni valami újat. Egy biztos változás és kockázat nélkül nincs másik irány, puding próbája az éves. Más növekedési pályád csak akkor lehet hogyha letérsz a jelenlegiről. Szakosodj nemzetközi és Svájci jogra aztán gyere ki UBS-hez ;)
sosem késő átnevelni magad másik szakmába vag tanulni/kipróbálni valami újat
Ezt nagyon könnyű mondani, de hidd el én már próbáltam elég sok mindent, és egyszerűen nem találom azt, amivel szeretnék foglalkozni. Sztem a felsőoktatás szerepe amúgy is overrated a legtöbb területen az internet korában.
A másik probléma, hogy akartam volna én Ausztriába menni és ügyvédkedni, de pont ez az, hogy a hivatásomat utálom, nem csak a munkahelyem. Kiválóval végeztem el a jogi egyetemet, de 3 év után már ott is olyan küszködés volt, mert láttam, hogy ez mekkora baromság, és hogy nem fogja beváltani a számításaimat. Amikor eltűnt a motiváció/kijózanodtam, onnantól meg már nem tudok bele annyi energiát ölni.
A svájci polgári jog (ZGB) egyébként pont a viszonylagos egyszerűségéről ismert (mármint maga a kodifikált joganyag), szal talán még azt lehet a leggyorsabban elsajátítani... De nem, egyszerűen képtelen vagyok már tanulni, sose szerettem, ehhez képest mégis szinte csak azt csináltam egész eddigi életemben.
Nem is akarok irodai munkát, most is azt szeretem, ha "terepre kell menni" ügyfélhez és tárgyalni, abban jó vagyok. Sőt, koordinálni is jól tudom a feladatokat, csak én magam rohadtul nem akarom csinálni, mert utálom. De senki nem venne fel vezetőnek, mert nincs vezetői tapasztalatom... Max. kivárhatom itt a cégnél, amire van is esély, de az is lehet, hogy addigra megszűnik a cég :D
Nem tom láttátok-e az Unbreakable-t Bruce Willis-szel, abban ugye a főszereplő
ShowHide spoiler #titok
végig unott, depis, kiégett. Aztán van a jelenet, amikor megmenti a 2 kisgyereket a narancsruhás fickótól. Stuckman a reviewjában tökéletesen leírja, hogy milyen felemelő az a jelenet, a jelenet ami arról szól, hogy megfojtja a bűnözőt a főszereplő, de "he's finally doing what he supposed to do!"
Na, valahogy egy ilyen pillanat eljövetelét várom már vagy 15 éve, de nem jön bassza meg.
Egyébként ugyanebben a filmben Jackson egyik mondata mindig szíven üt, amikor a végén azt mondja:
ShowHide spoiler #titok
"You know what the scariest thing is? To not know your place in this world. To not know why you're here... That's... That's just an awful feeling."
azt mondod az e-sportot bírtad, de akkor még nem láttad benne a potenciált (mondjuk egy ideje már van, csak az sem feltétlenül itthon). ahhoz visszatérni?
Szerintem ez "hagyjuk" kategória. Ha aktívan trenírozta volna magát, és tehetség, már akkor sem feltétlenül lenne a topban, egyszerűen mertmár nincsenek ott a reflexei. Ez olyan, mintha azt mondanád, kezdj profi labdarúgó pályafutást 33 évesen, mert gyerekként jól ment a foci.
Bizonyos játékok persze vannak, amelyek inkább taktikát igényelnek, de akkor akár mehet pókerezni is...
Moken:
Én mindig valamilyen szintű csodálattal néztem a kétkezi munkát végző embereket, legyen mondjuk az burkoló vagy épületgépész. Az ilyen munkák harmincX évesen is ott vannak, beszélgettem is már olyan arccal, aki 40 körül váltott hidegburkolásra. Először elmégy segédnek, aztán a kellő XP után indítasz egy saját vállalkozást. Ha ügyes vagy, jól keresel, és állandóan "terepen" vagy ;)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Vajk írta: Szerintem ez "hagyjuk" kategória. Ha aktívan trenírozta volna magát, és tehetség, már akkor sem feltétlenül lenne a topban, egyszerűen mertmár nincsenek ott a reflexei. Ez olyan, mintha azt mondanád, kezdj profi labdarúgó pályafutást 33 évesen, mert gyerekként jól ment a foci.
Bizonyos játékok persze vannak, amelyek inkább taktikát igényelnek, de akkor akár mehet pókerezni is...
Neked a hobbid, vagy az egyik legfontosabb elfoglaltságod a melón túl a játékok. Ha nem tudnál csak úgy venni egy 3080-at vagy a legújabb konzolt beszerezni, akkor nem zavarna?
Szerintem a pénz önmagában nem tesz boldoggá, viszont elengedhetetlen a boldogsághoz. Persze rövid távon lehetsz szerelmes nagyon, ellehetsz az aktuális helyzeteddel, de ha mondjuk nagyobb ház kell vagy új kocsi a gyerekek miatt, ha szeretnél elutazni mondjuk Japánba évek óta, de nem akarsz rá elverni milliókat, ha beüt a krach és valami komoly egészségügyi ellátásra van szüksége valakinek a családban na akkor rájössz, hogy pénz nélkül nincs igazi boldogság. A hiánya elbassza a legnagyobb szerelmet (trust me), vitákat generál a családban, stresszesebbé teszi a mindennapokat.
Ja mert otthon a 75ks fizetesembol futotta a legjobb highend gepre. :D Nem azon mult akkor se a boldogsagom ahogy most se. Amikor ide kikoltoztem 2 evig nem volt semmim ami jatekra alkalmas lett volna, utana egy szar laptopom volt amin alig futottak jatekok. Akkor se azon mult. Nem tudom, engem soha nem zavart ha nincs penzem. Volt nem egyszer amikor honap vegen egy nagy nulla volt a szamlamon. Ha el tudok menni valahova vagy meg tudom fizetni az x meg y cuccot akkor hurra, ha nem akkor nem. Stresszelni nem fogok rajta.
Viccen kívül ilyenekről beszélgetünk bent egyik kollégával. Most építkeztek, az asztalos közölte, hogy ő minden nyáron 1 hónapot lent van Balcsin családdal, szal úgy vállaja munkát. Szépen eldolgozgat nyugisan és rengeteg pénzt keres, jóval többet mint egy átlag jogász. Másik ismerősnek meg a kertésze abból tökéletesen megél, hogy gazdag emberekhez jár füvet nyírni...
Volt az a cikk a multis vezetőről, aki elment árufeltöltőnek egy boltba, mert elege lett. Lehet valami ilyen kellene nekem is, csak képtelennek érzem magam ilyen drasztikus lépés meghozatalára, meg nem is illik a személyiségemhez az a közeg sajnos. Nyilvánvaló, hogy már valami nagy rejtett tehetséget nem fogok felfedezni magamban ennyi idősen, amiből meg is lehetne élni, szal marad a vonat elé lépés előbb-utóbb. Lehet csak nárcisztikus vagyok vagy szimplán többet gondoltam magamról, mint ami a realitás.
Akár évizedekig is lehetsz fertőzött tünetek nélkül (és ez nem ritka vagy extrém, hanem normális), lehet egy 20 évvel ezelőtti dugásból is, vagy akár a születésekor is össze lehet szedni. És ritka esetben elvileg akár nem nemi úton is.
Semmi értelme nincs miatta féltékenységi feszkóba ringatnia magát az embernek. Persze ha valaki fűvel-fával csinálja nyilván nagyobb az esély, de a társadalomnak túl nagy aránya hordozó alapból (legalább egy szakaszában az életének), enélkül is könnyű összeszedni. Bármelyikünk lehet fertőzött.
Sors bona, nihil aliud.
Mondjuk a cikk második felét olvasva; mindig felbasz, amikor olyan történet kerekedik, hogy egy kvázi végtelen embert bántanak, és a sok kis girhes köcsög meg lesüti a szemét, mert félti a kis porhüvelyét.
Nem azt mondom, hogy odamennék nagy arccal, ha azt látom, hogy három kidobó üt egy tagot, de ezek az arab srácok, vagy az itthoni barátaik sem azok a híresen nagydarab fajták, szóval reális lenne fellépni ellenük. (Amíg le nem szúrnak, de hát mindenben van némi kockázat :D)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Na de pont ez az, menjek oda? Hm bazzeg ezek le fognak szúrni, jó lesz az nekem? Ha valamilyen jobb gázspray van a zsebben talán.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=rB6Uyl3UF6Q
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Vajknak amúgy a legveszélyesebb közbeavatkozni, mert az ilyen kigyúrt arcoktól jobban paráznak és egyből belemártják a kést. Max. akkor szabad közbelépni, ha 1 elkövető van és akkor is hirtelen és határozottan fellépve, pl. hátulról elkapod a nyakánál fogva. Ha már elkezdesz kiabálni rá, akkor felhívod magadra a figyelmed. Szal vagy ordíts rá és hívd a rendőrséget vagy figyelmeztetés nélkül kapd el keményen az arcot.
rwurl=https://youtu.be/h_vvI26NnwE
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Ki a francnak hiányzik, hogy:
1. Megverjenek?
2. Megszúrjanak késsel?
3. Elítéljenek önbíráskodás miatt?
4. Évekig járkálhassak bíróságra tanúként?
5. És ezek tetszőleges kombinációja...
jah, hoznak majd kapásból 10 haver tanút, akik állítják, hogy te kötöttél beléjük...
Mondjuk nem tűnik reálisnak, hogy azt ítéljék el, aki nem is ismeri (nincs érdeke) az elsődlegesen bántalmazottat, és mondjuk nem is rendelkezik priusszal a másik arccal ellentétben (mert neki alighanem már van valamije, minimum kisebb értékű lopásra). A rendőrséget mondjuk a francnak lenne kedve megvárni. Amúgy is okafogyott, mert tapasztalatom szerint ezek az arcok, ha nem érzik egyértelmű túlerőben magukat, rögtön nyomják a szuper száz métert 10 másodperc alatt.
Szóval szerintem egy ilyen dolog kétféleképpen működik a gyakorlatban
- Csordányian vannak, és nem megyek oda
- Vannak max hárman-négyen, de jellemzően 50 kiló vasággyal és 16 éves az összes. Egyikre ráb@szol egy nagyot, az összes fut minimum öt irányba.
- Vagy persze rábaszhat az ember, mert semmi sem biztos.
De most komolyan. Inkább hagyni kellene, hogy nőt molesztáljanak, bántalmazzanak, én meg csak figyeljem?
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Ahogy volt elektros tanárom mondotta: Egyet kell ütni de azt véresre :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
"Egyszer ütöttem mellé, azóta kék az ég!"
Bezzeg ha szabadna lőfegyvert hordani akkor a közelükbe se kéne menni.. : ^)
Éljenek a videojátékok!
De őnekik se a tiédbe...
Just draw faster, bro.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=mdYFv9_znRY
Éljenek a videojátékok!
Ezen a hvgs külföldi orvosfizetéses cikken most kiégtem.... 2-3 mikula havonta, a háziorvos ráadásul 2 hetet dolgozik ezért csak!
Hogy száradt volna le a kezem, amikor jogra jelentkeztem, ráadásul kifogtam a legunalmasabb szakterületet is az egészből... Egészből annyit élveztem, hogy Zaxx-ot mindig helyre tudtam tenni :D Annyira rühellem a munkám, hogy nem tudom elmondani, a szar fizu mellé meg maszekolni se akarok így, mert még az hiányozna, hogy 8 órán túl is ilyen szarral foglalkozzak. Pályát váltani meg már késő, 33 éves vagyok 1 elhunyt szülő, egy 72 éves. Amúgy se volt elég 4 kibaszott diploma (+ egy otthagyott programtervező-informatikus képzés), hogy rátaláljak arra, amit szeretek csinálni. Komolyan mondom egész életemben volt 3-4 év idő, amikor motivált voltam valamiben és tényleg azt csináltam, amit szerettem (e-sport), de mivel akkoriban semmi lehetőség nem volt benne, így a végére már abból is elegem lett. Azóta csak keresem a helyem, de nem találom, valszeg nem is fogom soha. Pedig ettől rázott ki a hideg mindig, hogy csak ilyen, átlagos szar életet ne kelljen élnem. Ez kb. felér egy vegetálással.
Join the Fight Club
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Azt nem ertem miert vagy ennyire rafixalva arra, hogy ki mennyit keres. Atlagos eletvitellel is lehetsz boldog szvsz. Ha utalod a munkad akkor meg valts. Szemely szerint nekem mindig fontosabb volt, hogy olyan helyen legyek amit nem utalok zsigerbol. Ezert volt otthon is szarul fizeto munkam, azert van itt is kozepszar munkam. Kereshetnek helyet ahol 2-3x ennyit kapnek cserebe utalnam minden napom, nagy nyeremeny lenne... :D El kene engedni ezt a folyamatos faszmeregetest, hogy omg ez is x milliot keres meg az is. Ertelmetlen, csinald amit szeretsz a tobbit meg le kell szarni. Barmilyen hihetetlen minimalberen is tud boldogan elni az ember.
Moken akkor lehet kapaszkodni nemsokára midlife crisis is befigyel :)
Vagy pénz nélkül is!
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
+1, azért nem mindenki képes vállalni a:
- feszültséget (megint meghalt valaki az osztályon, megint olyan későn jött első kivizsgálásra valaki, hogy ezen már nem lehet segíteni, még mindig rohad az egész iroda, megint egy egész család ordibált velem mert hülye volt a bekerült tagjuk, megint ellopta valaki a wc papírt, továbbra se lesz tényleges felújítás, a fejedre ültetett báró gyűlöli az arcodat, stb...)
- ügyeletet
stb.
Dude, sosem késő átnevelni magad másik szakmába vag tanulni/kipróbálni valami újat. Egy biztos változás és kockázat nélkül nincs másik irány, puding próbája az éves. Más növekedési pályád csak akkor lehet hogyha letérsz a jelenlegiről. Szakosodj nemzetközi és Svájci jogra aztán gyere ki UBS-hez ;)
Valahogyan monetizálni kéne az ilyen társadalmi kísérleteidet.
igen, plusz ezt a fajtát már egyszer ellőtte....
....Rebel with a cause, outlaw with a lawyer....
....Lófaszt, nehogy már, te vagy a Blade Runner....
Ezt nagyon könnyű mondani, de hidd el én már próbáltam elég sok mindent, és egyszerűen nem találom azt, amivel szeretnék foglalkozni. Sztem a felsőoktatás szerepe amúgy is overrated a legtöbb területen az internet korában.
A másik probléma, hogy akartam volna én Ausztriába menni és ügyvédkedni, de pont ez az, hogy a hivatásomat utálom, nem csak a munkahelyem. Kiválóval végeztem el a jogi egyetemet, de 3 év után már ott is olyan küszködés volt, mert láttam, hogy ez mekkora baromság, és hogy nem fogja beváltani a számításaimat. Amikor eltűnt a motiváció/kijózanodtam, onnantól meg már nem tudok bele annyi energiát ölni.
A svájci polgári jog (ZGB) egyébként pont a viszonylagos egyszerűségéről ismert (mármint maga a kodifikált joganyag), szal talán még azt lehet a leggyorsabban elsajátítani... De nem, egyszerűen képtelen vagyok már tanulni, sose szerettem, ehhez képest mégis szinte csak azt csináltam egész eddigi életemben.
Nem is akarok irodai munkát, most is azt szeretem, ha "terepre kell menni" ügyfélhez és tárgyalni, abban jó vagyok. Sőt, koordinálni is jól tudom a feladatokat, csak én magam rohadtul nem akarom csinálni, mert utálom. De senki nem venne fel vezetőnek, mert nincs vezetői tapasztalatom... Max. kivárhatom itt a cégnél, amire van is esély, de az is lehet, hogy addigra megszűnik a cég :D
Nem tom láttátok-e az Unbreakable-t Bruce Willis-szel, abban ugye a főszereplő
Na, valahogy egy ilyen pillanat eljövetelét várom már vagy 15 éve, de nem jön bassza meg.
Egyébként ugyanebben a filmben Jackson egyik mondata mindig szíven üt, amikor a végén azt mondja:
Ezt annyira átérzem :(
azt mondod az e-sportot bírtad, de akkor még nem láttad benne a potenciált (mondjuk egy ideje már van, csak az sem feltétlenül itthon). ahhoz visszatérni?
Szerintem ez "hagyjuk" kategória. Ha aktívan trenírozta volna magát, és tehetség, már akkor sem feltétlenül lenne a topban, egyszerűen mertmár nincsenek ott a reflexei. Ez olyan, mintha azt mondanád, kezdj profi labdarúgó pályafutást 33 évesen, mert gyerekként jól ment a foci.
Bizonyos játékok persze vannak, amelyek inkább taktikát igényelnek, de akkor akár mehet pókerezni is...
Moken:
Én mindig valamilyen szintű csodálattal néztem a kétkezi munkát végző embereket, legyen mondjuk az burkoló vagy épületgépész. Az ilyen munkák harmincX évesen is ott vannak, beszélgettem is már olyan arccal, aki 40 körül váltott hidegburkolásra. Először elmégy segédnek, aztán a kellő XP után indítasz egy saját vállalkozást. Ha ügyes vagy, jól keresel, és állandóan "terepen" vagy ;)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Arról nem is beszélve, hogy milyen szinten tönkreteszi az egészségét az embernek...
....Rebel with a cause, outlaw with a lawyer....
....Lófaszt, nehogy már, te vagy a Blade Runner....
Neked a hobbid, vagy az egyik legfontosabb elfoglaltságod a melón túl a játékok. Ha nem tudnál csak úgy venni egy 3080-at vagy a legújabb konzolt beszerezni, akkor nem zavarna?
Szerintem a pénz önmagában nem tesz boldoggá, viszont elengedhetetlen a boldogsághoz. Persze rövid távon lehetsz szerelmes nagyon, ellehetsz az aktuális helyzeteddel, de ha mondjuk nagyobb ház kell vagy új kocsi a gyerekek miatt, ha szeretnél elutazni mondjuk Japánba évek óta, de nem akarsz rá elverni milliókat, ha beüt a krach és valami komoly egészségügyi ellátásra van szüksége valakinek a családban na akkor rájössz, hogy pénz nélkül nincs igazi boldogság. A hiánya elbassza a legnagyobb szerelmet (trust me), vitákat generál a családban, stresszesebbé teszi a mindennapokat.
Ja mert otthon a 75ks fizetesembol futotta a legjobb highend gepre. :D Nem azon mult akkor se a boldogsagom ahogy most se. Amikor ide kikoltoztem 2 evig nem volt semmim ami jatekra alkalmas lett volna, utana egy szar laptopom volt amin alig futottak jatekok. Akkor se azon mult. Nem tudom, engem soha nem zavart ha nincs penzem. Volt nem egyszer amikor honap vegen egy nagy nulla volt a szamlamon. Ha el tudok menni valahova vagy meg tudom fizetni az x meg y cuccot akkor hurra, ha nem akkor nem. Stresszelni nem fogok rajta.
Viccen kívül ilyenekről beszélgetünk bent egyik kollégával. Most építkeztek, az asztalos közölte, hogy ő minden nyáron 1 hónapot lent van Balcsin családdal, szal úgy vállaja munkát. Szépen eldolgozgat nyugisan és rengeteg pénzt keres, jóval többet mint egy átlag jogász. Másik ismerősnek meg a kertésze abból tökéletesen megél, hogy gazdag emberekhez jár füvet nyírni...
Volt az a cikk a multis vezetőről, aki elment árufeltöltőnek egy boltba, mert elege lett. Lehet valami ilyen kellene nekem is, csak képtelennek érzem magam ilyen drasztikus lépés meghozatalára, meg nem is illik a személyiségemhez az a közeg sajnos. Nyilvánvaló, hogy már valami nagy rejtett tehetséget nem fogok felfedezni magamban ennyi idősen, amiből meg is lehetne élni, szal marad a vonat elé lépés előbb-utóbb. Lehet csak nárcisztikus vagyok vagy szimplán többet gondoltam magamról, mint ami a realitás.