"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
Hmhm. Nekem még esélyem sem volt elkezdeni. Nem szeretnék spoilerezni, de sajnos már többször is sikerült vétkeznem. Azért a játék világának alapjairól még mindig nem tudok semmit, ami jó jel, mert valahogy ki kell húznom nyárig, bár elég sokba fáj.
Nem jön be a csávó. Törzsgyökeres heteró vagyok sajna! :D
Remélhetőleg ő is. :DD
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Egyszer egy orvos, aki a szamuráj sereg orvosa volt, lélekben összeomlott, látva tevékenysége értelmetlenségét és elrohant egy Zen mesterhez, otthagyva a sereget.
- Miért jöttél ide? - kérdezte a mester.
- Mester! Ezek őrültek! Minden csata után összevarrom a sebeiket és meggyógyítom őket, azután ha meggyógyulnak, ismét rohannak vissza a csatába és újra meg újra megsebesülnek, és én újra meg újra meggyógyítom őket. Én ezt nem bírom elviselni! Semmi értelme a munkámnak! Segíts rajtam!
- A kérdés nem az, hogy minek van értelme. A kérdés az, hogy ki vagy Te? Ülj le és várd meg a választ.
Teltek a hónapok és az orvos csak meditált a csendben. Egyszer, mikor a hajnali harang ismét meditációra hívta a szerzeteseket az orvos felugrott és rohanni kezdett.
- Hát te hová rohansz? - kérdezte mosolyogva a mester.
- Vissza a sereghez, a sebesültekhez! - kiáltotta futtában az orvos.
- De annak semmi értelme. Úgyis újra megsebesülnek vagy meghalnak. - szólt utána a mester.
- Ez igaz! De ők szamurájok és az az Ő dolguk, Én pedig orvos vagyok! - hangzott a válasz...
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Kihunynak a lámpafények, lecsukja ragyogó szemét az ürességtől kongó szoba: végeztem.
Tiszta tányérok hevernek a helyükön, a forró víztől gőzölgő kezem piros színben izzik: E folyékony lángnyelvek nem barátai egy hús-vér bábnak. Ám ez a kóborló "jelenség" mit sem törődik a fájdalommal. Nem én. Az árnyak leple alatt ablakom felé lépek, s mereven megállok előtte. Megtépázott redőny próbálja elfedni s megóvni előlem az éjszakába burkolózó világot; vagy talán én rejtőzök a világ elől, követvén azt úgy, némán, akárcsak a sebzett vad vérével s vizeletével feltöltött iszapos lábnyomát követő, éhségtől megtébolyodott fekete, kivert kutya, ki húsával a benne tobzódó fertőt élteti meleg fészekként, habzó szájjal elnyelve bármit, amit elé vet az élet: azt, amit érdemel.
Halványan nyúl értem az ablakom fölé magasló utcai lámpa gyenge fénye, de karcsú karja nem ér el, a sötétség az, mi átölel.
Nem mozdulok.
Nincs miért.
Fekete szemeim világtalan tekintete pásztázza végig az üres, eső áztatta kipusztult járdákat. Ében lombú fák hajolnak a talaj felé, mintha csak jeleznék a kimerészkedő lelkem számára, ők majd eltakarják a bátor, balga lelkeket a láthatatlantól. De a csupasz utak másfelé vezénylik a nyugtalant. Az álmatlant. A kóbort.
Az autók rendezetlen sorokban pihennek a szerteszórt kavicstengeren várva a napot, hogy ismét monoton tetteik útjára lépjenek birtokosukkal, amíg azok szíve ver; amíg létezésük jelentéktelen rendszeréért képesek levegőt szippantani napról napra gyengülő tüdejükbe.
Száraz ajkaim közül langyos levegő áramlik a fagyos térbe, táncoló fehér kísértetként. Hajam csuklyaként öleli körül sápadt, érzelemmentes arcom; tudatom nem ebben a mozdulatlan, hideg szoborban lakozik, mely úgy mered a sötétség vasfüggönye mögött, mint egy elnyűtt báb, egy hátrahagyott, megtépázott maskara.
A szemem sarkából megpillantok egy sötét kabátba burkolózó alakot. Tenyerét dörzsölve vágja zsebre kezét. Didereg. Bőre sárga. Annyira élő. Annyira esetlen. Annyira halandó. Hisz nem is sejti...
Milyen különös.
Én követem. Ott vagy előtte, ott vagyok mellette, mögötte és felette is. Mégsem érzem. Nem érzek semmit, csak látok. Testem a magasban áll, elfed az éj. Elfed az otthon, a sötétség melyből megszülettem. A sötétség mely felnevelt. Ez a test... még mindig nem moccan, meg sem rezzen. De nem vagyok tétlen. Vajon hova tart a férfi? Meddig követhetem? Az ablakomhoz közeledve valamiért, a lépései szaporábbakká válnak. Mintha valami üldözné. Nem rázol le egykönnyen, te testedben rekedt halandó. Bármikor elérhetnélek. Bármikor megjelenhetnék előtted, s véget vethetnék titkos utadnak, mely oly értelmetlen és törékeny, mely úgyis az enyészet martalékává válik majd. Akárcsak te magad. Ismét szabad lehetsz. Mégis rettegsz.
Menj csak hát, szürke életét féltő balga teremtés. A fák majd megóvnak. A szíved még nem adja át magát az idő vasfogának, de az ott rajtad, már halott. Érdemeld hát ki, amiért élhettél.
S a porcelán szobor tovább áll. Üveges fekete szemei ismét elmerülnek a térben.
Egy sötétszürke macska karmai csattannak a kemény pult fás felületén, és elégedetten nyalni kezdi mancsait a kiadós lakoma után.
- És te, mivé válsz majd, kedvesem? - vigyorodom el, és a világ ismét színnel telik meg.
Jah bocs a hiba málam van. Invertálta a böngészőm a képeket a dark mód miatt.. :DDDDDD
sorry! :)
Szép vagy így is.. ;D
"Fight steel Die honor"
"I eat resistance for breakfast"
Mr. Conan
rwurl=https://media.giphy.com/media/OXcvktHezc86s/giphy.gif
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
rwurl=https://i.imgur.com/k6qUJJK.gif
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
@ladik Csak nem bejött neked Higgs?
rwurl=https://66.media.tumblr.com/2f14b46c16a06b0f98a44c47c42696f1/daf44a53f1b...
Vagy megint valami kémkedés zajlik a hátam mögött amiről nem tudok? :v
Wat... tényleg magamnak válaszoltam? Ezt hogy a halálba sikerült összehozni?What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Ő, kénkedésről nem tudok. A játékot meg még nem fejeztem be!
Nem jön be a csávó. Törzsgyökeres heteró vagyok sajna! :D
"Fight steel Die honor"
"I eat resistance for breakfast"
Mr. Conan
Hmhm. Nekem még esélyem sem volt elkezdeni. Nem szeretnék spoilerezni, de sajnos már többször is sikerült vétkeznem. Azért a játék világának alapjairól még mindig nem tudok semmit, ami jó jel, mert valahogy ki kell húznom nyárig, bár elég sokba fáj.
Remélhetőleg ő is. :DD
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Hát a nyaldosás elég megtévesztő.. :D
"Fight steel Die honor"
"I eat resistance for breakfast"
Mr. Conan
Ő mindenkit. Ez nem tűnt "genderfüggőnek" az esetében. :D
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Lehet multifokális... :D
"Fight steel Die honor"
"I eat resistance for breakfast"
Mr. Conan
rwurl=https://youtu.be/YwKYiTKAsnc
Hát ez baromi aranyos. A dispatcher pasas meg haláli.
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Egyszer egy orvos, aki a szamuráj sereg orvosa volt, lélekben összeomlott, látva tevékenysége értelmetlenségét és elrohant egy Zen mesterhez, otthagyva a sereget.
- Miért jöttél ide? - kérdezte a mester.
- Mester! Ezek őrültek! Minden csata után összevarrom a sebeiket és meggyógyítom őket, azután ha meggyógyulnak, ismét rohannak vissza a csatába és újra meg újra megsebesülnek, és én újra meg újra meggyógyítom őket. Én ezt nem bírom elviselni! Semmi értelme a munkámnak! Segíts rajtam!
- A kérdés nem az, hogy minek van értelme. A kérdés az, hogy ki vagy Te? Ülj le és várd meg a választ.
Teltek a hónapok és az orvos csak meditált a csendben. Egyszer, mikor a hajnali harang ismét meditációra hívta a szerzeteseket az orvos felugrott és rohanni kezdett.
- Hát te hová rohansz? - kérdezte mosolyogva a mester.
- Vissza a sereghez, a sebesültekhez! - kiáltotta futtában az orvos.
- De annak semmi értelme. Úgyis újra megsebesülnek vagy meghalnak. - szólt utána a mester.
- Ez igaz! De ők szamurájok és az az Ő dolguk, Én pedig orvos vagyok! - hangzott a válasz...
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
rwurl=https://lh6.googleusercontent.com/proxy/BUH8dlhvSgo7qeQ8udWMsEaHnohyJJN4...
Daily BDoR Trash
- Ez a ló úgy tűnik nem szeretné, hogy meglovagold.
- Apád lovagoltam meg köcsög.
~ 30 perccel később ~
- Büszke vagyok rád, sikerült! Na, most már leszállhatsz, gyere a jutalmadért.
- Meg a nagy büdös lóf@szt. Itt fogok megrohadni!
[ Guardian ] Fenreida Kraillach - 2k20k
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=4MrnC5eZp_c
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Abszolút! Dettó így reagáltam le az NPC utasítást a lóháton miután 40 perc masszív szívás után sikerült befognom és feljutnom rá. :'D
Ez a párbeszéd pedig örök. Zseniális apa-fia kapcsolat. <3
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=8A2_5DoZQG0
Kihunynak a lámpafények, lecsukja ragyogó szemét az ürességtől kongó szoba: végeztem.
Tiszta tányérok hevernek a helyükön, a forró víztől gőzölgő kezem piros színben izzik: E folyékony lángnyelvek nem barátai egy hús-vér bábnak. Ám ez a kóborló "jelenség" mit sem törődik a fájdalommal. Nem én. Az árnyak leple alatt ablakom felé lépek, s mereven megállok előtte. Megtépázott redőny próbálja elfedni s megóvni előlem az éjszakába burkolózó világot; vagy talán én rejtőzök a világ elől, követvén azt úgy, némán, akárcsak a sebzett vad vérével s vizeletével feltöltött iszapos lábnyomát követő, éhségtől megtébolyodott fekete, kivert kutya, ki húsával a benne tobzódó fertőt élteti meleg fészekként, habzó szájjal elnyelve bármit, amit elé vet az élet: azt, amit érdemel.
Halványan nyúl értem az ablakom fölé magasló utcai lámpa gyenge fénye, de karcsú karja nem ér el, a sötétség az, mi átölel.
Nem mozdulok.
Nincs miért.
Fekete szemeim világtalan tekintete pásztázza végig az üres, eső áztatta kipusztult járdákat. Ében lombú fák hajolnak a talaj felé, mintha csak jeleznék a kimerészkedő lelkem számára, ők majd eltakarják a bátor, balga lelkeket a láthatatlantól. De a csupasz utak másfelé vezénylik a nyugtalant. Az álmatlant. A kóbort.
Az autók rendezetlen sorokban pihennek a szerteszórt kavicstengeren várva a napot, hogy ismét monoton tetteik útjára lépjenek birtokosukkal, amíg azok szíve ver; amíg létezésük jelentéktelen rendszeréért képesek levegőt szippantani napról napra gyengülő tüdejükbe.
Száraz ajkaim közül langyos levegő áramlik a fagyos térbe, táncoló fehér kísértetként. Hajam csuklyaként öleli körül sápadt, érzelemmentes arcom; tudatom nem ebben a mozdulatlan, hideg szoborban lakozik, mely úgy mered a sötétség vasfüggönye mögött, mint egy elnyűtt báb, egy hátrahagyott, megtépázott maskara.
A szemem sarkából megpillantok egy sötét kabátba burkolózó alakot. Tenyerét dörzsölve vágja zsebre kezét. Didereg. Bőre sárga. Annyira élő. Annyira esetlen. Annyira halandó. Hisz nem is sejti...
Milyen különös.
Én követem. Ott vagy előtte, ott vagyok mellette, mögötte és felette is. Mégsem érzem. Nem érzek semmit, csak látok. Testem a magasban áll, elfed az éj. Elfed az otthon, a sötétség melyből megszülettem. A sötétség mely felnevelt. Ez a test... még mindig nem moccan, meg sem rezzen. De nem vagyok tétlen. Vajon hova tart a férfi? Meddig követhetem? Az ablakomhoz közeledve valamiért, a lépései szaporábbakká válnak. Mintha valami üldözné. Nem rázol le egykönnyen, te testedben rekedt halandó. Bármikor elérhetnélek. Bármikor megjelenhetnék előtted, s véget vethetnék titkos utadnak, mely oly értelmetlen és törékeny, mely úgyis az enyészet martalékává válik majd. Akárcsak te magad. Ismét szabad lehetsz. Mégis rettegsz.
Menj csak hát, szürke életét féltő balga teremtés. A fák majd megóvnak. A szíved még nem adja át magát az idő vasfogának, de az ott rajtad, már halott. Érdemeld hát ki, amiért élhettél.
S a porcelán szobor tovább áll. Üveges fekete szemei ismét elmerülnek a térben.
Egy sötétszürke macska karmai csattannak a kemény pult fás felületén, és elégedetten nyalni kezdi mancsait a kiadós lakoma után.
- És te, mivé válsz majd, kedvesem? - vigyorodom el, és a világ ismét színnel telik meg.
"Hazaértem."
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=9PNvWVUAxKs
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
https://www.urbandictionary.com/define.php?term=Cringe
Én: *Vegetáriánus vagyok*
YouTube algoritmus:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=oIuuZLZtnfA
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.