Eddig kb. 10 óra után vegyes az összkép. Ami jó : sandbox univerzum, mech testreszabás, változatos környezet (bár mintha lenne pár túl gyakran ismétlődő terepminta), hangár ahol "élet nagyságban" megnézhetőek a gépek. Ami kevésbé jó: közepesen buta AI, illúzió romboló enemy spawn, kő egyszerű küldetések. Ami menti mégis, hogy a harc elég jól el van találva, ami a hibák ellenére mégis élvezhető teszi a küldetéseket - legalábbis egyenlőre. Technikai gonddal még nem találkoztam. Ami jó, hogy megjelenés óta már több patch jött hozzá, szóval reszelgetik.
Mutant Year Zero: Road to Eden
Eléggé közepes xcom pótlék, sok hibával, hiányossággal és átgondolatlan shortcuttal.
Pl egyes területeket csak combat módban lehet elérni, amit nem lehet bármikor bekapcsolni. És mivel a terep rombolható, ezért el lehet vágni magadat cuccoktól. Ez az aranyos kis átgondolatlanság most, 1 évvel kiadás után is benne van, mivel ehhez át kéne szervezni az irányítást.
Emellett lassú az egész, és az irányítás nyögvenyelős. Az exploration phase alatt nem lehet futni, se olyan akadályokat átugrani, amiket combatban lehet. Rohadtul érződik, hogy görcsösen ragaszkodtak ahhoz, hogy konzolon, kontrollerrel is "jó" legyen az irányítás.
Térképek fixek, kb két tucat van az alapjátékban. Azaz az élvezeti érték elég gyorsan kiveszik.
Ugyan első ránézésre különbözhetnek a karakterek, de a skillek valójában ~75%-ban közösek legalább 2 karakternél, és csak a stat-tree minden 2. eleme saját. Minden karakter egyszerre lép szintet, azok is, akik nincsenek a csapatban. Ez lehet, hogy egyszerűbb, de ugyanakkor azt is jelenti, hogy
Az inventory annyira le van egyszerűsítve, hogy csak a fegyvereket lehet "eladni" (szétszedni, mivel nincs pénz), de pl a páncélokat, gránátokat már nem.
A kezelőfelület egyszerűen szar. Ahhoz, hogy fegyvert váltsak, és átrakjam az újba a modokat, mondjuk egy épp nem használt bandatagnál, vissza kell mennem a bázisba, és ott 3 különböző képernyőt meglátogatni (squad section, mert be kell választani ideiglenesen, anélkül nem lehet kezelni, aztán az inventory, majd a modding, ami megint teljesen külön van).
Srsly, ezeket már az első, ősrégi UFO is jól megoldotta, miért kellett újra kitalálni és elbaszni?
Igen, szép a grafika, kellemes a zene. A történet kb közepes, semmi extra. A reklámszöveg szerint hitman és payday designer is van a csapatban. Hát, valszleg jobb lett volna valami olyan zsánerre befogni őket, amihez értenek is, mert ez így inkább totál kezdő botladozás, mint a tapasztalat megcsillanása.
Én alapvetően jól elvoltam vele, mert inkább posztapokaliptikus "túlélős" akció-kalandként éltem meg, sok XCOM-os harccal. A fejlesztőknek is van annyi önkritikájuk, hogy nem a squad-based TBS-ek aduászának nevezik a hivatalos oldalon.
Nagyon konzolos, de legalább kontrollerrel jó (jobb?) az irányítás (vö. XCOM*), a játék meg hangulatos. A felszerelés menedzselése tényleg fájdalmas, de legalább az Arkra egy kattintás visszajutni.
A másik nagy baj, hogy gyorsan "elfogy", mert a kevés taktikai lehetőség után hamar repetitívvé válik. Bár a képességek és karakterek keverésével meg lehet bolondítani, TBS-nek nyilván kevés hosszabb távon.
Ugyan első ránézésre különbözhetnek a karakterek, de a skillek valójában ~75%-ban közösek legalább 2 karakternél, és csak a stat-tree minden 2. eleme saját.
Annál is kevesebb, ami ugyan nem örömteli, de ez más stratégiáknál és RPG-knél is így van általában. Ettől még adja magát, hogy kivel mire lehet jól specializálódni.
*Az új XCOM-ok közül még csak az Enemy Within ment le, nagyon jól szórakoztam, fejlődött is sok mindenben, de összességében nagyon művi és konzolos az is a régiekhez képest. A konzolosság miatt még a kamerával is meg kellett küzdeni: nem lehetett annyira kizoomolni, hogy az AoE-támadások mindig jól átláthatók legyenek, és könnyű volt mellékattintani.
Joda írta: a csuzda szimulatorozas. 1 oran belul 4 darab volt. :D Hat komolyan ennyire nincs kreativ otlet, hogy ezt kell tolni, hogy kitoltse az uresjaratot?
A csuzdak es a reszek, amikor szepen, lassan kell atbujni szuk jaratokon, na az mind toltokepernyo. Ezek a FO liftjei
Az amugy is zsepi meretu terkepen? Foleg, hogy konzolon random megall tolteni neha es pont nem ezeken a reszeken? :) Az atbujos reszek meg talan, de a csuszda biztos nem.
Na végigjátszottam a Terminator Resistance-t a legnehezebb fokozaton.
Egyrészt egy nagyon könnyű játék volt még így is, másrészt igen, ez az eddigi legjobb terminátor játék. Lehetne sokkal jobb is, egy jó moddal újra is játszanám.
A grafika a legtöbb helyen Fallout 3, szóval 2019-ben gyenge. De pár helyen egészen hozta a 2017-es játékokat. =D
A játékot direkt nehezítettem azzal, hogy addig nem tettem egy pontot sem a szívósságra, amíg volt más, amire tehettem. Az utolsó három küldetés előtt már maxon volt a szintem. A kimaxolt, moddolt kék plazma fegyverekkel három terminátort egy kupacon ki lehet lőni másodpercek alatt. Az elején a kórházban úgy daráltam le minden termit, hogy csak nyekkentek. Két csőbomba kinyír egy T800ast. A végjátékig három csőbomba a legtáposabb termik előtti terminátorokat is kipurgált, akár egy kupacon többet is.
Sokkal nehezebb lehetne a játék, ha mondjuk feleennyi kötszert lehetne találni, ha lenne bármi értelme a kraftolásnak és még többet sebeznének a termik (a legvégén kb. 3 találat kellett a megdöglésemhez). A termik gyorsabban mozognának és céloznának, nem lenne falon átlátó célkereső cuccunk, illetve a termik alapból sokkal messzebbről falon keresztül is megtalálnának és szépen mennének kerülni.
Oké, rutinos single player fps játékos vagyok, nekem ez könnyű volt. A játék közepéig szándékosan megtartottam az M16-ost, hogy azokat, akiket sebzett még (bár alig) azokat még azzal pucoltam ki, hogy nehezebbnek látszódjon. A kraftolásnak annyira nem volt értelme, hogy mindenből majdnem százával volt az anyagom, az elején kraftoltam kb. 10 tolvajkulcsot, meg 15-20 csőbombát, meg talán vettem 20 medic csomagot és 20 csőbombát, meg 10 komolyabb bombát, de tök fölösleges volt. Befejeztem a játékot még vagy 50 medicittel, 40 komolyabb bombával és 10-15 csőbombával. Fegyvert venni is kb. fölösleges. Minden lesz a pályákon, max. a távcsöves cuccokat kell megvenni, mert azt találni nem lehet valamiért.
A pénznek sem volt semmi haszna, vettem kb. 3 CPU-t, mert nagyon táposak voltak az utolsó előtti boltban. 40% damage 3x egy fegyverbe beledob és vége. A játékban megáll az idő az inventoryt nézve, ez a legjobb kombináció, 3 db. 40% damage. Szépen be lehet tenni abba a fegyverbe, amivel épp lövök, és át lehet tenni harc közben a másikba, ha váltani kell.
Az első piros lézerpuska a játék végéig bőségesen elég lett volna a mezei robotok ellen, a piros távcsöves meg egy headshottal megölte bármelyik terminátort, sőt 2 kellett belőle a mellbe a legtöbbnek.
Oké, meghaltam párszor, amikor beakadtam fedezékbe, vagy egyszerre rámjött három T850 és a piros lézerrel, alap upgradekkel kellett egy tár a fejükbe, aztán visszatöltöttem és odadobtam két csőbombát és a három fekvő termiket kilőttem egy tárral gond nélkül.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Kibaszott beteg ez a Blasphemous.
A játékban van már 10 órám, de csinálom tovább, pedig nem szeretem :D
Jó-jó, valahol élvezem, de néha fogalmam sincs, hogy mit csinálok, mert a lehet béna vagyok, de nem esik le merre kell menni.
Minden npc ködösen fogalmaz, aztán meg van ezer tárgy, amit meg kell keresni, és véletlen mindig megtalálom. (az a felismerős fajta, hogy ááá, biztos ennek a faszinak kell ez meg az a cucc)
A harc nem nehéz, csak frusztráló, hogy minden újraéled, ha mentesz, ha halsz. Oltár meg persze messze van mindentől és egy rossz mozdulat, ugrás és újra az egész.
Nekem ez mondjuk jobban bejön mint a souls, így akinek az tetszett tegyen egy próbát vele és ne dobja el fél óra múlva. A platforming részek a vége felé(gondolom ott járok már, mert majdnem minden unlokkolva van) elég kemények, pláne, ha siet az ember.
Most egy kehely feltöltéséhez három fajta brutál enemi vérét kell venni, persze a lehető legmesszebbi pontokból, és ha halsz, persze kiölmik a cucc...
Talán, ha a térkép jobb lenne, vagy a questeket marker jelölné, jobban segítene...
felkúr
Pont ezért hagytam abba a felénél és inkább néztem végig : platformingba többször haltam mint az ellenfelektol, kurva nagyok a távok és nincs teleport sok helyre/ideig meg a fasz tudna épp merre kell menni :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
A Plague Tale: Innocence
Baromi jó kis AA játék volt. Remek sztori, remek szinkron és elképesztően jó hangulat. A játékmenet faék egyszerűségű, nehéz igazából elbaszni és nagyon érződik a csőjáték effektus, viszont ennek ellenére is élveztem végig. Mindenképp ajánlott pillantást vetni rá!
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=CtP6mNeN6yE
Az idei ev legkellemesebb meglepetese.
Egy liba a foszereplo, akinek kb. annyi a feladata, hogy kiidegelje egy angol falucska lakoit.
Hatalmas fun, minden helyszinen kapsz egy todo listat, amin vegig kell menni es tobbnyire nagyon kreativ szekalasokat otlottek ki a keszitok.
Kb. 2 ora a jatek, igy 20 eurot talan nem er meg, de a Gamepassben benne van, ugyhogy uccu neki, mi a kislanyommal imadtuk :)
A gyerekek imádják és a kampány nehezebb részeinél azért el kell veszíteni jópár csatát, mire kiismeri az ember az adott formáció elleni hatékony ellenfelállást.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Ez egy Square Enix által kiadott JPRG, ami régi RPG-Maker szerű kinézetet használ. Ugyanakkor a játékot valójában Unreal motor hajtja, művészeti okból használják csak a pixel-art stílust.
A játék elején 8 karakter közül választhatunk (tehát nincs karaktergenerálás), a hagyományos tolvajon és harcoson túl van pár fura is. Az egyik karakter például Kereskedő, a másik Alkimista, de van egy Táncosnő is. Mindegyikük a világ más pontján él. Miután megvan, hogy kivel kezdünk, megismerkedünk a karakter elősztorijával, majd megoldjuk az első feladatot. Ennek a végén egy bossfight van, és megtudjuk, hogy az adott karakternek mi a fő feladata. Pl. a vadász karakternek elutazik a mestere, hogy levadásszon valami szörnyű szörnyet, és nem tér vissza. Közben a karakter látja el a terület vadászfeladatait, jön is egy megbízás valami veszélyes vadállatról. Miután levadásztuk (bossfight), megtalál minket a mesterünk farkasa, és karakterünk úgy dönt, hogy elmegy megkeresni a mesterét. Ezután már szabadon dönthetünk, hogy merre indulunk.
Érdemes elmenni, és összeszedni a többi karaktert is. Egy új karakterrel találkozva megismerkedünk az ő előtörténetével is, illetve megoldjuk az ő aktuális problémáját is. Nekem kb. 16 óra játék volt, mire mind a 8 karaktert összeszedtem. :) Nagyon változatosak a célok, bár azért lehet sejteni, hogy néhány szál összefut majd. Még csak most értem arra a szintre, ami elég, hogy folytathassam a fő sztoriszálakat, szóval még nem tudom milyenek, de 4-5 sztori is felkeltette az érdeklődésemet. Innen a játék neve is, 8 sztori megy párhuzamosan (Octopath Traveler). Kíváncsi vagyok, mit hoznak ki belőle, remélem, hogy hozza a körmönfont, sok csavaros japán stílust.
A fő sztorin kívül van pár kis melléksztori is, amik megoldásához a karakterek képességeit kell használni. Pl. egy fickó nagyon szerelmes egy csajba, de az meg pipogyának tartja. Az egy megoldás, hogy össze kell verekedni a fickóval és veszíteni - ekkor a csaj elképed, hogy milyen erős az ember és szóba áll vele. Ilyen kis küldetésből van néhány minden városban, amiket ott helyben meg is lehet oldani.
A játék alapból japán nyelvű, de van angol szinkron is. Sajnos ez az a stílus, amit én nem szeretek, hogy csak néhány mondatot mondanak el teljesen (jellemzően a sztori átvezetőknél), a többinél csak valamilyen jellemző szót mondanak. Pl. az van kiírva, hogy "I agree, let's go there!" és azt hallod, hogy "Yes!". A hangok egyébként jól illenek a karakterekhez.
A parti
Egyszerre 4 aktív karakter lehet, és csak a fogadókban lehet cserélni az embereket. Mindenkinek van valamilyen többé-kevésbé egyedi képessége, amik különböző szituációkban hasznosak. Pl. a Táncosnő el tud csábítani NPC-ket, akik követik és harcan segítenek neki. Hasonlóan működik a Papnő is, csak ő a vallás irányából közelíti meg a dolgot. A vadász el tud fogni állatokat, és használni őket harc közben. A Tolvaj tárgyakat tud lopni harcban és harcon kívül is. A Harcos párbajra tudja kihívni a városiakat (nem öli meg őket), ami többek között arra is jó, hogy így el tud távolítani olyan embereket, akik elállnak egy ajtót. Az Alkimista meg a Professzor infógyűjtésben jeleskednek.
Mindenkinek egyedi szintje van, és csak az kap Xp-t, aki harcol ÉS még életben is marad a harc végén. Emiatt nagyon meg kell gondolni, hogy kit mikor használunk, illetve persze lehet időt ölni abba, hogy Xp-t farmoljanak a karakterek. A szint amiatt is fontos, hogy a fent említett speciális képességek mennyire jól működnek. Pl. ha a Tolvajt nem szintezzük, akkor nem tud igazán jó tárgyakat ellopni.
Harc
Final fantasy-szerű, 1 képernyős. A jobb oldalon állnak hőseink, a bal oldalon az ellenfelek. A képességektől függő sorrendben cselekszenek a karakterek. A szokásos cselekedetek vannak, Támadni fegyverrel, varázsolni/képzettséget használni, Tárgyat használni, Védekezni, Menekülni, stb. Ami érdekes, hogy minden ellenfélnél meg van határozva, hogy mi ellen gyenge, illetve, hogy mennyire. Általában 4-5 dolog ellen gyengék. Pl. Tőr, Kard, Hideg, Sötét mágia, stb. Ezek a gyengeségek ismeretlenek eleinte, akkor válnak ismertté, ha valaki a megfelelő támadást használja. Van egy pajzs ikon is egy számlálóval, ennyiszer kell megütni egy ellenfelet ilyen támadásokkal, hogy elkábuljon. Az elkábult ellenfélre duplán lehet sebezni két körig, szóval ez a követendő taktika.
A karakterk minden körben kapnak egy akciópontot (max 5-ig), amit akkor használhatnak el, amikor rajtuk van a sor. Egyszerre max 3-at lehet elhasználni. Ezek az akciópontok az összes cselekvésüket erősítik, minél több pontot használunk el, annál erősebb lesz a következő akciónk. Érdemes tehát úgy taktikázni, hogy amikor az ellenfél bekábul, akkor mindenkinél legyen 3 akciópont talonban. Ha 3 akcióponttal megtámogatunk egy támadást, akkor az óriást tud sebezni. Működik gyógyításra is, az akciópontos gyógyítás sokkal többet gyógyít, ráadásul ugyanannyi manáért.
A csapatot tehát úgy érdemes összerakni, hogy minél többféle gyenge pontot tudjanak támadni, de közben persze kell DPS, meg gyógyítás is. Aztán meg ugye vannak a speciális cselekedetek, pl. tárgyakat lopni harc közben... szóval ezen lehet agyalni bőven, hogy milyen csapatot raksz össze. Aztán meg kisderülhet, hogy az adott területen nincs is olyan ennfél, aki gyenge a csapat nagyobbik része ellen...
Verdikt
Nem haragudtam volna ha normális felbontású karakterek vannak, kicsit erőltetettnek érzem a pixelgrafikát. Ettől eltekintve eddig mindenképpen pozitív eddig. Kicsit grindelősnek néz ki. Remélem, hogy rá tudok szánni elég időt, mert szokás szerint túl sok játékom van. :)
Mondhatni a Fahrenheit óta nem játszottam David Cage QTE szimulátorral, de mivel anno az is nagyon tetszett most sem csalódtam eddig. A történet és a narratíva nagyon jó jópár óra játék után. A grafika valami fenomenálisan jól néz ki 1440p s 1.2 renderscale-el ultrán. Nyilván valami klisés androidos sztori lesz a vége de a világ a zene és az animáció nagyon jó. Nem hiába csinálják a performance capturet vagy 15-éve. Majdhogynem azt mondanám hogy eddig AAA Life is Strange performance capturrel.
Battletech
Élvezetes tud lenni. Eddig ~54 órát nyomtam a kampányba. (Mert kb majdnem free play-ként is kezeltem egyben.) Taktikus, kb modern turn-based xcom csak mechekkel, némileg javítva. (Nem kapnak ingyen kört az ellenfelek amikor megtalálod őket.) A gameplay kb annyi, hogy bolyógról-bolygóra mész kb szabadon, ahol aztán feladatokat (általában vagy valami szétlövése vagy megvédése) vállalsz el pénzért és az ott megmaradt cuccok egy részéért. (választhatsz, hogy melyikből akarsz többet, vagy esetleg reputation-t.) Míg az elején csak standard cuccokat talál az ember, később ezekből vannak jobb verziók és/vagy "pluszos" változatok pl nagyobb sebzéssel, pontossággal, stb.
Kár, hogy csak 4 meched lehet egyszerre, mivel egy idő után kb a kivéreztetésedre mennek a küldetések, és 2-3-4x túlerő ellen kell menned. A mechwarrior (pilóta) skillek is nagyon fontosak, és szerencsére a mecheket saját kényed-kedved szerint lehet felszerelni, beleértve a pontos páncél mennyiséget is. A harcok alatt kilőtt ellenséges egységek lootot dobnak (amit nem lősz szét :D), emellett kb minden bolygón van bolt, változatos (az elején szar) kínálattal.
A harcok egyébiránt jók, kellően taktikusak, mivel a fegyvereknek megvan maga előnyük/hátrányuk, lásd sebzés, kell-e bele lőszer, mennyi hőt termel, és minimális/optimális/maximális hatótáv. Mechából meg ugye van light/medium/heavy/assault osztály, és mindegyikre más kombinációban lehet ezeket és egyebeket felrakni, más hasznos teherrel.
Történet standard battletech "nagy gonosz árulót le kéne ölni", nagyjából mozgó rajzokkal előadva, de jó (néhol vicces) voiceoverekkel és tetszetős designnal. Zene elfogadható, de egy idő után eléggé repetitív. A hangok jók, a grafika ellátja dolgát, a nagy mechek szép masszív lassúsággal (és ha nem kapcsolod ki, kamera közelítéssel) esnek fájdalmas hangokat adva pofára / robbannak le részei amikor szépen darabokra cincálod őket.... vagy ők a tiédeit. D: Az egyedüli probléma, hogy túúúúúl lassssssssú a gameplay. Még maxra nyomott sebességgel is. Elvileg van hozzá mod, majd kipróbálom később.
Személyes kedvencek:
Kintaro, illetve később Cyclops, jumpjettel és a világ összes SMR-ével. (Ez Cyclops esetén asszem 7 db SMR*6, azaz 42 rakéta) Kintaro oneshottol kb minden light cuccot, és mediumok ellen is eléggé hatásos. A Cyclops.... nos.... látttam már heavy-t is eldőlni egy sorozat miatt, főleg ha háta mögé ugrottam. :D Mondjuk elég kevés az armor rajta így, tehát tankos assaultok illetve nagyobb, LMR támogatott csapatok ellen ajánlott szemtől-szembe menni. Jah és ajánlatos gyro + minél magasabb piloting az extra dodge chance (itt hit defense) miatt.
Hunchback ugyanez csak lézerrel.
tok jopofa, ugytunik az ID vegre felvett egy game designert. elvezetes jo kis daralas, csak nem szabad a "sztori kvesztet" kovetni, mert akkor cirka fel ora a jatekido.:D
Jézusom. Csak pár másodpercig néztem és már indult is a hányinger, pedig még csak teljes képernyőre se raktam ki. Nagy geciség ez a simulation sickness. HL1-ben meg valami iszonyat durván előjött, nem is tudtam végigjátszani, fél órákat szenvedtem vele, aztán gyógyulás. Végül inkább csak elolvastam mi volt benne.
Szerencsére Witcher3 közben nem vészes, csak pár óra játék után jelentkezik.
"People think that I must be a very strange person. This is not correct. I have the heart of a small boy. It is in a glass jar on my desk."
- Stephen King
Ha a mostani steames verziókról van szó, akkor igazából bármi megtörténhet. A HL: Source mindig is egy bugos borzalom volt, de az eredetit is sikerült úgy peccselnie a Valve-nek, hogy ne legyen az igazi.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Nagyon fasza volt a végén, volt egy-két elég kemény döntés. Story se volt annyira inkoherens, de inkább mese habbal. Viszont nem egyszer úgy éreztem hogy esélyem se volt megtalálni magamtól elsőre a megoldást vagy az utat amit akartam. 30€-at megért egy interaktív regényétt/filmért.
Sekiro: Shadows Die Twice
Amennyire kínzás volt az egész annyira élveztem is. Kurva jók a bossok (leszámítva a Demon of Hatred-et aminek a kurva anyját és rohadjon meg aki belerakta a játékba) és baromi jól van adagolva a learning curve. Lady Butterfly az elején szanaszét szopat, de megtanít alapszinten játszani és utána minden boss jóformán csak tanít. Kivéve a Demon of Hatred aminél kidobhatod az addig megtanult összes tudásod, mert a végére úgy döntöttek bebasznak egy Dark Souls bossfight-ot, mert miért ne... :D Genichiro kurva jó fight volt, Owl szintén, de az utolsó volt a nonplusultrája a játéknak. Közel 7 órát szoptam rajta mire lement, de eszméletlen jól összerakott bossharc volt. Ha más nem már azért megérte az egész.
Maga a progression elég wonky, a narratíva souls like játék lévén nem sok van, az is ilyen pár mondatos elhintett valami, de azért annyira elég, hogy menjen a játék előre. A pályadesign nagyon jó volt, ellenfelek kurva jók bár lehetett volna kicsit nagyobb változatosság. Mini-bossok is ötletesek voltak, némelyik nehezebb mint egy normális boss. :D
Lehetne még sokat szórakozni vele, new game plus-ok (minden ng+-al nehezedik a játék viszont lehet farmolni tovább a skilleket meg attack power-t szóval megéri majd belenézni), sokféle ending, beépített hardmode az alapból nehéz játékhoz... :D Meg fogom nézni mindenképp.
Így utólag már kevésbé fáj, hogy ez kapta a GOTY-t 2019-re nem a Resi 2, megérdemelte ez is maximálisan.
MW5: Merc
Eddig kb. 10 óra után vegyes az összkép. Ami jó : sandbox univerzum, mech testreszabás, változatos környezet (bár mintha lenne pár túl gyakran ismétlődő terepminta), hangár ahol "élet nagyságban" megnézhetőek a gépek. Ami kevésbé jó: közepesen buta AI, illúzió romboló enemy spawn, kő egyszerű küldetések. Ami menti mégis, hogy a harc elég jól el van találva, ami a hibák ellenére mégis élvezhető teszi a küldetéseket - legalábbis egyenlőre. Technikai gonddal még nem találkoztam. Ami jó, hogy megjelenés óta már több patch jött hozzá, szóval reszelgetik.
Mutant Year Zero: Road to Eden
Eléggé közepes xcom pótlék, sok hibával, hiányossággal és átgondolatlan shortcuttal.
Pl egyes területeket csak combat módban lehet elérni, amit nem lehet bármikor bekapcsolni. És mivel a terep rombolható, ezért el lehet vágni magadat cuccoktól. Ez az aranyos kis átgondolatlanság most, 1 évvel kiadás után is benne van, mivel ehhez át kéne szervezni az irányítást.
Emellett lassú az egész, és az irányítás nyögvenyelős. Az exploration phase alatt nem lehet futni, se olyan akadályokat átugrani, amiket combatban lehet. Rohadtul érződik, hogy görcsösen ragaszkodtak ahhoz, hogy konzolon, kontrollerrel is "jó" legyen az irányítás.
Térképek fixek, kb két tucat van az alapjátékban. Azaz az élvezeti érték elég gyorsan kiveszik.
Ugyan első ránézésre különbözhetnek a karakterek, de a skillek valójában ~75%-ban közösek legalább 2 karakternél, és csak a stat-tree minden 2. eleme saját. Minden karakter egyszerre lép szintet, azok is, akik nincsenek a csapatban. Ez lehet, hogy egyszerűbb, de ugyanakkor azt is jelenti, hogy
Az inventory annyira le van egyszerűsítve, hogy csak a fegyvereket lehet "eladni" (szétszedni, mivel nincs pénz), de pl a páncélokat, gránátokat már nem.
A kezelőfelület egyszerűen szar. Ahhoz, hogy fegyvert váltsak, és átrakjam az újba a modokat, mondjuk egy épp nem használt bandatagnál, vissza kell mennem a bázisba, és ott 3 különböző képernyőt meglátogatni (squad section, mert be kell választani ideiglenesen, anélkül nem lehet kezelni, aztán az inventory, majd a modding, ami megint teljesen külön van).
Srsly, ezeket már az első, ősrégi UFO is jól megoldotta, miért kellett újra kitalálni és elbaszni?
Igen, szép a grafika, kellemes a zene. A történet kb közepes, semmi extra. A reklámszöveg szerint hitman és payday designer is van a csapatban. Hát, valszleg jobb lett volna valami olyan zsánerre befogni őket, amihez értenek is, mert ez így inkább totál kezdő botladozás, mint a tapasztalat megcsillanása.
3/10
Én alapvetően jól elvoltam vele, mert inkább posztapokaliptikus "túlélős" akció-kalandként éltem meg, sok XCOM-os harccal. A fejlesztőknek is van annyi önkritikájuk, hogy nem a squad-based TBS-ek aduászának nevezik a hivatalos oldalon.
Nagyon konzolos, de legalább kontrollerrel jó (jobb?) az irányítás (vö. XCOM*), a játék meg hangulatos. A felszerelés menedzselése tényleg fájdalmas, de legalább az Arkra egy kattintás visszajutni.
A másik nagy baj, hogy gyorsan "elfogy", mert a kevés taktikai lehetőség után hamar repetitívvé válik. Bár a képességek és karakterek keverésével meg lehet bolondítani, TBS-nek nyilván kevés hosszabb távon.
Annál is kevesebb, ami ugyan nem örömteli, de ez más stratégiáknál és RPG-knél is így van általában. Ettől még adja magát, hogy kivel mire lehet jól specializálódni.
*Az új XCOM-ok közül még csak az Enemy Within ment le, nagyon jól szórakoztam, fejlődött is sok mindenben, de összességében nagyon művi és konzolos az is a régiekhez képest. A konzolosság miatt még a kamerával is meg kellett küzdeni: nem lehetett annyira kizoomolni, hogy az AoE-támadások mindig jól átláthatók legyenek, és könnyű volt mellékattintani.
Sors bona, nihil aliud.
A csuzdak es a reszek, amikor szepen, lassan kell atbujni szuk jaratokon, na az mind toltokepernyo. Ezek a FO liftjei
Az amugy is zsepi meretu terkepen? Foleg, hogy konzolon random megall tolteni neha es pont nem ezeken a reszeken? :) Az atbujos reszek meg talan, de a csuszda biztos nem.
Na végigjátszottam a Terminator Resistance-t a legnehezebb fokozaton.
Egyrészt egy nagyon könnyű játék volt még így is, másrészt igen, ez az eddigi legjobb terminátor játék. Lehetne sokkal jobb is, egy jó moddal újra is játszanám.
A grafika a legtöbb helyen Fallout 3, szóval 2019-ben gyenge. De pár helyen egészen hozta a 2017-es játékokat. =D
A játékot direkt nehezítettem azzal, hogy addig nem tettem egy pontot sem a szívósságra, amíg volt más, amire tehettem. Az utolsó három küldetés előtt már maxon volt a szintem. A kimaxolt, moddolt kék plazma fegyverekkel három terminátort egy kupacon ki lehet lőni másodpercek alatt. Az elején a kórházban úgy daráltam le minden termit, hogy csak nyekkentek. Két csőbomba kinyír egy T800ast. A végjátékig három csőbomba a legtáposabb termik előtti terminátorokat is kipurgált, akár egy kupacon többet is.
Sokkal nehezebb lehetne a játék, ha mondjuk feleennyi kötszert lehetne találni, ha lenne bármi értelme a kraftolásnak és még többet sebeznének a termik (a legvégén kb. 3 találat kellett a megdöglésemhez). A termik gyorsabban mozognának és céloznának, nem lenne falon átlátó célkereső cuccunk, illetve a termik alapból sokkal messzebbről falon keresztül is megtalálnának és szépen mennének kerülni.
Oké, rutinos single player fps játékos vagyok, nekem ez könnyű volt. A játék közepéig szándékosan megtartottam az M16-ost, hogy azokat, akiket sebzett még (bár alig) azokat még azzal pucoltam ki, hogy nehezebbnek látszódjon. A kraftolásnak annyira nem volt értelme, hogy mindenből majdnem százával volt az anyagom, az elején kraftoltam kb. 10 tolvajkulcsot, meg 15-20 csőbombát, meg talán vettem 20 medic csomagot és 20 csőbombát, meg 10 komolyabb bombát, de tök fölösleges volt. Befejeztem a játékot még vagy 50 medicittel, 40 komolyabb bombával és 10-15 csőbombával. Fegyvert venni is kb. fölösleges. Minden lesz a pályákon, max. a távcsöves cuccokat kell megvenni, mert azt találni nem lehet valamiért.
A pénznek sem volt semmi haszna, vettem kb. 3 CPU-t, mert nagyon táposak voltak az utolsó előtti boltban. 40% damage 3x egy fegyverbe beledob és vége. A játékban megáll az idő az inventoryt nézve, ez a legjobb kombináció, 3 db. 40% damage. Szépen be lehet tenni abba a fegyverbe, amivel épp lövök, és át lehet tenni harc közben a másikba, ha váltani kell.
Az első piros lézerpuska a játék végéig bőségesen elég lett volna a mezei robotok ellen, a piros távcsöves meg egy headshottal megölte bármelyik terminátort, sőt 2 kellett belőle a mellbe a legtöbbnek.
Oké, meghaltam párszor, amikor beakadtam fedezékbe, vagy egyszerre rámjött három T850 és a piros lézerrel, alap upgradekkel kellett egy tár a fejükbe, aztán visszatöltöttem és odadobtam két csőbombát és a három fekvő termiket kilőttem egy tárral gond nélkül.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Kibaszott beteg ez a Blasphemous.
A játékban van már 10 órám, de csinálom tovább, pedig nem szeretem :D
Jó-jó, valahol élvezem, de néha fogalmam sincs, hogy mit csinálok, mert a lehet béna vagyok, de nem esik le merre kell menni.
Minden npc ködösen fogalmaz, aztán meg van ezer tárgy, amit meg kell keresni, és véletlen mindig megtalálom. (az a felismerős fajta, hogy ááá, biztos ennek a faszinak kell ez meg az a cucc)
A harc nem nehéz, csak frusztráló, hogy minden újraéled, ha mentesz, ha halsz. Oltár meg persze messze van mindentől és egy rossz mozdulat, ugrás és újra az egész.
Nekem ez mondjuk jobban bejön mint a souls, így akinek az tetszett tegyen egy próbát vele és ne dobja el fél óra múlva. A platforming részek a vége felé(gondolom ott járok már, mert majdnem minden unlokkolva van) elég kemények, pláne, ha siet az ember.
Most egy kehely feltöltéséhez három fajta brutál enemi vérét kell venni, persze a lehető legmesszebbi pontokból, és ha halsz, persze kiölmik a cucc...
Talán, ha a térkép jobb lenne, vagy a questeket marker jelölné, jobban segítene...
felkúr
Pont ezért hagytam abba a felénél és inkább néztem végig : platformingba többször haltam mint az ellenfelektol, kurva nagyok a távok és nincs teleport sok helyre/ideig meg a fasz tudna épp merre kell menni :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
A Plague Tale: Innocence
Baromi jó kis AA játék volt. Remek sztori, remek szinkron és elképesztően jó hangulat. A játékmenet faék egyszerűségű, nehéz igazából elbaszni és nagyon érződik a csőjáték effektus, viszont ennek ellenére is élveztem végig. Mindenképp ajánlott pillantást vetni rá!
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=CtP6mNeN6yE
Untitled Goose Game
Az idei ev legkellemesebb meglepetese.
Egy liba a foszereplo, akinek kb. annyi a feladata, hogy kiidegelje egy angol falucska lakoit.
Hatalmas fun, minden helyszinen kapsz egy todo listat, amin vegig kell menni es tobbnyire nagyon kreativ szekalasokat otlottek ki a keszitok.
Kb. 2 ora a jatek, igy 20 eurot talan nem er meg, de a Gamepassben benne van, ugyhogy uccu neki, mi a kislanyommal imadtuk :)
Totally accurate battle simulator
A gyerekek imádják és a kampány nehezebb részeinél azért el kell veszíteni jópár csatát, mire kiismeri az ember az adott formáció elleni hatékony ellenfelállást.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Octopath Traveler
Ez egy Square Enix által kiadott JPRG, ami régi RPG-Maker szerű kinézetet használ. Ugyanakkor a játékot valójában Unreal motor hajtja, művészeti okból használják csak a pixel-art stílust.
A játék elején 8 karakter közül választhatunk (tehát nincs karaktergenerálás), a hagyományos tolvajon és harcoson túl van pár fura is. Az egyik karakter például Kereskedő, a másik Alkimista, de van egy Táncosnő is. Mindegyikük a világ más pontján él. Miután megvan, hogy kivel kezdünk, megismerkedünk a karakter elősztorijával, majd megoldjuk az első feladatot. Ennek a végén egy bossfight van, és megtudjuk, hogy az adott karakternek mi a fő feladata. Pl. a vadász karakternek elutazik a mestere, hogy levadásszon valami szörnyű szörnyet, és nem tér vissza. Közben a karakter látja el a terület vadászfeladatait, jön is egy megbízás valami veszélyes vadállatról. Miután levadásztuk (bossfight), megtalál minket a mesterünk farkasa, és karakterünk úgy dönt, hogy elmegy megkeresni a mesterét. Ezután már szabadon dönthetünk, hogy merre indulunk.
Érdemes elmenni, és összeszedni a többi karaktert is. Egy új karakterrel találkozva megismerkedünk az ő előtörténetével is, illetve megoldjuk az ő aktuális problémáját is. Nekem kb. 16 óra játék volt, mire mind a 8 karaktert összeszedtem. :) Nagyon változatosak a célok, bár azért lehet sejteni, hogy néhány szál összefut majd. Még csak most értem arra a szintre, ami elég, hogy folytathassam a fő sztoriszálakat, szóval még nem tudom milyenek, de 4-5 sztori is felkeltette az érdeklődésemet. Innen a játék neve is, 8 sztori megy párhuzamosan (Octopath Traveler). Kíváncsi vagyok, mit hoznak ki belőle, remélem, hogy hozza a körmönfont, sok csavaros japán stílust.
A fő sztorin kívül van pár kis melléksztori is, amik megoldásához a karakterek képességeit kell használni. Pl. egy fickó nagyon szerelmes egy csajba, de az meg pipogyának tartja. Az egy megoldás, hogy össze kell verekedni a fickóval és veszíteni - ekkor a csaj elképed, hogy milyen erős az ember és szóba áll vele. Ilyen kis küldetésből van néhány minden városban, amiket ott helyben meg is lehet oldani.
A játék alapból japán nyelvű, de van angol szinkron is. Sajnos ez az a stílus, amit én nem szeretek, hogy csak néhány mondatot mondanak el teljesen (jellemzően a sztori átvezetőknél), a többinél csak valamilyen jellemző szót mondanak. Pl. az van kiírva, hogy "I agree, let's go there!" és azt hallod, hogy "Yes!". A hangok egyébként jól illenek a karakterekhez.
A parti
Egyszerre 4 aktív karakter lehet, és csak a fogadókban lehet cserélni az embereket. Mindenkinek van valamilyen többé-kevésbé egyedi képessége, amik különböző szituációkban hasznosak. Pl. a Táncosnő el tud csábítani NPC-ket, akik követik és harcan segítenek neki. Hasonlóan működik a Papnő is, csak ő a vallás irányából közelíti meg a dolgot. A vadász el tud fogni állatokat, és használni őket harc közben. A Tolvaj tárgyakat tud lopni harcban és harcon kívül is. A Harcos párbajra tudja kihívni a városiakat (nem öli meg őket), ami többek között arra is jó, hogy így el tud távolítani olyan embereket, akik elállnak egy ajtót. Az Alkimista meg a Professzor infógyűjtésben jeleskednek.
Mindenkinek egyedi szintje van, és csak az kap Xp-t, aki harcol ÉS még életben is marad a harc végén. Emiatt nagyon meg kell gondolni, hogy kit mikor használunk, illetve persze lehet időt ölni abba, hogy Xp-t farmoljanak a karakterek. A szint amiatt is fontos, hogy a fent említett speciális képességek mennyire jól működnek. Pl. ha a Tolvajt nem szintezzük, akkor nem tud igazán jó tárgyakat ellopni.
Harc
Final fantasy-szerű, 1 képernyős. A jobb oldalon állnak hőseink, a bal oldalon az ellenfelek. A képességektől függő sorrendben cselekszenek a karakterek. A szokásos cselekedetek vannak, Támadni fegyverrel, varázsolni/képzettséget használni, Tárgyat használni, Védekezni, Menekülni, stb. Ami érdekes, hogy minden ellenfélnél meg van határozva, hogy mi ellen gyenge, illetve, hogy mennyire. Általában 4-5 dolog ellen gyengék. Pl. Tőr, Kard, Hideg, Sötét mágia, stb. Ezek a gyengeségek ismeretlenek eleinte, akkor válnak ismertté, ha valaki a megfelelő támadást használja. Van egy pajzs ikon is egy számlálóval, ennyiszer kell megütni egy ellenfelet ilyen támadásokkal, hogy elkábuljon. Az elkábult ellenfélre duplán lehet sebezni két körig, szóval ez a követendő taktika.
A karakterk minden körben kapnak egy akciópontot (max 5-ig), amit akkor használhatnak el, amikor rajtuk van a sor. Egyszerre max 3-at lehet elhasználni. Ezek az akciópontok az összes cselekvésüket erősítik, minél több pontot használunk el, annál erősebb lesz a következő akciónk. Érdemes tehát úgy taktikázni, hogy amikor az ellenfél bekábul, akkor mindenkinél legyen 3 akciópont talonban. Ha 3 akcióponttal megtámogatunk egy támadást, akkor az óriást tud sebezni. Működik gyógyításra is, az akciópontos gyógyítás sokkal többet gyógyít, ráadásul ugyanannyi manáért.
A csapatot tehát úgy érdemes összerakni, hogy minél többféle gyenge pontot tudjanak támadni, de közben persze kell DPS, meg gyógyítás is. Aztán meg ugye vannak a speciális cselekedetek, pl. tárgyakat lopni harc közben... szóval ezen lehet agyalni bőven, hogy milyen csapatot raksz össze. Aztán meg kisderülhet, hogy az adott területen nincs is olyan ennfél, aki gyenge a csapat nagyobbik része ellen...
Verdikt
Nem haragudtam volna ha normális felbontású karakterek vannak, kicsit erőltetettnek érzem a pixelgrafikát. Ettől eltekintve eddig mindenképpen pozitív eddig. Kicsit grindelősnek néz ki. Remélem, hogy rá tudok szánni elég időt, mert szokás szerint túl sok játékom van. :)
8/10
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Detroit Become Human
Megvettem a sátán boltjában 30 EUR-ért. Remélem pokolra kerülök, demó küldi nagyon jó volt.
Mondhatni a Fahrenheit óta nem játszottam David Cage QTE szimulátorral, de mivel anno az is nagyon tetszett most sem csalódtam eddig. A történet és a narratíva nagyon jó jópár óra játék után. A grafika valami fenomenálisan jól néz ki 1440p s 1.2 renderscale-el ultrán. Nyilván valami klisés androidos sztori lesz a vége de a világ a zene és az animáció nagyon jó. Nem hiába csinálják a performance capturet vagy 15-éve. Majdhogynem azt mondanám hogy eddig AAA Life is Strange performance capturrel.
Battletech
Élvezetes tud lenni. Eddig ~54 órát nyomtam a kampányba. (Mert kb majdnem free play-ként is kezeltem egyben.) Taktikus, kb modern turn-based xcom csak mechekkel, némileg javítva. (Nem kapnak ingyen kört az ellenfelek amikor megtalálod őket.) A gameplay kb annyi, hogy bolyógról-bolygóra mész kb szabadon, ahol aztán feladatokat (általában vagy valami szétlövése vagy megvédése) vállalsz el pénzért és az ott megmaradt cuccok egy részéért. (választhatsz, hogy melyikből akarsz többet, vagy esetleg reputation-t.) Míg az elején csak standard cuccokat talál az ember, később ezekből vannak jobb verziók és/vagy "pluszos" változatok pl nagyobb sebzéssel, pontossággal, stb.
Kár, hogy csak 4 meched lehet egyszerre, mivel egy idő után kb a kivéreztetésedre mennek a küldetések, és 2-3-4x túlerő ellen kell menned. A mechwarrior (pilóta) skillek is nagyon fontosak, és szerencsére a mecheket saját kényed-kedved szerint lehet felszerelni, beleértve a pontos páncél mennyiséget is. A harcok alatt kilőtt ellenséges egységek lootot dobnak (amit nem lősz szét :D), emellett kb minden bolygón van bolt, változatos (az elején szar) kínálattal.
A harcok egyébiránt jók, kellően taktikusak, mivel a fegyvereknek megvan maga előnyük/hátrányuk, lásd sebzés, kell-e bele lőszer, mennyi hőt termel, és minimális/optimális/maximális hatótáv. Mechából meg ugye van light/medium/heavy/assault osztály, és mindegyikre más kombinációban lehet ezeket és egyebeket felrakni, más hasznos teherrel.
Történet standard battletech "nagy gonosz árulót le kéne ölni", nagyjából mozgó rajzokkal előadva, de jó (néhol vicces) voiceoverekkel és tetszetős designnal. Zene elfogadható, de egy idő után eléggé repetitív. A hangok jók, a grafika ellátja dolgát, a nagy mechek szép masszív lassúsággal (és ha nem kapcsolod ki, kamera közelítéssel) esnek fájdalmas hangokat adva pofára / robbannak le részei amikor szépen darabokra cincálod őket.... vagy ők a tiédeit. D: Az egyedüli probléma, hogy túúúúúl lassssssssú a gameplay. Még maxra nyomott sebességgel is. Elvileg van hozzá mod, majd kipróbálom később.
Személyes kedvencek:
Kintaro, illetve később Cyclops, jumpjettel és a világ összes SMR-ével. (Ez Cyclops esetén asszem 7 db SMR*6, azaz 42 rakéta) Kintaro oneshottol kb minden light cuccot, és mediumok ellen is eléggé hatásos. A Cyclops.... nos.... látttam már heavy-t is eldőlni egy sorozat miatt, főleg ha háta mögé ugrottam. :D Mondjuk elég kevés az armor rajta így, tehát tankos assaultok illetve nagyobb, LMR támogatott csapatok ellen ajánlott szemtől-szembe menni. Jah és ajánlatos gyro + minél magasabb piloting az extra dodge chance (itt hit defense) miatt.
Hunchback ugyanez csak lézerrel.
9/10
rage 2
tok jopofa, ugytunik az ID vegre felvett egy game designert. elvezetes jo kis daralas, csak nem szabad a "sztori kvesztet" kovetni, mert akkor cirka fel ora a jatekido.:D
"okey-dokey!"
Ezt a gyöngyszemet fél óra után meguntam. Meg amikor 45 perc darálás után lelőnek és berak az elejére és kezdhetem elölről no az kész élvezet! :D
Köze nincs az első részhez. Azzal élvezet volt játszani, volt atmoszféra és izgalnasabb volt, mint ez a hulladék..
"Fight steel Die honor"
"I eat resistance for breakfast"
Mr. Conan
Á, HL1, fél óra metrózás után a legelején bebugzódni egy sarokba és meghalni, majd a metrózás elejéről kezdeni.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Ja, hát aki mindenhová beszorul :D
Az még hagyján, fél órát metrózni az 5 perces utazós intróban viszont már művészet. :D
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=Nw63pZcBJH8
wataclassic
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Jézusom. Csak pár másodpercig néztem és már indult is a hányinger, pedig még csak teljes képernyőre se raktam ki. Nagy geciség ez a simulation sickness. HL1-ben meg valami iszonyat durván előjött, nem is tudtam végigjátszani, fél órákat szenvedtem vele, aztán gyógyulás. Végül inkább csak elolvastam mi volt benne.
Szerencsére Witcher3 közben nem vészes, csak pár óra játék után jelentkezik.
"People think that I must be a very strange person. This is not correct. I have the heart of a small boy. It is in a glass jar on my desk."
- Stephen King
Hidd el, kétszer végigszenvedni magad rajta, egy örökkévalóságnak tűnt.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Azt mondod kövér vagyok? =D
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Szerencsére már van BMS-ünk, így már nem kell a régi fapadossal játszani.
Vagy annál is jelentkezik?
Vagy csak szorulásos =D
Bocs, de te dobálod fel a magas labdákat :DD
Amúgy én nem sok beszorulásos bugra emlékszem. Persze előfordult velem is, főleg A HECU-s részeknél.
A lakosság 30%a kövér 30%a ezen felül még kurvakövér szóval jó eséllyel igaza van :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Ha a mostani steames verziókról van szó, akkor igazából bármi megtörténhet. A HL: Source mindig is egy bugos borzalom volt, de az eredetit is sikerült úgy peccselnie a Valve-nek, hogy ne legyen az igazi.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Detroit Become Human
Nagyon fasza volt a végén, volt egy-két elég kemény döntés. Story se volt annyira inkoherens, de inkább mese habbal. Viszont nem egyszer úgy éreztem hogy esélyem se volt megtalálni magamtól elsőre a megoldást vagy az utat amit akartam. 30€-at megért egy interaktív regényétt/filmért.
Sekiro: Shadows Die Twice
Amennyire kínzás volt az egész annyira élveztem is. Kurva jók a bossok (leszámítva a Demon of Hatred-et aminek a kurva anyját és rohadjon meg aki belerakta a játékba) és baromi jól van adagolva a learning curve. Lady Butterfly az elején szanaszét szopat, de megtanít alapszinten játszani és utána minden boss jóformán csak tanít. Kivéve a Demon of Hatred aminél kidobhatod az addig megtanult összes tudásod, mert a végére úgy döntöttek bebasznak egy Dark Souls bossfight-ot, mert miért ne... :D Genichiro kurva jó fight volt, Owl szintén, de az utolsó volt a nonplusultrája a játéknak. Közel 7 órát szoptam rajta mire lement, de eszméletlen jól összerakott bossharc volt. Ha más nem már azért megérte az egész.
Maga a progression elég wonky, a narratíva souls like játék lévén nem sok van, az is ilyen pár mondatos elhintett valami, de azért annyira elég, hogy menjen a játék előre. A pályadesign nagyon jó volt, ellenfelek kurva jók bár lehetett volna kicsit nagyobb változatosság. Mini-bossok is ötletesek voltak, némelyik nehezebb mint egy normális boss. :D
Lehetne még sokat szórakozni vele, new game plus-ok (minden ng+-al nehezedik a játék viszont lehet farmolni tovább a skilleket meg attack power-t szóval megéri majd belenézni), sokféle ending, beépített hardmode az alapból nehéz játékhoz... :D Meg fogom nézni mindenképp.
Így utólag már kevésbé fáj, hogy ez kapta a GOTY-t 2019-re nem a Resi 2, megérdemelte ez is maximálisan.
HESITATION IS DEFEAT!
Baba is You
Hoppa! Csak kiprobaltam kb. 30 percre, de... hoppa! :D
Kicsi, egesz fosul kinezo :D indie jatek, ami vegre valami ujat nyujt logikai, azon belul is "ezt ide tolom, amazt meg oda" vonalon
Erdemes kiprobalni!