Mondjuk Gamepass-el bőven megér pár óra játékot az Outer Worlds, de sajnálom azokat akik 60 euro-t kiadtak rá, egy kissé túlzónak érzem ami magas értékeléseket kapott. Egyik review-ban írták, hogy 10 éve ugyan ebben a formában simán megjelenhetett volna és teljes mértékben igazat adok. Persze a jól bevált alapok miatt jól elszórakozom vele, de tény, hogy az újdonság varázsa messze elkerüli a játékot.
Játékmechanikára értettem, nem a grafikára. Mondjuk grafika szempontjából is szembeötlő, hogy nincsenek olyan megoldások, mint időjárás effektek, látványosabb fizika stb.
Én kitoltam a GoW5-öt, meg a Metro Exodus folyamatban van 800 Ft. PC-n egyedül a Winstorera kell figyelni, mert az viszont retard :D Win resetet csak uninstall után, mert amúgy nem fogja engedni ugyanoda telepíteni a játékokat.
Call of Duty(R) 4 - Modern Warfare(TM) Singleplayer
Ideje volt bepótolni ezt a játékot most, hogy már megjelent a remake-je is. Egynek jó volt, de igazából pont olyan, mint az összes többi CoD, amivel játszottam. A filmes klisékkel lefoglalja az embert néhány óráig, aztán pont úgy lesz vége, ahogy elkezdődött, és alig hagy nyomot az emberben. Nem sok egyedi van benne, amire érdemes visszaemlékezni.
Call of Duty: WWII Singleplayer
Ugyanaz pepitában, csak jobb grafikával, és valamivel jobb sztorival. Utóbbin sokat dob, hogy a pofás átvezetőknek hála sokkal jobban be vagyunk vonva a végigkövetett osztag életébe és egymás közti viszonyába, és így a kellő helyeken hatásosabb a dráma. Ettől még persze ugyanazok a filmes klisék vannak itt is elpuffogtatva, csak a tálalás jobb. Egynek jó volt ez is.
Pathway
Az előzetes gameplay videók és a korai Steam értékelések alapján eléggé húztam a számat, de láttam Twitteren, hogy folyamatosan javítják, bővítik, és felfelé ível a megítélése is, így mégis adtam egy esélyt neki. Nem tettem rosszul.
Igazából ez egy jóféle keverék az FTL-ből, Indana Jones válogatott kalandjaiból és a Halfwayből, megfejelve egy kis átfogó management réteggel. Adott egy kalandor kompánia, melyből 3 főt kiválasztva elindulhatunk egy kalandra (5 ilyen van, de csak sorban lehet megnyitni őket, viszont bármelyik újrajátszható akár nehezebb fokozaton is).
Egy felülnézeti térképen kell eljutnunk A-ból B-be, a kettő közti útvonalat tetszőlegesen tehetjük meg egy összekötött pontokból álló hálón (ami minden próbálkozás alkalmával máshogy rajzolódik ki). Minden pont lényegében egy encounter, ami jelenthet harcot, pihenési vagy kereskedelmi lehetőséget, valami egyéb érdekességet, ahol esetleg valamilyen skillt lehet használni (ha a jelenlévő kalandorok rendelkeznek vele), vagy csak egy eseménytelen, színesítő helyszínt.
Harc esetén taktikai nézetre vált a játék, és Halfway/XCOM-szerűen kell likvidálnunk minden ellenséget. Két akció körönként, fedezékhasználat, skillek, többféle ellenfél, minden a már ismert módon. Jellemzően 3-5 perces rövid harcok ezek (ha már belejöttünk), általában 5-10 ellenfél ellen. Vannak nagyobb csetepaték is, de azok jellemzően az adott kaland sztorijához kötött fix elemek.
Harc végén, vagy ha olyan helyszínre jutunk, ahol ezt valamilyen módon kiérdemeljük, kapunk 1-5 lootot, ami a használati tárgyaktól (jobb fegyverek, elsősegély és páncéljavító készlet, páncél), a kalandhoz szükséges készleteken át (lőszer, benzin, fogyóeszköz) az egyszerű értéktárgyakig terjedhet. Hogy pontosan mit és mennyit kapunk, az random, de azért valamennyire befolyásolja az, hogy milyen helyen járunk épp, és kivel/mivel találkoztunk. Egy náci tábor felszámolása után jellemzően benzint, lőszert és fegyvereket találunk, míg egy ősi sírkamrában, ahol megtaláltuk a titkos ajtót, ami a belső szentélybe vezetett, inkább értéktárgyakat, esetleg egy tápos áldozótőrt.
A kalandot akkor teljesítjük sikerrel, ha eljutunk a végére, és ott sikerrel vesszük az utolsó akadályt, ami általában egy nagyobb harc. A játék nem olyan kegyetlen, mint az FTL, de azért érdemes odafigyelni arra, hogy benzin mindig legyen elég, és sose vágjunk neki egy újabb helyszín felderítésének anélkül, hogy mindenkit felgyógyítanánk, páncélját feljavítanánk. Már amennyire a készleteink ezt engedik, mert hát ritka az, hogy habzsi-dőzsi van. Inkább a mérlegelés jellemző a játékra végig, különösen a későbbi, nehezebb kalandok során. Mivel ugyanabból a supply nevű erőforrásból javítjuk a páncélokat, gyógyítunk és dobunk gránátot harc közben, mindig kétszer meggondoljuk, hogy mire is költsük. Ugyanígy dilemma, hogy az a félreeső érdekes helyszín vajon megéri-e oda-vissza azt a 4 benzint, vagy sem.
Kalandoraink közben szintet lépnek, fejlődnek, a kalandok során szerzett felszerelésüket megtartják, így képesek a későbbi nagyobb kihívásoknak is megfelelni. Ha bukjuk a küldetést (minden kalandorunk elesik vagy feladjuk pl. akkor, amikor kifogyunk a benzinből), akkor a részt vevő kalandorok a következő kaland erejéig a kórházi ágyat fogják nyomni, és kénytelenek vagyunk másokkal próbálkozni. Új kalandorokat is lehet unlockolni (pl. 100 náci megölésével, vagy egy csak női csapat sikerre vitelével), de persze velük érdemes kicsiben, az első kalanddal kezdeni, hogy fejlődjenek egy kicsit. Mivel nincs két egyforma kaland, elég jó a játék újrajátszhatósága, még akkor is, ha a vége mindig ugyanaz (kivéve, ha menet közben elbukunk, bár... végül is akkor is. :), szóval egyáltalán nem probléma egy új csapattal újrakezdeni a játékot. Ezt valószínűleg amúgy is megtennénk, ha tetszik a játék.
A Pathway jól hozza a pulp Indana Jones/Múmia feelinget, amihez természetesen jár némi természetfeletti és egy kis korba illesztett future tech is. A pixeles grafikát ügyesen ötvözték fényeffektekkel, így egészen hangulatosan tud kinézni egy fáklyákkal megvilágított sírkamra. Nem gondoltam volna, hogy a játék komolyabban le fog kötni, de azzal, hogy a harcok is elég pörgősek, és a felfedezés is elég izgalmas, az ember könnyen a "csak még egy pontot megnézek" loopban találja magát, amivel valahogy elrepült 2-3 óra.
Hardcore Henry filmben pl másolják a sniper küldit. Nem hiába ment jól a remake is. Anno a MW1-2-t egyenként háromszor vittem végig, amit egyetlen más cső FPS esetén sem tetem meg. Később nekem is elfáradt a dolog. A Kevin Spészi's warfare "press F to pay respect" részt nyomtam végig utolsónak.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
A MW1 is nagyon tetszett de annak idején a MW2-től konkrétan letettem hajamat. Akkoriban már eléggé tele volt a nemi szervem a N+1-ik második világháborús FPS -ek től, szóval igazán "üdítő" volt a modern háború, főleg hogy mertek elszakadni a realitástól és kaptunk egy fiktív IGAZI háborút, ahol nem pár Afgán tevepásztor volt a legkomolyabb ellenfél. :)
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Bár overall az MW első két része a favorit (részben a multi miatt), a kampány tekintetében még mindig a BO első két része a plafon szerintem. Az lett a legütősebb koktél, vietnám poszttraumájától a modern alter jelen elemekig.
Nem érzem, hogy bármit vesztettem volna. Amit nem a CoD 4-től kaptam meg, azt megkaptam mástól. Számomra indifferens, hogy az esetleg csak a CoD 4-et másolta.
Fura hozzaallas, hogy egy mufajaban uttoro jatekot fikazunk azert mert _mindenki_ lemasolt _mindent_ belole kesobb ezert most mar szar, de vegulis oke. Kinek mi.
A CoD 2-t kb. megjelenéskor játszottam, de a multit nem szerettem annyira, mint az UO-ét, a kampányt a vége előtt pár pályával hagytam abba. Tetszett egy darabig, de túl mechanikusnak hatott az egész filmszerűség az idióta a szkriptekkel, így nálam ott elfogyott a formula. (Az első részből itthon a tutorial ment le, és persze multi orrba-szájba, csak haver mutogatta nála a sztálingrédi csodát, de nem győzött meg arról, hogy játsszam single-ben.) Az RtWC és a MOHAA jobban bejött egyedül.
A 4 komoly lépés volt, sokkal jobban csinálta a filmszerűséget, érdekes volt a modern hadviselére váltás (persze OFP és BF2 volt már), jobban működtek a szkriptek, és egész menőnek számított akkoriban a narratíva. De én folyton lepattantam róla, nem élveztem megjelenéskor sem, még mindig túl CoD (2) volt. A multit a perkrendszer miatt likvidáltam a szabadidőrabló tevékenységek közül.
Sok évvel később végigjátszottam, de a semmiből beteleportáló ellenfelek (attól függően, melyik ablakán nézel be egy háznak), az elszúrt nehézségi szintek (regularon T800-ként lehetett csapatni, eggyel fölötte hardeneden meg már mindig csak a golyózáporok közötti csőben futni és fejeseket osztani), az újratermőlődő ellenfelek, a fuss oda és nyomj F-et küldetések ugyanúgy felidegeltek, mint régen. Ezeket 2005-ben (CoD 2), 2007-ben, a végigjátszáskor és most is a játékiparból dezintegrálandó undormánynak tartottam és tartom.
Ettől függetlenül voltak benne elképesztően elkapott részek, bár Pripjaty nekem már tényleg túl film volt. Azt semmiképpen nem mondanám, hogy a játék ne rendelkezne emlékezetes momentumokkal, ráadásul még vissza is fogta magát annyira, hogy ne legyen Michael Bay. Szóval értem a jelentőségét és azokat, akik szeretik, de részemről több a játék irányába az odi, mint az amo.
Sokkal jobban bejött a már említett MOHAA-n túl a Battlefield: Bad Company (1), és az utolsó játszott CoD (Infinite Warfare) is fogyaszthatóbb volt számomra, bármennyire felejthető és kisebb jelentőségű darab. De mondhatnám a Spec Ops: The Line-t is, ha háborús lövölde.
Szerk.: Egyébként nyilván nem 2019-hez kell viszonyítani a 2007-es játékot, de releváns nézőpont az is, hogy miként működik ma.
2260-ban járunk kb 2 évszázaddal a mindent letaroló zombiapokalipszis után. Bár a zombivírus fifikás itt mert nem hagyja elrohadni zobbancsokat, szóval még azok a zombik is a földön császkálnak amik teszem azt az első napon fertőződtek meg. És mivel a kiindulószituáció egy kb 2060 körüli durván túlnépesedett föld volt, ezért tényleg még a jelenkorban is számolatlanul vannak élőholtak.
Az emberi civilizáció szinte a nulláról kezdte újra és egy kellemes kis Steampunk világ jött létre a régi helyén.
Az emberiség maradéka egyetlen hatalmas jól megerősített városban élt egészen addig amíg az új uralkodó úgy nem dönt, hogy ideje kiterjeszteni a határainkat és visszafoglalni a földet a zombiktól.
A játék egy stratégia. Meg kell tisztítani a területet a zombiktól és persze túl kell élni a zombihordák támadásait.
Fel kell kötnünk a gatyának, mert a -ahogy a cím is mondja - a hordák tényleg hatalmasak! Nem ritka hogy 10 000 vagy annál több fős zombihordát kell eltakarítani, hogy sikerüljön a küldetés.
Tulajdonképpen ez egy bázisépítős/védekezős játék. Ki kell építeni egy megfelelő nagyságú bázist, aminek aztán túl kell élnie a zombik egyre erősödő rohamait.
A managment nagyon fontos. Kb minden-mindenre épül szóval ha nem vigyázunk, hamar nyersanyag nélkül találhatjuk magunkat.
A játék nehéz. Elég egy kis figyelmetlenség -főleg az elején- és máris bukod pályát. Akár egyetlen átjutott zombi is elég hogy végezzen bázisoddal.
A zombik ugyanis mint minden jóravaló élőholt fertőznek. A lakóépületeid és a védtelen lakosság közé közé bejutó egyetlen élőholt is akár 20-30 újabbat hozhat létre csak az első percben. És ha ehhez hozzáadjuk azt is hogy az új zombik -ellentétben lassú csoszogó társaikkal- még "frissek" ezért már-már World War Z szintű turbózombiként fertőznek tovább, ilyenkor bizony akár egyetlen zombi miatt is elveszhet az egész sokszor fél-egy órán keresztül felépített kolónia.
Érdekes játékelem még a környékbeli utakat elzáró hordák kiirtása. Ilyenkor nem kapsz bázist, hanem a fővárosból kivonul a Birodalmi Sereg és csakis előre meghatározott számú egység áll a rendelkezésedre a zombik eltakarítására. A tízezres hordák így már igen csak szívatósak tudnak lenni.
A grafika igazán kellemes. Settlers szerű.
Ha nem riadtok vissza a nehézségtől, akkor szerintem tetszeni fog a játék.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Az FTL ihlette, de eredeti játékmenetű kis gyöngyszem. Stílusos pixelgrafika, hangulatos scifi szintizene. Ami egyezik az FTLel, hogy naprendszerek elágazó hálóján kell továbbjutni a következő szektorba, menet közben erősödhetsz, és a köv. helyszíneken erősebb ellenfelek is várnak rád.
rwurl=https://i.imgur.com/loDE6OH.png
Idaho admirálist, a Galaktikus Birodalom híres stratégáját irányítjuk, aki kissé megviselten ébred egy folyadékkal teli tartályban, és egy MI robot megnyugtatja hogy minden oké, ő halott, és ez most a klónja. Cserébe kissé amnéziás is, és hamarosan megtudja, hogy a Birodalomnak annyi, mert valamiért húsz éve lecsoffadt az összes, a Birodalmat működtető MI robot (OMNI). Most martalócok kalózok stb rabolják szét a romokat. Ebben a barátságos közegben indul útnak az admirális 1 db kissé fapados csatahajóval, hogy kidrerítse mi a pék történt, és renbehozza amit lehet.
A csatahajónak van páncélja: ha elfogy, deja vu érzésünk lesz, mert megint kelhetünk fel a klónozóban. Több réteg és vastagabb páncél is fejleszthető, egyre drágábban. Ha egy egész réteget lelőttek, azt csak egyes bolygók körül keringő szervízek patkolják vissza jó pénzért. Ha marad belőle egy pici, az megjavul csata végén.
Fegyverei: sokféle van, mindegyik nagyon mást tud, mindnek van többféle erőssége és permutációja. Maximum hármat használhatsz egyszerre a csatahajón, ha kifejleszted jó drágán. Van ami lő ellenséges flotillákra, van ami csatahajóra, van ami lefagyasztja a flotillákat, van ami odébbhajítja, van ami falat épít, van ami aknamezőt... Jó hosszú cooldown van minden, érdemes óvatosan putyogtatni velük.
Flotillái: ha kimaxolod, négyet is bevethetsz egyszerre. Van sokféle mindből, erősségben is, meg permutációk... Vannak fregattok, amik erős vadászgépek ellen. Vadászgépek, amik drónok ellen. Drónok, amik fregattok ellen... és van cirkáló, ami messzire tud nagyot lőni, de könnyen hal ha közelről támadják. Ezeket vetjük majd be az ellenséges csatahajók ellen is (ha mellé érnek, vagy cirkáló esetében lőtávba, szép gyorsan zabálják az ellen páncélját), meg hát az ellenséges flotillákat is ezzel hesegetnénk el. Tesszük mindezt egy hatszögrácson, amin alul a mi, felül az ellenség csatahajója álldogál. Középen a flotillákon felül mindenféle lassító vagy áthatolhatatlan aszteroida meők, aknák, lövöldözős védelmi állások, sok-sok egyéb cucc ami megkeseríti a flotillák életét, de stratégiai lehetőségeket is kínál. Hopp, itt van egy szűk átjáró, oda beállok két drón flotillámmal, akik "boomer" permutációk: ha meghalnak, nagyot robbannak maguk körül... Pompás, most jól felrobbantotta magát az ellenség java, jól letámadhatom a csatahajóját! Ojvé, mégsem, most járt le a cooldown a plazmaütegein, és jól szétlőtt... Akkor előről.
Amelyik flotillát elveszted, az visszakerül a dokkba, és ha van javítórendszered, elkezdik heggeszteni. Továbbá az a dokk, amiből kijött, használhatatlan lesz egy időre. Ha ez letelt, indíthatod a következő flotillát. Amit meghegesztenek, az már csak fél HPval tér vissza, ha akkor is lelövik, akkor meg már marad roncs. Megint csak itt jönnek a képbe a szervízek, ott lehet életet lehelni beléjük, meg feljavítani fullba a fél HPsakat.
rwurl=https://i.imgur.com/BqdLOXQ.png
Tisztjei: kezdetben bénább emberkékkel kell beérned, aztán besorozhatsz, meg megmenthetsz egyre jobb specialistákat. A legjobbakon van egy kis DNS jelzés: az ilyet mindjárt klónozod is, és ha megint meghalsz, őbelőlük is választhatsz majd induló tiszteket. Három dolgot tudnak ők.
-Lehetnek csatahajót tápoló képességeik (pl. Ha a páncélhoz osztod be, folyamatosan javítja csata közben), persze jó drágán lehet további tiszteknek helyet építeni a páncélnál, fegyvernél, dokkoknál.
-Vannak mindenféle skilljeik, amik segítenek a random kihívásoknál. Túszt ejtettek a kalózok, küldhetsz át kommandósokat, tárgyalhatsz velük, de ha van egy stealth skillel rendelkező emberkéd, ő megoldja neked szépen egymaga.
-Ugyanezeken a skilleken áll vagy bukik minden bolygófelszíni küldetés.
Kommandósai: ezek a katonák erősen eldobhatóak, jó olcsók is, csak vigyázzunk mert néha jó sokáig nem lehet újakhoz jutni és ha tíznél kevesebb van az erősen vissza tud ütni a küldetésekben. Ugyanis őket a random kihívások mellett elsősorban a bolygókra fogjuk ledobni vörösingesnek. Ha ilyen bolygóra lelünk, amin lehet kalandozni, scanneljük, és kábé megtudjuk mi vár odalenn a csapatra. Kiválasztunk max tíz ilyen katonát (lehetőleg ne kevesebbet, mert akkor könnyebben halnak), éééés egy tisztet.
rwurl=https://i.imgur.com/MFsY0wX.png
Mármost az egész küldetés a tiszt skilljein fog múlni. Láthatjuk kiválasztásnál, hogy milyen valószínűséggel fogja a tiszt egyfelől megszerezni a javakat odalent, másfelől életben tartani a katonákat és saját magát. Persze ha fürtökben lógnak rólunk a kommandósok, olykor érdemes azt a specialistát küldeni velük, aki nem vigyáz rájuk de azért túléli és elhoz minden szajrét...
rwurl=https://i.pinimg.com/originals/88/72/49/8872492a442c8f2e6d7e235a4f8666ea...
Van az egészben egy jókora random faktor, de nem teljesen igazságtalan a dolog, mert mindent, ami random, tudsz valamivel befolyásolni. Ez rendszerint pénz (...scrap, alkatrészben fizetnek) kérdése, meg hát azé hogy megtaláltad-e a cuccot, amit meg kell venni hozzá (boltokban, bolygón, random kihívásban...). Mármost vannak magának a csatahajónak is olyan részei, amik segíthetnek, pl. radar amivel messzebbről látod, kábé mi vár rád melyik naprendszerben, vagy üzemanyag kinyerő eszköz, hogy ne kelljen folyton kicentizni mennyit tudsz még ugrani a következő pontig... de ha ezekre költöttél, kevesebb jut a harci dolgokra, ha meg azokra, akkor a specialistákra, satöbbi...
És az egész mögött ott a sztori, sok-sok meghalás alatt lassan kibontakozik mi is tett be a Birodalomnak, és mit is lehetne ezzel kezdeni - elég összetett a dolog, ahogy megszerzed az infókat, plusz eglepően sok lore van, erről a veled utazó OMNI készséggel kioktat, miután leereszkedően kioszt hogy ezek a primitív szerves lények még ezt sem tudják :-)
A grafika stílusos, látványos, a zene nagyon kellemes, főleg ha szeretjük az atmoszférikus szinti muzsikát.
Királyul néz ki, de már ennyi szkriptelt blokkolástól kiráz a hideg :D
rwurl=https://i.imgflip.com/29e6dd.jpg?a436224
Epicről még nem vettem semmit. :D Outer Worlds is Xbox Gamepassal próbáltam ki.
Soha!
Kipróbáltam a bétát és az alapján döntöttem. Az előzőeket nem vettem meg pl mert annyira nem izgatott egyik sem.
Noctedamra celoztam. Ot valahogy mindig elkapja az osszes letezo hype. :D
Mondjuk Gamepass-el bőven megér pár óra játékot az Outer Worlds, de sajnálom azokat akik 60 euro-t kiadtak rá, egy kissé túlzónak érzem ami magas értékeléseket kapott. Egyik review-ban írták, hogy 10 éve ugyan ebben a formában simán megjelenhetett volna és teljes mértékben igazat adok. Persze a jól bevált alapok miatt jól elszórakozom vele, de tény, hogy az újdonság varázsa messze elkerüli a játékot.
Azért 10 éve talán nem, de 5 biztosan. Főleg ezzel az elnagyolt, rajzfilmesített grafikával.
Játékmechanikára értettem, nem a grafikára. Mondjuk grafika szempontjából is szembeötlő, hogy nincsenek olyan megoldások, mint időjárás effektek, látványosabb fizika stb.
Amúgy nem 43.90 az Epic Store-ban? Én mondjuk meg akartam venni, de lehet ésszerűbb egy Game Pass?
Nyilván ésszerűbb ;)
xbox game pass akciós, általában $1 / €1 az első hónap.
Én kitoltam a GoW5-öt, meg a Metro Exodus folyamatban van 800 Ft. PC-n egyedül a Winstorera kell figyelni, mert az viszont retard :D Win resetet csak uninstall után, mert amúgy nem fogja engedni ugyanoda telepíteni a játékokat.
zenész-zeneszerző, humorista, filozófus ?, great/terrible coordinátor, játékfejlesztő, rannygazoo csatár, 50% hipster 50% redneck 50% retard, pókfocikapus, yarpler, hangmérnök
Call of Duty(R) 4 - Modern Warfare(TM) Singleplayer
Ideje volt bepótolni ezt a játékot most, hogy már megjelent a remake-je is. Egynek jó volt, de igazából pont olyan, mint az összes többi CoD, amivel játszottam. A filmes klisékkel lefoglalja az embert néhány óráig, aztán pont úgy lesz vége, ahogy elkezdődött, és alig hagy nyomot az emberben. Nem sok egyedi van benne, amire érdemes visszaemlékezni.
Call of Duty: WWII Singleplayer
Ugyanaz pepitában, csak jobb grafikával, és valamivel jobb sztorival. Utóbbin sokat dob, hogy a pofás átvezetőknek hála sokkal jobban be vagyunk vonva a végigkövetett osztag életébe és egymás közti viszonyába, és így a kellő helyeken hatásosabb a dráma. Ettől még persze ugyanazok a filmes klisék vannak itt is elpuffogtatva, csak a tálalás jobb. Egynek jó volt ez is.
Pathway
Az előzetes gameplay videók és a korai Steam értékelések alapján eléggé húztam a számat, de láttam Twitteren, hogy folyamatosan javítják, bővítik, és felfelé ível a megítélése is, így mégis adtam egy esélyt neki. Nem tettem rosszul.
Igazából ez egy jóféle keverék az FTL-ből, Indana Jones válogatott kalandjaiból és a Halfwayből, megfejelve egy kis átfogó management réteggel. Adott egy kalandor kompánia, melyből 3 főt kiválasztva elindulhatunk egy kalandra (5 ilyen van, de csak sorban lehet megnyitni őket, viszont bármelyik újrajátszható akár nehezebb fokozaton is).
Egy felülnézeti térképen kell eljutnunk A-ból B-be, a kettő közti útvonalat tetszőlegesen tehetjük meg egy összekötött pontokból álló hálón (ami minden próbálkozás alkalmával máshogy rajzolódik ki). Minden pont lényegében egy encounter, ami jelenthet harcot, pihenési vagy kereskedelmi lehetőséget, valami egyéb érdekességet, ahol esetleg valamilyen skillt lehet használni (ha a jelenlévő kalandorok rendelkeznek vele), vagy csak egy eseménytelen, színesítő helyszínt.
Harc esetén taktikai nézetre vált a játék, és Halfway/XCOM-szerűen kell likvidálnunk minden ellenséget. Két akció körönként, fedezékhasználat, skillek, többféle ellenfél, minden a már ismert módon. Jellemzően 3-5 perces rövid harcok ezek (ha már belejöttünk), általában 5-10 ellenfél ellen. Vannak nagyobb csetepaték is, de azok jellemzően az adott kaland sztorijához kötött fix elemek.
Harc végén, vagy ha olyan helyszínre jutunk, ahol ezt valamilyen módon kiérdemeljük, kapunk 1-5 lootot, ami a használati tárgyaktól (jobb fegyverek, elsősegély és páncéljavító készlet, páncél), a kalandhoz szükséges készleteken át (lőszer, benzin, fogyóeszköz) az egyszerű értéktárgyakig terjedhet. Hogy pontosan mit és mennyit kapunk, az random, de azért valamennyire befolyásolja az, hogy milyen helyen járunk épp, és kivel/mivel találkoztunk. Egy náci tábor felszámolása után jellemzően benzint, lőszert és fegyvereket találunk, míg egy ősi sírkamrában, ahol megtaláltuk a titkos ajtót, ami a belső szentélybe vezetett, inkább értéktárgyakat, esetleg egy tápos áldozótőrt.
A kalandot akkor teljesítjük sikerrel, ha eljutunk a végére, és ott sikerrel vesszük az utolsó akadályt, ami általában egy nagyobb harc. A játék nem olyan kegyetlen, mint az FTL, de azért érdemes odafigyelni arra, hogy benzin mindig legyen elég, és sose vágjunk neki egy újabb helyszín felderítésének anélkül, hogy mindenkit felgyógyítanánk, páncélját feljavítanánk. Már amennyire a készleteink ezt engedik, mert hát ritka az, hogy habzsi-dőzsi van. Inkább a mérlegelés jellemző a játékra végig, különösen a későbbi, nehezebb kalandok során. Mivel ugyanabból a supply nevű erőforrásból javítjuk a páncélokat, gyógyítunk és dobunk gránátot harc közben, mindig kétszer meggondoljuk, hogy mire is költsük. Ugyanígy dilemma, hogy az a félreeső érdekes helyszín vajon megéri-e oda-vissza azt a 4 benzint, vagy sem.
Kalandoraink közben szintet lépnek, fejlődnek, a kalandok során szerzett felszerelésüket megtartják, így képesek a későbbi nagyobb kihívásoknak is megfelelni. Ha bukjuk a küldetést (minden kalandorunk elesik vagy feladjuk pl. akkor, amikor kifogyunk a benzinből), akkor a részt vevő kalandorok a következő kaland erejéig a kórházi ágyat fogják nyomni, és kénytelenek vagyunk másokkal próbálkozni. Új kalandorokat is lehet unlockolni (pl. 100 náci megölésével, vagy egy csak női csapat sikerre vitelével), de persze velük érdemes kicsiben, az első kalanddal kezdeni, hogy fejlődjenek egy kicsit. Mivel nincs két egyforma kaland, elég jó a játék újrajátszhatósága, még akkor is, ha a vége mindig ugyanaz (kivéve, ha menet közben elbukunk, bár... végül is akkor is. :), szóval egyáltalán nem probléma egy új csapattal újrakezdeni a játékot. Ezt valószínűleg amúgy is megtennénk, ha tetszik a játék.
A Pathway jól hozza a pulp Indana Jones/Múmia feelinget, amihez természetesen jár némi természetfeletti és egy kis korba illesztett future tech is. A pixeles grafikát ügyesen ötvözték fényeffektekkel, így egészen hangulatosan tud kinézni egy fáklyákkal megvilágított sírkamra. Nem gondoltam volna, hogy a játék komolyabban le fog kötni, de azzal, hogy a harcok is elég pörgősek, és a felfedezés is elég izgalmas, az ember könnyen a "csak még egy pontot megnézek" loopban találja magát, amivel valahogy elrepült 2-3 óra.
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Vicces dolog ez. Most azért láttad felejtősnek a MW-t, mert már láttad a megoldásait olyan játékokban, amelyek másolják ;)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Lehet, hogy a saját korában úttörő volt sok mindenben, de most kábé minden hasonló játék ilyen, szóval *vállat von*. :)
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Azért érdekes, hogy az MW1-nek azt rovod fel, hogy az összes későbbi CODban ugyanez van, ezért az MW1 lapos?
Hasonlítsd össze a Cod1 és a Cod2-vel, meg max. a MOHAA-val.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Hardcore Henry filmben pl másolják a sniper küldit. Nem hiába ment jól a remake is. Anno a MW1-2-t egyenként háromszor vittem végig, amit egyetlen más cső FPS esetén sem tetem meg. Később nekem is elfáradt a dolog. A Kevin Spészi's warfare "press F to pay respect" részt nyomtam végig utolsónak.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Nem mondtam, hogy lapos, de mondhatnám úgy is, hogy szinte semmivel nem laposabb, mint a WW2.
Emlékeim szerint a CoD 2-ben is pont ugyanazok a klisék voltak, csak talán kevésbé kidolgozottan, de azt régen játszottam már.
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Fontos a sorrend. :) Én a WWII-t kb másfél órát nyomtam, aztán kifordultam előle.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
A MW1 is nagyon tetszett de annak idején a MW2-től konkrétan letettem hajamat. Akkoriban már eléggé tele volt a nemi szervem a N+1-ik második világháborús FPS -ek től, szóval igazán "üdítő" volt a modern háború, főleg hogy mertek elszakadni a realitástól és kaptunk egy fiktív IGAZI háborút, ahol nem pár Afgán tevepásztor volt a legkomolyabb ellenfél. :)
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Bár overall az MW első két része a favorit (részben a multi miatt), a kampány tekintetében még mindig a BO első két része a plafon szerintem. Az lett a legütősebb koktél, vietnám poszttraumájától a modern alter jelen elemekig.
Ezert jatszunk jatekokkal nagyjabol akkor amikor megjelennek nem 10+ evvel kesobb. ;)
Black Ops számomra már túlságosan fullban tolta, de valóban egyedi volt.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Nem érzem, hogy bármit vesztettem volna. Amit nem a CoD 4-től kaptam meg, azt megkaptam mástól. Számomra indifferens, hogy az esetleg csak a CoD 4-et másolta.
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Fura hozzaallas, hogy egy mufajaban uttoro jatekot fikazunk azert mert _mindenki_ lemasolt _mindent_ belole kesobb ezert most mar szar, de vegulis oke. Kinek mi.
Egyetértek.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Csak ott van a hiba, hogy senki nem mondta, hogy szar a játék. Tőlem nyugodtan védhetitek tovább az álláspontotokat, de azt senki sem támadta. :)
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
A CoD 2-t kb. megjelenéskor játszottam, de a multit nem szerettem annyira, mint az UO-ét, a kampányt a vége előtt pár pályával hagytam abba. Tetszett egy darabig, de túl mechanikusnak hatott az egész filmszerűség az idióta a szkriptekkel, így nálam ott elfogyott a formula. (Az első részből itthon a tutorial ment le, és persze multi orrba-szájba, csak haver mutogatta nála a sztálingrédi csodát, de nem győzött meg arról, hogy játsszam single-ben.) Az RtWC és a MOHAA jobban bejött egyedül.
A 4 komoly lépés volt, sokkal jobban csinálta a filmszerűséget, érdekes volt a modern hadviselére váltás (persze OFP és BF2 volt már), jobban működtek a szkriptek, és egész menőnek számított akkoriban a narratíva. De én folyton lepattantam róla, nem élveztem megjelenéskor sem, még mindig túl CoD (2) volt. A multit a perkrendszer miatt likvidáltam a szabadidőrabló tevékenységek közül.
Sok évvel később végigjátszottam, de a semmiből beteleportáló ellenfelek (attól függően, melyik ablakán nézel be egy háznak), az elszúrt nehézségi szintek (regularon T800-ként lehetett csapatni, eggyel fölötte hardeneden meg már mindig csak a golyózáporok közötti csőben futni és fejeseket osztani), az újratermőlődő ellenfelek, a fuss oda és nyomj F-et küldetések ugyanúgy felidegeltek, mint régen. Ezeket 2005-ben (CoD 2), 2007-ben, a végigjátszáskor és most is a játékiparból dezintegrálandó undormánynak tartottam és tartom.
Ettől függetlenül voltak benne elképesztően elkapott részek, bár Pripjaty nekem már tényleg túl film volt. Azt semmiképpen nem mondanám, hogy a játék ne rendelkezne emlékezetes momentumokkal, ráadásul még vissza is fogta magát annyira, hogy ne legyen Michael Bay. Szóval értem a jelentőségét és azokat, akik szeretik, de részemről több a játék irányába az odi, mint az amo.
Sokkal jobban bejött a már említett MOHAA-n túl a Battlefield: Bad Company (1), és az utolsó játszott CoD (Infinite Warfare) is fogyaszthatóbb volt számomra, bármennyire felejthető és kisebb jelentőségű darab. De mondhatnám a Spec Ops: The Line-t is, ha háborús lövölde.
Szerk.: Egyébként nyilván nem 2019-hez kell viszonyítani a 2007-es játékot, de releváns nézőpont az is, hogy miként működik ma.
Sors bona, nihil aliud.
They Are Billions
2260-ban járunk kb 2 évszázaddal a mindent letaroló zombiapokalipszis után. Bár a zombivírus fifikás itt mert nem hagyja elrohadni zobbancsokat, szóval még azok a zombik is a földön császkálnak amik teszem azt az első napon fertőződtek meg. És mivel a kiindulószituáció egy kb 2060 körüli durván túlnépesedett föld volt, ezért tényleg még a jelenkorban is számolatlanul vannak élőholtak.
Az emberi civilizáció szinte a nulláról kezdte újra és egy kellemes kis Steampunk világ jött létre a régi helyén.
Az emberiség maradéka egyetlen hatalmas jól megerősített városban élt egészen addig amíg az új uralkodó úgy nem dönt, hogy ideje kiterjeszteni a határainkat és visszafoglalni a földet a zombiktól.
A játék egy stratégia. Meg kell tisztítani a területet a zombiktól és persze túl kell élni a zombihordák támadásait.
Fel kell kötnünk a gatyának, mert a -ahogy a cím is mondja - a hordák tényleg hatalmasak! Nem ritka hogy 10 000 vagy annál több fős zombihordát kell eltakarítani, hogy sikerüljön a küldetés.
Tulajdonképpen ez egy bázisépítős/védekezős játék. Ki kell építeni egy megfelelő nagyságú bázist, aminek aztán túl kell élnie a zombik egyre erősödő rohamait.
A managment nagyon fontos. Kb minden-mindenre épül szóval ha nem vigyázunk, hamar nyersanyag nélkül találhatjuk magunkat.
A játék nehéz. Elég egy kis figyelmetlenség -főleg az elején- és máris bukod pályát. Akár egyetlen átjutott zombi is elég hogy végezzen bázisoddal.
A zombik ugyanis mint minden jóravaló élőholt fertőznek. A lakóépületeid és a védtelen lakosság közé közé bejutó egyetlen élőholt is akár 20-30 újabbat hozhat létre csak az első percben. És ha ehhez hozzáadjuk azt is hogy az új zombik -ellentétben lassú csoszogó társaikkal- még "frissek" ezért már-már World War Z szintű turbózombiként fertőznek tovább, ilyenkor bizony akár egyetlen zombi miatt is elveszhet az egész sokszor fél-egy órán keresztül felépített kolónia.
Érdekes játékelem még a környékbeli utakat elzáró hordák kiirtása. Ilyenkor nem kapsz bázist, hanem a fővárosból kivonul a Birodalmi Sereg és csakis előre meghatározott számú egység áll a rendelkezésedre a zombik eltakarítására. A tízezres hordák így már igen csak szívatósak tudnak lenni.
A grafika igazán kellemes. Settlers szerű.
Ha nem riadtok vissza a nehézségtől, akkor szerintem tetszeni fog a játék.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
The RDR2 PC experience:
rwurl=https://i.redd.it/mgrfv96jyvw31.png
Jot rohogtem. Ugy latszik a port se valami fenyes. Remelhetoleg steam releasere jon egy par patch majd.
Crying Suns
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=cmwFRlxMhW0
Az FTL ihlette, de eredeti játékmenetű kis gyöngyszem. Stílusos pixelgrafika, hangulatos scifi szintizene. Ami egyezik az FTLel, hogy naprendszerek elágazó hálóján kell továbbjutni a következő szektorba, menet közben erősödhetsz, és a köv. helyszíneken erősebb ellenfelek is várnak rád.
rwurl=https://i.imgur.com/loDE6OH.png
Idaho admirálist, a Galaktikus Birodalom híres stratégáját irányítjuk, aki kissé megviselten ébred egy folyadékkal teli tartályban, és egy MI robot megnyugtatja hogy minden oké, ő halott, és ez most a klónja. Cserébe kissé amnéziás is, és hamarosan megtudja, hogy a Birodalomnak annyi, mert valamiért húsz éve lecsoffadt az összes, a Birodalmat működtető MI robot (OMNI). Most martalócok kalózok stb rabolják szét a romokat. Ebben a barátságos közegben indul útnak az admirális 1 db kissé fapados csatahajóval, hogy kidrerítse mi a pék történt, és renbehozza amit lehet.
rwurl=https://i.imgur.com/cggzlPN.jpg
A csatahajónak van páncélja: ha elfogy, deja vu érzésünk lesz, mert megint kelhetünk fel a klónozóban. Több réteg és vastagabb páncél is fejleszthető, egyre drágábban. Ha egy egész réteget lelőttek, azt csak egyes bolygók körül keringő szervízek patkolják vissza jó pénzért. Ha marad belőle egy pici, az megjavul csata végén.
Fegyverei: sokféle van, mindegyik nagyon mást tud, mindnek van többféle erőssége és permutációja. Maximum hármat használhatsz egyszerre a csatahajón, ha kifejleszted jó drágán. Van ami lő ellenséges flotillákra, van ami csatahajóra, van ami lefagyasztja a flotillákat, van ami odébbhajítja, van ami falat épít, van ami aknamezőt... Jó hosszú cooldown van minden, érdemes óvatosan putyogtatni velük.
Flotillái: ha kimaxolod, négyet is bevethetsz egyszerre. Van sokféle mindből, erősségben is, meg permutációk... Vannak fregattok, amik erős vadászgépek ellen. Vadászgépek, amik drónok ellen. Drónok, amik fregattok ellen... és van cirkáló, ami messzire tud nagyot lőni, de könnyen hal ha közelről támadják. Ezeket vetjük majd be az ellenséges csatahajók ellen is (ha mellé érnek, vagy cirkáló esetében lőtávba, szép gyorsan zabálják az ellen páncélját), meg hát az ellenséges flotillákat is ezzel hesegetnénk el. Tesszük mindezt egy hatszögrácson, amin alul a mi, felül az ellenség csatahajója álldogál. Középen a flotillákon felül mindenféle lassító vagy áthatolhatatlan aszteroida meők, aknák, lövöldözős védelmi állások, sok-sok egyéb cucc ami megkeseríti a flotillák életét, de stratégiai lehetőségeket is kínál. Hopp, itt van egy szűk átjáró, oda beállok két drón flotillámmal, akik "boomer" permutációk: ha meghalnak, nagyot robbannak maguk körül... Pompás, most jól felrobbantotta magát az ellenség java, jól letámadhatom a csatahajóját! Ojvé, mégsem, most járt le a cooldown a plazmaütegein, és jól szétlőtt... Akkor előről.
Amelyik flotillát elveszted, az visszakerül a dokkba, és ha van javítórendszered, elkezdik heggeszteni. Továbbá az a dokk, amiből kijött, használhatatlan lesz egy időre. Ha ez letelt, indíthatod a következő flotillát. Amit meghegesztenek, az már csak fél HPval tér vissza, ha akkor is lelövik, akkor meg már marad roncs. Megint csak itt jönnek a képbe a szervízek, ott lehet életet lehelni beléjük, meg feljavítani fullba a fél HPsakat.
rwurl=https://i.imgur.com/BqdLOXQ.png
Tisztjei: kezdetben bénább emberkékkel kell beérned, aztán besorozhatsz, meg megmenthetsz egyre jobb specialistákat. A legjobbakon van egy kis DNS jelzés: az ilyet mindjárt klónozod is, és ha megint meghalsz, őbelőlük is választhatsz majd induló tiszteket. Három dolgot tudnak ők.
-Lehetnek csatahajót tápoló képességeik (pl. Ha a páncélhoz osztod be, folyamatosan javítja csata közben), persze jó drágán lehet további tiszteknek helyet építeni a páncélnál, fegyvernél, dokkoknál.
-Vannak mindenféle skilljeik, amik segítenek a random kihívásoknál. Túszt ejtettek a kalózok, küldhetsz át kommandósokat, tárgyalhatsz velük, de ha van egy stealth skillel rendelkező emberkéd, ő megoldja neked szépen egymaga.
-Ugyanezeken a skilleken áll vagy bukik minden bolygófelszíni küldetés.
Kommandósai: ezek a katonák erősen eldobhatóak, jó olcsók is, csak vigyázzunk mert néha jó sokáig nem lehet újakhoz jutni és ha tíznél kevesebb van az erősen vissza tud ütni a küldetésekben. Ugyanis őket a random kihívások mellett elsősorban a bolygókra fogjuk ledobni vörösingesnek. Ha ilyen bolygóra lelünk, amin lehet kalandozni, scanneljük, és kábé megtudjuk mi vár odalenn a csapatra. Kiválasztunk max tíz ilyen katonát (lehetőleg ne kevesebbet, mert akkor könnyebben halnak), éééés egy tisztet.
rwurl=https://i.imgur.com/MFsY0wX.png
Mármost az egész küldetés a tiszt skilljein fog múlni. Láthatjuk kiválasztásnál, hogy milyen valószínűséggel fogja a tiszt egyfelől megszerezni a javakat odalent, másfelől életben tartani a katonákat és saját magát. Persze ha fürtökben lógnak rólunk a kommandósok, olykor érdemes azt a specialistát küldeni velük, aki nem vigyáz rájuk de azért túléli és elhoz minden szajrét...
rwurl=https://i.pinimg.com/originals/88/72/49/8872492a442c8f2e6d7e235a4f8666ea...
Van az egészben egy jókora random faktor, de nem teljesen igazságtalan a dolog, mert mindent, ami random, tudsz valamivel befolyásolni. Ez rendszerint pénz (...scrap, alkatrészben fizetnek) kérdése, meg hát azé hogy megtaláltad-e a cuccot, amit meg kell venni hozzá (boltokban, bolygón, random kihívásban...). Mármost vannak magának a csatahajónak is olyan részei, amik segíthetnek, pl. radar amivel messzebbről látod, kábé mi vár rád melyik naprendszerben, vagy üzemanyag kinyerő eszköz, hogy ne kelljen folyton kicentizni mennyit tudsz még ugrani a következő pontig... de ha ezekre költöttél, kevesebb jut a harci dolgokra, ha meg azokra, akkor a specialistákra, satöbbi...
És az egész mögött ott a sztori, sok-sok meghalás alatt lassan kibontakozik mi is tett be a Birodalomnak, és mit is lehetne ezzel kezdeni - elég összetett a dolog, ahogy megszerzed az infókat, plusz eglepően sok lore van, erről a veled utazó OMNI készséggel kioktat, miután leereszkedően kioszt hogy ezek a primitív szerves lények még ezt sem tudják :-)
A grafika stílusos, látványos, a zene nagyon kellemes, főleg ha szeretjük az atmoszférikus szinti muzsikát.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=M9KduOu1HwE
Én abszolúte jó vásárnak érzem, hogy megvettem.