Belisarius Cawl munkához látott. A katakombarendszer legmélyén, egy végeláthatatlanul hatalmas csarnokban végződött a központi pilonok felszín alatti szakasza. Skitariijai oltalmazó körében itt állította az Archmagos Dominus valamennyi tudata összes számítókapacitását a monolitek titkai megfejtésének szolgálatába. Itt kellett rájébredjen, hogy álljon bár több ezer éves tapasztalat és szinte végtelen adattárak a rendelkezésére, ez a technológia messze meghaladja a felfogását. Szenzorai egyszer csak halvány jelekre figyelmeztették a közvetlen közelében. Tudatai egy része automatikusan harci módba kapcsolt, fegyverrendszerei élesedtek, mechadendritjei lecsapni készen tekeregtek.
– Nem harcolni jöttem.
A szintetikus hang hátborzongatóan, vésztjóslóan tökéletes volt. Cawl auspexei lassan áttörték a fejlett álcázást, és kibontakozott előttük a másfél ember magas nekron alakja.
Adatok. Magas rangú, fejlett nekron test, az Omnissiah megcsúfolása, az Istencsászár ellensége. Cawl rendszerei automatikusan irányították részecskeágyúit, energiakorbácsait a fémtest gyenge pontjaira. A protokollokat azonban óvatosságra intette a célpont magabiztos mozdulatlansága.
A hangban pontosan kiszámolt mennyiségű fennség és leereszkedés keveredett:
– Értsem ezt úgy, hogy nélkülem is meg tudod javítani?
Néhány másodperc mozdulatlanság után a nekron lusta mozdulattal egy apró tárgyat nyújtott maga elé. A fegyverrendszerek rezzenéstelenül tartották továbbra is befogva, ahogy két mechadendrit óvatosan elvette az adathordozót, és egy auspex elé tartotta. Ha lettek volna még neki, Belisarius Cawl szemei tágra nyíltak volna az információk láttán. Kommunikációs csatornát nyitott a nekron felé.
– Nem, nem voltam ott amikor készültek. Ha így lett volna, sokkal jobbak lennének.
A fegyverek visszahúzódtak.
– Nem harcolni jöttem.
A szintetikus hang hátborzongatóan, vésztjóslóan tökéletes volt. Cawl auspexei lassan áttörték a fejlett álcázást, és kibontakozott előttük a másfél ember magas nekron alakja.
Adatok. Magas rangú, fejlett nekron test, az Omnissiah megcsúfolása, az Istencsászár ellensége. Cawl rendszerei automatikusan irányították részecskeágyúit, energiakorbácsait a fémtest gyenge pontjaira. A protokollokat azonban óvatosságra intette a célpont magabiztos mozdulatlansága.
A hangban pontosan kiszámolt mennyiségű fennség és leereszkedés keveredett:
– Értsem ezt úgy, hogy nélkülem is meg tudod javítani?
Néhány másodperc mozdulatlanság után a nekron lusta mozdulattal egy apró tárgyat nyújtott maga elé. A fegyverrendszerek rezzenéstelenül tartották továbbra is befogva, ahogy két mechadendrit óvatosan elvette az adathordozót, és egy auspex elé tartotta. Ha lettek volna még neki, Belisarius Cawl szemei tágra nyíltak volna az információk láttán. Kommunikációs csatornát nyitott a nekron felé.
– Nem, nem voltam ott amikor készültek. Ha így lett volna, sokkal jobbak lennének.
A fegyverek visszahúzódtak.
Trazín a Végtelen gyűjteményével kérkedik.
Odafent, körös-körül a horizonton, épphogy túl a Falanx lőtávolságán, elsötétítették az eget a leszállóegységek. Elsőként áruló katonák, szekták, halandó káosz-imádók tízezreit hozták. A sötét istenek által felkorbácsolt harci őrületükben megállás nélkül rohamozták a lövészárkokat, tekintet nélkül az elborzasztó veszteségekre, amiket a katonák okoztak nekik. Számbeli fölényük olyan mértékű volt, hogy bár százból kilencvenkilenc meghalt a Falanx és a katonák tüzében, még így is közelharc alakult ki helyenként az árkokban.
Amíg végeláthatatlan tömegük lekötötte a védőket, partra szállt Abaddon valódi hadereje.
Északon démongépeket terelő romlott géppapok rontottak a harcos nővérekre, de azok, Szent Celestine-el az élen, állták a rohamot. Keleten Káosz-titánok és Skarlát Mészárosok páncélosdandárja szorongatta a Holló és a Taranis ház Lovagjait. Délen, ahol Creed Nyolcadik Hadserege tartotta a frontot, maga a Fekete légió támadott. Több mérföld széles páncélos oszlopuk alatt rengett a föld. Oldalszárnyaikon motoros káoszgárdisták hadosztályai száguldottak, felettük a levegőben Pokolsárkányok átláthatatlan tömege kavargott. A Falanx bombázására fittyet hányva egyre csak jöttek – nem ez volt az első orbitális tűzben megvívott csatájuk.
A Holló ház bátor küzdelemben elesett a titánokkal szemben. A Taranis ház végül végzett velük, de maradék erejük már nem volt elég a páncélosok megállítására. Délen, bár az útjukban elrejtőző Űrfarkasok rajtaütése és a Falanx szörnyű ereje megritkította őket, a Fekete légió elérte a katonák vonalát. Soha ilyen túlerővel szemben nem harcolt még Cadiai katona, és soha ilyen bátran nem állt helyt mégis – de ezzel a támadással szemben nem győzhettek. Korahael mester a segítségükre vezette gárdistái egyik felét, míg a másik a keleti oldalt próbálta tartani, egyre rosszabb esélyekkel. Északon a Mártír Miasszonyunk nővérei bár szörnyű véráldozatok árán, de visszaverték a démongépeket. Megtépázott seregüket Celestine délnek vezette az erőd szívének védelmére, melybe lassan már-már áttörtek a többi fronton.
Démongépek törnek át egy Cadiai védelmi vonalat
A védelem megrogyott. A katonák a lord-kasztellántól vártak volna parancsot, de hiába. Parancsnoki állásába maga Abaddon teleportált be Reménygyilkosaival. Ezt látva, Jarren Kell életében először ütötte meg öreg barátját. Tudván, hogy az nem lenne hajlandó elmenekülni, felhajította az egy pillanatra elbódult Creedet a parancsnoki Valkűrre, és ráordított a pilótára, aki olyan sebesen startolt el, mint akit a pokol szörnyetegei kergetnek. Így is volt.
Három másodperccel később a teljes vezérkar halott volt. Kell, nyakában Abaddon karmos kesztyűjében két lábbal a föld fölött lógott. A hadúr unott arccal nézett erre a halandóra.
– Cadia nem törik meg! – kiáltotta rekedten a vezérőrmester.
– Én másképp gondolom. – mosolyodott el Abaddon, és összezárta a karmait.
A még életben maradt védők a katakombákba vonultak vissza. Creed vezette az utóvédet. Tett róla, hogy minden méterért, minden elfoglalt folyosóért, minden feldúlt teremért Káosz hívők százai fizessenek az életükkel. Meg azonban nem állíthatta őket. Lassan visszaszorultak egészen a hatalmas központi csarnokig.
A katonák lelassították a Káosz előrenyomulását, de megállítani nem tudták.
Odabent Belisarius Cawl teljesen elmerült munkájában. Olyan mértékű adatot dolgozott fel, annyi és olyan finom változtatást eszközölt a pilonokon, hogy a legalapvetőbb létfenntartó rendszerei kivételével semmi sem figyelt benne másra, mint a feladatra. Trazyn sem mozdult. Már csak azért sem, mert körülötte marsi harci robotok álltak, készen rá, hogy az árulás legkisebb jelére cafatokra lőjék.
Egy idő után viszont rés robbant a csarnok egyik oldalfalán, és Káoszgárdisták özönlöttek be rajta. Rohamuk nekirontott a skitariiknak, akiknek Trazyn nem látta túl fényesnek a jövőjét. Az emberi vállvonás paródiáját imitálva felfüggesztette az őt fogvatartó robotok működését, és egy tenyérnyi kockát vett elő, hogy a levegőbe hajítsa. A Tesseract cella téren és időn kívüli rekeszeiből a legkülönbözőbb bolygókon és korszakokban összegyűjtött vegyes társaság került a roppant csarnok talajára...
Bajszos, szőrmekucsmás Vostroyai katonák bámultak meglepetten, mellettük Roboute Guilliman ősatya mellől elragadott, régies páncélú Ultragárdista Terminátorok, megint másutt harci szerkezetek, amik a Császár kora óta nem taposták a galaxis bolygóinak földjét… Bár érthetetlen volt mindőjük számára a helyzet, egy dolog világos volt az eléjük táruló látványból: a Császár jelvényeit viselő katonák megátalkodott ellenséggel küzdenek itt. Rövid hezitálás után mind csatlakoztak a küzdelemhez, egy csoport kivételével. Katarinya Greyfax, a korokkal azelőtt eltűnt inkvizítor, még hírhedt szervezetén belül is gyanakvónak számított és nem sietett elhamarkodott következtetéseket levonni elégtelen információkból. Fekete vértes scionjai jobban féltek tőle mint a körülöttük feltűnt rettenetektől, és bár célra tartottak, a parancsa nélkül nem tüzeltek.
Katerinya Greyfax Inkvizítortól jobban féltek a katonái, mint a démonoktól.
Az ősi Ultragárdisták véres vámot szedtek a káosz soraiból. Abaddon közéjük gázolt; Hórusz Karma letépte a kapitányuk karját, Drach'nyen pedig kettévágta a testét és megitta a lelkét, de bajtársai mégis elszántan harcoltak tovább. Korahael mester sietett a segítségükre, viszont az ő gárdistáit a Reménygyilkosok támadták meg. A mennyezeten támadt résen keresztül vérfarkasgárdisták csatlakoztak a harchoz, Magasbérc Orven az övéknél nem kevésbé állatias arccal vezette őket a Fekete légió oldalába. Abaddon jelére boszorkánymesterei felszakították az Immatérium falait, és a harchoz démonok tömege csatlakozott. Nem minden túlvilági lény tartozott azonban az ő seregéhez: az árnyékokból az Elátkozott légió masírozott elő néma csendben, hogy felvegye a harcot a pokolfajzatokkal. Belisarius Cawl létfenntartó rendszerei a körülötte tomboló robbanások miatt erőszakkal visszarántották az archmagos tudatát a valóságba. Töredékmásodpercekkel később Cawl már felmérte a helyzetet: a folyamat elindult, de időre van szüksége, és ehhez ezeket a zavaró körülményeket mérsékelni kell. Tudatai harci módba váltottak, és átvették a maradék Adeptus Mechanicus erők, majd az érthetetlen módon megjelent ősi harci gépek irányítását is. Egy Titkok Őrzője tört a Vostroyaiakra, karmai is soknak téptek a testébe, de romlott kéjt ígérő lélekmérge még többnek a szellemébe. Cawl részecskeágyúi a skitarii fegyverekkel tökéletes összhangban tépték atomjaira. Újabb és újabb Fekete légiósok és démonok özönlöttek be a réseken. Creed ellenük vezette a Nyolcadik maradékát. „Cadia nem törik meg!” – a csatakiáltást még a robbanások közepette is hallani lehetett. Abaddon is észrevette a lord-kastellánt, és az irányába indult, akadálytalanul törve át minden ellenállást.
Arany fény öntötte el a termet. A tető résén át Celestine, a szeráfok maradéka, és az ikrek ereszkedtek alá. A védők újult erővel vetették magukat a harcba, az Élő Szent pedig egyenesen Abaddonnak támadt. Az felemelt karddal, mozdulatlanul várta.
Az Élő Szent Káosz-hívők tömegein tör át a csarnok felé.
A szent és az ikrek párbaja a Pusztítóval a csata tengelyévé vált. Még az élethalálharc közepette is mindkét oldalon sokan csak őket figyelték. Abaddon harci gyakorlata magasan felülmúlta Celestine-ét, de a szent erős hittel és acélos elszántsággal küzdött, és ha megtántorodott volna, az ikrek mindig megsegítették. Lángoló kard csapódott démonpengének, hit küzdött kétségbeeséssel, és a küzdő felek még mindig álltak.
Greyfax inkvizítor, akinek a kora óta az Impérium kissé megváltozott, nem hitt a szemének. A Császár Gárdistái soraiban elfajzott, szőrös-agyaras mutánsok? Az Adepta Sororitas nyíltan bálványimádó?! Psykerek használják a hatalmukat mindenféle felügyelet nélkül, és sehol egy felvigyázó, hogy golyót röpítsen a koponyájukba?! Ez a láthatóan eretnek boszorkány pedig minden császári csapat élén és nevében küzd, és mindenki őrajta csüng… Komolyan elgondolkozott, hogy melyik oldalra kell lesújtania a tisztítótűzzel.
Először észrevehetetlen volt a változás. Csak Cawl tudta, hogy elkezdődött, és a nekron, aki valahogyan elillant az őrök közül, akikre bízta. Aztán nyilvánvalóbbá vált. Ahogy a pilonok rezgése felerősödött, először a psykerek kaptak a fejükhöz, és rogytak a földre. A démonok nyom nélkül tűntek el, és velük az Elátkozott Légió is. A megszállott démongárdisták élettelenül dőltek el páncéljukban.
Abaddont azonban nem rendítette meg a változás. Ő kezdettől fogva eszközként használta a Káoszt, nem vált eggyé vele. És bár démonpengéje delejes fénye halvány izzássá csendesült, ő maradt aki volt: az emberfeletti Gárdisták egykori hatalmas bajnoka, aki azóta tízezer éven át csiszolta képességeit minden olyan csatamezőn, amit az emberiség el tudott képzelni, és számtalan olyanon is, amit nem. Nyugtázta maga körül a változásokat, és töretlen erővel támadott. Drach'nyen lecsapta Genevieve fejét, Eleanort pedig egy borzasztó erejű ütéssel a földre sújtotta, a Reménygyilkosok elé, akik azonnal megölték.
Celestine arany fénye kihúnyt. A szent most nem volt más, csak egy lány nehéz páncélban, esendő, és nagyon-nagyon fáradt. Mégis újra felemelte a kardját.
- Eljön a nap, amikor az emberiség megszabadul az uraidtól!
Abaddon arcán nem látszott harag. Egy pillanatra mintha szomorúnak is tűnt volna.
- A szabadság illúzió.
Drach'nyen lecsapott, és Celestine sebesülten hanyatlott le.
Ezékiel Abaddon, a Pusztító, jobbja helyén Hórusz Karma, baljában Drach'nyen, a démonpenge.
Greyfax inkvizítor tudta, hogy nincs sok ideje. A pilonok ereje szörnyű csapást mért pszionikusan aktív elméjére, és csak acélos akaratának volt köszönhető, hogy egyáltalán még állt. Döntött. Valamennyi jelen lévő Birodalmi alattvaló megmérettetik majd, és alighanem a legtöbbjük könnyűnek is találtatik, de ott, középen, az Ezékiel Abaddon, minden eretnekek legveszélyesebbje. A szárnyas boszorkány pedig, ha el is tévelyedett, láthatólag az ellene küzdők vezéralakja. Célba vette hát a Káosz hadurát, és Ítélethozó puskájából útnak indított egy olyan lövedéket, amit kifejezetten arra készítettek, hogy elhozza a kárhozatot a bűnösöknek. Abaddon szája néma sikolyra nyílt, ahogy izmai görcsbe rándultak, a páncélja körül kisülések táncoltak, de emberfeletti akaratát megfeszítve visszanyerte az uralmat teste felett. Egyetlen szóval az inkvizítorra küldte Reménygyilkosai egy részét, és Celestine felé fordult, hogy befejezze amit elkezdett. Szuronyerdő állta útját. „Cadia nem törik meg!” – kiáltotta Creed és visszhangozták a Nyolcadik sereg túlélői.
A pilonok működtek. Az utolsó démon is eltűnt Cadia felszínéről, de még a rendszerből is. A Káosz hajói közül nem egyet a pokoli lények hatalma mozgatott: ezek most élettelen fémdarabként sodródtak. Az Impérium erői is megszenvedték a változást. A Navigátorok megvakultak, a warppajzsok megszűntek működni, a pszi-érzékeny emberek a legacélosabb elmék kivételével meghaltak, megőrültek, vagy csak üvöltve fetrengtek, ahogy a monolitok leszakították a szellemi világot az anyagiról.
Hiába harcoltak minden erejükkel, a Nyolcadik sereg katonái halandó emberek voltak, és rohamosan fogytak a Reménygyilkosok rettentő erejétől. Abaddon az élükön harcolt, annyira megállíthatatlanul, hogy Creed egy ideje már meg sem próbálta legyőzni, csak lelassítani. A lord-kastellán előtt harcoló katonákat végül zölden lángoló prométeum borította be. A füstben a hadúr roppant páncélos alakja tűnt fel, ahogy áttaposott az élve elégett Cadiaiakon.
Abaddon a lord-kastellán fölé tornyosult.
Creed hátrálva nyitott rá tüzet pisztolyaival, hasztalan.
– Cadia nem törik meg! – kiáltotta újra. Senki sem felelt. A környéken minden katonája halott volt.
– Cadia elpusztul.
Abaddon csapása lemetszette Creed jobbjáról az ujjakat. Hórusz Karma megragadta a generálist, és a magasba emelte. Creed arca eltorzult a fájdalomtól. Egy pillanatra mintha Abaddon mögé nézett volna, aztán a szemébe.
– Cadia… nem… csak… egy hely, vagy egy… sereg. Amíg egyetlen… fia vagy… lánya dacol a Káosszal… Cadia nem törik meg!
Abaddon lassan, nagyon lassan zárta össze a karmokat a nyakán.
– Nem lennék meglepve, ha te lennél az utolsó, halandó. Nyugtasson meg a tudat, hogy a bolygód nem jut az ellenségeid kezére. Nem sokkal fog túlélni téged.
– Akkor… szerencse hogy… én még… élni fogok…
Abaddon szemöldöke felszaladt egy pillanatra. Miben reménykedik még ez a halandó?
Elejtette Creedet a hátába hasító izzó fájdalomtól, ahogy egy energiakard hatolt bele markolatig. A hasán kibukkanó penge ismerős volt.
- A spiritu dominatus, Imperator, libra nos.
A Nővérek harci zsoltárja már csak suttogás volt a sebesült Celestine ajkán. Kitépte kardját a hadúrból, és újra megemelte, de reszketett sebesült kezében. Abaddon se volt sokkal jobb bőrben. Másodlagos szíve megállt, a gerince megsérült. Fájdalomtól eltorzult arccal aktiválta teleport szignálját, és eltűnt. A Reménygyilkosok követték.
A Reménygyilkosok eltűnnek a teleportjuk örvénylésében.
Trazyn, a Végtelen csalódottan nézte a Káosz hadúr hűlt helyét. Elszalasztotta a lehetőséget, hogy a gyűjteményébe helyezze. De nem is bánta annyira. Nem Abaddon bizonyult itt a legkülönlegesebb alanynak…
Greyfax összerogyott. A koponyáját markolta, homlokán láthatóan dobolt egy ér. Valaki felsegítette.
– Tarts ki. Nemsokára véget ér.
Celestine volt.
– Ne érj hozzám, boszorkány!
– Az imént megmentettél.
– Az Impérium egy másik ellenségére sújtottam le előbb. Az nem ugyanaz!
Celestine mosolygott.
A szanitécek dolgoztak rajta, de Creed eközben is, a fájdalom ködén át is próbált a befutó jelentésekre koncentrálni. Úgy tűnt, a pilonok működnek. A Rettegés Szemének szorítása enyhült a Cadiai Kapu körül, a Káosz pedig visszavonulóban volt, flottájuk eltávolodott a bolygótól. Örülnie kellett volna, de valami zavarta. Úgy érezte, mintha nem ez lenne a megfelelő stratégia az Ősellenség számára. Parancsot adott a maradék haderő összevonására. Eszébe jutottak Abaddon szavai. A bolygó nem él már sokáig. Balsejtelmei a szanitécek injekciói okozta álomba is elkísérték.
Abaddon a zászlóshajója hídjáról utasítást adott a vontatóhajókból álló flottának, amelyet a támadás előtt parancsolt megfelelő pozícióba. Azok nekifeszültek az Örökkévaló Akarat roncsának. Órák alatt elegendő momentumot gyűjtöttek, a holdnyi méretű obszidián roncs pályát váltott. Becsapódása a sarkkörön túl érte Cadiát.
A becsapódás hatása apokaliptikus volt
A sarkkör szinte megszűnt létezni. Az északi féltekén hatalmas földrengések keletkeztek, óriási szökőárak söpörtek végig. Tektonikus lemezek csúsztak egymásnak és görbültek meg. A bolygó kérgén hatalmas repedések futottak végig.
Az egyenlítőnél a hatás egyelőre enyhébb volt, de még így is apokaliptikus. A pilonok nagy része összedőlt. A maradék, Cawl rémült igyekezete ellenére, nem bírta el a terhelést. Rendszereik összeomlottak az Immatérium koncentrálódó nyomása alatt.
A Rettegés Szemének ellenszegülő utolsó erő megtört. A pokol anyaga elöntötte a Cadiai Kaput, és tovább áradt.
Szerte Cadián démoni jelenlét kezdett motoszkálni. Az apokalipszis közepette átcsoportosítani próbáló védők furcsa érzelmekkel, idegen gondolatokkal küszködtek. Nem sok idő telt el az első, apróbb démonok megjelenéséig.
Creed készenlétbe helyezett serege létfontosságú volt az evakuáció szempontjából. Celestine arany fénye visszatért, a tőle felbátorodott katonák köré gyűltek a skitariik és a gárdisták, ahogy minden siklóval és harci repülővel a Falanx és a cirkálók fedélzetére próbáltak jutni. A bolygó kérge lassan, de biztosan széthasadt. A pánikszerű menekülés közben rájuk támadtak az első valódi démonok. Az evakuáció lehetetlenné vát támadásuk közben.
A warp elnyeli a széttöredező bolygót.
Creed elzavarta az aggódó szanitéceket, és a többi vezetőhöz fordult. Ő és katonái feltartják a démonokat, hogy a többiek megmenekülhessenek, mondta. Még Greyfax is megrendült az áldozat hallatán, amit kész volt meghozni, és Amalrich marsall is, akinek rendje nem becsülte a halandókat. Levette a sisakját, és gárdista testvéreinek járó tisztelgéssel fordult hozzá.
– Lord-kastellán, amit tesz… soha nem fogjuk tudni viszonozni.
Creed sebesült volt, és borzalmasan fáradt, de a szeme ragyogott. A hangja erős volt, a végén már egyenesen üvötlött.
– De igen. Éljenek! Éljenek, és vigyék el a hírét mindenhová a galaxisban, hogy a Káosz istenei is meghallják a trónjukon! Tudja meg minden egyes xeno, démon, és más mocsok, tudja meg Abaddon is! A BOLYGÓT MEGTÖRHETTÉK, DE CADIA NEM TÖRIK MEG!
A túlélők nagy része a Falanxon lelt menedéket. A tizenharmadik Sötét Hadjárat előtt ötvennyolcmillió lélek lakta Cadiát, a Falanxon kevesebb mint hárommillió távozott. Greyfax, Amalrich, és Celestine, csapataikkal együtt Cawl zászlóshajójára szálltak fel. Belisarius Cawlt összetörték a történtek. Cserben hagyta az Omnissiaht. Büszkeségére hallgatott amikor a Cadiára jött, biztos volt benne, hogy meg tudja oldani a pilonok jelentette feladatot, de kudarcot vallott. Kudarcot vallott, és most nyitva áll a kapu a Gépisten ellenségei előtt, az egész galaxisba. Tetézi a bajt, hogy zászlóshajójával együtt az Adeptus Mechanicus egy felbecsülhetetlen értékű ereklyéjét is magával hozta, amely most a Káosz kellős közepén van. Hibáira nincsen bocsánat, nincsen vezeklés.
Celestine lépett hozzá. Az újjászületett ikrek körében a szent ismét erős volt és magabiztos. Bár Cawl nem adott hangot kételyeinek, úgy tűnt, ő mégis tisztában van azokkal.
– Ne csüggedj. A küldetésed csak most kezdődik. Valamennyiünknek feladatot szántak. A jégen túl vár ránk.
Greyfax, aki kizárólag azért választotta maradék scionjaival együtt ezt a bárkát, hogy szemmel tarthassa, gúnyos horkantással nyugtázta a szavait.
Az Adeptus Mechanicus legnagyobb csatahajói ezek a Bárkák.
Néhány óra múlva érte utol őket az első Káosz flotta. Belisarius Cawl nem szándékozott még egyszer szégyenben maradni. Hajói felvették a harcot, hogy esélyt adjanak a többi menekülőnek. Mire azok eléggé eltávolodtak a bolygók gravitációs mezejétől, és átléptek az Immatériumba, az archmagos dominus flotillája, bár maga is megritkította az ellenséget, megfogyatkozott. Abaddon zászlóshajója tűnt fel a semmiből. A csata percek alatt véget ért. A mechanicus bárka volt az egyetlen hajó ami dacolhatott volna a Káosz monstrummal, de már sérült volt, míg amaz érintetlen. A kisebb hajók áldozata árán sikerült elmenekülniük, de a sérülések kiterjedtek voltak, a gellar generátor nem működött. Futhattak, de el már nem bújhattak. A közelben feltűnt Klaisus jégborította holdja.
Celestine a holdra mutatott a képernyőkön.
– A jégen túl.
Greyfax megtagadta, hogy egy eretnek boszorkányra hallgasson. Cawl tudatta számításai eredményét: hetven százalék eséllyel partra tudnak szállni a holdon, mielőtt Abaddon rajtuk üt. Amalrichnak jobban az ínyére volt a földön, mint az űrben harcolni, és a többiek is hajlandóak voltak megragadni ezt a reménysugarat – Greyfaxot pedig leszavazták.
A mechanicus bárka feláldozta magát, hogy fedezze a partraszállásukat. Cawl egy ormótlan, páncélozott, lánctalpas szállítóeszközbe helyezte az ereklyéjét. Szavai nem voltak teljesen érthetőek, de mindenkinek világos volt, hogy a rengeteg szám és jel amit a gép fontosságához rendelt, nagyságrendekkel magasabb, mint amit hozzájuk, vagy saját magához. Greyfaxnak úgy tűnt, még Cadia is lejjebb volt sorolva a listáján, mint ez a láda... Mit hozott magával ez az ősöreg techpap?
Seregük azonnal továbbállt, az utat Celestine mutatta. Néhány óra múltán utolérte őket a Káosz első támadása. Onnantól folyamatos harcok közepette nyomultak tovább. Egyre súlyosabb csapások érték őket, ahogyan fogyatkozó csapataik elérték a hegyet, amit Celestine mutatott nekik. A hegy tetején ki tudja, milyen eredetű, karcsú, íves oszlopok álltak. Közöttük vetették meg a lábukat, hogy megvívják az utolsó csatájukat Abaddon csahosaival…
A lassan széthulló Cadiát eddigre elnyelte az Immatérium. Creed egyre fogyatkozó katonái szétszóródtak a furcsa ködök, és a meglepetésszerűen rajtuk ütő démonok között. Egy idő után a sebesült lord-kastellán egyedül találta magát. A lilás ködben öles termetű, humanoid alak látszott kibontakozni. Ép kezével rálőtt, de a felerősített lézerpisztoly sem látszott kárt tenni a lassan közelítő alakban. Lassan elég közel ért hozzá, hogy jobban megnézze magának. Fémkarjában egy tenyérnyi, kockaszerű, bonyolult gépet tartott.
– Ne féljen, lord-kastellán. Nem itt fogja bevégezni. Az nagy pazarlás volna.
A hátborzongatóan tökéletes szintetikus hangot zöldes fényvillanás követte a kockából, és Creed elől eltűnt Cadia felszíne…
Cadia bolygója végül megsemmisült.
Így ért véget Cadia ostroma. A Cadiai kapu megszűnésével a Rettegés Szeme növekedni kezdett. Ennek, Magnus rituáléjának és ki tudja még milyen ördögi okoknak következtében, sorra törtek ki a warpviharok szerte a galaxisban. Az Immatérium mindenütt háborgott, a Rontó Hatalmak erőre kaptak. Az Impérium ezer és ezer helyen állt támadás alatt.
Mialatt a Cadiai kapuban mindez megtörtént, az elda faj is hasonló nehézségekkel küzdött…
A sorozat korábbi részei:
Ki ez a Celestine? még soha nem hallottam róla
először is ezt már régóta tartogatom:
rwurl=https://i.imgur.com/ewwwoXT.jpg
és akkor Celesine:
A játékban redetileg az Adepta Sororitas kódexéből származik, az ő legerősebb egységük volt. A történet szerint szürke mezei battle sisterként kezdte Celestine nővér, és egy háborúban, ahol a nővérek egy Káosz hitre tért bolygót próbáltak kipurgálni, jól meghalt. Meg a háború is jó ramatyul ment. Aztán a nővérek arra lettek figyelmesek, hogy a holttestén eltűntek a sebek. Majd jól felkelt, és közölte, hogy most ide és ide kell mennie a seregnek. Az Eklézsia papjai akik a sereggel voltak, megvizsgálták, és kinyilvánították, hogy ez hivatalosan elismert csoda (...már csak azért is hogy a morálnak jót tegyen). Úgyhogy odamentek ahova mondta. Lesétált a föld alá ott valami romokba. Kiderült, hogy a Mártír Miasszonyunk rendjének az alapító (és névadó) mártír nagyasszonyának ott volt a szarkofágja, a páncéljával és a kardjával, és kifelé már azokkal jött Celestine. Meg némi arany fénnyel, és repülve. Legalábbis az Eklézsia papok szerint. Mindenesetre ez feldobta annyira a morált, hogy végül megnyerték a háborút. Azóta többször is előfordultak arról szóló hírek, hogy ha valahol a nővérek, vagy akár mezei katonák nagy szószban voltak, feltűnt
Csaba királyfiCelestine, és jól segített.Élő Szentből ráadásul nem ő az első, több olyan egyén is volt akit az eklézsia ilyennek nyilvánított (csodát tesz az Istencsászár nevében és halhatatlan). Igaz a legtöbbnél gyanús hogy csak a morál érdekében fogták rá, mint pl. Szent Macharius tábornok, aki tulajdonképpen hódító volt, és ez tetszett a vele tartó papságnak, az ő "halhatatlansága" abból állt hogy nem halt bele egy haslövésbe ami nem volt halálos...
De volt olyan aki gyanús hogy tudott tényleg valamit. Szent Gerstahl pl. pont az egyik Sötét Hadjárat ellen harcolt anno. Azt jövendölte, hogy feltámad majd, ha Cadia végveszélybe kerül, és megsegíti. Nos hát őt mindenesetre Abaddon teljesen komolyan vette: betámadta személyesen, a Reménygyilkosokkal a síremlékét, magával vitte a maradványait, és feláldoztatta a Káosznak, mondván: Most támadj fel gyökér!
A népszerű elmélet szerint túl sokan hisznek abban hogy a Csaszi isten, és ez a sok hit már azért okoz ezt-azt a warpban is. E szerint az elmélet szerint Celestine tulajdonképpen egy fődémon, csak nem a Káoszé hanem a Császáré :-) Persze nem erősítették meg eddig, mert az egész 40K alapja és lényege, hogy nem lehet tudni, isten-e a császár, vagy már rég halott. Sajnos az új íróknak ezt nem sikerült felfogniuk...
Az ikreket is Celestine támasztotta fel?
Őket is fel tudja támasztani, és saját magát is... Irtó idegesítő ellene játszani...
Meg kellene kérni hogy próbálkozzon meg a császárnál is. Hátha bejön. :)
Mellesleg logikus hogy a császárnak akit ezermilliárdok imádnak mint isten vannak már saját "angyalai". Hiszen a Warpban a hit ami a legjobban számít.
Szerintem a Games Workshop arra hozza majd ki a dolgokat hogy a császár tényleg Isteni entitássá válik a varpban. Persze közben lehet hogy mellékhatásként benyel pár százmilliárd emberi lelket de szerintem még ez se túl nagy ár ahhoz hogy végre kiszálljon a tolószékből.
Amúgy tudom hogy Abbadon a nagy harcos és zseni és évezredek óta szervezkedik...
De ha úgyis a pilonok tönkretétele a célja, akkor Cadia elpusztítását már sokkal de sokkal hamarabb is megtehette volna, ahelyett hogy már 10 000 éve próbája elfoglalni.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Köteteket lehetne mesélni róla miért logikátlan az egész történet, de ha ezen fennakadunk, mit fogunk szólni a következő két könyvhöz, amik sokkal-sokkal butábbak...? :-)
Amúgy Hórusz egyik fő érve volt, amivel maga mellé állította a lázadók egy részét, hogy a jelek szerint a papa istenként akar uralkodni a galaxis fölött. Ami eléggé kiverte sokaknál a biztosítékot. Magánál a császárnál a legjobban, mert hogy ő tűzzel-vassal (...szó szerint) küzdött a hit és a babonaság ellen is (leegyszerűsítve neki egykutya volt a kettő), és az értelmet és a tudományt propagálta helyette. Még amikor "végrendelkezett" az arany trónon, akkor is tagadta hogy bármi isteni lenne benne. Aztán eltelik párezer év, és... :-)
A Papa nagyon pipa lesz majd ha visszatér. Elmegy hunyni egyet, rongyos 10 000 évre és ezalatt mindenki pont az ellenkezőjét csinálja mint amit meghagyott nekik.
Ha tényleg megistenül esetleg kipróbálhat majd valami felvilágosult teokratikus államformát vagy valami hasonlót.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Már Greyfax inkvizítornak is erős WTF életérzése volt amikor kitette Trazyn a fridzsiderből, pedig ő még nem is a Császár korában élt :-)
Tudom, hogy elsősorban 40k-val foglalkozol, de a Bestia hadjárata a 32-35 évezredben(?) hogy jutott el a Terráig? ezt az egészet nem értem, hogy pontosan hogy is volt, szabályosan ostrom alá vették a Terrát az orkok?
Nem tudom, a Beast sztorit mostanában találták ki, és még nem jutottam el odáig hogy elolvassam.
jaj igen? én is nemrég láttam és azt hittem már elég régi
Szent Sabbat is hasonló kategória mint Celestine, azzal a különbséggel, hogy ő nem csak harcosként jelenik meg csatákban hanem mondjuk kedves vak öregasszonyként is aki tanácsokkal látja el azt akinek szüksége van rá (Gauntot:) ).
Choose your next words with excpetional care!
12 kötetes a Beast sztori angolul már kijött de magyarul még csak most kezdték kiadni. Most jön a második része.
Röviden annyi hogy kb 1500 évvel vagyunk a Horus Heresy után és birodalomban nagyjából "béke" van.
Ekkor jön a "Beast" aki egy nagyon tökös Warboss aki ráadásul elég komoly techet tudott összeütni a mérnorkjaival így a Skacai igazán ütős cuccokkal vonulnak a csatába. + Valami szubtéri alagútszerűséget is össze tudott tákolni amivel percek alatt rengeteg erősítést tud hozni a csatatérre.
Az alagút vége maga is egy egy fegyver az ún. Attack Moon ami egy fegyverekkell nagyon durván teletömött hold nagyságú űrállomás.
És elindítja a humik ellen minden idők legnagyobb Waagh-ját. (Persze az a tény, hogy a Császár Ulanornál is minden idők legnagyobb Waagh-ját győzte le valahogy nem zavarja az írókat.)
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Mindig van egy nagyobb Waaagh!
Choose your next words with excpetional care!
Cadia bukása nagyon öröm volt, Abaddon is szép munkát végzett. Csak az a nyomorult Guilliman ne köpött volna bele ebbe a szép leves(é)be. Bízom benne, hogy a könyvek megjelenése alapján, midőn már lojális Primarchák újra megjelennek így-úgy amúgy, akkor a Fulgrimféle árulók is. Utóbbinak pont mostanában fog megjelenni - ami akár még azt is jelentheti, hogy akcióba lendül (vagy legalább is komolyabb tudomást lehet majd szerezni arról, mit művel/fog). Személy szerint örülnék, ha befejezné, amit elkezdett törpapával, és végleg eltüntetné. Meg egyébiránt se tudni róla túl sok mindent, és mint karakter (akár Primarcha akár Démonhercegként) igen rejtélyes/nincs túl sok infó róla (vagy csak én vagyok telhetetlen).
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Gondoltad gyors lelövöd a poént, mielőtt Nokedli megírja?:P
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Ti nem olvastok inglishül? Ó, hogy ennyire le vagytok maradva, vagy mi? Bocs, nem hittem volna, hogy csak innen informálódtok, és nem hivatalos anyagokból asap.
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Én még magyarul sem olvasok. Wait wat?
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Szóval én szigorúan véve az Inkvizítor-tól kezdve (Jó, használati kézikönyvnek mellé még esetleg az Űrgárdista belefér...)
eretnekségnek számítok minden mást, csak szólok :D
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Jó-jó. *felírja Tnot azok listájára, akik vadásznak rá* Nem te vagy az első, és nem is az utolsó. :D
Viszont akkor, inkább nem mondok semmit tovább. Pedig biztos voltam benne ~ vagy is reméltem ~ hogy nem vagyok ezzel egyedül. Bár nyilván Nokedli nincs lemaradva, ha így ki-segít titeket.
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Kisegít? Nokdeli önszórakoztatásból írogat, mi meg szimplán csak megtűrjük itt nagy kegyesen. :D
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
És még én éreztem magam időmilliomosnak. :'D Bár amit ő csinál, az minden kétséget kizárólag hasznosabb, mint amit én. Ezzel egyetértünk mindannyian.
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Így van, túl hosszúra nőnek az ujjaim ha nem koptatom őket a billentyűkkel :-)
Mondjuk most nem tudom hogy lesz cikk vasárnap mert még sehol sem tartok vele. Lehet hogy elnapolom, és lehet hogy lesz Styx cikk (bár annak is még csak a bő harmadánál vagyok). Vagy lehet hogy egyik se, vagy meglátjuk :-)
Amúgy ezek a Gathering storm írások masszívan kiábrándítóak voltak. Ebből a Cadiából még tudtam csinálni valamit. A kövinél is látom milyen Vect oron indulhat el a történet (hehe), de olvasni már szar volt. A harmadik viszont úgy tré ahogy van :-) Mint egy Sharknado rész. Lehet hogy ott nem fogom bírni komolyan és kigúnyolom. Mondjuk azt meg túl könnyű... de ahogy mondják "Lehet hogy egy óvodást nem nagy dics megrugdosni, de azért annak is megvan a maga szépsége 3:-)"
Khm-khm... :') Inkább nem gondolok semmit.
Azt hiszem, muszáj lesz olvasnom azt, amit írsz mostantól - már csak a stílus miatt is. Meg egyébként lehet, hogy ha újonnan elutazok, akkor önszórakoztatásból elkezdem az elejétől (ez esetben muszáj lesz lementenem a kaparásaid, mert még mindig netmentesen). Aztán nem csak a Warhammer alakulását elevenítem fel (van mit), hanem megnézem, hogy válsz/váltál egyre profibbá az írásban. Remélem szereted a Grammar Nazikat.
What tremendous feats human beings are capable of once they abandon dignity. Yet I believe the most significant thing you could do is die.
Szerintem írd úgy ahogy eddig de legbénább részeknél nyugodtan engedj meg egy kis gúnyolódást. Esetleg zárójelben stb... Jól meg lehetne csinálni.
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
Mikorra várható a könyved? :)
Tehetséged van az élvezetes, olvasmányos fogalmazáshoz.
Nagyon tetszett az írás, még, még, méééég!
Köszönöm :-)
Most hétvégén sztem nem lesz cikk mert nem leszek készen vele, de nemsokára folytatom az elftársak történetszálán.
Egy kis szusszanás így sajnálatos Cadiai bökkenők után...
rwurl=https://scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/16708185_166789167322806...
- Na akkor most mi lesz? Megadod magad, vagy pedig megnyomom ezt a gombot és kis Stacey-t csak zárt koporsóban lehet majd eltemetni?
- Úgysem mered!
- Ki? Én? A gonosz?" :)
(Bomb Queen)
"hátborzongatóan tökéletes szintetikus hang"-ot Te hogy képzeled el? Nekem sehogy se megy mihez hasonlítani. :D
Úgy mint egy százezer éves nekron kripteket amint éppen emberi hangot utánoz szintetikusan :-D
(nekem sem :-) )