Jaj de jó, hogy benéztem ide és ment a szokásos WoT mert így eszembe jutatta, hogy létezett az Alien Isolation és én azt ki akartam próbálni. 3K HUF után már tolom is és kurva jó a hangulata. Utoljára szerintem ennyire az eredeti AvP játékot (nem a folytatást!) éreztem.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Na ez az, amivel én sem tudok vitatkozni. Alien (1) fanoknak egy álom, és félve merem megjegyezni, hogy a Promcsi-fanok is megkapják, amire vágynak. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Mellesleg egyetlen olyan dolog van, amit objektíve, az ellenkezőjéről meggyőzhetetlenül utálok az Isolationben: hogy minden interakció real-time, még a konzolok olvasgatása is. Eddig ugyan csak egyszer fordult velem elő az, hogy a xenó akkor ölt meg, amikor éppen egy random e-mailt olvasgattam (mindezt úgy, hogy a konzolhoz cammogás előtt megvártam, hogy elhúzzon a szellőzőbe), de egy baromság az egész... főleg úgy, hogy egyébként a játékot ténylegesen pauzáló térkép képernyőt behozva nyugisan elolvasgathatsz mindent, csak annyira nincs rendszerezve a dolog, hogy lehetetlenség bármit is megtalálni a listában.
+abszolút kedvenc bug: amikor a biztonsági kamera átlát az átláthatatlan felületen, így beriaszt egy pillanatra, ami pont elég ahhoz, hogy a xenó leugorjon a ventből és 5 percig boldogítson.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Ahogy Zaxx-re az A: Isolation, úgy rám a Serpent in the Staglands húzta fel a szopóálarcot a héten (múlthéten). A játék amúgy, a híresztelések ellenében, nem extrém nehéz, sima Icewind Dale / Baldur's gate alapokkal vidáman játszható, a róka sem okoz semmi fennakadást. A varázslásról is kiderült, hogy én balfékeskedtem, mert csak területre ható mágiát nyomtam a első 1-2 csatában, azért nem találta el a bóklászó ellent. Sima, sebző átokvarázs, gyengítő ige az ellenséget mozgás közben is eltalálja.
A gondot a hülye küldetés napló hiánya okozza, értem én, hogy retro, meg minden, de fuck. A küldiket a párbeszédek alapján lehet kiszúrni pl.: hallottam egy pletykát x faluban, hogy a lellék - ilyen entizék - megeszik az erdőbe elkóborlót gyerekeket. De csak ennyi. Bevéstem a naplómba kézzel. Megnéztem az erdőt, lerendeztem az izéket, találtam egy sérült gyereket (inventoryban lehetett felvenni :DDDDDDD), amit a kocsmáros átvett (mert kb. senkinek sem kellett ->nem volt párbeszéd, hogy "hé, itt egy fületlen, félig megrágott gyerek a táskában, nem kölle?), és vége. Kaptam 25 pénzt. Máskor, ugyan így beszélgetek egy némberrel, akinek a férjét bebörtönözték, nincs pénze kiszabadítani. Mondja is, hogy örülne, ha valaki tudna neki segíteni. Felírom a naplóba. De a nőnek pénzt adni nem lehet, és a városvezetőnél sincs párbeszéd lehetőség, amivel a nő ügyében lehetne közbenjárni. Órákat keringtem, míg rájöttem, hogy ez nem küldi volt (pedig lehetett volna :\).
A legjobb, hogy a történet szerint nyomozok ugye, hogy miért ragadtam a földön halandóként, de semmi infót nem kapok senkitől, egy-két utalást leszámítva, kitől kellene kérdezgetni (ez ötletes, mert tényleg könyvtárakat, templomokat kell járni 1-2 tudásmorzsa után). De egyszer csak vége, semmi új pletyka, útmutatás. Pórbából rátettem a skill pontokat a nobility skillre, és tádám, szóba állnak velem olyanok, akik előtt nem :D És mire ezekre rájöttem, órákat eltöltöttem ingázással A-B-C város közt, és most kezdhetem előröl, az új képességemmel felvértezve :P
Félbehagytam anno, mert jött DXHR, WoWkieg, stb stb stb, most folytattam. Kissé döcögve indult, de visszarázódtam bele, le is nyomtam az összes optional tomb-ot. Élvezetes a vadászat, Lara mondjuk lehetne kevésbé naív és gyorsan felejtő ("ez mi?" "...amiről két perce cutscene-ben beszéltek, te aranyhalmemóriájú régész"). A történet többé-kevésbé kiszámítható, a grafika nagyon jó, a zene inkább atmoszferikus aláfestő, de annak jó (tehát jobbára már most nem emlékszek rá) a hangok és szinkronok kiválóak.
Az irányítás néhol bosszúságot okoz (volt, hogy a lopakodásom azért esett kútba, mert Lara nem akarta felvenni az fedezék tetején lévő gyűjtögetős tárgyat, és frusztráltságomban megnyomtam a melee attack gombot, amire persze minden ellen odafigyelt azonnal. gg Másik helyen meg nem akart a jó irányba ugrani. Az esetek 99%-ban nincs nagy probléma, a maradék 1% viszont fel fog bszni agyilag). A kártyás multi ételmére nem jöttem rá azon túl, hogy lehúzás. A DLC-k közül a Baba Yaga jó, a többi multiplayer / horda zombi mód / extra ruha. A Blood Ties elvileg még story DLC, az nincs meg, viszont csak 10€-s season pack-ben vásárolható, annyit nem ér együtt a kettő DLC se.
Nekem eddig ~23-4 órám van benne completionist stílusban, van még hátra tippre talán 2-4.
Plusz Squeenix trükközik azzal is, hogy nem lehet season pass nélkül megvenni most a játékot. Namost egy egy éve megjelent játékért talán nem kéne €50-et fizetni.
Alien Isolation - majdnem a legvége, de még egy ideig kotorászni fogok azokért a Nostromo logokért, szóval véleményben / értékelésben igazából itt a mondat végi pont.
Szerencsére van az úgy, hogy egy játékot még a milliónyi hibája ellenére is meg tudsz kedvelni a végére. Bár a millió túlzás, de hibából tényleg rengeteg van, sőt, meg merem kockáztatni, hogy ha eldobok egy követ, az csak és kizárólag olyan játékon landolhat, amiben jobb a pacing, de még így is tiszteletreméltó, hogy a Creative Assembly mindent képes volt alárendelni a világ- és karakterépítésnek... még úgy is, hogy ez jelentős részben az élvezhetőség rovására ment.
Egyszerűen nevetséges, hogy mennyire lassú a cucc, még egy sima transzportegységre is kb. egy percet kell várnod, hogy egyáltalán el tudj húzni a következő pályára, a történet pedig ólomlábakon lépdel és csak a végére lesz jó (pedig a derelictes résznél már azt hittem, hogy nincs remény a frankó sztorira). Emellett mindent baromira metodikuson kell csinálnod, a második fele tele van backtrackinggel, a metroidvaniás mechanikákat is a végsőkig nyújtják (3 féle torch- és hack ápgréd? tényleg?), a játékidő egy jelentős részében meg gubbasztasz arra várva, hogy elüljön a baj... és valahogy mégis ettől érzed leginkább autentikusnak és a 79-es film játékverziójának a dolgot, nem a grafikai kencétől.
Sokszor idegesítő, sokszor még gagyi is, de a fenébe, legalább megérte erőltetniük ezt a hozzáállást a fejlesztőknek, mert a végeredménynek sikerült átlényegülnie tőle valami egészen különlegessé. Valahol itt kezdődik a posztmodern játékfejlesztés.
Az életben nem mondanám azt rá, hogy jó játék, de maradandó és sok szempontból hatalmas művészi teljesítmény. Kurva jó, hogy nem kell pontoznom, mert ezt nem lehet.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Könyörgöm, kerítsd a Dark Soulst minél előbb sorra! Megnézném, ahogy az első pár óra utáni elhamarkodott kommentjeidre damoqles miként dobja le az ékszíjat. :D
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
A DS-nek játszottam már az elejével és tetszett, szóval ott ilyesmire nincs esély.
Elhamarkodottnak meg annyira azér nem érzem a dolgot jelen esetben sem, mert az Isolation rettenetes egyébként, csak legalább van értelme annak, hogy az. :D Röviden:
- Amikor az orvosi részlegen 4x végigküld a játék ugyanazon a két folyosón az objective-ek miatt (és ebből egy az, hogy odaküld az egyik végére, kiírja, hogy "hú bazmeg, mégsem ez a kijárat, menj át a másik végére"), az szörnyű, és máshol is megcsinálja veled még vagy négyszer, mire már majdnem hajat tépsz.
- Amennyire remeknek érzed az Alien AI-ját (damn, ha észrevesz és gyorsan rászegezed a lángszórót, van, hogy nem mer neked rontani, hanem csak lassan, a fejét néha eltakarva, sziszegve közelít feléd: zseniális), annyira nevetségesen gagyi agyat kaptak az emberi ellenfelek.
- A cselekményvezetés vérzik pár sebből, a játék 2/3-a-vége felé konkrétan csak néztem néha, hogy mi a fene történik éppen, miközben a játék átment egy valamennyire fun, de baromira céltalan FPS-be.
- Egyszerűen túl hosszú és túl sokszor ül le a sztori. A Steam statisztikái alapján mindössze a játékosok 17%-a vitte végig az Isolationt, ez pedig több, mint elgondolkodtató.
- A space jockey-s rész baromira olcsó fanszervíz, viszont a fejlesztők legalább odaképzeltek egy plothole-t a két film közé, hogy aztán jól bezárhassák azt, kvázi úgy téve ezzel, mintha nem csak a fanszervíz kedvéért került volna oda az a jelenet (pedig rohadtul :D). LEKAPCSOLTÁK A VÉSZJELZÉST, ÚJRA VAN ÉRTELME AZ ALIENNEK ÉS AZ ALIENSNEK, MINDENKI ÜNNEPELJE A CREATIVE ASSEMBLY-T!!!! :DDD
- A metroidvaniás rész már annyira "hardcore", hogy tulajdonképpen a szerencsédtől függően büntetni tud a felfedezésért a játék. Pl.: a legelső pályán van egy ajtó, amit nem tudsz kinyitni, viszont valami érdekesen világító van mögötte (egy Nostromo log). Ki is írja a játék, hogy ide bizony torch kell. Haladsz a sztorival, begyűjtesz kétféle torchot, aztán egy ponton visszadobnak az első pályára. "Ó, hát én az elejéről emlékszem, hogy ha az objective-vel ellentétes irányba bandukolok most, akkor kinyithatom azt a torchos ajtót" - backtrackelsz 10 percet a pályán, odaérsz, a játék meg kiírja, hogy "bocs, haver, de ide bizony hármas szintű torch kell, ezt az ajtót nem lehet csak úgy kinyitni". Aztán ugyanezt megcsinálja veled az orvosi részlegen is, ha a kelleténél korábban akarod kinyitni az access tunerrel a neked segítő doki szobáját. A Steam statisztikái alapján mindössze a játékosok alig több, mint 1%-a vette a fáradtságot az egyébként tényleg érdekes Nostromo logok összegyűjtésére, pedig csak 10 db van belőlük... már megint erősen elgondolkodtató.
- Néha imádja felrúgni a játék a saját szabályait egy kis feszültségkeltés érdekében. Pl. remekül ki tudsz kísérletezni rengeteg módszert az androidok hatástalanítására... aztán a játék utolsó harmadában kapsz egy erősebb verziót belőlük, amire még az EMP sem hat. Külsőre csak a ruhájuk más, nincs megindokolva, hogy miért keményebbek.
Ezt a sokat csak és kizárólag azért lehet megbocsátani az Isolationnek, mert egy "magasztosabb cél" érdekében csinálja, ami röviden a feszültség változó szintű, de folyamatos fenntartása, meg a Sevastopol realista tálalása. Ha nem bírod neki lenyelni a csacskaságokat, akkor utálni fogod, ha igen, akkor viszont a végére megtalál az immerszió.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Van még valami, ami motoszkál bennem az Isolation kapcsán, és igazából tök kíváncsi lennék, hogy mások hogyan élték meg: a befejezés. Nem tetszett istenigazából, sőt, mérges vagyok rá, mert ott volt a potenciál egy igazán remek lezárásban, de valahogy elbaltázta a játék végét a Creative Assembly. Egy kicsit az is zavar, hogy minden korábbi design-célkitűzésnek ellentmondva a játékmenet egy őskori QTE-vel ér véget, de ami nagyon rossz szájízt hagyott bennem, az a sequel bait. És akkor innentől spoiler:
ShowHide spoiler #
Teljesen zseniális lehetett volna a játék vége, hiszen igazából bármit csinálhatsz Amandával, csak a halála lenne ellentétes az Alien-lore-ral. Az Aliens-ben ott van róla a kép idős korából, szóval még azt sem kell megoldanod, hogyan meneküljön meg, a rajongók úgyis tudják, hogy happy end várja őket az abszolút végkifejletben, és erre a CA remekül rá is érzett.
Az, hogy a történet végén otthagyják, ahogyan egyetlen túlélőként, egy szál űrruhában lebeg a mélysötét és hideg űrben, csodálatos zárókép, tulajdonképpen a játékban kifejtett, egyre fokozódó "isolation" abszolút kiteljesedése... de aztán jön az a hülye villanás és elbasszák vele az egészet. A tökéletesnek ígérkező lezárásból olcsó cliffhanger lesz, ami bármiféle művészi ambíció helyett csak és kizárólag arra szolgál, hogy máris generáljanak egy kis hype-ot és spekulációt a lehet, hogy sosem érkező folytatáshoz. Hihetetlen, mekkora mellélövés, főleg úgy, hogy ha két másodpercet kivágnak belőle, 10/10-es.
Ja, és akkor még azt sem tudom, hogy az a hülye alien hogyan jutott fel a Torrensre. Nooormális?
Nem értem, mi szükség van az ilyen húzásokra. Miért nem lehet kerek történeteket prezentálni? A folytatással még úgyis ráérnek törődni, sőt, jobb is lenne úgy csinálni, hiszen lehet, hogy a cliffhangerrel már gödörbe is írták magukat, csak a kitalálása idején erre még nem jöttek rá.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Több 10 éves megjelenés óta a mai napig kimaradt, csak hallásból ismertem, most viszont a GOG eszembe juttatta, és gondoltam kipróbálom milyen is az amit sokan az egyik legjobb taktikai "first person non-shooter" játékként emlegetnek.
Teljesen vakon vetettem bele magam az egészbe annyit tudva róla, hogy Ken Levine és az Irrational az elkövető gárda. Az AI-t leszámítva a fentebbi állítással szinte közel egyet is tudok érteni.
Ami viszont eléggé meglepett a részletgazdagsága mellett, hogy néha bizony elég sötét, nyomasztó atmoszférát tud teremteni és visz bele pluszként, amire a játékos a játék témájából adódóan nem nagyon számít. A második küldetés az egyik tökéletes példa erre: roppant jól van felépítve a rövid hossza ellenére, és nem ez az egyetlen ilyen ahol a hangulat már-már (persze kis kis túlzással) a horror szintjét súrolja (Children of Taronne says hi). Mindezt elsősorban a zenének köszönhetően, és mivel nagyon ismerős volt a kompozíció ezzel együtt kezdett szépen lassan egy másik játék is előmászni az emlékeimből, míg nem végül beütött a felismerés egy későbbi küldetés során: Thief! :) Aztán utánanézve leesett, hogy nem véletlen, mivel kellemes meglepetésemrea Thief széria zseniális sound designere, Eric Brosius szolgáltatja itt is a hasonlóan atmoszférikus hangulatteremtést. (Bár jobban belegondolva nem ez az egyetlen párhuzam a Thief-el, hiszen az Irrational java Looking Glass-os volt Ken Levine-el az élen, aki ugyancsak dolgozott a Thief-en. :) )
Persze nyilván nem ez a játék legnagyobb erénye, viszont kisebb meglepetés és nagy pozitívum, hogy elsőre csak egy generic zsaruszimulátornak tűnő küldetésalapú játékot olyan stílustól elütő motívumokkal sóznak fel elég hatásosan, ami meglepi az embert. Bravó, Irrational :)
:D Igen, egy hasonló szitu volt már, amikor kiadtam hogy húzódjanak az ajtóhoz és próbálják meg a kilincset hogy nyitva van-e vagy zárva az ajtó. Meglepetésemre a túloldalról annyit hallottam hogy "What was that?" Jött a mob, ajtó kinyílt, egy társammal együtt én is fűbe haraptam :D
De pont a csapattársak miatt is említettem az AI-t (amellett, hogy azért a moboknak is másodpercnél kevesebb reakcióidejük is WTF tud lenni), elég idegőrlő amikor fél óra kommandózás után egy balfaszságuk miatt borul a mission és lehet újrakezdeni.
Kedvencem az volt eddig, amikor egyik mission alatt az ajtó mögött kicsit balra volt a mob egy falnál, de a folyosó maga jobbra vezetett. Gondoltam azt az 1 mobot nevetve elintézik Open & Clear-el.. Erre mikor kiadtam a parancsot, kinyitják az ajtót és mindegyik azonnal jobbra vette az irányt basszus balra nem is nézve. Szépen libasorban hátbakaszálta őket, én meg fogtam a fejem, mert már vagy 20 percem volt a egészben :D
De az is remek amikor lőnek rájuk és nem viszonozzák a tüzet mert éppen úgy állnak a saroknál, hogy az egyik felük kilóg amire a mobok már tudnak tüzelni, de a fegyvert pont úgy fogják a falnak hogy ők nem tudnak visszatüzelni és csak várják míg meg nem halnak... Szóval vannak finomságok, de ennek ellenére remek cucc :)
Neverwinter - kicsit későn ugrottam be, de nem bántam meg. Jól ki van dolgozva, a világot úgy ahogy ismerem asztali rpg-kből, egyelőre elkarcolok vele pénzes tranzakciók nélkül.
Nem voltam egy nagy rajongója a sorozatnak, a 3. részt is majdnem félbehagytam az elején, aztán szerencsére adtam neki még egy esélyt, végül teljesen berántott. A 4. kihagytam, mert videók alapján a 3. részt próbálták újra eladni más textúrákkal. A Primal is ennek a határán mozog, de szerintem a sztory kedvéért érdemes egyszer végigjátszani, illetve nekem az eredeti környezet (jégkorszakra hajazó flóra, fauna), állatszelídítés, crafting, harcrendszer is tetszett.
Negatívum hogy a főküldetésen és a nevesített szereplőkhöz kapcsolódó küldiken kívül baromi repetatív a bázisfoglalás és a random küldetések (öld meg, védd meg, kísérd el, szabadítsd ki) rendszere. A nagy és látványos terület így elég üres, legalábbis a minőségi kontent szempontjából mindenképp. A szokásos, térképen elszórt tárgygyűjtögetés (100 szobor, 25 akármi, stb.) a végén még megfűszerezte azzal az egészet, hogy a 100%-os állapot jutalmaként egy nagy büdös semmivel sikerült megajándékoznia.
Ennek ellenére azért nem bántam meg a beleült órákat: 7/10
Nekem abszolút bejött a Primal, de lehet csak azért, mert a Far Cryokkal nem játszottam (az elsőt kivéve), viszont az ősemberes téma a szívem csücske. Én 8/10-et adnék rá, a -2 pont szintén a random küldetések unalmassága miatt. Ezzel együtt imádtam végig a felfedezgetést, befogást.
Szerintem a lőfegyverek hiánya csak javít rajta, az FPS-ek hasamra ütök 98%-ka úgyis lőfegyverekre épül, a csontbunkó, dárda dolog legalább paradox módon innovatív. A 4. részt kihagytam, nem tudom megítélni hogy a map újramelegítés mennyire zavaró, a kép alapján nekem aztán tökmindegy lenne.
A mamutos questeket megcsináltam, de normálon egyáltalán nem voltak zavaróak, csak utána olvastam hogy mennyire kiakasztott egyeseket:)
Néhány buggal amúgy még most is találkoztam, úszás után nem tudtam feljönni a felszínre, mintha egy üveg réteg lett volna a vízfelszínen, vagy pár küldi később újra megjelent a térképen miután már megcsináltam őket.
Kb. a felénél járhatok, és egyelőre (bár lehet, hogy ez csak nekem meglepő, elvégre a PSX egyik legnagyobb címéről van szó) sokkolóan jól tartja magát ez a játék. A legtöbb PS1-es cím csúnyán megöregedett az évek során, de itt csak a grafikán és az irányításon érezni az idő múlását, játékmenetileg baromi pöpecül van összerakva a dolog.
És ha már én vagyok az, aki minden játék elejét utálni szokta... hát pont azért, mert lehet ezt jól is csinálni, sőt, így belegondolva nevetséges, hogy tervezésben a 90-es évek nagy japán címei mennyivel előrébb jártak nyugati társaiknál akkoriban. A RE1 rimékben is csodálatos volt, ahogyan szépen lassan nyílik ki a mansion, a játék meg képernyőről képernyőre, tutorialmentesen és handholding nélkül vezeti fel a lehetőségeidet, a RE2 meg ugyanezt megcsinálja, csak úgy, hogy közben számít arra is, hogy játszottál az első résszel. Emiatt nagyobb a kihívás a játék elején, mint az előzmény első perceiben, de a városból a rendőrségig vezető út óramű pontossággal tanít.
1. jelenet: "Nézd, itt egy nagy adag zombi! Nincs elég lőszered, szóval próbáld meg kikerülni őket!"
2. jelenet: "Már megint mennyi zombi, de az előbb premier plánban megmutattuk, hogy puskája van a csávónak, akit éppen eszegetnek, és a fegyverboltban jól láthatóan elszórtunk egy adag lőszert is. Próbálj meg közel férkőzni a faszi hullájához, talán puska lesz érte az jutalmad!" (Az lesz, ellentétben az Alien Isolation első lopakodós részével, ahol bambán állsz a leütött csávók eldobott fegyverei fölött.)
3. jelenet: "Itt egy szűk folyosó, szóval futás helyett most le kell lőnöd azt a néhány zombit, de nézd csak, ott egy jól láthatóan nyitott csomagtartó... esetleg nyomogasd az interakció gombot mellette, mert lehet, hogy ebben a játékban akkor is felkapkodhatsz hasznos tárgyakat, ha nem látod őket a képernyőn."
4. jelenet: "Egy kuka tetején állsz, ahol az előtted lévő zombik nem tudnak komolyan megsebezni... lehet, hogy érdemes lenne elővenni a késedet lövöldözés helyett?"
Yep, that's how you do it.
Egyébként meg csak elképzelni tudom, annak idején mekkorát üthetett ez a folytatás, mert nagyon feelinges lehetett a nyitott város illúziójában bandukolni egyet a zárt mansion után, az meg szép, hogy ezúttal helyesen használják a szereplők az angol nyelvet, így nem kell Jill szendvicsekkel szenvedni. Ó, Barry!
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Az tök mindegy, a lényeg, hogy olyan a level design, hogy erre még rá se kell jönnöd, így később már bátran rakosgathatják nem egyértelmű helyekre az ilyen cuccokat.
Mellesleg amikor a remake-kel játszottam, rohadtul kíváncsian vártam, hogyan fogják értelmesre átírni ezt a hülyeséget. Majdnem sikerült:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=SJYL6KPB9Jk
az volt a probléma hogy a szinkronszínészek felvettek néhány alkalommal a szöveget, majd utána a JAPÁN (avagy angolul nem tudó) jómunkásemberek azt rakták be éppen amelyiknek jó volt a dallama, véletlenül sem mondjuk az adott időpontban készülteket :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
(Szerinted.)
ibi amentia latet
Az előbbi kommentben vázolt példa és a korábbiak alapján szvsz kezd elég objektív lenni a dolog.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Nem fűzendő tovább itt az offba hajló vitát, itt reagáltam inkább.
Sors bona, nihil aliud.
Áldassék érte a te neved!
Jaj de jó, hogy benéztem ide és ment a szokásos WoT mert így eszembe jutatta, hogy létezett az Alien Isolation és én azt ki akartam próbálni. 3K HUF után már tolom is és kurva jó a hangulata. Utoljára szerintem ennyire az eredeti AvP játékot (nem a folytatást!) éreztem.
What's that Star? Its a Death Star. What does it do? It does DEATH!
Na ez az, amivel én sem tudok vitatkozni. Alien (1) fanoknak egy álom, és félve merem megjegyezni, hogy a Promcsi-fanok is megkapják, amire vágynak. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Mellesleg egyetlen olyan dolog van, amit objektíve, az ellenkezőjéről meggyőzhetetlenül utálok az Isolationben: hogy minden interakció real-time, még a konzolok olvasgatása is. Eddig ugyan csak egyszer fordult velem elő az, hogy a xenó akkor ölt meg, amikor éppen egy random e-mailt olvasgattam (mindezt úgy, hogy a konzolhoz cammogás előtt megvártam, hogy elhúzzon a szellőzőbe), de egy baromság az egész... főleg úgy, hogy egyébként a játékot ténylegesen pauzáló térkép képernyőt behozva nyugisan elolvasgathatsz mindent, csak annyira nincs rendszerezve a dolog, hogy lehetetlenség bármit is megtalálni a listában.
+abszolút kedvenc bug: amikor a biztonsági kamera átlát az átláthatatlan felületen, így beriaszt egy pillanatra, ami pont elég ahhoz, hogy a xenó leugorjon a ventből és 5 percig boldogítson.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Ahogy Zaxx-re az A: Isolation, úgy rám a Serpent in the Staglands húzta fel a szopóálarcot a héten (múlthéten). A játék amúgy, a híresztelések ellenében, nem extrém nehéz, sima Icewind Dale / Baldur's gate alapokkal vidáman játszható, a róka sem okoz semmi fennakadást. A varázslásról is kiderült, hogy én balfékeskedtem, mert csak területre ható mágiát nyomtam a első 1-2 csatában, azért nem találta el a bóklászó ellent. Sima, sebző átokvarázs, gyengítő ige az ellenséget mozgás közben is eltalálja.
A gondot a hülye küldetés napló hiánya okozza, értem én, hogy retro, meg minden, de fuck. A küldiket a párbeszédek alapján lehet kiszúrni pl.: hallottam egy pletykát x faluban, hogy a lellék - ilyen entizék - megeszik az erdőbe elkóborlót gyerekeket. De csak ennyi. Bevéstem a naplómba kézzel. Megnéztem az erdőt, lerendeztem az izéket, találtam egy sérült gyereket (inventoryban lehetett felvenni :DDDDDDD), amit a kocsmáros átvett (mert kb. senkinek sem kellett ->nem volt párbeszéd, hogy "hé, itt egy fületlen, félig megrágott gyerek a táskában, nem kölle?), és vége. Kaptam 25 pénzt. Máskor, ugyan így beszélgetek egy némberrel, akinek a férjét bebörtönözték, nincs pénze kiszabadítani. Mondja is, hogy örülne, ha valaki tudna neki segíteni. Felírom a naplóba. De a nőnek pénzt adni nem lehet, és a városvezetőnél sincs párbeszéd lehetőség, amivel a nő ügyében lehetne közbenjárni. Órákat keringtem, míg rájöttem, hogy ez nem küldi volt (pedig lehetett volna :\).
A legjobb, hogy a történet szerint nyomozok ugye, hogy miért ragadtam a földön halandóként, de semmi infót nem kapok senkitől, egy-két utalást leszámítva, kitől kellene kérdezgetni (ez ötletes, mert tényleg könyvtárakat, templomokat kell járni 1-2 tudásmorzsa után). De egyszer csak vége, semmi új pletyka, útmutatás. Pórbából rátettem a skill pontokat a nobility skillre, és tádám, szóba állnak velem olyanok, akik előtt nem :D És mire ezekre rájöttem, órákat eltöltöttem ingázással A-B-C város közt, és most kezdhetem előröl, az új képességemmel felvértezve :P
Rise of the Tomb Raider
Félbehagytam anno, mert jött DXHR, WoWkieg, stb stb stb, most folytattam. Kissé döcögve indult, de visszarázódtam bele, le is nyomtam az összes optional tomb-ot. Élvezetes a vadászat, Lara mondjuk lehetne kevésbé naív és gyorsan felejtő ("ez mi?" "...amiről két perce cutscene-ben beszéltek, te aranyhalmemóriájú régész"). A történet többé-kevésbé kiszámítható, a grafika nagyon jó, a zene inkább atmoszferikus aláfestő, de annak jó (tehát jobbára már most nem emlékszek rá) a hangok és szinkronok kiválóak.
Az irányítás néhol bosszúságot okoz (volt, hogy a lopakodásom azért esett kútba, mert Lara nem akarta felvenni az fedezék tetején lévő gyűjtögetős tárgyat, és frusztráltságomban megnyomtam a melee attack gombot, amire persze minden ellen odafigyelt azonnal. gg Másik helyen meg nem akart a jó irányba ugrani. Az esetek 99%-ban nincs nagy probléma, a maradék 1% viszont fel fog bszni agyilag). A kártyás multi ételmére nem jöttem rá azon túl, hogy lehúzás. A DLC-k közül a Baba Yaga jó, a többi multiplayer / horda zombi mód / extra ruha. A Blood Ties elvileg még story DLC, az nincs meg, viszont csak 10€-s season pack-ben vásárolható, annyit nem ér együtt a kettő DLC se.
Nekem eddig ~23-4 órám van benne completionist stílusban, van még hátra tippre talán 2-4.
Plusz Squeenix trükközik azzal is, hogy nem lehet season pass nélkül megvenni most a játékot. Namost egy egy éve megjelent játékért talán nem kéne €50-et fizetni.
Fair and Square: not even once. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Alien Isolation - majdnem a legvége, de még egy ideig kotorászni fogok azokért a Nostromo logokért, szóval véleményben / értékelésben igazából itt a mondat végi pont.
Szerencsére van az úgy, hogy egy játékot még a milliónyi hibája ellenére is meg tudsz kedvelni a végére. Bár a millió túlzás, de hibából tényleg rengeteg van, sőt, meg merem kockáztatni, hogy ha eldobok egy követ, az csak és kizárólag olyan játékon landolhat, amiben jobb a pacing, de még így is tiszteletreméltó, hogy a Creative Assembly mindent képes volt alárendelni a világ- és karakterépítésnek... még úgy is, hogy ez jelentős részben az élvezhetőség rovására ment.
Egyszerűen nevetséges, hogy mennyire lassú a cucc, még egy sima transzportegységre is kb. egy percet kell várnod, hogy egyáltalán el tudj húzni a következő pályára, a történet pedig ólomlábakon lépdel és csak a végére lesz jó (pedig a derelictes résznél már azt hittem, hogy nincs remény a frankó sztorira). Emellett mindent baromira metodikuson kell csinálnod, a második fele tele van backtrackinggel, a metroidvaniás mechanikákat is a végsőkig nyújtják (3 féle torch- és hack ápgréd? tényleg?), a játékidő egy jelentős részében meg gubbasztasz arra várva, hogy elüljön a baj... és valahogy mégis ettől érzed leginkább autentikusnak és a 79-es film játékverziójának a dolgot, nem a grafikai kencétől.
Sokszor idegesítő, sokszor még gagyi is, de a fenébe, legalább megérte erőltetniük ezt a hozzáállást a fejlesztőknek, mert a végeredménynek sikerült átlényegülnie tőle valami egészen különlegessé. Valahol itt kezdődik a posztmodern játékfejlesztés.
Az életben nem mondanám azt rá, hogy jó játék, de maradandó és sok szempontból hatalmas művészi teljesítmény. Kurva jó, hogy nem kell pontoznom, mert ezt nem lehet.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Könyörgöm, kerítsd a Dark Soulst minél előbb sorra! Megnézném, ahogy az első pár óra utáni elhamarkodott kommentjeidre damoqles miként dobja le az ékszíjat. :D
Bloodborne-t
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
A DS-nek játszottam már az elejével és tetszett, szóval ott ilyesmire nincs esély.
Elhamarkodottnak meg annyira azér nem érzem a dolgot jelen esetben sem, mert az Isolation rettenetes egyébként, csak legalább van értelme annak, hogy az. :D Röviden:
- Amikor az orvosi részlegen 4x végigküld a játék ugyanazon a két folyosón az objective-ek miatt (és ebből egy az, hogy odaküld az egyik végére, kiírja, hogy "hú bazmeg, mégsem ez a kijárat, menj át a másik végére"), az szörnyű, és máshol is megcsinálja veled még vagy négyszer, mire már majdnem hajat tépsz.
- Amennyire remeknek érzed az Alien AI-ját (damn, ha észrevesz és gyorsan rászegezed a lángszórót, van, hogy nem mer neked rontani, hanem csak lassan, a fejét néha eltakarva, sziszegve közelít feléd: zseniális), annyira nevetségesen gagyi agyat kaptak az emberi ellenfelek.
- A cselekményvezetés vérzik pár sebből, a játék 2/3-a-vége felé konkrétan csak néztem néha, hogy mi a fene történik éppen, miközben a játék átment egy valamennyire fun, de baromira céltalan FPS-be.
- Egyszerűen túl hosszú és túl sokszor ül le a sztori. A Steam statisztikái alapján mindössze a játékosok 17%-a vitte végig az Isolationt, ez pedig több, mint elgondolkodtató.
- A space jockey-s rész baromira olcsó fanszervíz, viszont a fejlesztők legalább odaképzeltek egy plothole-t a két film közé, hogy aztán jól bezárhassák azt, kvázi úgy téve ezzel, mintha nem csak a fanszervíz kedvéért került volna oda az a jelenet (pedig rohadtul :D). LEKAPCSOLTÁK A VÉSZJELZÉST, ÚJRA VAN ÉRTELME AZ ALIENNEK ÉS AZ ALIENSNEK, MINDENKI ÜNNEPELJE A CREATIVE ASSEMBLY-T!!!! :DDD
- A metroidvaniás rész már annyira "hardcore", hogy tulajdonképpen a szerencsédtől függően büntetni tud a felfedezésért a játék. Pl.: a legelső pályán van egy ajtó, amit nem tudsz kinyitni, viszont valami érdekesen világító van mögötte (egy Nostromo log). Ki is írja a játék, hogy ide bizony torch kell. Haladsz a sztorival, begyűjtesz kétféle torchot, aztán egy ponton visszadobnak az első pályára. "Ó, hát én az elejéről emlékszem, hogy ha az objective-vel ellentétes irányba bandukolok most, akkor kinyithatom azt a torchos ajtót" - backtrackelsz 10 percet a pályán, odaérsz, a játék meg kiírja, hogy "bocs, haver, de ide bizony hármas szintű torch kell, ezt az ajtót nem lehet csak úgy kinyitni". Aztán ugyanezt megcsinálja veled az orvosi részlegen is, ha a kelleténél korábban akarod kinyitni az access tunerrel a neked segítő doki szobáját. A Steam statisztikái alapján mindössze a játékosok alig több, mint 1%-a vette a fáradtságot az egyébként tényleg érdekes Nostromo logok összegyűjtésére, pedig csak 10 db van belőlük... már megint erősen elgondolkodtató.
- Néha imádja felrúgni a játék a saját szabályait egy kis feszültségkeltés érdekében. Pl. remekül ki tudsz kísérletezni rengeteg módszert az androidok hatástalanítására... aztán a játék utolsó harmadában kapsz egy erősebb verziót belőlük, amire még az EMP sem hat. Külsőre csak a ruhájuk más, nincs megindokolva, hogy miért keményebbek.
Ezt a sokat csak és kizárólag azért lehet megbocsátani az Isolationnek, mert egy "magasztosabb cél" érdekében csinálja, ami röviden a feszültség változó szintű, de folyamatos fenntartása, meg a Sevastopol realista tálalása. Ha nem bírod neki lenyelni a csacskaságokat, akkor utálni fogod, ha igen, akkor viszont a végére megtalál az immerszió.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Képzeld el, milyen lett volna a hosszú verzió. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Van még valami, ami motoszkál bennem az Isolation kapcsán, és igazából tök kíváncsi lennék, hogy mások hogyan élték meg: a befejezés. Nem tetszett istenigazából, sőt, mérges vagyok rá, mert ott volt a potenciál egy igazán remek lezárásban, de valahogy elbaltázta a játék végét a Creative Assembly. Egy kicsit az is zavar, hogy minden korábbi design-célkitűzésnek ellentmondva a játékmenet egy őskori QTE-vel ér véget, de ami nagyon rossz szájízt hagyott bennem, az a sequel bait. És akkor innentől spoiler:
Az, hogy a történet végén otthagyják, ahogyan egyetlen túlélőként, egy szál űrruhában lebeg a mélysötét és hideg űrben, csodálatos zárókép, tulajdonképpen a játékban kifejtett, egyre fokozódó "isolation" abszolút kiteljesedése... de aztán jön az a hülye villanás és elbasszák vele az egészet. A tökéletesnek ígérkező lezárásból olcsó cliffhanger lesz, ami bármiféle művészi ambíció helyett csak és kizárólag arra szolgál, hogy máris generáljanak egy kis hype-ot és spekulációt a lehet, hogy sosem érkező folytatáshoz. Hihetetlen, mekkora mellélövés, főleg úgy, hogy ha két másodpercet kivágnak belőle, 10/10-es.
Ja, és akkor még azt sem tudom, hogy az a hülye alien hogyan jutott fel a Torrensre. Nooormális?
Nem értem, mi szükség van az ilyen húzásokra. Miért nem lehet kerek történeteket prezentálni? A folytatással még úgyis ráérnek törődni, sőt, jobb is lenne úgy csinálni, hiszen lehet, hogy a cliffhangerrel már gödörbe is írták magukat, csak a kitalálása idején erre még nem jöttek rá.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
SWAT 4
Több 10 éves megjelenés óta a mai napig kimaradt, csak hallásból ismertem, most viszont a GOG eszembe juttatta, és gondoltam kipróbálom milyen is az amit sokan az egyik legjobb taktikai "first person non-shooter" játékként emlegetnek.
Teljesen vakon vetettem bele magam az egészbe annyit tudva róla, hogy Ken Levine és az Irrational az elkövető gárda. Az AI-t leszámítva a fentebbi állítással szinte közel egyet is tudok érteni.
Ami viszont eléggé meglepett a részletgazdagsága mellett, hogy néha bizony elég sötét, nyomasztó atmoszférát tud teremteni és visz bele pluszként, amire a játékos a játék témájából adódóan nem nagyon számít. A második küldetés az egyik tökéletes példa erre: roppant jól van felépítve a rövid hossza ellenére, és nem ez az egyetlen ilyen ahol a hangulat már-már (persze kis kis túlzással) a horror szintjét súrolja (Children of Taronne says hi). Mindezt elsősorban a zenének köszönhetően, és mivel nagyon ismerős volt a kompozíció ezzel együtt kezdett szépen lassan egy másik játék is előmászni az emlékeimből, míg nem végül beütött a felismerés egy későbbi küldetés során: Thief! :) Aztán utánanézve leesett, hogy nem véletlen, mivel kellemes meglepetésemrea Thief széria zseniális sound designere, Eric Brosius szolgáltatja itt is a hasonlóan atmoszférikus hangulatteremtést. (Bár jobban belegondolva nem ez az egyetlen párhuzam a Thief-el, hiszen az Irrational java Looking Glass-os volt Ken Levine-el az élen, aki ugyancsak dolgozott a Thief-en. :) )
Persze nyilván nem ez a játék legnagyobb erénye, viszont kisebb meglepetés és nagy pozitívum, hogy elsőre csak egy generic zsaruszimulátornak tűnő küldetésalapú játékot olyan stílustól elütő motívumokkal sóznak fel elég hatásosan, ami meglepi az embert. Bravó, Irrational :)
"Mirror under the door"
"Yes, sir"
*Door opens, tango comes out and wastes 3/4 of the team...* priceless.
Non serviam
:D Igen, egy hasonló szitu volt már, amikor kiadtam hogy húzódjanak az ajtóhoz és próbálják meg a kilincset hogy nyitva van-e vagy zárva az ajtó. Meglepetésemre a túloldalról annyit hallottam hogy "What was that?" Jött a mob, ajtó kinyílt, egy társammal együtt én is fűbe haraptam :D
De pont a csapattársak miatt is említettem az AI-t (amellett, hogy azért a moboknak is másodpercnél kevesebb reakcióidejük is WTF tud lenni), elég idegőrlő amikor fél óra kommandózás után egy balfaszságuk miatt borul a mission és lehet újrakezdeni.
Kedvencem az volt eddig, amikor egyik mission alatt az ajtó mögött kicsit balra volt a mob egy falnál, de a folyosó maga jobbra vezetett. Gondoltam azt az 1 mobot nevetve elintézik Open & Clear-el.. Erre mikor kiadtam a parancsot, kinyitják az ajtót és mindegyik azonnal jobbra vette az irányt basszus balra nem is nézve. Szépen libasorban hátbakaszálta őket, én meg fogtam a fejem, mert már vagy 20 percem volt a egészben :D
De az is remek amikor lőnek rájuk és nem viszonozzák a tüzet mert éppen úgy állnak a saroknál, hogy az egyik felük kilóg amire a mobok már tudnak tüzelni, de a fegyvert pont úgy fogják a falnak hogy ők nem tudnak visszatüzelni és csak várják míg meg nem halnak... Szóval vannak finomságok, de ennek ellenére remek cucc :)
Nem szabad AI társakkal játszani. Hús-vér hülyékkel sokkal jobb.
Non serviam
Neverwinter - kicsit későn ugrottam be, de nem bántam meg. Jól ki van dolgozva, a világot úgy ahogy ismerem asztali rpg-kből, egyelőre elkarcolok vele pénzes tranzakciók nélkül.
Far Cry Primal
Nem voltam egy nagy rajongója a sorozatnak, a 3. részt is majdnem félbehagytam az elején, aztán szerencsére adtam neki még egy esélyt, végül teljesen berántott. A 4. kihagytam, mert videók alapján a 3. részt próbálták újra eladni más textúrákkal. A Primal is ennek a határán mozog, de szerintem a sztory kedvéért érdemes egyszer végigjátszani, illetve nekem az eredeti környezet (jégkorszakra hajazó flóra, fauna), állatszelídítés, crafting, harcrendszer is tetszett.
Negatívum hogy a főküldetésen és a nevesített szereplőkhöz kapcsolódó küldiken kívül baromi repetatív a bázisfoglalás és a random küldetések (öld meg, védd meg, kísérd el, szabadítsd ki) rendszere. A nagy és látványos terület így elég üres, legalábbis a minőségi kontent szempontjából mindenképp. A szokásos, térképen elszórt tárgygyűjtögetés (100 szobor, 25 akármi, stb.) a végén még megfűszerezte azzal az egészet, hogy a 100%-os állapot jutalmaként egy nagy büdös semmivel sikerült megajándékoznia.
Ennek ellenére azért nem bántam meg a beleült órákat: 7/10
ez az a jatek amin tenyleg csak vegigszaladni erdemes, rettento gyenge igy lofegyverek nelkul az egesz koncepcio
ja es persze ugyanaz a map mint a 4ben :D
rwurl=https://static.independent.co.uk/s3fs-public/styles/story_medium/public/...
bonusz: remelem lenyomtad a preorderes idegesito mamut questeket is
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Nekem abszolút bejött a Primal, de lehet csak azért, mert a Far Cryokkal nem játszottam (az elsőt kivéve), viszont az ősemberes téma a szívem csücske. Én 8/10-et adnék rá, a -2 pont szintén a random küldetések unalmassága miatt. Ezzel együtt imádtam végig a felfedezgetést, befogást.
Szerintem a lőfegyverek hiánya csak javít rajta, az FPS-ek hasamra ütök 98%-ka úgyis lőfegyverekre épül, a csontbunkó, dárda dolog legalább paradox módon innovatív. A 4. részt kihagytam, nem tudom megítélni hogy a map újramelegítés mennyire zavaró, a kép alapján nekem aztán tökmindegy lenne.
A mamutos questeket megcsináltam, de normálon egyáltalán nem voltak zavaróak, csak utána olvastam hogy mennyire kiakasztott egyeseket:)
Néhány buggal amúgy még most is találkoztam, úszás után nem tudtam feljönni a felszínre, mintha egy üveg réteg lett volna a vízfelszínen, vagy pár küldi később újra megjelent a térképen miután már megcsináltam őket.
Resident Evil 2
Kb. a felénél járhatok, és egyelőre (bár lehet, hogy ez csak nekem meglepő, elvégre a PSX egyik legnagyobb címéről van szó) sokkolóan jól tartja magát ez a játék. A legtöbb PS1-es cím csúnyán megöregedett az évek során, de itt csak a grafikán és az irányításon érezni az idő múlását, játékmenetileg baromi pöpecül van összerakva a dolog.
És ha már én vagyok az, aki minden játék elejét utálni szokta... hát pont azért, mert lehet ezt jól is csinálni, sőt, így belegondolva nevetséges, hogy tervezésben a 90-es évek nagy japán címei mennyivel előrébb jártak nyugati társaiknál akkoriban. A RE1 rimékben is csodálatos volt, ahogyan szépen lassan nyílik ki a mansion, a játék meg képernyőről képernyőre, tutorialmentesen és handholding nélkül vezeti fel a lehetőségeidet, a RE2 meg ugyanezt megcsinálja, csak úgy, hogy közben számít arra is, hogy játszottál az első résszel. Emiatt nagyobb a kihívás a játék elején, mint az előzmény első perceiben, de a városból a rendőrségig vezető út óramű pontossággal tanít.
1. jelenet: "Nézd, itt egy nagy adag zombi! Nincs elég lőszered, szóval próbáld meg kikerülni őket!"
2. jelenet: "Már megint mennyi zombi, de az előbb premier plánban megmutattuk, hogy puskája van a csávónak, akit éppen eszegetnek, és a fegyverboltban jól láthatóan elszórtunk egy adag lőszert is. Próbálj meg közel férkőzni a faszi hullájához, talán puska lesz érte az jutalmad!" (Az lesz, ellentétben az Alien Isolation első lopakodós részével, ahol bambán állsz a leütött csávók eldobott fegyverei fölött.)
3. jelenet: "Itt egy szűk folyosó, szóval futás helyett most le kell lőnöd azt a néhány zombit, de nézd csak, ott egy jól láthatóan nyitott csomagtartó... esetleg nyomogasd az interakció gombot mellette, mert lehet, hogy ebben a játékban akkor is felkapkodhatsz hasznos tárgyakat, ha nem látod őket a képernyőn."
4. jelenet: "Egy kuka tetején állsz, ahol az előtted lévő zombik nem tudnak komolyan megsebezni... lehet, hogy érdemes lenne elővenni a késedet lövöldözés helyett?"
Yep, that's how you do it.
Egyébként meg csak elképzelni tudom, annak idején mekkorát üthetett ez a folytatás, mert nagyon feelinges lehetett a nyitott város illúziójában bandukolni egyet a zárt mansion után, az meg szép, hogy ezúttal helyesen használják a szereplők az angol nyelvet, így nem kell Jill szendvicsekkel szenvedni. Ó, Barry!
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Meg a maradék 95%-ban. De egyébként... Barry?!
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Az tök mindegy, a lényeg, hogy olyan a level design, hogy erre még rá se kell jönnöd, így később már bátran rakosgathatják nem egyértelmű helyekre az ilyen cuccokat.
Csak az első rész minőségi szkriptjére és szinkronjára akartam utalni:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=vtTfptkUgj0
Mellesleg amikor a remake-kel játszottam, rohadtul kíváncsian vártam, hogyan fogják értelmesre átírni ezt a hülyeséget. Majdnem sikerült:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=SJYL6KPB9Jk
Ez meg a világ legjobb videója:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=pVyOCssIXgQ
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
az volt a probléma hogy a szinkronszínészek felvettek néhány alkalommal a szöveget, majd utána a JAPÁN (avagy angolul nem tudó) jómunkásemberek azt rakták be éppen amelyiknek jó volt a dallama, véletlenül sem mondjuk az adott időpontban készülteket :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut