1-2 hete fejeztem be a Sirens of Titan-t.
több Vonnegut könyvet is olvastam régebben, de ez valahogy kimaradt eddig.
szinte 100%-osan ezen gondolatok mentén haladtam közben/utána:
"People think that I must be a very strange person. This is not correct. I have the heart of a small boy. It is in a glass jar on my desk."
- Stephen King
A Nagy Karácsonyi Szünetben befejeztem A Hold udvarát. Tény, hogy Erikson stílusa néha nagyon egyedi, sokszor az egész regény szerkesztetlennek tűnik, és a párbeszédek is csapnivalóan egyszerűk, de mégis a könyvben minden működik. Jó, én csaltam, mert rákerestem a "fajokra" és a helyekre a wikin :P, hisz az, hogy Tiste Andii vagy, hogy a Hold Szülötte, nem sokat mondott, pedig a regényben 6-7 alkalommal említették, míg valahol tiszta lesz, melyik egy hely és melyik egy faj neve :D Ez a "szemeszter közepén beülők emeltszintű matekra III-ra, első évesen" érzés végig ott kísért, lassan áll csak össze a malazai bukottak világa. Aztán az egészet szétzúzza Erikson egy mondattal :D
Ráadásul a fordító is ellenünk van, mert a világban használatos kártyapaklit (angolul Deck of Dragons-t), sikerült Sárkányok Asztalának fordítani, ez néha roppant zavaró :D Pl.: a zsebre rakta az Asztalt elég furcsán hangzik. :D
Összességében jó könyv, sok egyedi megoldással, fajjal mindez egy olyan világban, ahol még az Istenek sincsenek biztonságban :D Van benne valami, ami mellett még Martin, az örök kedvencem ragyogása, is kissé elhomályosul,
ShowHide spoiler #
pedig A malazai bukottak ciklusban nincsenek olyan "mélységek", mint a Jég és Tűz dalában. :D
Pont a Sárkányok Asztala találó fordítás lett ám, majd a későbbi kötetekben picit érthetőbb lesz a névválasztás.
Összességében nekem nem volt problémám a nevek fordításaival, néhol kifejezetten jók lettek (Komor és Siralom, Szélfogó, Sunyi, Ügető, Palás városa és a többi), másutt azért vannak kisebb problémák. A szerkesztése az első kötetnek viszont gyalázatos!
Mással nekem sincs gondom, meg lehet szokni az Asztalt is. De akkor Deck = Asztal :D Alapból is nehezen vágtam a palási eseményekkor, hogy mi van. És ott volt, hogy Szélfogó felállt az asztaltól, mondott valamit, és köpönyege zsebébe csúsztatta az Asztalt :D De én nem kapcsoltam ,hogy nagy 'A'-van ott, és néztem is, hogy jó nagy a "kufferje" a csajnak :D
De néha elírások is, félrefordítások is vannak, ami miatt magyarba sántított egy-egy mondat. Ettől független nagyon imádom, gyorsan falam a könyvet.
Ha csak egy mondattal baszná tönkre :D Nekem asszem a Jég Emlékezete volt az utolsó darab ahol végképp elfogyott a türelmem
ShowHide spoiler #
pedig annak volt asszem a legfaszább kezdete, amikor az óriáscsávók mennek kisembereket zúzni - és közben nem is tudtad eddig hogy óriások
Dacára annak hogy nekem bejön a világteremtés/fajok/istenek stb, annyit POFÁZIK a csávó hogy elképesztő. Nem gondolnám nagy bajnak ha az író arra törekszik hogy minél részletesebb legyen a világ, de amikor egy random paraszt előugrik a bokorból, vagy csak simán egy főszereplő egy totálisan oda nem illő konyhafilozófiát tol (csupán csak azért mert Erikssonnak az jutott a reggeli kávé közben eszébe és gyorsan bele akarta írni) mindezt szorozd be 500x, akkor az már sok :)
Szóval második nekifutásra a Jégig jutottam és kösz, most egy darabig inkább rájuk se nézek, mert kb. ki lehetne belőlük tépni 300-400 oldalt.
A Sárkányok Asztala tényleg zseniális :DD
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
The Gap Cycle
végre vége. Na nem mintha nyögvenyelős volt, az uccsó könyvet csak egy alvás vágta félbe, annyira adta magát. Ha választanom kéne, a kettő legjobb talán az uccsó előtti és az uccsó könyv, de valszleg csak mert addigra "ért be" minden a háttérben.
Kaptam vásárlási utalványokat amiből tervezek jópár könyvet beszerezni..
Gondoltam beszerzem Kingtől az egész Setét Torony c. sorozatot, ezért kérdezném, hogy aki olvasta annak mi róla a véleménye?
....Rebel with a cause, outlaw with a lawyer....
....Lófaszt, nehogy már, te vagy a Blade Runner....
Én nagyon szerettem. Kicsit elvont, néhol elég sötét, és időnként be is lassul, nagyjából olyan, mintha nem is Stephen King írta volna, hanem az ikertestvére, jól bedrogozva, de ezzel együtt olyan hangulata van a sorozatnak, ami nagyon ritka. Viszont nagyon ízlés kérdése, van olyan barátom, aki utálta - ha van rá módod, akkor az elsőt vedd meg, olvasd el, és ha megfog, akkor jöhet a többi.
Egy híján olvastam a sorozatot. Tipikusan Kingesen szószátyáron-de-gördülékenyen szórakoztató, ami azzal jár, hogy bár élveztem, közel sem tartom olyan nagyra, mint sokan mások. :)
Megjegyezném, szvsz az első kötet alapján nem szerencsés messzemenő ítéletet alkotni a sorozatról, nagyot változik az egész a nyitány után.
Ha nem untat az hogy például hoszzú mondatokban ecseteli hogy a főszereplőnek hány szál borostája van , meg milyen sztájlban varrták a ruháját, akkor olvassad. Szerintem egy elképesztően unalmas könyv de van akinek tetszik, nem irigylem őket.
Robin Hobb - Fool's Assassin (The Fitz and The Fool Trilogy #1)
Nagyon féltem ettől a trilógiától, mert én a Tawny Man hármasának végén abszolút befejezettnek éreztem Fitz történetét, és amikor az írónő bejelentette, hogy mégis továbbviszi a sztorit, egyszerűen nem értettem, hogy miért. No ezt sajnos nem is sikerült megindokolnia ezzel a könyvvel. Spoilerek nélkül csak annyit tudok rá mondani, hogy egyszerűen borzasztó. Mármint a cselekmény. Az írói munka (nagyjából) hozza a korábbi könyvek szintjét, és tényleg élvezet olvasni majdnem minden oldalát, de amekkora marhaságokat elkövet a történet szintjén, arra egyszerűen nem találok magyarázatot. Pluszban a régi karakterek valamiért bántóan bugyutára korrodálódtak az előző trilógia óta, az újak pedig kb. tök üresek. Szóval végül megkaptam amitől féltem, talán még kicsit többet is, de Hobb korábbi munkássága alapján megszavazom a bizalmat a következő résznek, és közben reménykedek hogy helyrepofozza amit it sikerült összebarmolnia.
Tisztelem a tartásodat, én nem szavaztam bizalmat :-) Az eredeti trilógia nagyon tetszett, ebben akkora rinyagép lett a főhős hogy érdemei ellenére ez elrontotta nekem a könyvet. Pedig amúgy voltak jó ötletek és a stílusa is jó.
Még ha csak rinyagép lett volna. :D Az még nem is bántott volna annyira, ahhoz már azért hozzászoktam az előző hat könyv alatt. Engem az bántott, hogy a könyv második fele kb. végig arról szólt, hogy Fitz mennyire rossz szülő. Annak fényében, hogy élete során felnevelt egy árvát tök egyedül (még ha nem is csecsemő, de igen kis korától kezdve), aztán meg segített Mollynak is pesztrálni a 80 gyermekét amíg azok fel nem nőttek, ez egyszerűen teljesen logikátlan és marhára bosszantó volt számomra. Na meg az is ahogy Molly meghalt, teljesen mellékszereplőhöz méltóan. Aztán még sorolhatnám, de csak felhúzom magam rajta fölöslegesen...
Összességében nem volt rossz könyv, egyszerű, szórakoztató akció regény, sokkal könnyedebb, mint pl.: Az örök háború. Ez utóbbi mélyebben gondolatokat rejt magában, mint a Rendíthetetlen, legalábbis számomra.
Az eleje kicsi nyögve nyelősen indult, nem igazán éreztem együtt a folyton "nyafogó" karakterrel, nekem erőltetett volt, hogy minden bekezdésben "fázott", kínlódott stb. Későbbre azért ez rendeződött, közelebb kerültem a flottakapitányhoz, kicsit tisztult a karaktere. Sajnos, rajta kívül még 1-2 szereplő volt, akinek a sorsa érdekel a folytatásba, de amúgy semmi komolyabb karakterábrázolás, sablonos volt ezen a téren az egész legénység. Sokuk csak nevek. Egy-egy fejezetben lehetett volna nézőpontváltás, lássuk a legénység, tisztek szemszögéből is az eseményeket, érzéseiket.
Az is nagyon átlátszó volt, ahogy főhős a flotta élére került. Ezt talán az író is érezhetett, hisz sokszor próbálta szépíteni a könyv írása során.
Ezeket a hibákat és a rövidségét leszámítva, nagyon élvezetes lett a végére, megvettek a folytatásra. Remélem, marad a könyv második felére jellemző színvonal a többi kötetre is.
Amúgy, nekem abszolút nem Battlestar Galactica, inkább egy Homeworld :)
Ha hozzám hasonló vagy (és bizony a fejléc szerint most egyazon személy vagyunk), a folytatás annyira nem fog tetszeni, hogy utána legalább hét évig nem veszed majd le a polcról a harmadik részt.
Megvallom őszintén, jobban tetszett, mint az előző könyv, a helyszín a szereplők (Koltén, Ikárium) mind ötös. Pedig az első pár oldalon megijedtem, hogy megint zavar lesz az erőbe, amikor Szétszéledtekről és Lélekvesztettekről írt egyből :D De hamar ráállt az agyam, és simán értettem végig mit akar a mester, ráadásul tisztultak is a dolgok. (Okés, az Üregek és az Elődök még mind homályos folt, és a végére megint beleköpött a levesembe Erikson :)). Ofc. ismételten tele volt elgépeléssel (Kalamot egyszer-kétszer történésznek nevezi a fordító ! stb. :D).
A Kutyák Lánca lehetett volna hosszabb, sokkal hosszabb, de így is szuper lett, olyan Raul Rainer Pokla és Battlestar Galactica kombó volt. :D
Erikson féle random dolgok is működnek/megszoktam őket (Üreget használó kereskedők random event azért jaj! :D). Azt szeretem, hogy megemlít csak úgy valamit v. valakit, és utána ráépít egy csomó dolgot (pl. Listás tizedes, vagy az "öleb" esete :D).
Jah, Erikson féle félmondat: amikor Apsalar rájön, hogy Gothos van a Halottas házban, a tököm se tudta ki az, mondom, annyira ismerős a név, de hol említették korábban... Hát hol,
ShowHide spoiler #
a Gothos tekercsek miatt, hogy rohadjon el :D Majdnem minden fejezetben van 1-2 idézet tőle :D
És a sárkány
ShowHide spoiler #
az üregbe utazik, élőholt, aztán a végén Iszkiri megemlíti, hogy T'lan Imass Csontvetők óvják az igazi kaput, és lezárta az ügyet :D
Most neki ugrom a Földre hullt sárkánynak :) Utána szerintem a Jég emlékezete jön :D
Sejtettem, hogy lesz majd valami csavarás, hogy pont akkor és pont ott jöttek :) Amúgy, azt nem értem, hogy Árnytövisék előtt nem is volt Árnyakháza? Meg, hogy lehetett Fürge főpapjuk stb. Vagy ezt később megmagyarázza? :)
Volt, még az világ őskorában Kunyhó/Barlang/Sátor vagy mi verziója volt mindegyiknek, asszem :)
Amúgy megette a fene az egész fonalfelvételt a részemről az 5. könyvvel, mindent elfelejtettem a picsába. Most vagy wikizek mellé vagy leszarom az egészet. Valszeg az utóbbi.
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
Nah. Abercrombie: Half a King befejezve sajnos. Sajnos, mert nagyon bejött.
Egyetlen dologba tudnék belekötni, de ezt nem írom le, mert rohadás nagy spoiler lenne.:D
Most pedig Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga került sorra. Nagyon az elején vagyok még.
Szerintem ráállok erre a Sci-fi - Fantasy - Sci-fi... sorrendre. Mert megtehetem.:)
Szédült Simon mondta a cukrásznak a vásáron:
Ide a sütikkel, vagy átkúrom a fejed a palánkon.
When people get too chummy with me I like to call them by the wrong name to let them know I don't really care about them. - Ron Swanson
1-2 hete fejeztem be a Sirens of Titan-t.
több Vonnegut könyvet is olvastam régebben, de ez valahogy kimaradt eddig.
szinte 100%-osan ezen gondolatok mentén haladtam közben/utána:
http://graphicnovel.umwblogs.org/2014/09/25/watchmen-and-sirens-of-titan...
"People think that I must be a very strange person. This is not correct. I have the heart of a small boy. It is in a glass jar on my desk."
- Stephen King
A Nagy Karácsonyi Szünetben befejeztem A Hold udvarát. Tény, hogy Erikson stílusa néha nagyon egyedi, sokszor az egész regény szerkesztetlennek tűnik, és a párbeszédek is csapnivalóan egyszerűk, de mégis a könyvben minden működik. Jó, én csaltam, mert rákerestem a "fajokra" és a helyekre a wikin :P, hisz az, hogy Tiste Andii vagy, hogy a Hold Szülötte, nem sokat mondott, pedig a regényben 6-7 alkalommal említették, míg valahol tiszta lesz, melyik egy hely és melyik egy faj neve :D Ez a "szemeszter közepén beülők emeltszintű matekra III-ra, első évesen" érzés végig ott kísért, lassan áll csak össze a malazai bukottak világa. Aztán az egészet szétzúzza Erikson egy mondattal :D
Ráadásul a fordító is ellenünk van, mert a világban használatos kártyapaklit (angolul Deck of Dragons-t), sikerült Sárkányok Asztalának fordítani, ez néha roppant zavaró :D Pl.: a zsebre rakta az Asztalt elég furcsán hangzik. :D
Összességében jó könyv, sok egyedi megoldással, fajjal mindez egy olyan világban, ahol még az Istenek sincsenek biztonságban :D Van benne valami, ami mellett még Martin, az örök kedvencem ragyogása, is kissé elhomályosul,
Pont a Sárkányok Asztala találó fordítás lett ám, majd a későbbi kötetekben picit érthetőbb lesz a névválasztás.
Összességében nekem nem volt problémám a nevek fordításaival, néhol kifejezetten jók lettek (Komor és Siralom, Szélfogó, Sunyi, Ügető, Palás városa és a többi), másutt azért vannak kisebb problémák. A szerkesztése az első kötetnek viszont gyalázatos!
Mással nekem sincs gondom, meg lehet szokni az Asztalt is. De akkor Deck = Asztal :D Alapból is nehezen vágtam a palási eseményekkor, hogy mi van. És ott volt, hogy Szélfogó felállt az asztaltól, mondott valamit, és köpönyege zsebébe csúsztatta az Asztalt :D De én nem kapcsoltam ,hogy nagy 'A'-van ott, és néztem is, hogy jó nagy a "kufferje" a csajnak :D
De néha elírások is, félrefordítások is vannak, ami miatt magyarba sántított egy-egy mondat. Ettől független nagyon imádom, gyorsan falam a könyvet.
Ha csak egy mondattal baszná tönkre :D Nekem asszem a Jég Emlékezete volt az utolsó darab ahol végképp elfogyott a türelmem
Dacára annak hogy nekem bejön a világteremtés/fajok/istenek stb, annyit POFÁZIK a csávó hogy elképesztő. Nem gondolnám nagy bajnak ha az író arra törekszik hogy minél részletesebb legyen a világ, de amikor egy random paraszt előugrik a bokorból, vagy csak simán egy főszereplő egy totálisan oda nem illő konyhafilozófiát tol (csupán csak azért mert Erikssonnak az jutott a reggeli kávé közben eszébe és gyorsan bele akarta írni) mindezt szorozd be 500x, akkor az már sok :)
Szóval második nekifutásra a Jégig jutottam és kösz, most egy darabig inkább rájuk se nézek, mert kb. ki lehetne belőlük tépni 300-400 oldalt.
A Sárkányok Asztala tényleg zseniális :DD
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
The Gap Cycle
végre vége. Na nem mintha nyögvenyelős volt, az uccsó könyvet csak egy alvás vágta félbe, annyira adta magát. Ha választanom kéne, a kettő legjobb talán az uccsó előtti és az uccsó könyv, de valszleg csak mert addigra "ért be" minden a háttérben.
Kaptam vásárlási utalványokat amiből tervezek jópár könyvet beszerezni..
Gondoltam beszerzem Kingtől az egész Setét Torony c. sorozatot, ezért kérdezném, hogy aki olvasta annak mi róla a véleménye?
....Rebel with a cause, outlaw with a lawyer....
....Lófaszt, nehogy már, te vagy a Blade Runner....
Én nagyon szerettem. Kicsit elvont, néhol elég sötét, és időnként be is lassul, nagyjából olyan, mintha nem is Stephen King írta volna, hanem az ikertestvére, jól bedrogozva, de ezzel együtt olyan hangulata van a sorozatnak, ami nagyon ritka. Viszont nagyon ízlés kérdése, van olyan barátom, aki utálta - ha van rá módod, akkor az elsőt vedd meg, olvasd el, és ha megfog, akkor jöhet a többi.
Egy híján olvastam a sorozatot. Tipikusan Kingesen szószátyáron-de-gördülékenyen szórakoztató, ami azzal jár, hogy bár élveztem, közel sem tartom olyan nagyra, mint sokan mások. :)
Megjegyezném, szvsz az első kötet alapján nem szerencsés messzemenő ítéletet alkotni a sorozatról, nagyot változik az egész a nyitány után.
ibi amentia latet
imadom Kinget, ezek szerint erdemes elolvasni?
Parizer forever.
Ha még egyenesen imádod is, természetesen.
ibi amentia latet
star-wars-alkonybolygo.
Még nem kezdtem el, de amint lesz időb menni fog ezerrel... :)
Szerk: Faszé nem megy a képlink.. inkább beírtam a címét... :D
"Fight steel Die honor"
"I eat resistance for breakfast"
Mr. Conan
Ha nem untat az hogy például hoszzú mondatokban ecseteli hogy a főszereplőnek hány szál borostája van , meg milyen sztájlban varrták a ruháját, akkor olvassad. Szerintem egy elképesztően unalmas könyv de van akinek tetszik, nem irigylem őket.
King eleve ilyen.
Parizer forever.
Sose kedveltem.
Robin Hobb - Fool's Assassin (The Fitz and The Fool Trilogy #1)
Nagyon féltem ettől a trilógiától, mert én a Tawny Man hármasának végén abszolút befejezettnek éreztem Fitz történetét, és amikor az írónő bejelentette, hogy mégis továbbviszi a sztorit, egyszerűen nem értettem, hogy miért. No ezt sajnos nem is sikerült megindokolnia ezzel a könyvvel. Spoilerek nélkül csak annyit tudok rá mondani, hogy egyszerűen borzasztó. Mármint a cselekmény. Az írói munka (nagyjából) hozza a korábbi könyvek szintjét, és tényleg élvezet olvasni majdnem minden oldalát, de amekkora marhaságokat elkövet a történet szintjén, arra egyszerűen nem találok magyarázatot. Pluszban a régi karakterek valamiért bántóan bugyutára korrodálódtak az előző trilógia óta, az újak pedig kb. tök üresek. Szóval végül megkaptam amitől féltem, talán még kicsit többet is, de Hobb korábbi munkássága alapján megszavazom a bizalmat a következő résznek, és közben reménykedek hogy helyrepofozza amit it sikerült összebarmolnia.
Tisztelem a tartásodat, én nem szavaztam bizalmat :-) Az eredeti trilógia nagyon tetszett, ebben akkora rinyagép lett a főhős hogy érdemei ellenére ez elrontotta nekem a könyvet. Pedig amúgy voltak jó ötletek és a stílusa is jó.
Jack Campbell - Rendíthetetlen - befejezve
Összességében nem volt rossz könyv, egyszerű, szórakoztató akció regény, sokkal könnyedebb, mint pl.: Az örök háború. Ez utóbbi mélyebben gondolatokat rejt magában, mint a Rendíthetetlen, legalábbis számomra.
Az eleje kicsi nyögve nyelősen indult, nem igazán éreztem együtt a folyton "nyafogó" karakterrel, nekem erőltetett volt, hogy minden bekezdésben "fázott", kínlódott stb. Későbbre azért ez rendeződött, közelebb kerültem a flottakapitányhoz, kicsit tisztult a karaktere. Sajnos, rajta kívül még 1-2 szereplő volt, akinek a sorsa érdekel a folytatásba, de amúgy semmi komolyabb karakterábrázolás, sablonos volt ezen a téren az egész legénység. Sokuk csak nevek. Egy-egy fejezetben lehetett volna nézőpontváltás, lássuk a legénység, tisztek szemszögéből is az eseményeket, érzéseiket.
Az is nagyon átlátszó volt, ahogy főhős a flotta élére került. Ezt talán az író is érezhetett, hisz sokszor próbálta szépíteni a könyv írása során.
Ezeket a hibákat és a rövidségét leszámítva, nagyon élvezetes lett a végére, megvettek a folytatásra. Remélem, marad a könyv második felére jellemző színvonal a többi kötetre is.
Amúgy, nekem abszolút nem Battlestar Galactica, inkább egy Homeworld :)
ha jol emlexem ti ajanlottatok az uriember konyveit
a Valos halalon vagyok tul, az nagyon tetszett
Parizer forever.
Ha hozzám hasonló vagy (és bizony a fejléc szerint most egyazon személy vagyunk), a folytatás annyira nem fog tetszeni, hogy utána legalább hét évig nem veszed majd le a polcról a harmadik részt.
ibi amentia latet
Seven Years from Home
— by NAOMI NOVIK —
http://clarkesworldmagazine.com/novik_08_14_reprint/
Erikson: Tremorlor kapuja - befejezve.
Megvallom őszintén, jobban tetszett, mint az előző könyv, a helyszín a szereplők (Koltén, Ikárium) mind ötös. Pedig az első pár oldalon megijedtem, hogy megint zavar lesz az erőbe, amikor Szétszéledtekről és Lélekvesztettekről írt egyből :D De hamar ráállt az agyam, és simán értettem végig mit akar a mester, ráadásul tisztultak is a dolgok. (Okés, az Üregek és az Elődök még mind homályos folt, és a végére megint beleköpött a levesembe Erikson :)). Ofc. ismételten tele volt elgépeléssel (Kalamot egyszer-kétszer történésznek nevezi a fordító ! stb. :D).
A Kutyák Lánca lehetett volna hosszabb, sokkal hosszabb, de így is szuper lett, olyan Raul Rainer Pokla és Battlestar Galactica kombó volt. :D
Erikson féle random dolgok is működnek/megszoktam őket (Üreget használó kereskedők random event azért jaj! :D). Azt szeretem, hogy megemlít csak úgy valamit v. valakit, és utána ráépít egy csomó dolgot (pl. Listás tizedes, vagy az "öleb" esete :D).
Jah, Erikson féle félmondat: amikor Apsalar rájön, hogy Gothos van a Halottas házban, a tököm se tudta ki az, mondom, annyira ismerős a név, de hol említették korábban... Hát hol,
És a sárkány
Most neki ugrom a Földre hullt sárkánynak :) Utána szerintem a Jég emlékezete jön :D
Az Üreget használó random kereskedőkre majd rájössz pár kötet múlva, hogy mennyire random... :-D
a 2. nem volt olyan jo (szodaval azert elment), de azert nekialltam a 3-nak :)
Parizer forever.
Sejtettem, hogy lesz majd valami csavarás, hogy pont akkor és pont ott jöttek :) Amúgy, azt nem értem, hogy Árnytövisék előtt nem is volt Árnyakháza? Meg, hogy lehetett Fürge főpapjuk stb. Vagy ezt később megmagyarázza? :)
Volt, még az világ őskorában Kunyhó/Barlang/Sátor vagy mi verziója volt mindegyiknek, asszem :)
Amúgy megette a fene az egész fonalfelvételt a részemről az 5. könyvvel, mindent elfelejtettem a picsába. Most vagy wikizek mellé vagy leszarom az egészet. Valszeg az utóbbi.
Ember nem irányíthatja sorsomat; semmiképp sem olyan, aki szélirányból támad és bűzlik a fokhagymától
vegigerve a trilogian (mar vagy egy hete, csak elfelejtettem irni)
az elso az kivalo, a masik ketto csak szodaval elmegy, de legalabb a tortenet mindegyikben ujszeru
Parizer forever.