Most már tényleg nyilatkozhatok róla, elkoptattam egy teljes warbandet :-)
Szóval nagyon tetszik. Körökre osztott akcióban kell egy kis csapat öngyilkosjelöltet izé hőst irányítani a Warhammer Fantasy világában, illetve menedzselni őket (összeszedni a zsoldjukat, a támogatójuk által követelt erőforrásokat, kezelni a szintlépéseiket, és a maradandó sérüléseiket - nem lehet korábbi állást visszatölteni, amikor az egyik legjobb harcosom elvesztette a fél kezét, döntenem kellett hogy megmarad fél karú rablónak, de tizedik szinten, vagy kirúgom és felveszek egy ép, de kezdőt...). Nagyon erős "csak még egy kört!" érzést váltott ki nálam, sok kávét ittam miatta :-)
Az elején se olyan szörnyen egyszerű, de később kifejezetten nehézzé válik.
Fontos hogy minden morzsa torzkövet szedjünk össze, és tartsuk is meg amíg az uzsorásunk khm. szponzorunk nem tartja érte a markát - idővel nagyon sokat fog már kérni, és ha nem gyűjtögettünk előre, lófejjel ébredhetünk (sajnos nem szó szerint, a patkányember csapat kifejezetten örülne egy jó kis rothadó lófejnek B-) ).
Elég komolyan taktikázni kell a harcban, ha csak lehet, egyesével levadászni az ellenfél embereit csapatban, az embereink (...ogréink, patkányaink, káoszlényeink... ) könnyen megfekszenek, és az a legjobb esetben is pénzbe és több nap kényszerpihenőbe kerül. Gyakran viszont valami maradandó emléket is összegyűjt az áldozat, kellett már kirúgnom sokadik szintű Impressive hőst mert egy fejbeveréstől sík hülye lett és 50% eséllyel nem csinált semmit a körében :-P
És aztán ott vannak a kampány-küldetések, ahol az addigi móka és kacagás mellé folyamatosan utánpótlást kapnak az ellenfelek, és nem győzünk amíg valami speciális feladatot meg nem oldottunk. Aztán ott vannak a démonok, amik ha jó napjuk van, a legnagyobb emberünket is beabálják szalonnának egy kör alatt - és van olyan küldetés ahol ezek jönnek újra és újra amíg jégre nem tesszük aki nyitva tartja nekik a kaput... Szóval van kihívás.
A második kellemes meglepetés nekem is a Vermintide után. Lefitymáló arckifejezéssel letöltöttem, kisujjat eltartva elindítottam, hogy egye fene, kap egy fél órás esélyt, 6 óra folyamatos játék múlva töröltem, és a Steam wishlistem elejére került :-D
Érdekes egy játék. Szerintem tök jó háttere és története van, amit elég részletesen kidolgoztak, és még egy kis csavar is jutott a második felébe. Ehhez ugyanilyen részletességgel kidolgozott helyszínek társulnak, amiket néha öröm megcsodálni két csetepaté között. Aztán van egy egész használható taktikai harc része is a játéknak. Passzolnak a zenék, jók a hangok, kiválóak a szinkronszínészek. Szinte minden adott, de valami mégsem stimmel, nem gémofdöjír matéria.
A korábbi, stratégiai XCOM részek után talán arcul üthetett volna, hogy ez alapvetően egy csőben végigvezetett (kaland)játék, de ez kiderül a játék első órájában. A játékban gyakorlatilag mászkálós-beszélgetős részek és harci jelenetek váltják egymást végig nagyjából ugyanolyan arányban. Talán pont ez a játék erőssége és gyengesége is egyszerre.
Néha úgy éreztem, hogy a bázison rohangálással töltött hosszú perceket ki lehetett volna váltani videóbetétekkel (akár in-engine megoldással is), viszont úgy nem tudtam volna minden sarkon egy-egy színesítő párbeszédet kihallgatni a pihenőn lévő katonák, a folyosón várakozó nővérek vagy épp a laborban tevékenykedő tudósok mellett elhaladva. A történet előrehaladtával folyamatosan változik, bővül a bázis, mindig van új látnivaló, újabb párbeszédek. Ez szerintem sokat hozzátett a hangulathoz. Mint minden helyszín, a bázis is tök logikusan és aprólékosan van felépítve, ami egyfelől dicséretes, másfelől viszont a játék negyedét így a bázis különböző pontjai közötti közlekedéssel töltöttem (ahol még a sprint funkció is le van tiltva).
Alkalmanként 1-2 órát játszva a harcok nem tűntek unalmasnak. Mindig sikerült valamivel megcsavarni, hogy ne ugyanaz legyen a felállás. Szépen lassan adagolták az új ellenfeleket és csavarták fel a nehézséget úgy, hogy az érdekes perkeket megtanuló ügynökeinknek végig kihívás legyen helytállni. Talán a játék utolsó része lett egy kicsit monoton ilyen szempontból, amikor már nem volt annyi újdonság, és ugyanaz jött szembe pepitában minden második helyszínen.
Az ügynökeink menedzselése csak elsőre tűnik aprólékosnak. Valójában elég bináris minden választás. Több idő megy el a nehézkes, lassú felület kezelésével, mint a gondolkodással, hogy kire milyen felszerelést adjunk vagy milyen perket válasszunk neki, amikor szintet lép. Fura módon a hátizsák az, amivel mindenféle pluszokat tudunk az embereinknek adni. Van amelyik a sebzést növeli, van amelyik a képességek hatótávját tolja ki, és van olyan is, ami páncélozott idegenek ellen teszi hatékonyabbá a viselőjét. Sajnos ezek nem számszerűsítettek, és mivel a leírás alapján van átfedés a hátizsákok képességei között, a játék végéig nem derül ki, hogy melyik a hatékonyabb. Mivel nem láttam nagy változást, a 15-20 fajtából én körülbelül 3-at használtam szinte végig. A fegyverek kiválasztása ennél egyértelműbb, de ott meg ügynöktípusonként összesen 2-3 lehetőséget kapunk, szóval gyorsan letudható.
Alapvetően szórakoztatott a játék, de meg lehetett volna ragadni ezt ügyesebben is. A sztorit lehetett volna úgy tálalni, hogy ne kelljen kilométereket futni hozzá. Szerintem amúgy tök jól sikerült ötvözni a hidegháborús, paranoiás USA-t az idegen megszállással. Ügyesen használták fel az ismert XCOM motívumokat úgy, hogy mégis egy saját verziót, egy saját történetet mondjanak el. A végére egy-két döntési pont is befért, melyek alapján többféle befejezés érhető el, de nagy különbség nincs köztük. Semmi látványosra nem kell számítani, csak a montázs és alatta a szövegmás egy kicsit.
Én nem bántam meg, hogy beleöltem 18 órát, de nem tudom teljes szívemből ajánlani a játékot. Biztos, hogy van ennél jobb taktikai játék és jobb kalandjáték is, és azért jobb történetért sem kell túlságosan messzire menni. Mondjuk azért egy rendes cipőt érdemes felvenni hozzá.
Kipróbáltam én is tegnap este. Eddig gondolom nem rossz, ha sikerült hajnali fél 4-ig elszöszmötölnöm vele...
Már az intro megalapozza a hangulatot, nagyon el van találva az art design. A tutorial (ami helyenként elég szarul van megcsinálva) felénél sikerült rájönnöm, hogy is működik valójában a játék. Utána belevágtam a kampányba, persze az első összecsapásnál már el is picsáztak, ahogy kell... Ha hosszabb távon sem válik unalmassá, akkor jó lesz ez.
Hát, nem az hogy unalmassá, hanem hogy... Tyler Durdennel élve: ""Idővel mindenkinek nullára csökken a túlélési esélye."
A legjobb hősöd is előbb-utóbb bekap egy olyan sérülést ami miatt nem biztos hogy érdemes lesz tovább vinni őt, ugyanakkor ha lecseréled egy bokorugróra, nagyon nehézzé válik a harc... A szponzor pedig egyre durvább összegeket kér, amit egyre nehezebb teljesíteni... Nekem ott volt függöny, hogy két nappal a fizetési határidő előtt, úgy, hogy a kért súlyú torzkő még messze nem volt meg, egy kör alatt kiirtották a démonok az összes hősömet, elfutott a csapatom, és kidobta a gép hogy két hős meghalt a többi meg úgy lesérült hogy ki kell őket tenni - vége volt a dalnak.
Ezért aztán indítottam egy másik bandát, ezúttal zsoldosokat, és a tapasztalatokkal felvértezve elölről kezdtem :-) Egyenlőre nagyon jó :-) Megmaradtak a veterán skillpontok, azokból gyorsan megvettem maxosra a "ráér küldeni a szállítmányt" skillt, ettől függetlenül minden követ felveszek minden küldetésben amit tudok, és hamar elküldöm a szajrét. Így messze nem vagyok annyira lemaradva mint voltam a nővérekkel :-)
A töltési idő helyenként brutális, én sorozatot szoktam nézni közben...
Nokedli írta: A töltési idő helyenként brutális, én sorozatot szoktam nézni közben...
Állítólag ha kikapcsolod VSyncet, fele-harmadannyi lesz a töltési idő... Még nem próbáltam, mert a screen tearingtől agyfaszt kapok.
Káosszal kezdtem, az apácák már a tutorialban sem jöttek be igazán. De idővel persze az összes "faj" sorra fog kerülni. A vezér már a 3. csatában összeszedett egy fejsérülést, amitől permanens -1 a közelharci fegyverekre meg a pontosságra. Remek...
Azt olvastam a tutorialban, hogy előbb-utóbb olyan feltételeket támaszt a játék, amik teljesíthetetlenek és így lesz vége. Nem tudom, ez mennyire lesz majd FU-tényezős nálam. Az unalmas jelzőt arra értettem, hogy kíváncsi leszek, mennyire kiismerhető / kijátszható az AI egy bizonyos idő után. Amúgy "papíron" legfőképpen a veterán rendszer nem tetszik a játékban.
Mod támogatás, de még inkább: map editor van/lesz?
Játszhatsz csatát más játékososk ellen, vagy játszhatod tovább a "kampányt". Az alap csaták közben időnként kapsz egy-egy, a történetet előremozdító speciális küldetést. Ezek sokkal nehezebbek szoktak lenni mint a sima csata, főleg a későbbiek. A csatáknak akkor van vége, ha valamelyik csapat feladja (ha elég embert (...patkányt, stb) vesztettek, minden emberük lépése előtt dobnak morálra, és ha elrontják, olaj). A kampányküldetéseknek csak akkor van vége, ha teljesíted a csak ezekben található feladatokat, pl. a nővérekkel ha újraszentelted a templomot, vagy a zsoldosokkal ha berobbantottad a patkány-alagutakat a kikötőnél... Addig pedig folyamatosan jönnek az ellenfelek, ha egyet megfektetsz, a következő körben jön másik. Ez különösen akkor vált kellemetlenné az én számomra amikor már démonok jöttek újra :-P Szóval van kampány, sőt egész hosszú elvileg, de én csak a második felvonás elejéig jutottam a nővérekkel :-) Majd talán a zsoldosok... (rutinosabban is játszok most már velük, meg hát nagy előny hogy nekik távolsági egységeik is vannak, a nővérek közelharc specialisták).
Ebben is a "valós" Mordheimet követték, ott sem volt nagyívű történet, hanem egy szabad kampány zajlott. Én nagyon elégedett vagyok ezzel a játékkal, a szabályokat átvariálták ugyan, de a hangulata, az alap mechanikák nagyon megmaradtak.
Este egyébként kukáztam a Posessed warbandet, mert a vezért másodszorra is kiütötték és egy rakás maradandó sérülést szedett össze. Így hát nekifogtam a Skavenekkel és eddig 2 küldetés alapján meglepően testhezálló nekem ez a faj.
A játék lényege ugyanaz, mint eddig, azt már összefoglaltam (bocs, ha ezért nem hangzok most elég pozitívnak), a diablós-FPS-es-zombis alapok igencsak szórakoztattak. Valamelyest kevésbé tetszett, mint az alapjáték, pláne a kezdő helyszín (mocsár) tudott bosszantó lenni a sok levessel. Azért inkább ez ment, mint new game plus, mert csak folytatta a sztorit, át lehetett vinni a karaktert fejleszteni képességeket, és persze pár kisebb újdonság is akad fegyverek, képességek szintjén. Meg egy új karakter is, aki az import miatt nem hozott lázba. Úgyis kevés a különbség a kasztok között, az ázsiai csaj a legjobb, és kész :) (Bezzeg a Diablo II-ben az összes karakterrel muszáj volt elkezdenem, hárommal is elvittem Mephisto körülig, mert érdekelt, más volt. De nemcsak régen volt minden jobb, hanem a Borderlandskor is.)
Viszont a végére a két értelmes fejlődési ágat majdnem sikerült kimaxolni (a passzív, harcon kívüli survivor ág számomra sem érdekesnek, sem hasznosnak nem tűnt, pedig arra is jutottak azért pontjaim), amit nem, arra sem volt már igazán szükségem. Hova fejlődnék még new game plusszal? Ezen persze ronthatott az is, hogy az egyik DLC XP boostot is ad, de az már nem az én hibám, ha a fejlesztők elszúrják az eleve elszúrt egyensúlyt.
A bugok és a borzalmas kezelőfelület pedig megmaradt, bár ezeket korábban nem is említettem. Az utóbbiról az elárul egyet s mást, hogy gamepaddel könnyebb kezelni az inventoryt, mint egérrel és billentyűvel. És talán az is, hogy ha egy fegyveres slot üres, akkor vad dolgok történnek, ha felvesz az ember úgy új használat tárgyat. Például a kezünkbe lévő katanát lecsérli a játék egy whiskys üvegre, és ha éppen akkor ugrik a nyakunkba egy zombi, akkor azon kapjuk magunkat nyisszantás helyett a leheletünkkel próbáljuk meg kinyírni. Nos, ez nem nyer ő taktika.
Bugból csak az újat emelném ki: ha egy zombi hozzánk vág valamit, az automatikusan kritikus, akkor is, ha rage módban szuperkedünk, egyébként megállíthatatlanul. Gyakorlatilag az esetek 90%-ában instant killt értek el egy rozsdás bökővel is, esetleg túl lehetett élni jelképes HP-vel. Ebből a szempontból még jó, hogy a játék alig büntet a halál miatt, így kevésbé fájdalmas ez a javítatlan bug.
Azért meg külön gratulálok a lengyeleknek, hogy sem az alapjátékban, se a Riptide-ban nem lehet mászkálni végigjátszás után, mint lehetett azt már a Diablóban tenni 1996-ban. Értem én, hogy lement a sztori (egy mentett állás van ugye, persze manuálisan lehet backupolni), de az efféle játékokban ez nem így szokás, és így bajos levezetésként esélyt adni a korábban említett arénás DLC-nek.
Most jön még a kiegészítő a hardcore móddal (remélem, hogy ki tudom ahrcolni, és nem a már meglévő hard alatt Dead Island módra bohóckodni), meg amúgy is drága így a teljes. Ugye kapásból két példány kéne :) Most egyelőre meg ott a Borderlands (éppen a zombis DLC-nél tartunk a főszál vége előtti takarítás során) meg a BL2, tehát szerencsére van opció.
Egyébként mennyivel időtállóbb? Tehát van olyan, mint a Diablo, hogy sok száz órát belenyom az ember utálkozva (jó a mechanika, változatosság, kihívás stb.)? Vagy jobb ugyan az elődjénél, de egyszer végigszaladós ez is?
Ez így már biztatóan hangzik. Bár ugye az újrajátszhatóság alatt a különböző kasztok különbözőségét is értem. Ugye az a Dead Islandnél nem létezett, illetve nema legjobb értelemben értelemben. A téma miatt itt sem hiszem (és meg is értem), hogy lesz paladin meg sorceress, de fene tudja :)
Anno regen Fortresscraft az egy buta minecraft klonnak tunt , nem is foglalkoztam vele sokat, tojtam ra(minecraftoztam eleget). Kb 2 hete lattam egy warez gammat, mivel eppen nemjatszottam semmivel , hat lehuztam es kicsit unatkozva beleneztem. szerelem volt elso latasra ez a Fortresscraft Evolved kb olyasmi mint egy jo kis Minecraft mod/addon csak szebb + piszok nehez elso blikkre 7 orat(!!!!!) toltam vele egyhuzamban, aztan amikor kileptem a jatekbol menetem is steamre, meg is vettem azonnal ;)
Alaptetel : az urhajoddal eppen bedokkolnal egy urbazisra amikor az egeszet telibe kapja egy meteor. A Hajoddal lezuhansz egy kozeli bolygora, es itt kezd a sztori .. ez egy fagyos bolygo es a szkafandered eneregetikai rendszerei tartanak eletben futik a testedet amikor kint a minuszok szaladgalnak, mikozben nyersanyagokat keresgelsz a fejlodeshez fojton megy a kuzdelem, hogy meg ne halj hypotermiaban (ha lemerulnek a ruhad telepei methetetlenul halalra fagysz.
Tipikusan az a jatek ha nem OLVASOD EL FIGYELMESEN a jatek kiirasat akkor NAGYONSOKAT fogsz szivni ;)
A jatek nehezegei :
1. eroforrasok gyujtese
2. fejlodes / fejlesztes
3. egy rakas dolog nincs dokumentalva (ami van arra nagyon allat az ingame sugo) es a sajat karodra jossz ra a dolgokra
4. folyamatos szenvedes a homerseklettol
es ezek a nehezsegek ugytunik a kihivasok szamomra es teszik elvezetesse a jatekot ;)
Aki jatszott anno minecraft FTB / tekkit / Technic modokkal, azoknak kotelezo moka ez a gamma
Ego, Draco Ordinis Mallei Inquisitor, per auctoritate Digamma Decimatio Duodecies, ultimum exterminatum planetae Stalindromae cum extreme celeritate impero!
Toltam vele én is pár hete, Steam alapján olyan 6-8 óra körül raktam bele - szóval még nagyon az elején vagyok, betanulás fázis - az alap érceket (vasig) tolja a bázisra, de ennyi. A tech része tetszik is, az is, hogy tisztességesen nyomja hozzá a srác az update-ket.
Amivel bajom van, az a felfedezős része, a felszínen nagyon sok teteje (eddig) nem volt a felfedezésnek, a felszín alatt pedig nagyon idegesít az irgalmatlan sötétség. Reális vagy sem, attól még nekem elveszi a kedvemet, főleg úgy, hogy tudom, hogy a tizedét se ástam még ki annak, amit kell később.. Pedig nem első, nem második hasonló jellegű játékom, de ez eddig egyiknél sem volt probléma, szóval nem tudom itt miért van ez. No mindegy, lehet, hogy megszokom majd egyszer. :)
Holly mother of God. Csajommal közösen játsszuk. Most vagyunk a negyedik rész elején. Uuuuur isten mi történik itt. Teljesen ki vagyunk mindketten. Szenteste sikerült az episode 2 végére érni. Nincsenek szavak.
Most, hogy a Steam Winter Fail kellően felébresztett, gyorsan bedobom, mik voltak a héten.
Saints Row IV
Jó-jó, de mégis olyan a szaga, mint egy masszívabb SR3 DLC-nek. A sztori szódával elmegy, a humor ugyanolyan, jók az utalások, a szuper erőkkel jól el lehet bohóckodni, de ennyi. A hármas sokkal nagyobb újdonság volt a maga full kretén hozzáállásával, itt ezzel már nem tudtak meglepni. A folytatások minőségében kételkedem.
Brothers - Tale of Two Sons
3 órás feelgood játékocska. Billentyűzettel néhol ujjtörő mutatványokat igényel, de a látvány és a sztori tálalása minden esetleges görcsért kárpótol. Jók a feladványok, ügyesen hasznosítják újra az alapelemeket úgy, hogy mégse legyen tök ugyanaz. Nincs két ugyanolyan helyszín, minden vidék egyedi és varázslatos. Még egy végigjátszás simán benne van pár év múlva, úgyis kimaradt pár achievment. :)
Régi Fallout modern köntösbe bújtatása kb egy ember keze által.
Röviden: fasza.
Kicsit hosszabban:
Vannak benne király ötletek, például szintezéshez két rendszer közül választhatunk a játék elején. "Oddities" és a szokásos ölj->xp dolog. Előbbi úgy műküdik, hogy mindenütt találhatóak elszórva kis dolgok, például a raktár romjai közt a régi dolgozók beléptető kártyái amik adnak valamennyi számú xp-t(minél ritkább a dolog annál többet, de általában ezek nehezebben is találhatóak meg). Ez azért igazán jó ötlet mert így a dumálgatós, lopakodós karakterek is tudnak ugyanúgy fejlődni mint a hentmészárosok.
Történetről sokat nem tudok mondani, 3-4 órám van benne de nem jutottam túl messzire(elv egy végigjátszás simán 100 körül is meglehet).
Kraftolás nagyon fontos, érdemes legalább egy fajtában jártasnak lenni. Gyógyszerektől kezdve gránátokon keresztül a PSI-képesség energiaköltségét csökkentő fejfedőt le lehet gyártani.
Apróbb negatívum, hogy a játékban elhangzó szövegek kicsit élettelenül hatnak, az NPC-nek nem igazán érzem néha, hogy volna személyiségük.
Máshova nem fér be, meg nem is saját, de:
http://gfycat.com/WarmColorfulJackal
o_O
Mordheim: City of the damned
rwurl=https://jamesslackgames.files.wordpress.com/2015/11/mordheim-2.jpg
Most már tényleg nyilatkozhatok róla, elkoptattam egy teljes warbandet :-)
Szóval nagyon tetszik. Körökre osztott akcióban kell egy kis csapat
öngyilkosjelöltetizé hőst irányítani a Warhammer Fantasy világában, illetve menedzselni őket (összeszedni a zsoldjukat, a támogatójuk által követelt erőforrásokat, kezelni a szintlépéseiket, és a maradandó sérüléseiket - nem lehet korábbi állást visszatölteni, amikor az egyik legjobb harcosom elvesztette a fél kezét, döntenem kellett hogy megmarad fél karú rablónak, de tizedik szinten, vagy kirúgom és felveszek egy ép, de kezdőt...). Nagyon erős "csak még egy kört!" érzést váltott ki nálam, sok kávét ittam miatta :-)Az elején se olyan szörnyen egyszerű, de később kifejezetten nehézzé válik.
Fontos hogy minden morzsa torzkövet szedjünk össze, és tartsuk is meg amíg az
uzsorásunkkhm. szponzorunk nem tartja érte a markát - idővel nagyon sokat fog már kérni, és ha nem gyűjtögettünk előre, lófejjel ébredhetünk (sajnos nem szó szerint, a patkányember csapat kifejezetten örülne egy jó kis rothadó lófejnek B-) ).Elég komolyan taktikázni kell a harcban, ha csak lehet, egyesével levadászni az ellenfél embereit csapatban, az embereink (...ogréink, patkányaink, káoszlényeink... ) könnyen megfekszenek, és az a legjobb esetben is pénzbe és több nap kényszerpihenőbe kerül. Gyakran viszont valami maradandó emléket is összegyűjt az áldozat, kellett már kirúgnom sokadik szintű Impressive hőst mert egy fejbeveréstől sík hülye lett és 50% eséllyel nem csinált semmit a körében :-P
És aztán ott vannak a kampány-küldetések, ahol az addigi móka és kacagás mellé folyamatosan utánpótlást kapnak az ellenfelek, és nem győzünk amíg valami speciális feladatot meg nem oldottunk. Aztán ott vannak a démonok, amik ha jó napjuk van, a legnagyobb emberünket is beabálják szalonnának egy kör alatt - és van olyan küldetés ahol ezek jönnek újra és újra amíg jégre nem tesszük aki nyitva tartja nekik a kaput... Szóval van kihívás.
A második kellemes meglepetés nekem is a Vermintide után. Lefitymáló arckifejezéssel letöltöttem, kisujjat eltartva elindítottam, hogy egye fene, kap egy fél órás esélyt, 6 óra folyamatos játék múlva töröltem, és a Steam wishlistem elejére került :-D
koszi meg is nezem, beirom a tancrendembe ;)
Ego, Draco Ordinis Mallei Inquisitor, per auctoritate Digamma Decimatio Duodecies, ultimum exterminatum planetae Stalindromae cum extreme celeritate impero!
The Bureau: XCOM Declassified
Érdekes egy játék. Szerintem tök jó háttere és története van, amit elég részletesen kidolgoztak, és még egy kis csavar is jutott a második felébe. Ehhez ugyanilyen részletességgel kidolgozott helyszínek társulnak, amiket néha öröm megcsodálni két csetepaté között. Aztán van egy egész használható taktikai harc része is a játéknak. Passzolnak a zenék, jók a hangok, kiválóak a szinkronszínészek. Szinte minden adott, de valami mégsem stimmel, nem gémofdöjír matéria.
A korábbi, stratégiai XCOM részek után talán arcul üthetett volna, hogy ez alapvetően egy csőben végigvezetett (kaland)játék, de ez kiderül a játék első órájában. A játékban gyakorlatilag mászkálós-beszélgetős részek és harci jelenetek váltják egymást végig nagyjából ugyanolyan arányban. Talán pont ez a játék erőssége és gyengesége is egyszerre.
Néha úgy éreztem, hogy a bázison rohangálással töltött hosszú perceket ki lehetett volna váltani videóbetétekkel (akár in-engine megoldással is), viszont úgy nem tudtam volna minden sarkon egy-egy színesítő párbeszédet kihallgatni a pihenőn lévő katonák, a folyosón várakozó nővérek vagy épp a laborban tevékenykedő tudósok mellett elhaladva. A történet előrehaladtával folyamatosan változik, bővül a bázis, mindig van új látnivaló, újabb párbeszédek. Ez szerintem sokat hozzátett a hangulathoz. Mint minden helyszín, a bázis is tök logikusan és aprólékosan van felépítve, ami egyfelől dicséretes, másfelől viszont a játék negyedét így a bázis különböző pontjai közötti közlekedéssel töltöttem (ahol még a sprint funkció is le van tiltva).
Alkalmanként 1-2 órát játszva a harcok nem tűntek unalmasnak. Mindig sikerült valamivel megcsavarni, hogy ne ugyanaz legyen a felállás. Szépen lassan adagolták az új ellenfeleket és csavarták fel a nehézséget úgy, hogy az érdekes perkeket megtanuló ügynökeinknek végig kihívás legyen helytállni. Talán a játék utolsó része lett egy kicsit monoton ilyen szempontból, amikor már nem volt annyi újdonság, és ugyanaz jött szembe pepitában minden második helyszínen.
Az ügynökeink menedzselése csak elsőre tűnik aprólékosnak. Valójában elég bináris minden választás. Több idő megy el a nehézkes, lassú felület kezelésével, mint a gondolkodással, hogy kire milyen felszerelést adjunk vagy milyen perket válasszunk neki, amikor szintet lép. Fura módon a hátizsák az, amivel mindenféle pluszokat tudunk az embereinknek adni. Van amelyik a sebzést növeli, van amelyik a képességek hatótávját tolja ki, és van olyan is, ami páncélozott idegenek ellen teszi hatékonyabbá a viselőjét. Sajnos ezek nem számszerűsítettek, és mivel a leírás alapján van átfedés a hátizsákok képességei között, a játék végéig nem derül ki, hogy melyik a hatékonyabb. Mivel nem láttam nagy változást, a 15-20 fajtából én körülbelül 3-at használtam szinte végig. A fegyverek kiválasztása ennél egyértelműbb, de ott meg ügynöktípusonként összesen 2-3 lehetőséget kapunk, szóval gyorsan letudható.
Alapvetően szórakoztatott a játék, de meg lehetett volna ragadni ezt ügyesebben is. A sztorit lehetett volna úgy tálalni, hogy ne kelljen kilométereket futni hozzá. Szerintem amúgy tök jól sikerült ötvözni a hidegháborús, paranoiás USA-t az idegen megszállással. Ügyesen használták fel az ismert XCOM motívumokat úgy, hogy mégis egy saját verziót, egy saját történetet mondjanak el. A végére egy-két döntési pont is befért, melyek alapján többféle befejezés érhető el, de nagy különbség nincs köztük. Semmi látványosra nem kell számítani, csak a montázs és alatta a szövegmás egy kicsit.
Én nem bántam meg, hogy beleöltem 18 órát, de nem tudom teljes szívemből ajánlani a játékot. Biztos, hogy van ennél jobb taktikai játék és jobb kalandjáték is, és azért jobb történetért sem kell túlságosan messzire menni. Mondjuk azért egy rendes cipőt érdemes felvenni hozzá.
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Kipróbáltam én is tegnap este. Eddig gondolom nem rossz, ha sikerült hajnali fél 4-ig elszöszmötölnöm vele...
Már az intro megalapozza a hangulatot, nagyon el van találva az art design. A tutorial (ami helyenként elég szarul van megcsinálva) felénél sikerült rájönnöm, hogy is működik valójában a játék. Utána belevágtam a kampányba, persze az első összecsapásnál már el is picsáztak, ahogy kell... Ha hosszabb távon sem válik unalmassá, akkor jó lesz ez.
Non serviam
Már régóta reménykedtem benne, hátha jó lesz, jó olvasni, hogy az itteni bepróbálkozóknak tetszik. 10 év múlva mekkorát fog ütni nálam is!
Sors bona, nihil aliud.
Hát, nem az hogy unalmassá, hanem hogy... Tyler Durdennel élve: ""Idővel mindenkinek nullára csökken a túlélési esélye."
A legjobb hősöd is előbb-utóbb bekap egy olyan sérülést ami miatt nem biztos hogy érdemes lesz tovább vinni őt, ugyanakkor ha lecseréled egy bokorugróra, nagyon nehézzé válik a harc... A szponzor pedig egyre durvább összegeket kér, amit egyre nehezebb teljesíteni... Nekem ott volt függöny, hogy két nappal a fizetési határidő előtt, úgy, hogy a kért súlyú torzkő még messze nem volt meg, egy kör alatt kiirtották a démonok az összes hősömet, elfutott a csapatom, és kidobta a gép hogy két hős meghalt a többi meg úgy lesérült hogy ki kell őket tenni - vége volt a dalnak.
Ezért aztán indítottam egy másik bandát, ezúttal zsoldosokat, és a tapasztalatokkal felvértezve elölről kezdtem :-) Egyenlőre nagyon jó :-) Megmaradtak a veterán skillpontok, azokból gyorsan megvettem maxosra a "ráér küldeni a szállítmányt" skillt, ettől függetlenül minden követ felveszek minden küldetésben amit tudok, és hamar elküldöm a szajrét. Így messze nem vagyok annyira lemaradva mint voltam a nővérekkel :-)
A töltési idő helyenként brutális, én sorozatot szoktam nézni közben...
Állítólag ha kikapcsolod VSyncet, fele-harmadannyi lesz a töltési idő... Még nem próbáltam, mert a screen tearingtől agyfaszt kapok.
Káosszal kezdtem, az apácák már a tutorialban sem jöttek be igazán. De idővel persze az összes "faj" sorra fog kerülni. A vezér már a 3. csatában összeszedett egy fejsérülést, amitől permanens -1 a közelharci fegyverekre meg a pontosságra. Remek...
Azt olvastam a tutorialban, hogy előbb-utóbb olyan feltételeket támaszt a játék, amik teljesíthetetlenek és így lesz vége. Nem tudom, ez mennyire lesz majd FU-tényezős nálam. Az unalmas jelzőt arra értettem, hogy kíváncsi leszek, mennyire kiismerhető / kijátszható az AI egy bizonyos idő után. Amúgy "papíron" legfőképpen a veterán rendszer nem tetszik a játékban.
Mod támogatás, de még inkább: map editor van/lesz?
Non serviam
Akkor ezek szerint hagyomanyos kampany nincs is?
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Játszhatsz csatát más játékososk ellen, vagy játszhatod tovább a "kampányt". Az alap csaták közben időnként kapsz egy-egy, a történetet előremozdító speciális küldetést. Ezek sokkal nehezebbek szoktak lenni mint a sima csata, főleg a későbbiek. A csatáknak akkor van vége, ha valamelyik csapat feladja (ha elég embert (...patkányt, stb) vesztettek, minden emberük lépése előtt dobnak morálra, és ha elrontják, olaj). A kampányküldetéseknek csak akkor van vége, ha teljesíted a csak ezekben található feladatokat, pl. a nővérekkel ha újraszentelted a templomot, vagy a zsoldosokkal ha berobbantottad a patkány-alagutakat a kikötőnél... Addig pedig folyamatosan jönnek az ellenfelek, ha egyet megfektetsz, a következő körben jön másik. Ez különösen akkor vált kellemetlenné az én számomra amikor már démonok jöttek újra :-P Szóval van kampány, sőt egész hosszú elvileg, de én csak a második felvonás elejéig jutottam a nővérekkel :-) Majd talán a zsoldosok... (rutinosabban is játszok most már velük, meg hát nagy előny hogy nekik távolsági egységeik is vannak, a nővérek közelharc specialisták).
Elobb megszewrettetitek az emberrel a gammat aztan elbatortalanitjatok ;)
Ego, Draco Ordinis Mallei Inquisitor, per auctoritate Digamma Decimatio Duodecies, ultimum exterminatum planetae Stalindromae cum extreme celeritate impero!
Isten (Sigmar) ments, nagyon jó, csak hát ez tulajdonképpen egy rougelike, tehát ennek megfelelően kell...
Ebben is a "valós" Mordheimet követték, ott sem volt nagyívű történet, hanem egy szabad kampány zajlott. Én nagyon elégedett vagyok ezzel a játékkal, a szabályokat átvariálták ugyan, de a hangulata, az alap mechanikák nagyon megmaradtak.
...vagy természetesen akkor -számodra - ha, mint egyébként normál küldetések esetén, a csapatod megfut. ;)
A lockolt TPS kameranézettel még nem döntöttem el, hogy megbarátkozom-e, ezt leszámítva egyébként +1 az eddig leírtakhoz.
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Kreáltam saját topikot a játéknak:
http://www.rewired.hu/content/mordheim-city-damned
Este egyébként kukáztam a Posessed warbandet, mert a vezért másodszorra is kiütötték és egy rakás maradandó sérülést szedett össze. Így hát nekifogtam a Skavenekkel és eddig 2 küldetés alapján meglepően testhezálló nekem ez a faj.
Non serviam
Lement időközben a Dead Island: Riptide is.
A játék lényege ugyanaz, mint eddig, azt már összefoglaltam (bocs, ha ezért nem hangzok most elég pozitívnak), a diablós-FPS-es-zombis alapok igencsak szórakoztattak. Valamelyest kevésbé tetszett, mint az alapjáték, pláne a kezdő helyszín (mocsár) tudott bosszantó lenni a sok levessel. Azért inkább ez ment, mint new game plus, mert csak folytatta a sztorit, át lehetett vinni a karaktert fejleszteni képességeket, és persze pár kisebb újdonság is akad fegyverek, képességek szintjén. Meg egy új karakter is, aki az import miatt nem hozott lázba. Úgyis kevés a különbség a kasztok között, az ázsiai csaj a legjobb, és kész :) (Bezzeg a Diablo II-ben az összes karakterrel muszáj volt elkezdenem, hárommal is elvittem Mephisto körülig, mert érdekelt, más volt. De nemcsak régen volt minden jobb, hanem a Borderlandskor is.)
Viszont a végére a két értelmes fejlődési ágat majdnem sikerült kimaxolni (a passzív, harcon kívüli survivor ág számomra sem érdekesnek, sem hasznosnak nem tűnt, pedig arra is jutottak azért pontjaim), amit nem, arra sem volt már igazán szükségem. Hova fejlődnék még new game plusszal? Ezen persze ronthatott az is, hogy az egyik DLC XP boostot is ad, de az már nem az én hibám, ha a fejlesztők elszúrják az eleve elszúrt egyensúlyt.
A bugok és a borzalmas kezelőfelület pedig megmaradt, bár ezeket korábban nem is említettem. Az utóbbiról az elárul egyet s mást, hogy gamepaddel könnyebb kezelni az inventoryt, mint egérrel és billentyűvel. És talán az is, hogy ha egy fegyveres slot üres, akkor vad dolgok történnek, ha felvesz az ember úgy új használat tárgyat. Például a kezünkbe lévő katanát lecsérli a játék egy whiskys üvegre, és ha éppen akkor ugrik a nyakunkba egy zombi, akkor azon kapjuk magunkat nyisszantás helyett a leheletünkkel próbáljuk meg kinyírni. Nos, ez nem nyer ő taktika.
Bugból csak az újat emelném ki: ha egy zombi hozzánk vág valamit, az automatikusan kritikus, akkor is, ha rage módban szuperkedünk, egyébként megállíthatatlanul. Gyakorlatilag az esetek 90%-ában instant killt értek el egy rozsdás bökővel is, esetleg túl lehetett élni jelképes HP-vel. Ebből a szempontból még jó, hogy a játék alig büntet a halál miatt, így kevésbé fájdalmas ez a javítatlan bug.
Azért meg külön gratulálok a lengyeleknek, hogy sem az alapjátékban, se a Riptide-ban nem lehet mászkálni végigjátszás után, mint lehetett azt már a Diablóban tenni 1996-ban. Értem én, hogy lement a sztori (egy mentett állás van ugye, persze manuálisan lehet backupolni), de az efféle játékokban ez nem így szokás, és így bajos levezetésként esélyt adni a korábban említett arénás DLC-nek.
Sors bona, nihil aliud.
Zoo, feltétlen próbáld ki a Dying Lightot, köröket ver mindkét Dead Islandre.
Non serviam
Most jön még a kiegészítő a hardcore móddal (remélem, hogy ki tudom ahrcolni, és nem a már meglévő hard alatt Dead Island módra bohóckodni), meg amúgy is drága így a teljes. Ugye kapásból két példány kéne :) Most egyelőre meg ott a Borderlands (éppen a zombis DLC-nél tartunk a főszál vége előtti takarítás során) meg a BL2, tehát szerencsére van opció.
Egyébként mennyivel időtállóbb? Tehát van olyan, mint a Diablo, hogy sok száz órát belenyom az ember utálkozva (jó a mechanika, változatosság, kihívás stb.)? Vagy jobb ugyan az elődjénél, de egyszer végigszaladós ez is?
Sors bona, nihil aliud.
Én eddig másfélszer játszottam újra. Egy idő után persze nincs már kihívás, mert túl erős a játékos, de ez szinte minden játékban így van.
Non serviam
Ez így már biztatóan hangzik. Bár ugye az újrajátszhatóság alatt a különböző kasztok különbözőségét is értem. Ugye az a Dead Islandnél nem létezett, illetve nema legjobb értelemben értelemben. A téma miatt itt sem hiszem (és meg is értem), hogy lesz paladin meg sorceress, de fene tudja :)
Sors bona, nihil aliud.
Uj szerelmem : Fortresscraft evolved
Anno regen Fortresscraft az egy buta minecraft klonnak tunt , nem is foglalkoztam vele sokat, tojtam ra(minecraftoztam eleget). Kb 2 hete lattam egy warez gammat, mivel eppen nemjatszottam semmivel , hat lehuztam es kicsit unatkozva beleneztem. szerelem volt elso latasra ez a Fortresscraft Evolved kb olyasmi mint egy jo kis Minecraft mod/addon csak szebb + piszok nehez elso blikkre 7 orat(!!!!!) toltam vele egyhuzamban, aztan amikor kileptem a jatekbol menetem is steamre, meg is vettem azonnal ;)
rwurl=http://mondjonle.hu/fortr.jpg
azota egy kicsit belezombultam ;)
Alaptetel : az urhajoddal eppen bedokkolnal egy urbazisra amikor az egeszet telibe kapja egy meteor. A Hajoddal lezuhansz egy kozeli bolygora, es itt kezd a sztori .. ez egy fagyos bolygo es a szkafandered eneregetikai rendszerei tartanak eletben futik a testedet amikor kint a minuszok szaladgalnak, mikozben nyersanyagokat keresgelsz a fejlodeshez fojton megy a kuzdelem, hogy meg ne halj hypotermiaban (ha lemerulnek a ruhad telepei methetetlenul halalra fagysz.
Tipikusan az a jatek ha nem OLVASOD EL FIGYELMESEN a jatek kiirasat akkor NAGYONSOKAT fogsz szivni ;)
A jatek nehezegei :
1. eroforrasok gyujtese
2. fejlodes / fejlesztes
3. egy rakas dolog nincs dokumentalva (ami van arra nagyon allat az ingame sugo) es a sajat karodra jossz ra a dolgokra
4. folyamatos szenvedes a homerseklettol
es ezek a nehezsegek ugytunik a kihivasok szamomra es teszik elvezetesse a jatekot ;)
Aki jatszott anno minecraft FTB / tekkit / Technic modokkal, azoknak kotelezo moka ez a gamma
Ego, Draco Ordinis Mallei Inquisitor, per auctoritate Digamma Decimatio Duodecies, ultimum exterminatum planetae Stalindromae cum extreme celeritate impero!
Toltam vele én is pár hete, Steam alapján olyan 6-8 óra körül raktam bele - szóval még nagyon az elején vagyok, betanulás fázis - az alap érceket (vasig) tolja a bázisra, de ennyi. A tech része tetszik is, az is, hogy tisztességesen nyomja hozzá a srác az update-ket.
Amivel bajom van, az a felfedezős része, a felszínen nagyon sok teteje (eddig) nem volt a felfedezésnek, a felszín alatt pedig nagyon idegesít az irgalmatlan sötétség. Reális vagy sem, attól még nekem elveszi a kedvemet, főleg úgy, hogy tudom, hogy a tizedét se ástam még ki annak, amit kell később.. Pedig nem első, nem második hasonló jellegű játékom, de ez eddig egyiknél sem volt probléma, szóval nem tudom itt miért van ez. No mindegy, lehet, hogy megszokom majd egyszer. :)
Life is strange.
Holly mother of God. Csajommal közösen játsszuk. Most vagyunk a negyedik rész elején. Uuuuur isten mi történik itt. Teljesen ki vagyunk mindketten. Szenteste sikerült az episode 2 végére érni. Nincsenek szavak.
Szerk. Ugyan itt hasonló típusú játékok jöhetnek.
Youtube: Csöpi plays - https://goo.gl/pp4Ldr
Most, hogy a Steam Winter Fail kellően felébresztett, gyorsan bedobom, mik voltak a héten.
Saints Row IV
Jó-jó, de mégis olyan a szaga, mint egy masszívabb SR3 DLC-nek. A sztori szódával elmegy, a humor ugyanolyan, jók az utalások, a szuper erőkkel jól el lehet bohóckodni, de ennyi. A hármas sokkal nagyobb újdonság volt a maga full kretén hozzáállásával, itt ezzel már nem tudtak meglepni. A folytatások minőségében kételkedem.
Brothers - Tale of Two Sons
3 órás feelgood játékocska. Billentyűzettel néhol ujjtörő mutatványokat igényel, de a látvány és a sztori tálalása minden esetleges görcsért kárpótol. Jók a feladványok, ügyesen hasznosítják újra az alapelemeket úgy, hogy mégse legyen tök ugyanaz. Nincs két ugyanolyan helyszín, minden vidék egyedi és varázslatos. Még egy végigjátszás simán benne van pár év múlva, úgyis kimaradt pár achievment. :)
Steam: mrstrato
Cserekulcs listám
Ennyi, mondtam én, hogy zseniális a hangulata.
rwurl=http://replygif.net/i/1398.gif
rwurl=http://img14.deviantart.net/6a1c/i/2015/295/c/d/time_travel_max_by_sketc...
@Strato: Te meg vegyél egy x-controllert. Ehhez pl kifejezetten az való.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Heavy Rain
Underrail
Régi Fallout modern köntösbe bújtatása kb egy ember keze által.
Röviden: fasza.
Kicsit hosszabban:
Vannak benne király ötletek, például szintezéshez két rendszer közül választhatunk a játék elején. "Oddities" és a szokásos ölj->xp dolog. Előbbi úgy műküdik, hogy mindenütt találhatóak elszórva kis dolgok, például a raktár romjai közt a régi dolgozók beléptető kártyái amik adnak valamennyi számú xp-t(minél ritkább a dolog annál többet, de általában ezek nehezebben is találhatóak meg). Ez azért igazán jó ötlet mert így a dumálgatós, lopakodós karakterek is tudnak ugyanúgy fejlődni mint a hentmészárosok.
Történetről sokat nem tudok mondani, 3-4 órám van benne de nem jutottam túl messzire(elv egy végigjátszás simán 100 körül is meglehet).
Kraftolás nagyon fontos, érdemes legalább egy fajtában jártasnak lenni. Gyógyszerektől kezdve gránátokon keresztül a PSI-képesség energiaköltségét csökkentő fejfedőt le lehet gyártani.
Apróbb negatívum, hogy a játékban elhangzó szövegek kicsit élettelenül hatnak, az NPC-nek nem igazán érzem néha, hogy volna személyiségük.
Éljenek a videojátékok!