Ezt már onnan észreveszed, hogy egy párnázatlan padon nem tudsz kényelmesen órákat ülni. Iskolai körülmények közt nem bírnék végigtolni egy napot azokon a székeken.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
evtizedekig ugy fociztam kispalyan hogy koverebb edzetlenebb voltam, megsem volt semmi bajom utana.
most gyakran mar a kocsibol alig birok kiszallni es felmaszni a masodikra a forro furdoert foci utan. es tipik modon a mostanra sokkal erosebb core-derektaji izomzat is beall masnap, most is ket napig ugy mozogtam mint egy 70-eves bacsika, foleg ha hajolni is kellett.
semmi jo nem var rad, ha teheted halj meg motorbalesetben :D
Nekem talán egyszer volt komolyabban elnyúló sérülésem, amíg fociztam, valami izom a fenekemben még 13 évesen. Bármikor, ha fájt valamim korábban, akkor direkt tudomást sem vettem róla, sőt úgy kúráltam, hogy ráedzettem és hamar el is múlt. De most már másodjára van ilyen enyhébb izomfájdalmam rövid időn belül és elég lassan múlnak el. De nem tom eldönteni, hogy azért, mert öregszem, vagy azért mert a Feleségem miatt "visszaszálltam a földre", és mentálisan változtattam a hozzáállásomon. Értem ezalatt, hogy korábban elpusztíthatatlan, elnyűhetetlen übermenschnek képzeltem magam, és ignoráltam a fájdalmat, a veszélyt, nem foglalkoztam a negatív következményekkel, mert nem lesznek. De most úgy vagyok, hogy nem magamra kell csak gondolnom, hanem a másikra, a másik miatt féltem magam, óvatosabb vagyok, ezzel kvázi leromboltam magamban ezt az "érintethetetlenség" érzetet, és visszavedlettem átlag halandóvá. De az öregedést viszont tényleg nem tudom elfogadni, egyáltalán, egy őszhajszáltól is falramászok, de ettől függetlenül nem ültem még fel a longevity trendre. Viszont annak örülök, hogy a laborértékeim évek óta kiválóak, a vérnyomásom is, a látásom se romlott, nagyobb súlyokkal tudok edzeni, mint amikor huszonévesen rendszeresen konditerembe jártam (old man's strenght?), futásban is elég stabil alapállóképességem van, bár a csúcsforma nyilván messze van a 2 évvel korábbihoz képest edzés nélkül. Szóval a kérdés, hogy vajon mennyire tudja a mentális hozzáállás lassítani az öregedés biológiai folyamatát...
Szóval a kérdés, hogy vajon mennyire tudja a mentális hozzáállás lassítani az öregedés biológiai folyamatát...
Van két ex-dolgozónk, aki nem olyan öreg még, de totál vénemberként kezelik magukat, és ez egy lefelé irányuló spirálba mutat náluk. Neked is full nyugdíjas sok dologban a hozzáállásod, úgyhogy a veszély fennáll ;)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Moken írta: azért, mert öregszem, vagy azért mert a Feleségem miatt "visszaszálltam a földre", és mentálisan változtattam a hozzáállásomon
nem tudok a te esetedről nyilatkozni meg amúgy sem értek hozzá, de szerintem inkább az előbbi.
huszonévesen nekem sem volt semmi bajom, bíztam benne, hogy kitart ez a lendület legalább 40ig, de sikerült speedrunolni és a harmincas évek közepe előtt elkezdtek jönni a nyavaják.
meg elég csak annyit megnézni hogy egy átlag 20 és 40 éves hogy van egy kemény ivászat után másnap.
Amikor tavaly ősszel újra elkezdtem a fekvenyomást, elsőre bevállaltam a 60 kilót. Olyan izomláz lett belőle ami két hétig tartott, első pár napban pedig még piszkosul fájt is. Plusz bedagadt az izom, aztán a sok víz valahogy kiszivárgott a bőr alá és elkezdett lefelé csúszni, úgyhogy napokig lógtak a melleim és teljesen eltűnt a szegycsontnál lévő bemélyedés is.
Mondjuk ez szerintem kortól független, anno a Crossfittet is akkor hagytam abba amikor egy 10x10 deadlift edzéstől olyan izomláz lett az alsó hátamban hogy napokig aludni se tudtam rendesen a fájdalomtól, és az vagy 17-18 éve volt...
Húsvétkor lebetegedtem, fosós-hányós, ott meg első két napban minden tagom fájt, azt hittem ennyire nem bírom már a lázat. Ott is már elalvás gondjaim voltak, amíg végre kalmopyrin meg aspirin segítségével 16-18 órára kidőltem. Aztán harmadnapra tök jól voltam, mert elmúlt a fájdalom, pedig a lázam meg felment 38,5-re. Szóval valszleg itt se a kor, hanem maga a fertőzés jellege volt amiért megviselt. Negyednapra már okés is voltam.
Egyébként maga a regenerálódás az tök jól megy, heti 3 edzés mellett nem szoktam komolyabb fáradtságot érezni, sőt heti 4-5 nap is biztosan menne - csak ennyi időm nincs és a jövőben még ez a 3 nap is kérdéses lesz, mert nagyon fel fog pörögni a munka.
Ami viszont van, az a kisebb-nagyobb fájdalmak az edzés/mozgás miatt.
Először pár hónapja a könyökömnél a belső csonttüske környékén éreztem fájdalmat, ez az ahova a bicepsz belső feje csatlakozik. Kicsit utánajártam, lecseréltem egy gyakorlatot egy másfajta verziójára, az segített, de azért még nem százas.
Derekamat periodikusan meghúzom, évente 2-3szor, de ez csak pár napos volt eddig minden alkalommal. Mindenesetre nehéz súlyhoz asszem mindig övet fogok használni guggolásnál meg deadliftnél.
Kb 3-4 hete a bal vállam fáj, a belsejében valahol, és egy ideig szép lassan romlott is. Elkezdtem rehab gyakorlatokat csinálni edzések előtt a bemelegítés részeként, ezek rövid időre kb meg tudják szüntetni a fájás nagy részét, meg hosszabb távon is segítenek. Viszont mivel nem álltam le teljesen az edzéssel, arra jöttem rá hogy a fekve nyomás és a húzódzkodás árt neki a legjobban, szóval előbbit 3, utóbbit kb 2 hete hanyagolom (és ugye előtte volt a betegség is). Ez úgy tűnik használ, mert korábban ezek után a gyakorlatok utáni edzés másnapjára mindig rosszabb lett. Most viszont javul, meg most már minden nap megcsinálom a rehabos váll átmozgatást; remélem így azért még 1-2 hét és elmúlik.
Annyiban is gázos ez, mert amit úgy kb célokat kitűztem korábban a nyár elejére, abból így még egy jó darabig se a testsúllyal szériázás fekvenyomásban nem lesz meg, se a Murph súlymellényben (300 guggolás 200 fekvő 100 húzódzkodás). De az fontosabb, hogy a vállam megjavuljon.
Szóval az edzésmunka utáni regenerálódás az megy (bár eleinte kemény izomlázaim voltak még a téli szünet után is, meg főleg a hosszabb kihagyás után).
Viszont sokkal könnyebben jönnek a kvázi sérülések (ami korábban szinte sose volt) és azok el is tudnak tartani sokáig. Tehát így idősebben még jobban oda kell figyelni a bemelegítésre, kvázi egy kézisúlyzót lábbal odébb tolni is kockázatos enélkül. Meg a gyakorlatokat is nagyon pontosan kell végig csinálni.
Na, ja idosebben az alkohokt is nehezebb tolerálni. Nem mintha egy nagy alkesz lettem volna valaha is. Tavaly aug 5 óta meg abszolút nem ittam alkoholt de még csak alkoholt tartalmazó csokit, sütit sem. Van otthon most is két db budweiser mert asszony kért, hogy vegyek neki két hete de még hozzá sem nyúlt. Naponta megakad rajta a szemem a konyhában de nem érzek késztetést arra, hogy hú de meg kellene inni. Fura módon csak akkor jut eszembe hogy ha valami olyan ételt eszek amihez passzol a sör. Pl sült csülök.
Úgy, hogy ennek fényében végképp nem értem azokat akik nem tudnak leszokni a piáról. Sima ügy.
van egy ismerosom, aki 50+-osan kezdett el futni, most megnyerte az 55+-os futo ob-t 5km-en :)
de azert altalaban az evtizedekkel kopik a test, romlanak a funkciok. szoval erre szamits nyugodtan.
en is mindig olyan voltam, hogy mindent kibirok, de egyszeruen evrol evre csokken a teljesitmeny. amit meg birtam 3 eve, az mar nem megy. olyan napokat, amiket 4-5 eve csinaltam a fiammal, mara mar lehetetlen.
LY: mikor elkezdtem gyurni ujra par eve, eros vallfajdalom jott elo. mondtam egy fura oreg csavonak a teremben, azt mondja, hogy az alabbi gyakorlatot csinaljam gyakran. Nem hittem, de tenyleg megoldotta, azota volt mar mindennel baj, derek, teniszkonyok, de a vallam (kopp kopp) birja rendesen.
huzodzkodo rudra felfuggeszkedsz ket kezzel, egyik kezzel elengeded, es a masik kez korul fordulsz egyet (amig megy), jol megnyujtva a vallat + kart. 2x2 szoktam mindket karral.
a teniszkonyok rosszabb volt, azzal vagy 3 honapot szoptam konnyitett edzesek kellettek sok mindenben.
Annyiban is gázos ez, mert amit úgy kb célokat kitűztem korábban a nyár elejére, abból így még egy jó darabig se a testsúllyal szériázás fekvenyomásban nem lesz meg, se a Murph súlymellényben (300 guggolás 200 fekvő 100 húzódzkodás).
Eredmény tekintetében jobban járnál, ha nem számcélokat tűznél ki magadnak, legalábbis semmiképp sem ilyen kardio jellegű számokat. 15 éve még mindinki crossfitelt, és jól ráfüggtek az emberek erre a "legyen az edzés buli (meg jajj, de funkcionális), és a végén izzadjunk, essünk, szét, ez az! Megcsináltuk!" dologra, de a helyzet az, hogy ennél hatékonyabban is felhasználhatod az idődet.
Sejtésem szerint 100 húzódzkodást nem csinálsz meg úgy, hogy szép lassan engeded le magad, mert egyszerűen nem bírná az izom, hogy ennyiszer rendesen meg legyen dolgoztatva, amíg viszont lendületből csinálod, nem igazából promótálsz megfelelő izomnövekedést, és közben kardi tevékenységnek sem a leghatékonyabb, tehát két világ között választod a két rossz oldalt.
Maguk az izomgyakorlatok nem használnak el túl sok kalóriát. Klasszikus 80 perces súlyzós edzés esetén bő 200 kcal, amit remélhetünk. Ezt ha feltolod ilyen lihegős ismétlésszámokra, viszont az ismétlések lendületből mennek - tehát fele vagy kevesebb energia szükséges a végrehajtásukhoz, úgy vélem, egy egy órás galoppozás alatt hozható egy 300 kcal energiahasználat, esetleg 350.
Maga az izomnövekedés nem lesz optimális, mert ismétléstömeggel fárasztod ki az izmot, nem azzal, hogy kevesebbszer nagyot emelsz. Ezáltal úgy vélem, az izomnövekedési potenciál kb 50% egy klasszikus súlyzós edzéshez mérten.
Hogyan oszthatnád be hatékonyabban az idődet?
30 perc klasszikus súlyzós edzés bőven elegendő ahhoz, hogy azt a pár gyakorlatot tökéletesen, nagy ellenállás mellett végrehajtsd, amire fentebb hivatkoztál. Mivel ez esetben a 30 perc már elegendő a teljes edzésre (hiszen csak három gyakorlatról beszélünk), a növekedés fele edzésidővel is kétszeres hatékonyságú.
Maradt fél óránk: Futógép, ellipszis tréner. Nekem utóbbival van tapasztalatom. Fél óra alatt 400 kcal-t vagyok képes égetni (nyilván ezt és az összes fenti számot érdemes korrigálni egy kisebb ember esetén, de az arányok nem változnak).
A végére az eredmény az, hogy elégettem 100+400 kcal-t és jól növekedett az izmom, míg a crossfites grind esetén elégetek max 350 kalóriát és feleennyit javul az izomtónusom.
Persze nem kel rám hallgatni, a crossfitesek mindig okosabbak, de érdemes megfontolni, hogy minden mozgásformának megvan az optimális célja és eredménye, ezért ha ész nélkül, a folyamatokat nem ismerve alkalmazzuk őket össze vissza, a hatás nem lesz optimális. Értsd: Ha pisztolyt viszel a mesterlövész küldetésre javul a mozgékonyságod, de ez csak kevéssel járul hozzá a sikerességedhez, míg a puska hiánya sokat ront rajta. Ellenben CQB-re a puskát viszed, és ugyanaz jön be fordítva :)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
crossfit elonye, hogy nem csak a fo izmokat erositi, mint a klasszik gyuras (foleg izolalt gyakorlatnal) hanem kb. mindent is. stabilizalo, egyensulyozo izmokat.
es mar irtam neked, hogy az az elipszis nem kajal meg 800kcal/orat. mivel mered? milyen a pulzusod kozben?
Én úgy látom, jól mér, igazolják a fogyási adataim is. A legnehezebb fokozaton hajtom 130-as pulzus mellett elég köményen. Régebben csak 600 körül tudtam kitekerni vele egy órát.
Ez a kór izom dolog egy igazi bullshit mith a crossfitben. Miért ne tudnál hatékonyabban bármilyen izmot fejleszteni célzott gyakorlatokkal?
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Először is a Murph + súlymellény megvolt már pár éve, még a járvány alatt, és akkor asszem le is írtam hogy hogyan csináljuk: 20 kör, egy kör alatt van 15 guggolás + 10 fekvő + 5 húzódzkodás, és erre kb. 2 perc jut, így lesz az egész 40 perc. A rekorder idők ennél nyilván sokkal jobbak, de nekem már akkor se tetszett a túltolt kompetitív hozzáállás amikor Crossfitre jártam, itt se akarok ennél jobb időre edzeni.
Célnak meg kb két fő dolgot tűztem ki tavaly, arra fel hogy 50 körül már sokkal nehezebb lesz fejlődni bármiben is.
Újra el akarom érni és aztán felül is akarom múlni az eddigi legjobb erőnléti és erő-állóképességi szintemet.
Közben pedig korrigálni akarom a kb kezdetek óta meglévő kiegyensúlyozatlanságokat a fizikumomban.
Ezt a kettőt tovább lehet bontani kisebb célokra vagy mérföldkövekre, amik az elsőnél nagyjából az alábbiak:
Új PR guggolásban és deadliftben, illetve a régi PR fekvenyomásban. Sorrendben kb 1,5 testsúly, 2x testsúly és 1x testsúly a cél, de 5 ismétléssel.
Újra letolni a Murphot súlymellényben 40 perc alatt.
Kettlebellben felmenni a 32 kilós súly rendszeres használatáig (tehát pl. 5-5 nyomás menjen vele).
A másiknál meg hát főleg a váll, felkar, meg kicsit a mell és a comb erősítése a cél specifikusabb, izoláltabb gyakorlatokkal.
Erre aztán csináltam magamnak edzésprogramot, aminél szempont volt az is hogy legalább két rövid edzésnapom legyen a céges konditeremben (amiben kb egy fekpad, egy EZ bar meg sok kézisúlyzó van, meg persze húzódzkodó-tolódzkodó cucc meg sok kettlebell), és csak egy nap kelljen "rendes" konditerembe járnom, hosszabb edzésre.
Ezt a programot aztán menet közben párszor módosítottam is és majd idővel komolyabban át is alakítom, először amikor kifut a guggolás és akkor a harmadik napot is tudom bent csinálni, aztán majd bejön a deadlift, meg a kettlebell a mostani dolgok helyett.
Szóval köszi a tanácsokat, de egyrészt van elég sok tapasztalatom meg infóm nekem is ;) meg ez a program az én céljaimhoz egyelőre egész jól működik is. Leszámítva ezt a fránya vállsérülést.
https://en.wikipedia.org/wiki/Liver_King
Ennek is ez a neve
Lehet fater ACDC fan volt
jo latni ujra.
Parizer forever.
LY, Vajk ti észrevettétek, hogy a regenerációja lassabb a testeteknek, ahogy öregszetek?
igen :)
Parizer forever.
Ezt már onnan észreveszed, hogy egy párnázatlan padon nem tudsz kényelmesen órákat ülni. Iskolai körülmények közt nem bírnék végigtolni egy napot azokon a székeken.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
evtizedekig ugy fociztam kispalyan hogy koverebb edzetlenebb voltam, megsem volt semmi bajom utana.
most gyakran mar a kocsibol alig birok kiszallni es felmaszni a masodikra a forro furdoert foci utan. es tipik modon a mostanra sokkal erosebb core-derektaji izomzat is beall masnap, most is ket napig ugy mozogtam mint egy 70-eves bacsika, foleg ha hajolni is kellett.
semmi jo nem var rad, ha teheted halj meg motorbalesetben :D
Parizer forever.
Nekem talán egyszer volt komolyabban elnyúló sérülésem, amíg fociztam, valami izom a fenekemben még 13 évesen. Bármikor, ha fájt valamim korábban, akkor direkt tudomást sem vettem róla, sőt úgy kúráltam, hogy ráedzettem és hamar el is múlt. De most már másodjára van ilyen enyhébb izomfájdalmam rövid időn belül és elég lassan múlnak el. De nem tom eldönteni, hogy azért, mert öregszem, vagy azért mert a Feleségem miatt "visszaszálltam a földre", és mentálisan változtattam a hozzáállásomon. Értem ezalatt, hogy korábban elpusztíthatatlan, elnyűhetetlen übermenschnek képzeltem magam, és ignoráltam a fájdalmat, a veszélyt, nem foglalkoztam a negatív következményekkel, mert nem lesznek. De most úgy vagyok, hogy nem magamra kell csak gondolnom, hanem a másikra, a másik miatt féltem magam, óvatosabb vagyok, ezzel kvázi leromboltam magamban ezt az "érintethetetlenség" érzetet, és visszavedlettem átlag halandóvá. De az öregedést viszont tényleg nem tudom elfogadni, egyáltalán, egy őszhajszáltól is falramászok, de ettől függetlenül nem ültem még fel a longevity trendre. Viszont annak örülök, hogy a laborértékeim évek óta kiválóak, a vérnyomásom is, a látásom se romlott, nagyobb súlyokkal tudok edzeni, mint amikor huszonévesen rendszeresen konditerembe jártam (old man's strenght?), futásban is elég stabil alapállóképességem van, bár a csúcsforma nyilván messze van a 2 évvel korábbihoz képest edzés nélkül. Szóval a kérdés, hogy vajon mennyire tudja a mentális hozzáállás lassítani az öregedés biológiai folyamatát...
Nah tőle csak annyit tudtam hogy máj meg mint később kiderült koksz, a nevét nem :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Van két ex-dolgozónk, aki nem olyan öreg még, de totál vénemberként kezelik magukat, és ez egy lefelé irányuló spirálba mutat náluk. Neked is full nyugdíjas sok dologban a hozzáállásod, úgyhogy a veszély fennáll ;)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
nem tudok a te esetedről nyilatkozni meg amúgy sem értek hozzá, de szerintem inkább az előbbi.
huszonévesen nekem sem volt semmi bajom, bíztam benne, hogy kitart ez a lendület legalább 40ig, de sikerült speedrunolni és a harmincas évek közepe előtt elkezdtek jönni a nyavaják.
meg elég csak annyit megnézni hogy egy átlag 20 és 40 éves hogy van egy kemény ivászat után másnap.
Amikor tavaly ősszel újra elkezdtem a fekvenyomást, elsőre bevállaltam a 60 kilót. Olyan izomláz lett belőle ami két hétig tartott, első pár napban pedig még piszkosul fájt is. Plusz bedagadt az izom, aztán a sok víz valahogy kiszivárgott a bőr alá és elkezdett lefelé csúszni, úgyhogy napokig lógtak a melleim és teljesen eltűnt a szegycsontnál lévő bemélyedés is.
Mondjuk ez szerintem kortól független, anno a Crossfittet is akkor hagytam abba amikor egy 10x10 deadlift edzéstől olyan izomláz lett az alsó hátamban hogy napokig aludni se tudtam rendesen a fájdalomtól, és az vagy 17-18 éve volt...
Húsvétkor lebetegedtem, fosós-hányós, ott meg első két napban minden tagom fájt, azt hittem ennyire nem bírom már a lázat. Ott is már elalvás gondjaim voltak, amíg végre kalmopyrin meg aspirin segítségével 16-18 órára kidőltem. Aztán harmadnapra tök jól voltam, mert elmúlt a fájdalom, pedig a lázam meg felment 38,5-re. Szóval valszleg itt se a kor, hanem maga a fertőzés jellege volt amiért megviselt. Negyednapra már okés is voltam.
Egyébként maga a regenerálódás az tök jól megy, heti 3 edzés mellett nem szoktam komolyabb fáradtságot érezni, sőt heti 4-5 nap is biztosan menne - csak ennyi időm nincs és a jövőben még ez a 3 nap is kérdéses lesz, mert nagyon fel fog pörögni a munka.
Ami viszont van, az a kisebb-nagyobb fájdalmak az edzés/mozgás miatt.
Először pár hónapja a könyökömnél a belső csonttüske környékén éreztem fájdalmat, ez az ahova a bicepsz belső feje csatlakozik. Kicsit utánajártam, lecseréltem egy gyakorlatot egy másfajta verziójára, az segített, de azért még nem százas.
Derekamat periodikusan meghúzom, évente 2-3szor, de ez csak pár napos volt eddig minden alkalommal. Mindenesetre nehéz súlyhoz asszem mindig övet fogok használni guggolásnál meg deadliftnél.
Kb 3-4 hete a bal vállam fáj, a belsejében valahol, és egy ideig szép lassan romlott is. Elkezdtem rehab gyakorlatokat csinálni edzések előtt a bemelegítés részeként, ezek rövid időre kb meg tudják szüntetni a fájás nagy részét, meg hosszabb távon is segítenek. Viszont mivel nem álltam le teljesen az edzéssel, arra jöttem rá hogy a fekve nyomás és a húzódzkodás árt neki a legjobban, szóval előbbit 3, utóbbit kb 2 hete hanyagolom (és ugye előtte volt a betegség is). Ez úgy tűnik használ, mert korábban ezek után a gyakorlatok utáni edzés másnapjára mindig rosszabb lett. Most viszont javul, meg most már minden nap megcsinálom a rehabos váll átmozgatást; remélem így azért még 1-2 hét és elmúlik.
Annyiban is gázos ez, mert amit úgy kb célokat kitűztem korábban a nyár elejére, abból így még egy jó darabig se a testsúllyal szériázás fekvenyomásban nem lesz meg, se a Murph súlymellényben (300 guggolás 200 fekvő 100 húzódzkodás). De az fontosabb, hogy a vállam megjavuljon.
Szóval az edzésmunka utáni regenerálódás az megy (bár eleinte kemény izomlázaim voltak még a téli szünet után is, meg főleg a hosszabb kihagyás után).
Viszont sokkal könnyebben jönnek a kvázi sérülések (ami korábban szinte sose volt) és azok el is tudnak tartani sokáig. Tehát így idősebben még jobban oda kell figyelni a bemelegítésre, kvázi egy kézisúlyzót lábbal odébb tolni is kockázatos enélkül. Meg a gyakorlatokat is nagyon pontosan kell végig csinálni.
Na, ja idosebben az alkohokt is nehezebb tolerálni. Nem mintha egy nagy alkesz lettem volna valaha is. Tavaly aug 5 óta meg abszolút nem ittam alkoholt de még csak alkoholt tartalmazó csokit, sütit sem. Van otthon most is két db budweiser mert asszony kért, hogy vegyek neki két hete de még hozzá sem nyúlt. Naponta megakad rajta a szemem a konyhában de nem érzek késztetést arra, hogy hú de meg kellene inni. Fura módon csak akkor jut eszembe hogy ha valami olyan ételt eszek amihez passzol a sör. Pl sült csülök.
Úgy, hogy ennek fényében végképp nem értem azokat akik nem tudnak leszokni a piáról. Sima ügy.
van egy ismerosom, aki 50+-osan kezdett el futni, most megnyerte az 55+-os futo ob-t 5km-en :)
de azert altalaban az evtizedekkel kopik a test, romlanak a funkciok. szoval erre szamits nyugodtan.
en is mindig olyan voltam, hogy mindent kibirok, de egyszeruen evrol evre csokken a teljesitmeny. amit meg birtam 3 eve, az mar nem megy. olyan napokat, amiket 4-5 eve csinaltam a fiammal, mara mar lehetetlen.
Parizer forever.
LY: mikor elkezdtem gyurni ujra par eve, eros vallfajdalom jott elo. mondtam egy fura oreg csavonak a teremben, azt mondja, hogy az alabbi gyakorlatot csinaljam gyakran. Nem hittem, de tenyleg megoldotta, azota volt mar mindennel baj, derek, teniszkonyok, de a vallam (kopp kopp) birja rendesen.
huzodzkodo rudra felfuggeszkedsz ket kezzel, egyik kezzel elengeded, es a masik kez korul fordulsz egyet (amig megy), jol megnyujtva a vallat + kart. 2x2 szoktam mindket karral.
a teniszkonyok rosszabb volt, azzal vagy 3 honapot szoptam konnyitett edzesek kellettek sok mindenben.
Parizer forever.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=-Lfge31AkBc
A végén a gumiszalagosat azt mondjuk pont nem csinálom, de kb a többit igen.
Ezt a lógva forgást is láttam máshol, kipróbálom holnap.
Azért csak óvatosan a többszáz ismétléssel, rhabdomyolysis is real :)
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=Hnxqc4sT85I
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Eredmény tekintetében jobban járnál, ha nem számcélokat tűznél ki magadnak, legalábbis semmiképp sem ilyen kardio jellegű számokat. 15 éve még mindinki crossfitelt, és jól ráfüggtek az emberek erre a "legyen az edzés buli (meg jajj, de funkcionális), és a végén izzadjunk, essünk, szét, ez az! Megcsináltuk!" dologra, de a helyzet az, hogy ennél hatékonyabban is felhasználhatod az idődet.
Sejtésem szerint 100 húzódzkodást nem csinálsz meg úgy, hogy szép lassan engeded le magad, mert egyszerűen nem bírná az izom, hogy ennyiszer rendesen meg legyen dolgoztatva, amíg viszont lendületből csinálod, nem igazából promótálsz megfelelő izomnövekedést, és közben kardi tevékenységnek sem a leghatékonyabb, tehát két világ között választod a két rossz oldalt.
Maguk az izomgyakorlatok nem használnak el túl sok kalóriát. Klasszikus 80 perces súlyzós edzés esetén bő 200 kcal, amit remélhetünk. Ezt ha feltolod ilyen lihegős ismétlésszámokra, viszont az ismétlések lendületből mennek - tehát fele vagy kevesebb energia szükséges a végrehajtásukhoz, úgy vélem, egy egy órás galoppozás alatt hozható egy 300 kcal energiahasználat, esetleg 350.
Maga az izomnövekedés nem lesz optimális, mert ismétléstömeggel fárasztod ki az izmot, nem azzal, hogy kevesebbszer nagyot emelsz. Ezáltal úgy vélem, az izomnövekedési potenciál kb 50% egy klasszikus súlyzós edzéshez mérten.
Hogyan oszthatnád be hatékonyabban az idődet?
30 perc klasszikus súlyzós edzés bőven elegendő ahhoz, hogy azt a pár gyakorlatot tökéletesen, nagy ellenállás mellett végrehajtsd, amire fentebb hivatkoztál. Mivel ez esetben a 30 perc már elegendő a teljes edzésre (hiszen csak három gyakorlatról beszélünk), a növekedés fele edzésidővel is kétszeres hatékonyságú.
Maradt fél óránk: Futógép, ellipszis tréner. Nekem utóbbival van tapasztalatom. Fél óra alatt 400 kcal-t vagyok képes égetni (nyilván ezt és az összes fenti számot érdemes korrigálni egy kisebb ember esetén, de az arányok nem változnak).
A végére az eredmény az, hogy elégettem 100+400 kcal-t és jól növekedett az izmom, míg a crossfites grind esetén elégetek max 350 kalóriát és feleennyit javul az izomtónusom.
Persze nem kel rám hallgatni, a crossfitesek mindig okosabbak, de érdemes megfontolni, hogy minden mozgásformának megvan az optimális célja és eredménye, ezért ha ész nélkül, a folyamatokat nem ismerve alkalmazzuk őket össze vissza, a hatás nem lesz optimális. Értsd: Ha pisztolyt viszel a mesterlövész küldetésre javul a mozgékonyságod, de ez csak kevéssel járul hozzá a sikerességedhez, míg a puska hiánya sokat ront rajta. Ellenben CQB-re a puskát viszed, és ugyanaz jön be fordítva :)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
crossfit elonye, hogy nem csak a fo izmokat erositi, mint a klasszik gyuras (foleg izolalt gyakorlatnal) hanem kb. mindent is. stabilizalo, egyensulyozo izmokat.
es mar irtam neked, hogy az az elipszis nem kajal meg 800kcal/orat. mivel mered? milyen a pulzusod kozben?
Parizer forever.
Én úgy látom, jól mér, igazolják a fogyási adataim is. A legnehezebb fokozaton hajtom 130-as pulzus mellett elég köményen. Régebben csak 600 körül tudtam kitekerni vele egy órát.
Ez a kór izom dolog egy igazi bullshit mith a crossfitben. Miért ne tudnál hatékonyabban bármilyen izmot fejleszteni célzott gyakorlatokkal?
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Asszem akkor mégiscsak belemegyek bővebben.
Először is a Murph + súlymellény megvolt már pár éve, még a járvány alatt, és akkor asszem le is írtam hogy hogyan csináljuk: 20 kör, egy kör alatt van 15 guggolás + 10 fekvő + 5 húzódzkodás, és erre kb. 2 perc jut, így lesz az egész 40 perc. A rekorder idők ennél nyilván sokkal jobbak, de nekem már akkor se tetszett a túltolt kompetitív hozzáállás amikor Crossfitre jártam, itt se akarok ennél jobb időre edzeni.
Célnak meg kb két fő dolgot tűztem ki tavaly, arra fel hogy 50 körül már sokkal nehezebb lesz fejlődni bármiben is.
Újra el akarom érni és aztán felül is akarom múlni az eddigi legjobb erőnléti és erő-állóképességi szintemet.
Közben pedig korrigálni akarom a kb kezdetek óta meglévő kiegyensúlyozatlanságokat a fizikumomban.
Ezt a kettőt tovább lehet bontani kisebb célokra vagy mérföldkövekre, amik az elsőnél nagyjából az alábbiak:
Új PR guggolásban és deadliftben, illetve a régi PR fekvenyomásban. Sorrendben kb 1,5 testsúly, 2x testsúly és 1x testsúly a cél, de 5 ismétléssel.
Újra letolni a Murphot súlymellényben 40 perc alatt.
Kettlebellben felmenni a 32 kilós súly rendszeres használatáig (tehát pl. 5-5 nyomás menjen vele).
A másiknál meg hát főleg a váll, felkar, meg kicsit a mell és a comb erősítése a cél specifikusabb, izoláltabb gyakorlatokkal.
Erre aztán csináltam magamnak edzésprogramot, aminél szempont volt az is hogy legalább két rövid edzésnapom legyen a céges konditeremben (amiben kb egy fekpad, egy EZ bar meg sok kézisúlyzó van, meg persze húzódzkodó-tolódzkodó cucc meg sok kettlebell), és csak egy nap kelljen "rendes" konditerembe járnom, hosszabb edzésre.
Ezt a programot aztán menet közben párszor módosítottam is és majd idővel komolyabban át is alakítom, először amikor kifut a guggolás és akkor a harmadik napot is tudom bent csinálni, aztán majd bejön a deadlift, meg a kettlebell a mostani dolgok helyett.
Szóval köszi a tanácsokat, de egyrészt van elég sok tapasztalatom meg infóm nekem is ;) meg ez a program az én céljaimhoz egyelőre egész jól működik is. Leszámítva ezt a fránya vállsérülést.