Én igen, alapvetően nem lenne rossz, de a jelenlegi árát nagyon nem éri meg. Kis Indie játéknak tűnik, AAA játék áron. A bossharcok szerintem faszák, de csak 4 van benne, és ezeket fogod ismételgetni rogyásig.
Ráadásul a konzolos csapatuk is balfasz, eleve vannak csak konzolos hibák, amiknek orvoslására heteket várunk, és most a tervezett javítást is visszadobta a MS minőségbiztosítása, így újabb hetek, esetleg hónapok, mire átmegy.
Kipróbáltam a Harry Potteres Pokemon Go-t. 3.7GB-ot eszik a mobil memóriájából, ami fogalmam sincs, hogy mire megy el. Külön tréfa, hogy a peccs után újra le kell tölteni, ha nem akarod, hogy menet közben egye a mobilneted a kisebb letöltésekkel.
Dióhéjban annyi a játék, hogy a google mapot kicseréli egy Harry Potter felülettel. A pillanatnyi pozíciód közelében megjelennek ellenfelek, amiker rajzolgatással és szerencsével tudsz legyőzni. Van olyan ellenfél, amire elég 1 varázslat, van, aminél akár 10x is meg kell ismételni vagy még többször. Maga a harc szvsz borzasztóan repetitív, varázsjeleket kell rajzolni az ujjaddal, ami vagy sikerül vagy nem. Még ha Masterful (legjobb) módon is sikerül lerajzolni, akkor sem garantált a siker. Minden varázslat egy energiába kerül. Energiát a szintén a világban található fogadókból és növényházakból szerez az ember. Ezek 5 percenként frissülnek.
Az ellenfelek mindig valami begyűjtenivalót védenek, amik a HP világ tárgyai, lényei vagy szereplői lehetnek. Sok begyűjteniavó (Foundable néven hívja őket a játék) több részből áll, pl. Harry Pottert 15x (ha jól emlékszem) kell megmenteni, hogy begyűjtsd.
Vannak továbbá erődök, amik általában valamiféle való életbeli emlékműveknél találhatóak. Ez a legjobb része a játéknak, mert itt van lehetőség multiplayer-re, csak annyi a teendő, hogy ugyanazt az erődszintet indítsák el a játékosok 20 másodpercen belül. Itt lehet kicsit taktikázni, hogy ki kire támad, kinek segít, kit gyógyít. Ez így jól hangzik, de a valóságban csak az egyik kollégámmal mentünk pár menetet a munkahely melletti erődben az ebédszünet alatt, soha máskor nem találkoztam más játékosokkal.
3 varázslótípus közül lehet választani, mindnek van saját nagyon hosszú képzettségfája, ami első ránézésre is sok hónapnyi folyamatos játékot jelent. Ezt tetézi az, hogy bármikor átválthatsz egy másik fára, szóval ha mindent akarsz, akkor az 3x annyi idő.
Természetesen ebben is van "Sétálj x kilométert" feladat. Legkevesebb 2, a legtöbb eddig 7 kilométer volt, ez jön legtöbbször. Ezekkel a sétákkal olyan dolgokat lehet megtalálni, amiket máshogy nem. A probléma csak annyi, hogy nem igazán érzékeli jól a távolságokat. Pl. kimentünk egy kollégával ebédelni, sétáltunk kb. 2 kilométert. Ez a játék szerint mintegy 400 méter volt csak.
Verdikt
Mivel nagyon repetitív, hamar meguntam és töröltem a játékot. Pozitív, hogy nem erőszakoskodik egyfolytábban, hogy ilyen csomagot vegyél meg olyan csomagot vegyél. A harcok grafikája nem rossz, de szvsz 1 GB-be is bele kellett volna férnie bőven. Negatív a megbízhatatlan távolságmérő. A multiplayer jó lehet, ha van kivel.
Akciósan megvettem a FC5-öt (FC1 megvolt, FC2 10 óra, FC3 talán 3óra) és eddig egész jól szórakozok vele. Kicsit olyan, mint egy nem zombis kicsit lightabb Dying Light. Vagyis annál szabadabb a járműhasználat miatt (Bár a DL the Followingban már van járműhasználat is) A Grafika pazar, (kivéve, hogy mikrolagos, ha közepes sebességgel mozgatod az egeret szakaszosan mozog. Ilyen volt még a CoDWW2 is és a FO4 is. Azért nyilván nem játszhatatlan, de egy (motion blurral) buttersmooth Doomhoz, vagy egy Battlefront2-höz képest mindenképp darabosabb, érdekes, hogy a Wildlands nem, nem ugyanaz az engine, viszont UBI openworld mindkét game és a látványvilág is hasonló minőség.), a FC2-höz képest több mindent lehet csinálni, sokféle perk van, lehet nyersanyagokat gyűjteni, horgászni, eddig 6-8 óra alatt 14%-on vagyok a sztoriszálban, a felbérelhető társak jól jönnek ha véletlenül kinyírnak újraélesztenek vagy ugye megfelelően ütemezve ki lehet ikatni 2 őrt egyszerre halkan stb.. Szóval nekem eddig tetszik. Kérdés, ha meglett volna az összes FC game eddig akkor is ez lenne-e a helyzet, mert pl. a CoD-nál is kihagytam jó néhány részt, és úgy tetszett a WW2, de nem éreztem azt, hogy a következő CoD kellene. Lassan jöhet majd egy Assassins Creed is a Black Flag után..
(Ja és mindig ki akartam próbálni milyen WH-val játszani. Nos a FC5-ben lehet ki/be kapcsolni olyat, hogy lehessen látni az enemyket falon keresztül is. Meg tudom erősíteni, hogy WH-val lényegesen könnyebb lehet multizni (bár azt sejtettem, hogy azért találták ki.) :D )
Ismét egy japó játék, amit csak a 80%-os kedvezmény miatt vettem meg. 3 ember rakta össze, egy sikertelen Indiegogo kapmpány után. Ehhez képest pozitív csalódás volt.
Ez egy oldalnézős platform hentelős játék, a fő fókusz a hentlésen van. A sztori szerint az emberiség már vagy 70 éve a föld alá költözött, mert jöttek a mutánsok és mindenkinek beütötték az arcát. Olyan régen volt, hogy már a harmadik generáció él a föld alatt. Ennek a generációnak az egyik képviselője egy Hisako nevű fiatal lány elhatározza, hogy ha törik ha szakad, márpedig ő iskolába fog járni, mégpedig a felszínen. Elindul hát felfelé, de rögtön mutánsokba botlik, amiket azonmód agyon is ver egy vízvezeték csővel. Innen már nincs megállás, sok-sok mészárlással tarkított út veszi a kezdetét a felszín felé.
Harcrendszer
Hisakónál egyszerre 3 fegyver lehet, egy közelharci, egy lőfegyver és egy nehézfegyver. Itt egy japán játékra jellemzően borzalmas nagy a választék, van vagy 15 féle minden kategóriában. A fegyvereknek van szintje és tartóssága (gyakorlatilag, hogy hányszor lehet használni). Van 3 képzettségfa is, ami az adott fegyverkategóriára ad sok-sok bónuszt. Maga a harc egyszerű és gyors, bal egérgomb a hagyományos támadás, jobb egérgomb a speciális támadás. Ezen kívül még lehet ugrani, duplaugrani és becsúszni (Dodge). Védekezés vagy páncél nincs, Hisako egy iskolai egyenruhában csinálja végig a dungeont. Ez a ruha el tud szakadni (szolid a játék, még egy bugyivillantás sincs), ilyenkor Hisako még erősebb. Minden pálya végén egy boss vár minket, elég változatosak, de nem túl nehezek.
A pályán rendszeres időközönként vannak mentési pontok, ami azért fontos, mert itt áll vissza a fegyverek tartóssága a maximumra. Ezek továbbá teleport pontok, ami nagyon hasznos dolog. Minden pályán vannak opcionális célok, embreket kell megmenteni, illetve ajándéktárgyakat megkeresni. Igazából nem is megkeresésen van a hangsúly, mert egyből látszik a térképen, hogy hol van. A problémát az odajutás okozza, rengeteg kisebb-nagyobb fejtörő és ügyességi szakasz mögött rejtőznek a célok.
A sztorit meglepő mennyiségű jópofa átvezető színesíti, animált képregény stílusban.
Verdikt
Végigjátszottam, szóval nem rossz. Egynek jó volt.
Ez egy klasszikus RPG-maker-szerű JRPG. Már nagyon régóta a "Want-to-play" listámon volt, pár éve bele is kezdtem picikét. Most elővettem újra, és biztosra akartam menni, így használtam pár térképet is a netről (a játékban ugyanis nincs).
A sztori elég béna, nyoma sincs benne a szokásos japán 32 csavarnak. Kb. annyi, hogy menj és szedd össze a quest itemeket. Még rendes motivációja sincs a hősnek. Olyan szinten nincs fókuszban a sztori, hogy még egy Story Journal vagy ilyesmi sincs. Ha nem figyeltél, hogy mit kell csinálni, akkor bukó van, mert a játék nem mondja meg. :)
A harcrendszer érdekes kicst, ugyanis teljesen más mint minden korábbi, amit próbáltam. Itt annyi a teendő, hogy bele kell rohanni az ellenfélbe, de nem pont szemből. Pl. az a jó, ha a te karaktered bal válla az ellenfél bal vállát érinti. Ha telibekapod, akkor te is sérülsz. A karakter elég gyorsan mozog, meg az ellenfelek is, szóval elég ügyes kis fogócska.
A karakternek van szintje is, de valamiért 10. szint a csúcs(255 HP), amit hamar el lehet érni. Innentől nincs fejlődés, csak újabb felszerelés útján. A felszerelés is szegényes, van 5 féle kard, páncél, pajzs, meg gyűrű. Állítólag a 2. részben már sokkal magasabb a plafon, bár az első rész sztorija után lehet nem erőltetem.
Verdikt
Pár óra alatt végigjátszható, de igazán csak vérnősző JRPG fanoknak ajánlom, a harcrendszer egyediségén kívül nagyon lapos.
Amennyire meghoztad a kedvem a Caligula Effect-hez, annyira elvetted ettől. Azért persze egy akció alatt becsúszhat, de "szerencsére" ezeken kívül is van indokolatlan mennyiségű JRPG, amit pótolni akarok.
Nem tudom pontosan, hogy mi a köze a Papers, Please! alkotójához, de amiatt kaptam egy 50%-os kupont. Így 6 ojróért beújítottam.
Elég fura játék, nem igazán illeszthető be a megszokott kategóriákba. Kicsit túlélő (folyamatosan pénzhiánnyal küzdesz miközben enni is kell meg a lakbért fizetni), time management (mire szánsz időt, inkább a monitort bámulod alvás helyett és majd kávézol), nyomozás és RPG elemek.
A játék arról szól, hogy bekerülsz egy zoológia állásba, ahol majomketreceket kell megfigyelni. Ez a valóságban mindenféle kamerákat jelent, amik bárhol lehetnek. Szobákban, kilátókban, múzeumban, kapubejáróban, ATM automatában, űrállomáson...
Kezdésként 4 kamerád van, de fel kell vinni 25-ig (akkor van vége a játéknak). Amikor az egyik kamerán történik valami, pl. emberek beszélgetnek akkor el lehet csípni kulcsszavakat, amiket egy noteszben gyűjtesz. Ezek keresőszavakká válnak, amit a sizntén játékon belül lévő keresőmotorral használhatsz. Ez arra jó, hogy megtudod az adott kamerán látható történet részleteit.
Pl. az egyik kamerán egy öregembert látogat meg egy szociális munkás. Ha utánajársz kiderül, hogy
ShowHide spoiler #
az öreg valójában egy háborús bűnös, kb. mint Hitler.
Itt aztán eldöntheted, hogy mit kezdesz ezzel az információval (RPG elem).
Ugyanakkor a játék címe is az, hogy ne etesd a majmot, az az tilos mindennemű kapcsolat létrehozása. Ehhez képest elég széles tártház áll a játékos részére ezt megtenni, és ha nem akarsz éhen halni, akkor kénytelen leszel. :)
A megbízóid időnként feltesznek egy-egy kérdést valamelyik "ketrecről". Pl. hogy hívják a felnőtt férfit. Hol található ez a hely? Stb. Ha jól válaszolsz, akkor az pénzjutalmat jelent.
Szóval elég érdekes a dolog, bár közel sem annyira addiktív, mint a Papers, Please volt.
Bocs a sok hejjesírtási hubáért, elhívott a főnököm egy kis megbeszélésre, és nem volt időm még egyszer átfutni rajta. (azért hagytam volna benne akkor is, mert mindig kell táplálékot biztosítani a grammarnáciknak is) :)
Beszippantott a Red Dead Redemption 2 Xbox-on...
Igazából nem tartom túl szerencsésnek azt, ahogy indul: a hóban szenvedve, tökig gázolva, baromi lassan előrehaladva telik az első kb. 2 óra. Persze megmutatja a játékmechanikát, hozzá is ad a sztorihoz, csak rohadt lassú.
Utána már beindulnak a történések, de arra muszáj felkészülni, hogy a tempója továbbra sem lesz eszeveszett. Már csak azért sem, mert mondjuk 1 óra mission time-ra vetítve jut mondjuk 20 percnyi lovaglás. Az elején ez nagyon kiaksztott, mintha behúznád a kéziféket. A legjobban azt utáltam, mikor volt egy küldetés, ahol el kellett lopni talán egy szekeret? Menj el érte, vidd el a titkos helyre, menj haza a táborba, beszélj a küldetésadóval, majd LOVAGOLJ vissza a titkos helyre.
Szép a táj meg minden, de come on... :D
Persze aztán megszokja az ember az ilyeneket is, mert összességében rohadt jó küldetések vannak, nem repetitív, a grafika állat, a voice acting szerintem top3-as és az egész hangulat zseniális.
Leporoltuk a Grey Goo-t multiban barátokkal.
hááát... legalább még jobban értékeljük a Starcraft2-t :-)
A single player kampány élmény volt annak idején, de a multiban megmutatkozik mennyire unalmas semmise az SC2 mechanizmusaihoz képest. Pedig nem rossz játék, működik, el lehet vele lenni, de faék egyszerű az egész. Megkockáztatom hogy egy Warcraft 2 is köröket ver rá...
A hangulata viszont ott van. Meg Goo-val játszva azért fantáziadúsabb - a többi faj mintha egymást másolná átskinezve, egy-két trükkel.
Nem akarom pedig lehúzni mert single playerben tényleg nagy cucc volt, állati hangulatos átvezetőkkel stb, de egyszerűen ásítozós a multi.
Hát az RDR2 végére értem.
Összességében iszonyat jó volt. Te jó ég. Még mindig a hatása alatt vagyok, játékot nem sűrűn könnyezek meg, de itt a sztori íve, a voice acting és a zene... olyan brutális kombót eredményezett, amire még én sem voltam felkészülve.
Hagynom kell ülepedni.
Heavy Rain
röviden: csalódás
kicsit hosszabban:
Barátném olvasás közben néha felnézett és az alapján a pár óra alapján egész korrektül jellemezte, "mint egy szar film". Találó.
Megvolt azért az izgalom néhány jelenetnél, de ez a QTE játékmenet nem igazán jött be.
Részben azért, mert béna vagyok ezek gyors nyomogatásában, még leggyengébb fokozaton is időnként nehézséget okozott, másrészt olyan nyomi érzés volt. A sztori nem lett volna rossz, ha nem viszik el a szappanopera banalitás szintjére sokszor. Ami még zavaró volt ennél az irányításnál, hogy sokszor vmi szöges ellentétjét gondoltam cselekedetnek, vagy szimplán eszembe se jutott, hogy onnantól minden mást már buktam a helyszínen... Mindegy, azért minimális csalással így is kihoztam a legnagyobb happy end-et, a többi meg youtube szinten se érdekel.
ShowHide spoiler #
A vízbe eső kocsinál vmi 5x újraindítottam a jelenetet, mire sikerült a csajt is kimenteni, illetve elsőre sikerült elvéreztetnem az FBI-os faszit, ott is reset-eltem a jelenetet. Nem vagyok erre büszke, de vhogy korrigálni kellett a zéró koordinációmat gombnyomkodásnál
Beyond Two Souls-ról úgy hallottam még inkább QTE-fél óra film - QTE kategória felé sikerült elmenniük, ha ez igaz, akkor azt lehet inkább el se indítom már.
Azért a Detroit: Become Human már pár fokkal kiforrottabbnak tűnt, lehet inkább azzal folytatom.
Slay the Spire
Ez viszont tökre le tud kötni a maga egyszerű, de mégis változatos játékmenetével.
Maximálisan megérte már így magában előre behúzni az aktuális Monthly Humble Bundle-t.
Kártyás játék. Választasz egy hőst, azzal szépen elindulsz, és mész fölfelé a toronyban 13-15 állomás van talán egy Spire-en belül, köztük lehet merchant, sima szörny, elite szörny, pihenő, vagy ? ami ezek bármelyikét takarhatja, de legtöbbször vmi egyedi eseménybe futsz bele, ahol választás elé állítanak, lehet sima szívás, vmi frankó tárgy, pénz, bármi.
Eddig két hőssel jutottam el a Heart of the Spire-ig, most az első hőssel indultam neki egy újabb nehezített körnek, és a random miatt tök más kártyáim vannak, máshogy kell taktikáznom, és ismét tök jó.
Bármikor félbe lehet szakítani a játékot, hibátlanul elmenti az aktuális állást, nem vesztesz semmit, ha egy harc közepén vagy, és épp le kell lőnöd a gépet, még biztosan beleölök sok órát.
"People think that I must be a very strange person. This is not correct. I have the heart of a small boy. It is in a glass jar on my desk."
- Stephen King
Nem vagyok korántsem biztos benne, hogy neked tetszene a Beyond. Én sem vagyok oda a stílusért. A Rain rendszerében nem találtam sok következetességet az össze-vissza nyomkodással. Annyira szar voltam, hogy az elején még az asszony bevásárlószatyrát is képtelen voltam elvenni :D
Viszont a Beyond rendszere már valamivel értelmesebbnek tűnt. Rá lehet érezni a bunyóra, és van egy kommandós küldi, ahol konkrétan átment a játék egy amolyan Assassin's Creedbe, ami tetszett, mert úgy éreztem, hogy azokat a tapasztalatokat hasznosítva vagyok egész ügyes.
Az egész történet számomra nagyon egyben volt hangulatra, még ha az indiános szál ki is lóg, csak arra van, hogy hosszabb legyen a történet. Történetvezetésében sokkal lineárisabb a Rainnél, de legalább látsz mindent, nem nagyon lehet elbaszni (vagy, amit lehetett, azt meg is tettem, ugyanis egy alkalommal nem sikerült kiszökni a bázisról a lánykával, így utólag youtubos volt, hogy mi történt vele a kocsmában)
Ami még érdekes, hogy az első paranormál küldin kb összeszartam magam a parától, amire a játék többi részében amúgy nincs példa.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Utóbbi két hozzászólás nagy segítséget adott a "valamikor lehet mégiscsak játszani kéne ezekkel a játékokkkal" kérdésben. Detektíves sztoriként még mindig a Daemonicát kéne egyszer befejezni akkor :)
rwurl=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/a/ad/Daemonica_Cover.jpg
ShowHide spoiler #leírás
Daemonica takes you to medieval England, where you'll play as a private investigator who can talk to the dead. In an effort to solve the murder of a young girl, you must solve puzzles, fight off enemies, and make potions that enhance your unique abilities.
Régen tökre bírtam a Heavy Raint, mert akkor még ezen a filmszerű vonalon más volt az ember ingerküszöbe, és a történet, illetve a befejezés tényleg elég tűrhetően alakítható - persze polothole-ok árán, és egyetlen tökéletes befejezésre törekedve ebből kevesebb látszik.
Ma már jóval kevesebb a relevanciája, az akciójelenetek pedig már viccesnek hatnak. Nem vagyok híve annak, hogy minden csak a megjelenésekor ér valamit, de ennek a műfajnak a korai darabjai nagyon kopnak, annyira, mint a Dune 2 eredeti irányítása vagy a Wolfenstein 3D level designja.
A Beyond összeszedettebb, de semminek nincs tétje benne, érdemben alig lehet valamit befolyásolni a HR-hez képest, David Cage spirituális és fantasztikus agymenéseit pedig sose bírtam (elvileg a HR-ben is lettek volna eredetileg). Buta egy film az is, de az interaktivitás miatt el lehet lenni vele. A kamudöntéses és nem AAA Walking Dead simán erősebb drámában ezeknél.
Szerintem nem érdemes. RPG-ket már láttál, de tudod mennyire érdekel az ezekben található c&c, ami a HR-ben és elvileg a Detroitban van. A Wolf Among Ust meg nyilván elsősorban a hangulata, a téma, a Tales from the Borderlandset pedig a túlértékelt poénjai viszik el a hátukon a célközönségnél.
Talán 10x év után végre sikerült végigjátszani. Gyerekkoromban nagyon elvarázsolt a Settlers II Veni Vidi Vici, sokat játszottam vele de talán sose jutottam a 3.-4. szigetnél tovább s talán fel sem fogtam a komplex gazdasági rendszert velejéig. A 10th Anniversary csak egy-két apróbb játékmechanikai újitást nyújt (Evacuate Soldiers FTW!!!!, Half refund demolishnál, Military building upgrades etc.) de minden egyéb csak grafikai tupir. A játék tul képpen egy taktikai city build sim RTS egyveleg, kvintesszenciális hogy megértsd hogy működik a belső gazdaság és utánna lehet maszatolni ha valami gubanc van a termelési/szállitási prioritások makró menedzselésével.
Nem keveset szoptam egy két pályával amikoris elbasztam az expanziót és nem szereztem aranyat időben, máskor vas/kő hiányproblémákból kellett kimásszak de mivel a játék maga rendkivül nyugtató és egyáltalán nem bosszantó ezért a nap végén amikor sikerül egy-egy küldi mindig megörvendeztetett. (Egy-egy pálya akár 5-6 órán át is eltarthat ha nem tovább, nem egy gyors játék de a játékmenet egyáltalán nem lassú, van "időpörgetés" de ehhez azért javallott érteni a játékot már hogy ne érjenek meglepetések)
Én jól szórakoztam :)
u.i.: Nincs hosszú i-m a billentyűzetemen (fizikailiag) :)
Én igen, alapvetően nem lenne rossz, de a jelenlegi árát nagyon nem éri meg. Kis Indie játéknak tűnik, AAA játék áron. A bossharcok szerintem faszák, de csak 4 van benne, és ezeket fogod ismételgetni rogyásig.
Ráadásul a konzolos csapatuk is balfasz, eleve vannak csak konzolos hibák, amiknek orvoslására heteket várunk, és most a tervezett javítást is visszadobta a MS minőségbiztosítása, így újabb hetek, esetleg hónapok, mire átmegy.
Nagyon sajnálom, mert a hangulata fasza.
Harry Potter: Wizards Unite
Kipróbáltam a Harry Potteres Pokemon Go-t. 3.7GB-ot eszik a mobil memóriájából, ami fogalmam sincs, hogy mire megy el. Külön tréfa, hogy a peccs után újra le kell tölteni, ha nem akarod, hogy menet közben egye a mobilneted a kisebb letöltésekkel.
Dióhéjban annyi a játék, hogy a google mapot kicseréli egy Harry Potter felülettel. A pillanatnyi pozíciód közelében megjelennek ellenfelek, amiker rajzolgatással és szerencsével tudsz legyőzni. Van olyan ellenfél, amire elég 1 varázslat, van, aminél akár 10x is meg kell ismételni vagy még többször. Maga a harc szvsz borzasztóan repetitív, varázsjeleket kell rajzolni az ujjaddal, ami vagy sikerül vagy nem. Még ha Masterful (legjobb) módon is sikerül lerajzolni, akkor sem garantált a siker. Minden varázslat egy energiába kerül. Energiát a szintén a világban található fogadókból és növényházakból szerez az ember. Ezek 5 percenként frissülnek.
Az ellenfelek mindig valami begyűjtenivalót védenek, amik a HP világ tárgyai, lényei vagy szereplői lehetnek. Sok begyűjteniavó (Foundable néven hívja őket a játék) több részből áll, pl. Harry Pottert 15x (ha jól emlékszem) kell megmenteni, hogy begyűjtsd.
Vannak továbbá erődök, amik általában valamiféle való életbeli emlékműveknél találhatóak. Ez a legjobb része a játéknak, mert itt van lehetőség multiplayer-re, csak annyi a teendő, hogy ugyanazt az erődszintet indítsák el a játékosok 20 másodpercen belül. Itt lehet kicsit taktikázni, hogy ki kire támad, kinek segít, kit gyógyít. Ez így jól hangzik, de a valóságban csak az egyik kollégámmal mentünk pár menetet a munkahely melletti erődben az ebédszünet alatt, soha máskor nem találkoztam más játékosokkal.
3 varázslótípus közül lehet választani, mindnek van saját nagyon hosszú képzettségfája, ami első ránézésre is sok hónapnyi folyamatos játékot jelent. Ezt tetézi az, hogy bármikor átválthatsz egy másik fára, szóval ha mindent akarsz, akkor az 3x annyi idő.
Természetesen ebben is van "Sétálj x kilométert" feladat. Legkevesebb 2, a legtöbb eddig 7 kilométer volt, ez jön legtöbbször. Ezekkel a sétákkal olyan dolgokat lehet megtalálni, amiket máshogy nem. A probléma csak annyi, hogy nem igazán érzékeli jól a távolságokat. Pl. kimentünk egy kollégával ebédelni, sétáltunk kb. 2 kilométert. Ez a játék szerint mintegy 400 méter volt csak.
Verdikt
Mivel nagyon repetitív, hamar meguntam és töröltem a játékot. Pozitív, hogy nem erőszakoskodik egyfolytábban, hogy ilyen csomagot vegyél meg olyan csomagot vegyél. A harcok grafikája nem rossz, de szvsz 1 GB-be is bele kellett volna férnie bőven. Negatív a megbízhatatlan távolságmérő. A multiplayer jó lehet, ha van kivel.
6/10
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Akciósan megvettem a FC5-öt (FC1 megvolt, FC2 10 óra, FC3 talán 3óra) és eddig egész jól szórakozok vele. Kicsit olyan, mint egy nem zombis kicsit lightabb Dying Light. Vagyis annál szabadabb a járműhasználat miatt (Bár a DL the Followingban már van járműhasználat is) A Grafika pazar, (kivéve, hogy mikrolagos, ha közepes sebességgel mozgatod az egeret szakaszosan mozog. Ilyen volt még a CoDWW2 is és a FO4 is. Azért nyilván nem játszhatatlan, de egy (motion blurral) buttersmooth Doomhoz, vagy egy Battlefront2-höz képest mindenképp darabosabb, érdekes, hogy a Wildlands nem, nem ugyanaz az engine, viszont UBI openworld mindkét game és a látványvilág is hasonló minőség.), a FC2-höz képest több mindent lehet csinálni, sokféle perk van, lehet nyersanyagokat gyűjteni, horgászni, eddig 6-8 óra alatt 14%-on vagyok a sztoriszálban, a felbérelhető társak jól jönnek ha véletlenül kinyírnak újraélesztenek vagy ugye megfelelően ütemezve ki lehet ikatni 2 őrt egyszerre halkan stb.. Szóval nekem eddig tetszik. Kérdés, ha meglett volna az összes FC game eddig akkor is ez lenne-e a helyzet, mert pl. a CoD-nál is kihagytam jó néhány részt, és úgy tetszett a WW2, de nem éreztem azt, hogy a következő CoD kellene. Lassan jöhet majd egy Assassins Creed is a Black Flag után..
(Ja és mindig ki akartam próbálni milyen WH-val játszani. Nos a FC5-ben lehet ki/be kapcsolni olyat, hogy lehessen látni az enemyket falon keresztül is. Meg tudom erősíteni, hogy WH-val lényegesen könnyebb lehet multizni (bár azt sejtettem, hogy azért találták ki.) :D )
zenész-zeneszerző, humorista, filozófus ?, great/terrible coordinátor, játékfejlesztő, rannygazoo csatár, 50% hipster 50% redneck 50% retard, pókfocikapus, yarpler, hangmérnök
nem én játszottam vele csak gondoltam hátha valakit érdekel
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=fw5v9JpwXEE
Dead or School
Ismét egy japó játék, amit csak a 80%-os kedvezmény miatt vettem meg. 3 ember rakta össze, egy sikertelen Indiegogo kapmpány után. Ehhez képest pozitív csalódás volt.
Ez egy oldalnézős platform hentelős játék, a fő fókusz a hentlésen van. A sztori szerint az emberiség már vagy 70 éve a föld alá költözött, mert jöttek a mutánsok és mindenkinek beütötték az arcát. Olyan régen volt, hogy már a harmadik generáció él a föld alatt. Ennek a generációnak az egyik képviselője egy Hisako nevű fiatal lány elhatározza, hogy ha törik ha szakad, márpedig ő iskolába fog járni, mégpedig a felszínen. Elindul hát felfelé, de rögtön mutánsokba botlik, amiket azonmód agyon is ver egy vízvezeték csővel. Innen már nincs megállás, sok-sok mészárlással tarkított út veszi a kezdetét a felszín felé.
Harcrendszer
Hisakónál egyszerre 3 fegyver lehet, egy közelharci, egy lőfegyver és egy nehézfegyver. Itt egy japán játékra jellemzően borzalmas nagy a választék, van vagy 15 féle minden kategóriában. A fegyvereknek van szintje és tartóssága (gyakorlatilag, hogy hányszor lehet használni). Van 3 képzettségfa is, ami az adott fegyverkategóriára ad sok-sok bónuszt. Maga a harc egyszerű és gyors, bal egérgomb a hagyományos támadás, jobb egérgomb a speciális támadás. Ezen kívül még lehet ugrani, duplaugrani és becsúszni (Dodge). Védekezés vagy páncél nincs, Hisako egy iskolai egyenruhában csinálja végig a dungeont. Ez a ruha el tud szakadni (szolid a játék, még egy bugyivillantás sincs), ilyenkor Hisako még erősebb. Minden pálya végén egy boss vár minket, elég változatosak, de nem túl nehezek.
A pályán rendszeres időközönként vannak mentési pontok, ami azért fontos, mert itt áll vissza a fegyverek tartóssága a maximumra. Ezek továbbá teleport pontok, ami nagyon hasznos dolog. Minden pályán vannak opcionális célok, embreket kell megmenteni, illetve ajándéktárgyakat megkeresni. Igazából nem is megkeresésen van a hangsúly, mert egyből látszik a térképen, hogy hol van. A problémát az odajutás okozza, rengeteg kisebb-nagyobb fejtörő és ügyességi szakasz mögött rejtőznek a célok.
A sztorit meglepő mennyiségű jópofa átvezető színesíti, animált képregény stílusban.
Verdikt
Végigjátszottam, szóval nem rossz. Egynek jó volt.
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Ys 1 Chronicles+
Ez egy klasszikus RPG-maker-szerű JRPG. Már nagyon régóta a "Want-to-play" listámon volt, pár éve bele is kezdtem picikét. Most elővettem újra, és biztosra akartam menni, így használtam pár térképet is a netről (a játékban ugyanis nincs).
A sztori elég béna, nyoma sincs benne a szokásos japán 32 csavarnak. Kb. annyi, hogy menj és szedd össze a quest itemeket. Még rendes motivációja sincs a hősnek. Olyan szinten nincs fókuszban a sztori, hogy még egy Story Journal vagy ilyesmi sincs. Ha nem figyeltél, hogy mit kell csinálni, akkor bukó van, mert a játék nem mondja meg. :)
A harcrendszer érdekes kicst, ugyanis teljesen más mint minden korábbi, amit próbáltam. Itt annyi a teendő, hogy bele kell rohanni az ellenfélbe, de nem pont szemből. Pl. az a jó, ha a te karaktered bal válla az ellenfél bal vállát érinti. Ha telibekapod, akkor te is sérülsz. A karakter elég gyorsan mozog, meg az ellenfelek is, szóval elég ügyes kis fogócska.
A karakternek van szintje is, de valamiért 10. szint a csúcs(255 HP), amit hamar el lehet érni. Innentől nincs fejlődés, csak újabb felszerelés útján. A felszerelés is szegényes, van 5 féle kard, páncél, pajzs, meg gyűrű. Állítólag a 2. részben már sokkal magasabb a plafon, bár az első rész sztorija után lehet nem erőltetem.
Verdikt
Pár óra alatt végigjátszható, de igazán csak vérnősző JRPG fanoknak ajánlom, a harcrendszer egyediségén kívül nagyon lapos.
5/10
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Amennyire meghoztad a kedvem a Caligula Effect-hez, annyira elvetted ettől. Azért persze egy akció alatt becsúszhat, de "szerencsére" ezeken kívül is van indokolatlan mennyiségű JRPG, amit pótolni akarok.
Do not feed the monkeys
Nem tudom pontosan, hogy mi a köze a Papers, Please! alkotójához, de amiatt kaptam egy 50%-os kupont. Így 6 ojróért beújítottam.
Elég fura játék, nem igazán illeszthető be a megszokott kategóriákba. Kicsit túlélő (folyamatosan pénzhiánnyal küzdesz miközben enni is kell meg a lakbért fizetni), time management (mire szánsz időt, inkább a monitort bámulod alvás helyett és majd kávézol), nyomozás és RPG elemek.
A játék arról szól, hogy bekerülsz egy zoológia állásba, ahol majomketreceket kell megfigyelni. Ez a valóságban mindenféle kamerákat jelent, amik bárhol lehetnek. Szobákban, kilátókban, múzeumban, kapubejáróban, ATM automatában, űrállomáson...
Kezdésként 4 kamerád van, de fel kell vinni 25-ig (akkor van vége a játéknak). Amikor az egyik kamerán történik valami, pl. emberek beszélgetnek akkor el lehet csípni kulcsszavakat, amiket egy noteszben gyűjtesz. Ezek keresőszavakká válnak, amit a sizntén játékon belül lévő keresőmotorral használhatsz. Ez arra jó, hogy megtudod az adott kamerán látható történet részleteit.
Pl. az egyik kamerán egy öregembert látogat meg egy szociális munkás. Ha utánajársz kiderül, hogy
Itt aztán eldöntheted, hogy mit kezdesz ezzel az információval (RPG elem).
Ugyanakkor a játék címe is az, hogy ne etesd a majmot, az az tilos mindennemű kapcsolat létrehozása. Ehhez képest elég széles tártház áll a játékos részére ezt megtenni, és ha nem akarsz éhen halni, akkor kénytelen leszel. :)
A megbízóid időnként feltesznek egy-egy kérdést valamelyik "ketrecről". Pl. hogy hívják a felnőtt férfit. Hol található ez a hely? Stb. Ha jól válaszolsz, akkor az pénzjutalmat jelent.
Szóval elég érdekes a dolog, bár közel sem annyira addiktív, mint a Papers, Please volt.
7/10
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Bocs a sok hejjesírtási hubáért, elhívott a főnököm egy kis megbeszélésre, és nem volt időm még egyszer átfutni rajta. (azért hagytam volna benne akkor is, mert mindig kell táplálékot biztosítani a grammarnáciknak is) :)
Tango
"Lagging is a lifestyle."
Beszippantott a Red Dead Redemption 2 Xbox-on...
Igazából nem tartom túl szerencsésnek azt, ahogy indul: a hóban szenvedve, tökig gázolva, baromi lassan előrehaladva telik az első kb. 2 óra. Persze megmutatja a játékmechanikát, hozzá is ad a sztorihoz, csak rohadt lassú.
Utána már beindulnak a történések, de arra muszáj felkészülni, hogy a tempója továbbra sem lesz eszeveszett. Már csak azért sem, mert mondjuk 1 óra mission time-ra vetítve jut mondjuk 20 percnyi lovaglás. Az elején ez nagyon kiaksztott, mintha behúznád a kéziféket. A legjobban azt utáltam, mikor volt egy küldetés, ahol el kellett lopni talán egy szekeret? Menj el érte, vidd el a titkos helyre, menj haza a táborba, beszélj a küldetésadóval, majd LOVAGOLJ vissza a titkos helyre.
Szép a táj meg minden, de come on... :D
Persze aztán megszokja az ember az ilyeneket is, mert összességében rohadt jó küldetések vannak, nem repetitív, a grafika állat, a voice acting szerintem top3-as és az egész hangulat zseniális.
Leporoltuk a Grey Goo-t multiban barátokkal.
hááát... legalább még jobban értékeljük a Starcraft2-t :-)
A single player kampány élmény volt annak idején, de a multiban megmutatkozik mennyire unalmas semmise az SC2 mechanizmusaihoz képest. Pedig nem rossz játék, működik, el lehet vele lenni, de faék egyszerű az egész. Megkockáztatom hogy egy Warcraft 2 is köröket ver rá...
A hangulata viszont ott van. Meg Goo-val játszva azért fantáziadúsabb - a többi faj mintha egymást másolná átskinezve, egy-két trükkel.
Nem akarom pedig lehúzni mert single playerben tényleg nagy cucc volt, állati hangulatos átvezetőkkel stb, de egyszerűen ásítozós a multi.
Továbbra sincs rá esély, hogy jöjjön PC-n?
Azóta is kuss van róla. Pedig GTA-5 jól fogyott.
Choose your next words with excpetional care!
Mondom tagoltan!
Gyer-tek Company of hero esezni! =D
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
OpenRA-ra céloztál?
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
-CoH-al kapcsolatban még puhítom a csapatot
-OpenRa-t kipróbáltuk, sikítva menekültek. Aszonták nekik az már nem. Talán majd a remaster, ha jó lesz.
Jó, hogy mondod, visszahozták a nem támogatott Steam-es játékokat Geforce Now-ra úgyhogy néha tolhatjuk azt a ratyi második részt megint.
Éljenek a videojátékok!
Kis kötsögök.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Ezek a mai fiatalok már tsak ilyenek...
Jonni fog az, bar infot reg hallottam :/
rwurl=https://techweez.com/wp-content/uploads/2015/12/steve-harvey-o.gif
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás" -ismeretlen gerilla feljegyzése
Hát az RDR2 végére értem.
Összességében iszonyat jó volt. Te jó ég. Még mindig a hatása alatt vagyok, játékot nem sűrűn könnyezek meg, de itt a sztori íve, a voice acting és a zene... olyan brutális kombót eredményezett, amire még én sem voltam felkészülve.
Hagynom kell ülepedni.
Heavy Rain
röviden: csalódás
kicsit hosszabban:
Barátném olvasás közben néha felnézett és az alapján a pár óra alapján egész korrektül jellemezte, "mint egy szar film". Találó.
Megvolt azért az izgalom néhány jelenetnél, de ez a QTE játékmenet nem igazán jött be.
Részben azért, mert béna vagyok ezek gyors nyomogatásában, még leggyengébb fokozaton is időnként nehézséget okozott, másrészt olyan nyomi érzés volt. A sztori nem lett volna rossz, ha nem viszik el a szappanopera banalitás szintjére sokszor. Ami még zavaró volt ennél az irányításnál, hogy sokszor vmi szöges ellentétjét gondoltam cselekedetnek, vagy szimplán eszembe se jutott, hogy onnantól minden mást már buktam a helyszínen... Mindegy, azért minimális csalással így is kihoztam a legnagyobb happy end-et, a többi meg youtube szinten se érdekel.
Beyond Two Souls-ról úgy hallottam még inkább QTE-fél óra film - QTE kategória felé sikerült elmenniük, ha ez igaz, akkor azt lehet inkább el se indítom már.
Azért a Detroit: Become Human már pár fokkal kiforrottabbnak tűnt, lehet inkább azzal folytatom.
Slay the Spire
Ez viszont tökre le tud kötni a maga egyszerű, de mégis változatos játékmenetével.
Maximálisan megérte már így magában előre behúzni az aktuális Monthly Humble Bundle-t.
Kártyás játék. Választasz egy hőst, azzal szépen elindulsz, és mész fölfelé a toronyban 13-15 állomás van talán egy Spire-en belül, köztük lehet merchant, sima szörny, elite szörny, pihenő, vagy ? ami ezek bármelyikét takarhatja, de legtöbbször vmi egyedi eseménybe futsz bele, ahol választás elé állítanak, lehet sima szívás, vmi frankó tárgy, pénz, bármi.
Eddig két hőssel jutottam el a Heart of the Spire-ig, most az első hőssel indultam neki egy újabb nehezített körnek, és a random miatt tök más kártyáim vannak, máshogy kell taktikáznom, és ismét tök jó.
Bármikor félbe lehet szakítani a játékot, hibátlanul elmenti az aktuális állást, nem vesztesz semmit, ha egy harc közepén vagy, és épp le kell lőnöd a gépet, még biztosan beleölök sok órát.
"People think that I must be a very strange person. This is not correct. I have the heart of a small boy. It is in a glass jar on my desk."
- Stephen King
Nem vagyok korántsem biztos benne, hogy neked tetszene a Beyond. Én sem vagyok oda a stílusért. A Rain rendszerében nem találtam sok következetességet az össze-vissza nyomkodással. Annyira szar voltam, hogy az elején még az asszony bevásárlószatyrát is képtelen voltam elvenni :D
Viszont a Beyond rendszere már valamivel értelmesebbnek tűnt. Rá lehet érezni a bunyóra, és van egy kommandós küldi, ahol konkrétan átment a játék egy amolyan Assassin's Creedbe, ami tetszett, mert úgy éreztem, hogy azokat a tapasztalatokat hasznosítva vagyok egész ügyes.
Az egész történet számomra nagyon egyben volt hangulatra, még ha az indiános szál ki is lóg, csak arra van, hogy hosszabb legyen a történet. Történetvezetésében sokkal lineárisabb a Rainnél, de legalább látsz mindent, nem nagyon lehet elbaszni (vagy, amit lehetett, azt meg is tettem, ugyanis egy alkalommal nem sikerült kiszökni a bázisról a lánykával, így utólag youtubos volt, hogy mi történt vele a kocsmában)
Ami még érdekes, hogy az első paranormál küldin kb összeszartam magam a parától, amire a játék többi részében amúgy nincs példa.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Utóbbi két hozzászólás nagy segítséget adott a "valamikor lehet mégiscsak játszani kéne ezekkel a játékokkkal" kérdésben. Detektíves sztoriként még mindig a Daemonicát kéne egyszer befejezni akkor :)
rwurl=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/a/ad/Daemonica_Cover.jpg
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Régen tökre bírtam a Heavy Raint, mert akkor még ezen a filmszerű vonalon más volt az ember ingerküszöbe, és a történet, illetve a befejezés tényleg elég tűrhetően alakítható - persze polothole-ok árán, és egyetlen tökéletes befejezésre törekedve ebből kevesebb látszik.
Ma már jóval kevesebb a relevanciája, az akciójelenetek pedig már viccesnek hatnak. Nem vagyok híve annak, hogy minden csak a megjelenésekor ér valamit, de ennek a műfajnak a korai darabjai nagyon kopnak, annyira, mint a Dune 2 eredeti irányítása vagy a Wolfenstein 3D level designja.
A Beyond összeszedettebb, de semminek nincs tétje benne, érdemben alig lehet valamit befolyásolni a HR-hez képest, David Cage spirituális és fantasztikus agymenéseit pedig sose bírtam (elvileg a HR-ben is lettek volna eredetileg). Buta egy film az is, de az interaktivitás miatt el lehet lenni vele. A kamudöntéses és nem AAA Walking Dead simán erősebb drámában ezeknél.
Sors bona, nihil aliud.
Akkor ha a Walking Dead első fejezeténél abbahagytam a szériát, tényleg ne próbálkozzak ilyesmivel :P
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Szerintem nem érdemes. RPG-ket már láttál, de tudod mennyire érdekel az ezekben található c&c, ami a HR-ben és elvileg a Detroitban van. A Wolf Among Ust meg nyilván elsősorban a hangulata, a téma, a Tales from the Borderlandset pedig a túlértékelt poénjai viszik el a hátukon a célközönségnél.
Sors bona, nihil aliud.
The Settlers II (10th Anniversary)
Talán 10x év után végre sikerült végigjátszani. Gyerekkoromban nagyon elvarázsolt a Settlers II Veni Vidi Vici, sokat játszottam vele de talán sose jutottam a 3.-4. szigetnél tovább s talán fel sem fogtam a komplex gazdasági rendszert velejéig. A 10th Anniversary csak egy-két apróbb játékmechanikai újitást nyújt (Evacuate Soldiers FTW!!!!, Half refund demolishnál, Military building upgrades etc.) de minden egyéb csak grafikai tupir. A játék tul képpen egy taktikai city build sim RTS egyveleg, kvintesszenciális hogy megértsd hogy működik a belső gazdaság és utánna lehet maszatolni ha valami gubanc van a termelési/szállitási prioritások makró menedzselésével.
Nem keveset szoptam egy két pályával amikoris elbasztam az expanziót és nem szereztem aranyat időben, máskor vas/kő hiányproblémákból kellett kimásszak de mivel a játék maga rendkivül nyugtató és egyáltalán nem bosszantó ezért a nap végén amikor sikerül egy-egy küldi mindig megörvendeztetett. (Egy-egy pálya akár 5-6 órán át is eltarthat ha nem tovább, nem egy gyors játék de a játékmenet egyáltalán nem lassú, van "időpörgetés" de ehhez azért javallott érteni a játékot már hogy ne érjenek meglepetések)
Én jól szórakoztam :)
u.i.: Nincs hosszú i-m a billentyűzetemen (fizikailiag) :)
alt+161
you're welcome. Ascii masterrace. :)
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Előfordul.
Alt Gr + j
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."