Nincs szó arról, hogy én aranyközépen ülőnek érzem magamat, I mean come on,
baloldali vagyok. Pont ezért igenis el tudom képzelni, hogy legyenek összetűzések azonos oldalhoz tartozók között, ahol középen ülőnek érzem magamat, az a két extremitás közötti folyamatos szardobálás. Az alt-rightos azért üvölt, mert elnyomják a fehér férfiakat, a kultúrbarbár feketék nem engedik "dolgozni" a rendőröket, a genderfeministák meg átformálják a közgondolkodást, miközben a radikális baloldal meg lényegtelen hülyeségek miatt tetszeleg jogvédő szerepben, tagadja a nemiséget befolyásoló biológiai tényeket, minden bokorban nácit lát, az amcsiknál meg teljesen fogalmatlanul, amolyan Rage Against the Machine-es nosztalgiával vágyja a kommunizmust. Mindkettő ugyanakkora baromság, semmi különbség nincs közöttük, a normálisabb ember meg nem tud nem röhögni azon, ahogyan ez a két közösség folyamatosan álomháborút vív egymással, amiben valójában nemlétező ideológiai démonok feszülnek egymásnak, köszönhetően annak, hogy a politikai bulvár mindkét oldalon butaságokat nagyít problémává.
Ezért van az, hogy te propagandának érzed már a Vice-ot is, a médiának meg SJW-identitást tulajdonítasz, miközben ők csak arról írnak, ami klikkeket hoz. Ha van pár tízezer idióta, aki a bulvárosított hülyeségen felháborodik, a hülyeségről napokig beszélget, linkeli meg kommenteli a faszságot, akkor ezzel csak dobálják az olajat a tűzre, a médiumok pedig minél több ilyet fognak írni. A látogatottságban nyilvánul meg a siker, nem a tartalomban. Ki tud ilyen cikkeket tökéletesen kiszámíthatóan megírni? Hát az, aki maga is idióta, szóval idiótákat fognak alkalmazni, akik az idiotizmussal még tovább süllyesztik az ilyen információforrások értéket.
És a poén az, hogy ezt egyik oldal sem látja, helyette meg egymást szivatják. Olyanok, mint a magyar kisnyugdíjas, aki a tévéből érzi magát tájékozottnak. De persze tudom, én csak tájékozatlan vagyok meg tévedek, jaj-jaj, mennyi tévedés, csak te vagy a helikopter.
Szerk: Az meg külön kedves, hogy szerinted én emlékszem arra, hogy 20 másik ember mellett pont te milyen faszságot vetettél a szememre annak idején, hogy aztán x évvel később egy váratlan pillanatban jól rád értelmezzem. És én vagyok a rögeszmés, bazmeg.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Egyébként abban meg szerintem egyetértés van köztünk, hogy utólag már jól látszik: a baloldal túlkapásai hozták el a gamer kultúra átpolitizálását akkor, amikor elkezdte megpiszkálni a női karakterek (jellem)ábrázolását. Ez volt az a pont, amikor az old school gamer megérezte, hogy a gamer média elhagyta őt (ami különösen vicces annak fényében, hogy ez az elhagyás már majd' 10 évvel korábban, az Xbox 360-as "dude bro" korszakban megtörtént), amitől aztán otthagyta a játékot és kinyitotta helyette a böngészőt. Bár ne tette volna.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Csak hogy továbbra is egyetértsek magammal, még idézek is egyet a spoileres kommentből, mert van itt egy dolog, amin kíválóan lehet röhögni:
Ezért van az, hogy te propagandának érzed már a Vice-ot is, a médiának meg SJW-identitást tulajdonítasz, miközben ők csak arról írnak, ami klikkeket hoz. Ha van pár tízezer idióta, aki a bulvárosított hülyeségen felháborodik, a hülyeségről napokig beszélget, linkeli meg kommenteli a faszságot, akkor ezzel csak dobálják az olajat a tűzre, a médiumok pedig minél több ilyet fognak írni. A látogatottságban nyilvánul meg a siker, nem a tartalomban. Ki tud ilyen cikkeket tökéletesen kiszámíthatóan megírni? Hát az, aki maga is idióta, szóval idiótákat fognak alkalmazni, akik az idiotizmussal még tovább süllyesztik az ilyen információforrások értéket.
Példa hasonlóra: ez a hír itten. Lehelehtfinoman lett érintve az a hírben, hogy a GAFen politizáltak is, aztán írtam egy darab kommentet, amiben az itteni közösségből úgy néz ki, hogy a mindössze két-három ember számára ismert KotakuInActiont alja oldalnak neveztem. Erre damoqles triggerelődött, amire én is triggerelődtem, sokan bejöttek nézni a műsort... az eredmény: majdnem 100 komment és az utóbbi egy év egyik kiemelkedő látogatottságot hozó híre. Ilyen volt a Overwatch seggpeccses is, a pornós E3 is, stb., szóval ha az RW a hasra ütés és a kedv helyett nyereségi alapon működtetett oldal lenne, akkor most bőszen le lehetne vonni a következtetést, hogy ja, ilyen híreket kell írni, mert ezek hozzák a kommenteket meg a "nézettséget"... közben meg tökre irreleváns, érdekes, de inkább csámcsogós, mint értékes dolgok ezek.
Ha meg kidobsz egy tesztet, jó esetben lesz 10 komment meg egy néhány százas szám a szemecske ikon alatt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Meg az, hogy minden kommentedhez vissza kell jönni 3szor mire elnyeri a végleges formáját. ;)
Btw mennyiség nem feltétlen minőség, sőt. Itt általában pont akkor pörög valami ha a béka segge alatt van a diskurzus minőségének a tárgya. Persze ez már csak lehet az én látásmódom.
Itt általában pont akkor pörög valami ha a béka segge alatt van a diskurzus minőségének a tárgya.
altalanosan (marmint mindenhol, nem csak az RWt beleertve) akkor jonnek igazan a kommentek valamire, ha valamilyen eros erzest vallt ki az emberbol. Legyen az eros pozitiv, vagy eros negativ.
Ha csak elolvassa az ember, gondol egy "meh"-et ra es megy tovabb, valoszinuleg nem fog kommentelni ra, sem foglalkozni vele kulonosebben, hanem eli tovabb az eletet ahogy volt.
Ezt eszrevette mar egy ideje az old media is es probalnak ok is egyre kihivobban fogalmazni, akar a cimekkel is, remelve igy hogy tobben olvassak/kattannak/osztjak/beszelnek rola igy, azaz hogy igy tovabb marad a figyelem kozpontban.
Ha irsz egy bazi jo review-t, de elolvasva az ember csak annyit gondol rola hogy "...OK", es nem tud semmibe esetleg belekotni vagy tovabb hozzafuzni nagyon ezen felul sajat gondolatokat, vagy mivel a passzivabb fogalmazas nem ebreszt fel benne semmit, az kevesebb kommentet fog hozni mintha irsz egy gyengebb review-t amibe 1000felol bele lehet kotni, vagy epp egy lelemenyesebben fogalmazott, mivel ezekkel utobbival triggerelni fogsz egy csomo gondolatot mar. :)
De mint mondtam nem csak rivjukkal van ez igy hanem barmilyen tipusu cikkel.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Az analógiát így értettem én is, szóval nem mondtál ezzel nekem újat, de ugye itt most a kommentből lett további adag kommenthalmaz, nem magából a cikkből. Utóbiban maximum annak a lehetősége volt meg, hogy legyen belőle politikaibb diskurzus, de ez egyetlen másik oldalt sem zavarta meg abban, hogy lehozzon egy gamer szempontból tényleg fontos hírt, és bár erre senkit sem kértem meg, itt sem repültek a banok amiatt, hogy "politizálás megy, fuck".
Max annyit lehetett volna még vágni rajta, hogy egyáltalán nem hozom fel a polesz részét, de akkor meg tényt hamisítok, mert aki látogatta a GAFet, tudja, hogy itt nem arról van szó, hogy minden előzmény nélkül egy sima gyanúsítás után otthagyták Evilore-t. A pohár telt be tulajdonképpen, így lehet az egészen annyit zanzásítani, hogy attól más színben tűnjön fel, mint amiről szó van valójában, és én ezt inkább elkerültem sunnyogás helyett (másrészt meg akkor lennék csak igazán SJW sokak szemében, ha elhallgatnám, hogy itt most a liberális cesspit csukta be a kapuit :D).
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
aye, a szardobalas/demonizalas nem valtozott semmit a valasztasok kezdete ota, es folyamatosan a leheto legrosszabb fenyben tuntetik fel minden cseleketedet vagy szosszenetet, mert bazira jo a biznisznek es fogyasztjak is az emberek. Tipikusan imadnak utalni az emberek ugye igy igenykielegitesnek tokeletes.
Trump amerika elnoke igy innen nincs hova magasabbra mennie mar "dicsosegben", sot a jelenlegi allas szerint a demokratak meg mindig a foldon hevernek es esnek egyre jobban szet, nincs programojuk vagy emberuk aki vigye oket es rezonaljon az emberekkel, igy ha nem valtozik erdemben semmi, valoszinuleg Trump a 2020 futamban is sikeresen jon ki.
Ott tevedtem viszont, amikor azt gondoltam hogy az embereket jobban erdekli es celszerunek tartjak hogy tobb kulonbozo szempontbol vizsgaljanak meg egy szituaciot es az szerint dontsenek. Ebben segit ugye az alternativ media, megrotni a kontrollaltabb, bizniszorientaltabb "hirszerzes monopoliumot" es billentett volna sok embert el esetleg friss szemszogekre es azok atgondolasara, aminek a kovetkezteben egyre kevesebb idot is toltenek majd az old media teruletein.
Az elmult 1-2 ev viszont pont arra mutatott ra hogy sok esetben a lizzardbrain gyozedelmeskedik a kivancsisaggal szemben, es ha heves indulatokkal taplaljak azt, vagy helyeslo visszaigazolassal a hireket olvasva, akkor nem feltetlenul vagyik az ember masra, hanem fogyasztja tovabb azt, ahol ezeket megkapja.
Mi sem bizonyitja ezt jobban hogy az ellentetek tovabbra is erosodnek es a nepcsoportok vagy ideologiai csoportok egyre inkabb elkulonulnek es egyre inkabb utaljak, kizarjak egymast, ahelyett hogy idomulnanak lassan egymas fele. A klasszikus, kritikus liberalizmus ugy fest kihalofelben levo allatfaj, nem bizonyul tul eletkepesnek. A kozeljovo talan a balos, sokszor kommunizmust/szocializmust kovetelo SJW-k es jobbos nacik harca lesz? :) A tortenelem viccesen ismetelne onmagat.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Én csak azt nem értem, hogy miért teszel olyan nagy különbséget hagyományos és alternatív média között. Mindkét helyen ugyanazokat a technikákat látod, ami a hírek prezentálását illeti, csak ellentétes oldalakról. Másrészt meg a média mint olyan, nem lehet jó vagy gonosz, az egy lélektelen gép, ami a pénz után megy, ezért ilyen szempontból nem is lehet vele baj. Az olvasók sara ez, a fogyasztási szokásokon kéne változtatni inkább, röviden ebből a szempontból sem kéne etetni a trollt (=a clickbaitre rámászó médiumokat).
Pl. ír valamit a New York Times --> ezen az összes alt-right híroldal és subreddit jól felháborodik és leközli, kommenteli, foglalkozik vele. Melyik az egyetlen szereplő, amelyik anyagilag jól jár a dolgon? A New York Times.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Én csak azt nem értem, hogy miért teszel olyan nagy különbséget hagyományos és alternatív média között. Mindkét helyen ugyanazokat a technikákat látod, ami a hírek prezentálását illeti, csak ellentétes oldalakról.
a hagyomanyos mediat szinte abszolut kontrollaltnak latom, nem fuggetlennek. Es ha ebbol kifolyolag bizonyos temakra kenyszerulnek kanyaritani magukat, mivel az viszi a tamogatok erdekeit, az nem egeszseges vagy informalni szandekozo ujsagiras a szempontombol. A kisebb alternativabb forrasok nem kenyszerulnek megfelelni senkinek, azt mondjak amit gondolnak es latnak, igy sokkal szabadabb hirfolyamot tudnak biztosinati ahogy en tapasztalom. Azaz nem azt fogjam mondani amit szeretsz, elvarsz, megszoktal toluk, hanem amit gondolnak, es leszarjak a velemenyed hogy tetszik e amit hallasz vagy nem.
Az olvasók sara ez, a fogyasztási szokásokon kéne változtatni inkább, röviden ebből a szempontból sem kéne etetni a trollt (=a clickbaitre rámászó médiumokat).
jaja, de az olvasasi szokasaikon az ember sajat maganak kell valtoztatni akarnia ahhoz hogy valtozni tudjon. Ha neki direkt megfelel hogy hoborog az adott clickbaiton es azoknak hozza a penzt ezzel, nem pedig informalodni akar, akkor mit tudsz kezdeni vele? Ez itt az abszolut kihivas. Van csomo jo anyag a new mediaban es keves az oldban is, bizonyosan, de tipikusan nem azok hozzak a legtobb figyelmet hanem a clickbaitok.
Az en alapveto celom a hirolvasassal/hallgatassal hogy informalodjak, az hogy mennyi penzt hozok az adott mediumnak vagy mennyi indulatot valt ki belolem, teljesen masodlagos mar a szempontbol. Ha az adott medium azert hozza a bizonyos hireket le mert azok hozzak a legtobb penzt, nem pedig azert mert ertekes informaciok lennenek az adott pillanatban, ott mar elvesztettek ugye. Mint a legtobb hanyomanyos medium is tette. TVt/tvcsatornakat mar nem nezek tobb mint egy evtizede, mivel tul kontrollaltnak talalom.
Pl. ír valamit a New York Times --> ezen az összes alt-right híroldal és subreddit jól felháborodik és leközli, kommenteli, foglalkozik vele. Melyik az egyetlen szereplő, amelyik anyagilag jól jár a dolgon? A New York Times.
nyilvan. Es (pl) a reddit, szintugy reklamokbol a csomo kattra es a kommentekre. De sokkal erdekesebb szerintem azokkal a hirekkel foglalkozni amelyeket nem ir meg a New York Times de a tobbi nagy hagyomanyos media oldal sem, mert nem all erdekukben, barmilyen kontrollalt okbol, mit tudom en pl az adott narrativa ellen szolna es anyagilag nem erine meg nekik belemenni egy kontroverzalis temaba.
Nem celom olyan oldalakkal foglalkozni amelyek az szerint dontik hogy fontos e a hir a szamomra vagy sem, hogy mennyi erdeket sert meg illetve mennyi kecccsinget hoz be.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Szerintem egyébként az lesz ebből hamarosan, hogy kidurran a lufi. Olyan másfél-két éve még én is "igyekeztem" komolyan venni a mindenféle hülyeséget, amiből manapság hírt lehet gyártani a klikkek reményében, de aztán telítődtem és immúnis lettem rá. Nem lehet egész nap rage-eltetni a népet, mert egy idő után ezt megszokják, aztán leszarják.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Szerintem egyébként az lesz ebből hamarosan, hogy kidurran a lufi. Olyan másfél-két éve még én is "igyekeztem" komolyan venni a mindenféle hülyeséget, amiből manapság hírt lehet gyártani a klikkek reményében, de aztán telítődtem és immúnis lettem rá. Nem lehet egész nap rage-eltetni a népet, mert egy idő után ezt megszokják, aztán leszarják.
meglatjuk. En mondjuk nem vagyok ilyen optimista (regebben az voltam, ebben a pillanatban nem vagyok mar az), mivel ahogy tapasztalom egyre jobban lehet rageltetni az embereket, mivel egyre kifinomultabb lesz a szakma, es ezaltal egyre neheziteni a tarsadalmi viszonyokat is egymas kozott.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
damoqles írta: A KiA továbbra sem jobbos, hanem eléggé mindenes [...] és elsősorban anti-authoritarian, anticenzúra, anti-SJW és pro-szólásszabadság.
Vagyis túlnyomórészt amerikai konzervatív ideológia mentén szerveződik a közösség? Hiszen a felsorolt vitapontok a privatizáció, magántulajdon fontossága és fegyvertartás jogához hasonló meggyőződésekből fakadnak. De a tengerentúlon megosztó aktuálpolitikai eseményekre rákeresve (mint pl. BlackLivesMatter, TakeTheKnee) is jól kivehetően az amerikai jobbos spektrum fele húz a közösség: az indítotopikok megfogalmazása és a felszavazott kommentek alapján egyaránt.
Kíváncsi lennék, hogy a felmérések miként árnyalják az eléggé homogénnek tűnő társaság összetételét, nézeteit. Szóval ha vannak kéznél linkek, ne kímélj!
Másrészről írod, hogy az "SJW-k" a médiától kezdve a közintézményeket is behálózzák. Mivel a kifejezéssel szinte kizárólag pejoratív értelemben találkoztam, és te is elsősorban negatív értelemben használod, így nehéz kivenni, hogy pontosan mit is értesz alatta. Milyen értékeket takar az "SJW-ság?"
***
A GAF-os botrány mintapéldája a hatalom egy kézben való összpontosulás hátrányának. Milyen opciók léteznek, hogyha az oldal kiskirálya technikailag nem tud lemondani? Lehet ilyen-olyan pozitív gesztusokkal próbálkozni (adományozás, bocsánatkérés, terápia, akármi), de attól még a visszás személy továbbra is hatalmi pozíciót tölt be, és az oldal jellegéből fakadóan a közösség résztvevőinek értékrendjét is képviseli. Néhányaknak a gyanú súlya érthetően alapból elrettentő, amit a helyzet kezelése csak rosszabbított, hiszen a tulaj már a botrány előtt napokkal értesült a helyzetről, mégsem tett semmit, majd a botrány kirobbanásakor is a hatalmi helyzetével élve próbálta eltussolni az ügyet. Mi magyarázza ezt a viselkedést, ha ártatlan az illető?
A néhány nappal későbbi vádakat teljesen cáfoló közlemény ezen események tükrében igencsak harmatos. A hatalmi helyzetével élve viszont egyben a vádló személyét is támadta a kiskirály. Atomgáz.
A fórum ideológiai beállítottságához nem tudok mit hozzáfúzni, mert csak hébe-hóba néztem fel az oldalra. De nem hinném hogy a moderálás és a kitiltás módszereinek viszgálata lenne a legjobb módszer ezek megállapítására. Elvégre ahol egyáltalán nincsen moderáció, ott is kialakulnak valamilyen hierarchiarhiák a különböző álláspontok között.
Megítélésed szerint milyen változáson ment keresztül az angol nyelvű szaksajtó? És ez hogyan köthető baloldali ideológiához?
Elsőkörben ezeket a kérdéseket kéne megválaszolni, hogy legyen egyáltalán kiindulópontunk. Ezzel viszont csakis a cikkek milyenségét vizsgáltuk. A hatásukra hogyan kaphatunk választ? Hosszú távú hatás esetén egyéneket kell vizsgálnod, amit az anonimitás kizár. De mégha egy pillanat erejéig el is fogadjuk, hogy ez a hatás mérhető, akkor is csupán egyetlen tényezőt fog képezni, hiszen ideológiai meggyőződéseket számtalan más tényező is befolyásol.
Egyébként csoportviselkedés esetén alapvetően összefüggésekről és köztük lévő erősségről lehet beszélni, hiszen az ok-okozatiság egyénenként eltérhet. Ezért is lennék kíváncsi a damoqles által emlegetett felmérésekre.
Ettől független az első két kérdés válasza továbbra is érdekelne, hiszen esetenként elég markánsnak tűnnek a véleménykülönbségek.
Megítélésed szerint milyen változáson ment keresztül az angol nyelvű szaksajtó? És ez hogyan köthető baloldali ideológiához?
Nekem az a benyomásom (főleg akkor, ha a GG-botrány kiindulópontját, a Kotakut nézzük), hogy régen a videojátékújságírást "nördök" csinálták: antiszociális, de végtelenül lelkes, sok esetben borzasztóan olvasott-művelt emberek. Aztán ahogyan utat tört magának az indie-szegmens, a "hagyományos" fejlesztők mellett előtérbe kerültek a fiatal, általában kőkeményen liberális, alternatív gondolkodású "művészemberek", miközben a múlt nagy hőseiről is kiderült, hogy azok is ilyenek voltak már a kezdetek kezdetén is, csak akkor még máshogyan volt ez prezentálva (John Romero a 90-es években még lázadó metálos nördként volt elkönyvelve, ma már valami ultraliberális plecsnit aggatnának rá), meg senki sem kérdezte meg tőlük, hogy "és egyébként kire szavaznál?".
Ez a "kinyílás" aztán magával hozta a sajtó változását: a nörd helyett megjelent a "geek", a "menő nörd", az abszolút szociális, alternatív okoska, aki a szociális érzékenysége miatt szintén liberális, és emiatt olyan dolgokra is felfigyel, amit a régi emberkék természetesnek vettek, vagy amire ők nem is figyeltek. Case in point: a nők szexuális ábrázolásmódja a videojátékokban.
A két csoport, a "kirekesztett értelmiségi" és a "szociális geek" hiába egyívású, azért elég különböző habitusté s hozzáállást képviselnek. Pl. előbbi inkább a mechanikai mélységet, a történet kidolgozottságát és hasonló dolgokat bír egy játékban, utóbbi meg kőkeményen a művészi értéket keresi benne, és sok esetben csak azt.
Szerk: Kicsit hülye példa, de pl. a régi sajtó hogyan kezelt egy No One Lives Forevert? Kurva jó FPS, mert így meg úgy jó benne a lövölde, tök sok tárgyat használhatsz meg több módon teljesítheted a küldetéseket, és a története is tök jó kémfilmes sok humorral. Manapság biztos lenne egy féloldalas rész arról, hogy milyen baromi jó feminista üzenete van, ami igaz is, de tök sokan észre sem vették, szóval ha manapság leírják, akkor "aztamindenit, ezek a liberális feministák már megint el akarnak venni tőlem egy régi klasszikust a maszlagukkal".
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
damoqles írta: A KiA továbbra sem jobbos, hanem eléggé mindenes [...] és elsősorban anti-authoritarian, anticenzúra, anti-SJW és pro-szólásszabadság.
Vagyis túlnyomórészt amerikai konzervatív ideológia mentén szerveződik a közösség?
A(z extrém) szélsőbalnál nyilván konzervatívabb. Bár nem tudom, hogy max. az anti-SJW-séget kivéve a többi hogyan vezet egyenesen a konklúziódhoz - vajon szándékosan világítottál rá, hogy manapság a "progresszívek" sokkal cenzúrabarátabbak a konzervatívaknál? :)
swoder írta: Hiszen a felsorolt vitapontok a privatizáció, magántulajdon fontossága és fegyvertartás jogához hasonló meggyőződésekből fakadnak.
De nem azok, hanem amiket én írtam/idéztem ide. Pl. a magántulajdon fontosságának kérdése fel sem merülne, ha a szélsőbal nem haladna egyre inkább a kemény szocializmus irányába (pl. az equality of outcome-nak az equality of opportunity fölé helyezése), a fegyvertartásé pedig irreleváns a nem-amerikaiak számára.
swoder írta: De a tengerentúlon megosztó aktuálpolitikai eseményekre rákeresve (mint pl. BlackLivesMatter, TakeTheKnee) is jól kivehetően az amerikai jobbos spektrum fele húz a közösség: az indítotopikok megfogalmazása és a felszavazott kommentek alapján egyaránt.
Tévesen felteszed, hogy mindenki, aki ilyen vagy olyan mértékben, de balosnak vallja magát, automatikusan a megnevezett mozgalmak támogatója, és mindenki, aki rosszallását fejezi ki, az egyértelműen nem lehet balos. Ez ilyen "aki nem bírja a feminizmust, az gyűlöli a nőket" jellegű következtetés.
swoder írta: Kíváncsi lennék, hogy a felmérések miként árnyalják az eléggé homogénnek tűnő társaság összetételét, nézeteit. Szóval ha vannak kéznél linkek, ne kímélj!
És megint csak mondom, nem értek egyet azzal, hogy ha a topiccímek és felszavazások alapján a KiA nem esik hasra a modern "progresszív" túlkapásoktól, mint ahogy azt az internet fősodorbelibb helyein illik, az azt jelentené, hogy alt-right [']-isták volnának. A Zaxx által feljebb említett niggerezés meg nyílt nőutálat, női játékkarakterek utálata vagy mi meg a satöbbi például még véletlenül sem jellemző a KiA-ra, legfeljebb ha a lehető legnagyobb mértékű, kontextussiket és puritánul ironizálóhumortalan rosszindulattal állunk hozzá a népszerűbb témák vizsgálatához (de ilyen alapon az RW-t ugyanúgy menthetetlen shitlordok gyülekezetének lehetne nevezni egy felszínes blikk után, mint minden létező standupost is), vagy ha ráakadunk egy valóban altjobbos/troll által nyitott topicra. Mert ez van, ha egy site nem sterilre moderált echo chamber - a szólásszabadság, szabadosszájúság bizony nem jelent klinikailag tiszta és száraz érzést a nap 24 órájában. Ezt tudni kell kezelni, amire a sekélyes és gyors ítéletű, szenzációverő és "progresszív" média példásan képtelen.
Pl. abban a Vice-cikkben elítélő szemléltetésként volt egy link valami csúf KiA-hozzászólásról n számú felszavazottsággal; csakhogy alatta ott volt egy "fuck yourself, this is why outsiders think we're a hate sub" válasz vagy hatszor nagyobb, emlékem szerint 180+ felszavazottsággal. A Vice szemében ez utóbbi semmit sem ért.
swoder írta: Másrészről írod, hogy az "SJW-k" a médiától kezdve a közintézményeket is behálózzák. Mivel a kifejezéssel szinte kizárólag pejoratív értelemben találkoztam, és te is elsősorban negatív értelemben használod, így nehéz kivenni, hogy pontosan mit is értesz alatta. Milyen értékeket takar az "SJW-ság?"
Egy médiacsokorral válaszolnék, mint amilyeneket régebben szoktam postolni a Szánalomba, de ember, most semmi lelkierőm nincsen hozzá.
Politikai skálákról és asszerinti orientációról beszéltem. A példákkal ebből fakadóan törekedtem a valamilyen szembeállíthatóságra. Vagyis magától értetődik a balos beállítottság centralizáció fele húzása a jobbos decentralizáltsággal szemben, és a meritokrácia gondolathalmaza menti megoszlás. Ez a fajta megközelítés eredendően limitáló, de az amerikai kétpártrendszerből fakadó megosztó politizálás mellett fel lehet állítani a hozzáállások között elhatárolható paradigmákat.
Ebből fakadóan nem láthatjuk be azt, hogy az említett kisebbségi kérdésköröket támogatók többségében baloldali, míg az ellenzők inkább jobbos ideológiát vallanak? És ha ez olyan platformon zajlik, ahol rendszeresen a szélsőbalos álláspontok képezik a nevettség tárgyát? Milyen meggyőződésű embereket fog ez vonzani, illetve taszítani?
A kérdőívnek a politikai meggyőződeseket mérő része a legérdekesebb, miszerint az abortuszt és a melegházasságot egyöntetűen támogatják a megkérdezettek, míg a kisebbségek felzárkóztatását nem. Ez mindenképp árnyalja a képet, de ennél sokkal több vonatkozó kérdést kellett volna feltenni, hogy érdembeli eredményt kapjunk az ideológiai beállítottságukról.
Ugyanis az, hogy a megkérdezettek többsége liberálisnak vallja magát, az tényleg csak annyit mond el, hogy a válaszadók miként vélekednek magukról. De ugyanazt az értékhalmazt jelentené ez mindenki számára? A kérdőív alapján nem tudhatjuk.
Az elnökválasztást vizsgáló kérdésből szintén nem tudunk sokat leszűrni, hiszen az elnök személyétől kezdve az alternatívák milyenségéig megannyi okozat húzódhat: pl. nem szimpi Obama alternatívája, de az évek múltával a szavazó szemléletmódja is megváltozhat.
Az anti-feminista részét a cikknek viszont nem tudom értelmezni: pontosabban gőzöm sincs miből vonta le a szerző a következtetéseit, mivel erre vonatkozó részt nem találtam a linkelt kérdéssorban. Az pedig igencsak tréfás, hogy a játékosi karakterpreferenciát vizsgáló kérdésekből a többi játékoshoz való viszonyulásról von következtetést: "What’s more, they may be more accepting of women in gaming than you think."
"Gamergate supporters frequently argue that they are not, in fact, anti-feminist. Rather, they say, they are against Third Wave or intersectional feminism." Ismét: miből sikerült erre a következtetésre jutni?
Ezt a vonalat is sokkal alaposabban illett volna körbejárni, tekintve hogy a mozgalom katalizátora egy ex-barátnő elleni bosszúhadjárat volt (az ezt követő zömében nőket célzó doxxolós, zaklatós chan-style hadjáratról nem is beszélve.) Másrészről meg a megkérdezettek legalapvetőbb ismérveit miért nem tette közzé a szerző?
Vannak még kérdések, melyekre a válaszokat gondolom a könyvéhez tartogatja a szerző, de a kérdőívról sajnos erősen süt a részrehajlás, ami egy-két társszerző bevonásával elkerülhető lett volna. Kár érte, mert a mintavételezési módszer meglepően átgondolt és méretes volt; láthatóan rengeteg energia ment bele.
@Zaxx
Olvastad a Masters of Doomot? Az id Software megalakulásáról szóló alapvetés; erősen ajánlott. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek Romero és Carmack előéletére és hogy mik inspirálták őket: metál, horror és akció filmek, azaz a korszak popkultúrája. A popkultúrális termékek viszont szándéktől független tükrözik az adott kor szellemét: Lovecraft munkássága zseniális, de mai szemmel helyenként szédületesen rasszista; a filmvásznon a vietnámiakat caffatokra szaggató amcsi ackióhús szintén a korabeli gondolatokat adja vissza. Lehetne még sorolni a példákat, de a média alapvetően mindig az adott társadalmi értékeket tükrözi (popkultúra), vagy kritizálja (alt média).
Vagyis elsősorban társadalmi változásoknak tudható be a szaksajtó és a videojátékok változása - melyekben kétségtelenül technológiai és gazdasági tényezők is szerepet játszottak -, és Romero is vélhetően változott valamennyit az alatt a huszonöt év alatt. :D
Le lehet írni ezeket a sokrétű változásokat a politikai spektrum mentén? Meg lehet próbálni, de nem hinném hogy a megkülönböztetés segítségével túl sok érdembeli kijelentést tudnál tenni. Előírna a videojátékos zsánerfanatizmus ideológia meggyőződéseket? Aligha, ahogy a videojátékos publikációk sem mondhatók homogénnek.
Amúgy mit hiányolsz a mostani videojátékos sajtótól? Ezt a mozgalomtól független kérdezem, mert ott annyi érdek és nézőpont volt jelen és mosódott össze, hogy csak vakvágányra futnánk vele a kérdés szempontjából. Egyébként meg a GG idővonalára igazán ránézhetnél, mert immáron sokadjára hivatkozol ilyen-olyan (kiinduló)pontokra, melyek legjobb esetben is csak részigazságot takarnak, másrészről meg kevésbé lényegesek, mert ugrasszerűen duzzadt meg a mozgalom számtalan különböző érdek mentén - nem véletlen, hogy a sajtó nem nagyon tudott mit kezdeni vele.
nagy hangsúlyt fektetnek Romero és Carmack előéletére és hogy mik inspirálták őket: metál, horror és akció filmek, azaz a korszak popkultúrája. A popkultúrális termékek viszont szándéktől független tükrözik az adott kor szellemét
Oké, de komolyan annak mentén határoznád meg valakinek a világnézeti beállítódását, hogy milyen popkulturális termékeket bír? Én is nagyon csípem a metált, a horrort és a klasszikus akciófilmeket, de ez tökre nem befolyásolja a világnézetemet, maximum személyes példaképek és egyéb életstílusbeli sajátosságok származnak belőle. A metál- és akciórajongó maszkulin, konzervatív kliséjét még megértem, elvégre tele vagyunk kőkeményen republikánus akciófilmmel (Death Wish széria, Dirty Harry, Chuck Norris-filmek, stb., stb.), és ezekből el lehet lesni egy adag idült konzervatív nézetet, ahogyan a metál egyik alapmotívuma is a maszkulinitás, de csak ettől senki sem lesz konzervatív. A "férfias" dolgokkal semmi gond nincsen, sőt, a mai férfitársadalmat elnézve nagyobb szükségünk van ilyen típusú stimulációra, mint bármikor korábban. :D
A horrort meg azért sem értem, mert hiába van ott a sikolykirálnyők és egyéb akármik archetípusa, azért ott van a last girl kliséje is olyan példákkal, mint Jamie Lee Curtis a Halloweenből vagy akár Heather Langenkamp a Freddy Krueger-filmekből. Csomó erős női karakter, amik igazából férfiasítva sincsenek, de még akciófilmből is akad olyan régiség, ahol a megerőszakolt nő áll bosszút a vele elbánó férfiakon.
Lovecraft munkássága zseniális, de mai szemmel helyenként szédületesen rasszista
És? A csávó írt egy tanulmányt arról is, hogy a nők nem értenek a művészetekhez, mert hülyék hozzá, de akkoriban simán lehetett ilyen következtetésre jutni, ha valaki nem elég átfogóan vizsgálta a kérdést (és Lovecraft kurva ostobán vizsgálta), szóval mai szemmel nézni az ilyen munkáit szvsz nagy hiba, ahogyan a középkori kivégzéseket is hiba lenne mai emberi jogi szemellenzővel nézegetni. A szépirodami műveiben meg aztán tényleg hatalmas nagyítóval kell keresni a rasszizmust, mivel annyira el van vonatkoztatva a realitástól, hogy attól aztán senkiből sem lesz rasszista. Tulajdonképpen bele kell magyarázni, az meg már a téma erőltetése valódi relevancia helyett.
Le lehet írni ezeket a sokrétű változásokat a politikai spektrum mentén?
Nem politikai spektrum mentén írtam le, hanem az átlag GG-s szemszögéből, aki mindenbe ezt látja bele. Sokösszetevős dolog ez, aminek a politikai irányultság csak egy szelete, én mindössze annyit látok, hogy az egyes termékek elemzésénél előjönnek ezek a dolgok, és mivel a mai játékfejlesztők nagy többsége liberális, így nyilván az a látásmód lesz felülreprezentálva.
Amúgy mit hiányolsz a mostani videojátékos sajtótól?
Hiányolni? Azt semmit, mert rengeteg jó írás és videó akad mindenféle témában, az egyszerűbbektől az "akadémikus" szintig... csak clickbaitből és bulvárból lehetne kevesebb.
Egyébként meg a GG idővonalára igazán ránézhetnél, mert immáron sokadjára hivatkozol ilyen-olyan (kiinduló)pontokra, melyek legjobb esetben is csak részigazságot takarnak, másrészről meg kevésbé lényegesek, mert ugrasszerűen duzzadt meg a mozgalom számtalan különböző érdek mentén - nem véletlen, hogy a sajtó nem nagyon tudott mit kezdeni vele.
Szerintem azt mindenki érti, aki foglalkozott valaha a témával, hogy a Zoe Quinn-ügy az eredője, de szvsz ha a KotakuinAction kontextusában beszélünk a dologról, érteni fogod, hogy miért írok Kotakut. A GG-vel kapcsolatban meg nincs homogén nézőpontom, de erről már írtam többször is... a mai formája az, amivel semmilyen szinten sem tudok azonosulni.
Szerk: A KiA / GG irányultságát illetően meg szerintem semmi újat nem tudtunk meg damoqlestől. Aki foglalkozik politikával, annak teljesen egyértelmű, hogy a homogén konzervativizmus a gyakorlatban nem igazán létezik, egy apró kisebbség vallja csupán a radikálisan konzervatív modell minden egyes elemét. Az átlagember világnézete egy innen is, onnan is táplálkozó valami, ahol a gyakorlat bizonyos elemek súlyozása és az ismérvek többségének érvényesülése alapján alakít ki "skatulyákat".
Persze lehet magyarázni a bizonyítványt napestig, de ugye attól, hogy van két ötösöd, még évet kell ismételni, ha négy másik tárgyból meg megbuktál.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Hosszútávú következtetéseket értelemszerűen nem lehet levonni médiafogyasztási szokásokból, mivel ezek egyénenként eltérnek. Ugyanakkor valamilyen szinten tükrözik az egyént, hiszen meglévő értékek alapján alakulnak ki. Ezeket az egyéni értékeket viszont mindig az adott kor társadalmi normái formálják. A normalizált értékeket viszont egyetlen személy sem bírálja minden pillanatban felül, így hacsak nem egy absztrakt műről van szó, a kreatív munka mindig az adott kor társadalmilag elfogadott értékeivel áll viszonyban.
Vagyis Romero játékai az adott kor szellemét tükrözik. "Hát a játékai miként tükrözik Romero értékrendjét?" Tesszük fel a kérdést, akárhányszor készítői szándékról beszélünk. Azonban a készítő inspirációi és életútjának elmesélése után is csak találgatni tudunk, hiszen a készítő csakis a számára ismert értékrend szerint tudja kifejezni magát, az adott kor sajátosságait beleértve. Nem érzed korlátozónak azt a fajta értelmezést, amihez ismerned kéne az adott kor társadalmi normáit? Továbbá hogyan helyezed el ebben az értelmezési rendszerben a művész különböző beidegződéseit?
Nem kell ismernem Lovecraft életét, vagy a többi művét ahhoz, hogy véleményt formáljuk bármilyen soviniszta hasonlatról. A kifejező megfogalmazása így is eléri a kívánt hatást, de nem látom miért ne lehetne ezt annak nevezni, ami. Egyébként tinédzserként olvastam sok Lovecraftot, majd a pár éve újrázásnál rökönyödtem meg az egy-két igencsak tarka hasonlatán. Nem nehéz ezekre rákeresni, de megértem azt is, ha ezek tudatában szép emlékek kicsit megcsorbulnának.
De a heves reakciók mögött azért ennél több szokott lenni, nem? Elvégre a kedvenceit mindenki a saját értékrendje szerint választja ki. Ezek közül néhány szempontot meg tudunk fogalmazni: bejönnek az űrben játszódó filmek; a horror felpezsdíti a vérkeringésemet, így jobban áll a cerka, satöbbi. De nem minden okozatot tudunk artikulálni, mert nincsen meg hozzá a szókészletünk, vagy mert mi sem tudjuk. Viszont mi van, ha egy számunka ismeretlen kritikusi megközelítés szerint "problematikusak" a kedvenceink? Csak a médiaprefernciáink lennének bajosak, vagy maguk a nézeteink is?
Mivel a készítők is korunk társadalmi tényezőinek vannak kitéve, így eredendően a kreatív munkájuk is ezzel áll valamilyen viszonyban. Tehát csak akkor lehet elválaszthatóságról beszélni nézetek és médiapreferenciák között, amennyiben a médiában felvonultattok értékek távol állnak korunk társadalmi tényezőitől. Nem véletlen, hogy nem a logikai fejtörők szerelmesei vették személyes sértésnek a "Gamers Are Dead" szalagcímeket.
A horrort meg azért sem értem, mert hiába van ott a sikolykirálnyők és egyéb akármik archetípusa, azért ott van a last girl kliséje
Szerinted egy nő miként élheti meg azt a filmet, ahol a női mellékszereplők brutális fizikai bántalmazását fehérneműs kergetőzés előzi meg? Nem lehet túl felemelő egy olyan főhősnővel azonosulni, akinek a barátait sorra levadásszák, illetve a gyilkosságnál rosszabb sors pallosa állandóan ott lebeg... az egyik testrésze felett. Milyen erőviszonyt testesít meg a film zömét kitevő lelkiterror? Ennek tükrében az otthon melegében bármikor előbukkanó, és a többrészes filmeknél ténylegesen legyőzhetetlen férfialakot nem nehéz metaforikusan értelmezni. Ha érdekel a téma, akad néhány értelmezés, amely a zsánér otthonba áthelyeződését és a női karakterek terrorizálását a korabeli feminista mozgalmak reakciójaként írja le.
A normalizált értékeket viszont egyetlen személy sem bírálja minden pillanatban felül, így hacsak nem egy absztrakt műről van szó, a kreatív munka mindig az adott kor társadalmilag elfogadott értékeivel áll viszonyban.
Valamilyen viszonyban. Az nyilvánvaló, hogy pl. a slasher műfaja merít a hippikorszakból, mert ezekben a filmekben a morális iránytű kb. az, hogy az hal meg a legcsúnyábban, aki a leginkább dekadens olyan értelemben, hogy mutogatja magát, lefekszik fűvel-fával / megdug mindenkit, hűtlen, drogozik, piál stb. Ez viszont nem azért van, mert bármiféle politikai mondanivalója lenne, a gyilkos pedig nem a megrökönyödött konzervativizmus képe, hanem a nézőben akarja elérni azt, hogy valamilyen formában szurkoljon a gonosznak, és csak néhány karakter legyen, akiért tényleges aggódik. A többiért "nem kár", és nem a libsiket irtják ki egy ilyen filmben, hanem a Berki Krisztiánokat.
Szerinted egy nő miként élheti meg azt a filmet, ahol a női mellékszereplők brutális fizikai bántalmazását fehérneműs kergetőzés előzi meg?
Fehérneműben? Milyen gyáva horrorfilmeket nézel te? :D Az exploitation / sexploitation irányzatnak való behódolás mellett egy nő nem azért meztelen - vagy alulöltözött - egy horrorfilmben, mert a készítők le akarják alacsonyítani a nőt, hanem azért, mert a meztelenség egy baromi egyszerű kifejezési formája a kiszolgáltatottságnak, a meggyalázott intimitásnak. Nem az a helyzet a legfélelmetesebb, amikor vadászatra indulva, puskával a kézben és kabátba öltözve futsz össze a Jason Voorhees-szal, hanem az, amikor egy szál törölközőben jössz ki a zuhany alól.
Másrészt meg ez a férfiakkal is meg szokott történni, annak az okát meg nem a horror műfajában kell keresni, hogy miért látsz jóval kevesebb péniszt egy ilyen filmben, mint női mellett.
Az otthoni helyszínnel is hasonló a helyzet egyébként: otthon biztonságban érzed magadat, ezért fognak ott megtámadni egy horrorfilmben. Az intimitás bármilyen formájának megtörése alapeleme a legbutább horroroknak is.
Nem lehet túl felemelő egy olyan főhősnővel azonosulni, akinek a barátait sorra levadásszák, illetve a gyilkosságnál rosszabb sors pallosa állandóan ott lebeg... az egyik testrésze felett.
Hát, nem hiszem, hogy sok nőnek okozna gondot Ellen Ripley-vel azonosulnia. Az meg igenis a valóságból táplálkozik, hogy egy horrorban gyakran ábrázolják valamiféle szexuális tettként egy nő meggyilkolását, mert nagyon sok esetben így működik a pszichopátia. Persze nyilván passzol a horror "edgy" jellegéhez is.
Ennek tükrében az otthon melegében bármikor előbukkanó, és a többrészes filmeknél ténylegesen legyőzhetetlen férfialakot nem nehéz metaforikusan értelmezni.
Nem nehéz, csak fölösleges és erőltetett. Elég sok oka van annak, hogy miért férfi a legtöbb horror-gyilkos: egyrészt sokkal könnyebb egy férfialakkal ábrázolni az erőt (erre a legjobb példa Jason Voorhees, akit az összes filmben nagydarab fószerek formálnak meg, akik még a való életben is képesek "megijeszteni" az embert), ugyanakkor a pszichopátia is statisztikailag inkább férfi tulajdonság, mint női (erre meg a másik híresség, Freddy Krueger a tökéletes példa, aki oké, hogy az álmok feletti hatalma miatt erős, de inkább azért ijesztő, mert totálisan pszichopata, és roppantul élvezi, amit csinál).
Ezek alapján akár azt is lehetne mondani, hogy a horrorfilm negatív képet alakít ki a férfiakról, azon belül is a nagydarab csávókról, sőt, a csúnyákkal sem bánik kesztyűs kézzel, hiszen a slasher-gonosz általában torz, ocsmány külsejű ember, az Alien esetében meg konkrétan egy faszfejű szörny, vagyis egy dehumanizált férfiszimbólum. Hát, a nők még olcsón megúszták...
Egyébként meg az első Péntek 13-ban még Mrs. Voorhees pusztította ki a Crystal Lake-i tábort (sőt, Jason gonoszságának igazából ő az eredője), Báthory Erzsébetről is csináltak nem egy horrorfilmet, a szexuális erejével visszaélő, manipulatív nőalak (boszorkányok, vámpírok, démonok, whatever) pedig egy hatalmas klisé a műfajban, és akkor Carrieről, a Misery Annie Wilkes-éről vagy a japán horrorokról még nem is beszéltünk.
Ha érdekel a téma, akad néhány értelmezés, amely a zsánér otthonba áthelyeződését és a női karakterek terrorizálását a korabeli feminista mozgalmak reakciójaként írja le.
Megint csak: félrevezető ebbe az irányba elindulni. Ha eleget megnézel ezekből a filmekből, a végére minden kétséget kizáróan el fogy jutni arra a konklúzióra, hogy a horrornak nincsenek ilyen irányú ambíciói, politikai-társadalmi identitása meg aztán végképp nincs. Egy kő egyszerű műfaj, ami ösztönökből és általános iskolás biológiából indul ki, a célja pedig csak és kizárólag a félelemkeltés, extrém esetekben várja el azt, hogy elgondolkodj egy témán.
Mellesleg ha mondjuk színész vagy, és minden vágyad egy horrorfilm főszerepe, máris diszkriminálva vagy, ugyanis pont ez az a műfaj, amiben egy nő sokkal jobban működik, mint egy férfi. Az oké, hogy a női test mutogatása eladható, de a kiszolgáltatottság és a félelem is sokkal jobban tükrözhető egy nő érzelmi skáláján, míg egy férfi karaktert már akkor is "puncinak" bélyegez a nézőközönség, ha egyszer ijed meg egy filmben.
Nem kell ismernem Lovecraft életét, vagy a többi művét ahhoz, hogy véleményt formáljuk bármilyen soviniszta hasonlatról. A kifejező megfogalmazása így is eléri a kívánt hatást, de nem látom miért ne lehetne ezt annak nevezni, ami.
Azért, amiért a horrorfilmnél sem célszerű: az alkotói szándék miatt. Lovecraft nem azért írta a műveit, mert bármit is meg akart volna osztani a társadalomról alkotott nézeteiről, hanem azért, hogy féljél. Ehhez a horrornak nagyon sok mindenre szüksége van, beleértve az öszöneidet, a prekoncepcióidat ("az otthon melege"), az előítéleteidet és még rengeteg egyéb dolgot. Ez az, amiért a létező összes politikai-társadalmi irányzat imád belekötni a horrorba... mert nem értik, hogy a horror magasról leszarja azt a teljes szférát, és ilyen értelemben tulajdonképpen a létező egyik legfelszabadultabb műfaj. Amikor olyat látsz, hogy az új It ellen a bohócok tiltakoznak, azért az egy kicsit téged is elgondolkodtad arról, hogy talán nem kellene ezt olyan komolyan venni, nem?
Lehet Lovecraftot rasszistának értelmezni? Persze, hogy lehet, elvégre ott van mondjuk az Árnyék Innsmouth fölött, ahol az értelmiségi főhős lemegy a mélyszegény Innsmouthba, ahol az összes proli egy utolsó szemét, és fizikailag is különböznek a normális embertől (és hát persze, hogy Lovecraft még a Lombroso-elméletben is hitt)... csak nem az a cél, hogy bármilyen létező rasszról kialakítson egy negatív képet. Alaposan meg van indokolva a fizikai különbség, ez mélyen el van vonatkoztatva létező dolgoktól, mert a lényeg az, hogy azt az ösztönös védelmi reakciót váltsa ki belőled, amit egy számodra ismeretlen környezetben / kultúrában, ismeretlen emberek között érzel... amit még akkor is érzel, ha te vagy a legliberálisabb és legelfogadóbb ember kerek e világon, mert beléd van kódolva, biológiaialag.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
a horrornak [...] politikai-társadalmi identitása meg aztán végképp nincs
De ezt az alaptézisedet te is lépten-nyomon megcáfolod: amikor hippikorszakról, dekadenciáról és különböző prekoncepciókról beszélsz. A meztelenkedésről és a szexualitásról is úgy beszélsz, mintha egy univerzális koncepció lenne, miközben a társadalmi attitűdök kultúránként eltérnek. Pedig biztosan te is tisztában vagy az amerikai prűdéria mögött meghúzódó főbb okozatokkal, és hogy milyen szervezetek lobbiztak a vonatkozó törvényhozásokban.
Az antiszociális személyiségzavarok, mint pszichopátia és szociopátia kialakulása mögött lehet egyfajta hajlamról beszélni, de ezen kívül rengeteg külső okozata van annak, hogy ez többségében férfiaknál szokott kialakulni. De többségről és arányokról beszélve máris társadalmi jelenséget írunk le, melyet a törvénykezés és politikai döntések ugyanúgy befolyásolnak. Elég csak a mentális betegeket elkülönöítő intézményesítésre gondolni. A status quot tükröző filmek politikamentesek lennének?
Másrészről többször hivatkozol alkotói szándékra, aminek a korlátaira engedtessék meg, hogy egy rövid példán keresztül rávilágítsak. A szituáció a következő: egy kisebbséget képviselő ember száll fel a buszra, aminek hatására az egyik utas ráncolni kezdi a szemöldökét, majd elfordul tőle. Néhány nap elteltével megkérdezed ezt a személyt az előítéleteit illetően, aki nemleges választ ad. A válaszával tagadó szándékot fejez ki. A válasza alapján ítéled meg az illetőt? Megtudhatod-e a válaszából, hogy a kérdezővel szemben nem volt őszinte, magának nem akarta beismerni, vagy egyáltalán nincsen tisztában a kisebbségekkel szembeni attitűdével?
Az teljesen érthető, hogy az ösztönszerű félelemérzetünkből táplálkozó horror zsánerét elsősorban evégett kedveled - én is részben ezért nem tudok ráunni az egyébként elég sablonos műfajra - de a kontextus jelentős részét társadalmi jelenségek adják. Amíg ilyen alapvető összefüggéseket tagadsz, addig esélyünk sincsen sem csoportviselkedések, sem sajátunktól eltérő perspektívák megismerésére.
@Zoo
Gogol nagy kedvenc, bár régen olvastam tőle. Gogol nacionalista attitűdje viszont nagyon másként köszönnek vissza a műveiben. Ugye visszatérő motívum volt az akkori társadalmat kritizáló szatíra, amiben felismerte a társadalmi osztályokat, de emlékeim szerint nem ennek a szisztematikus mivoltát kritizálta. Gogol önreformálásban látta a megoldást: vissza a tradíciókhoz, természethez, melyet többször átszőtték a valláselméletei. Az osztálytudat gondolata nem merült fel a műveiben, ha nem csal az emlékezetem. A xenofób és rasszista gondolatai tényleg cifrák, és sokszor igencsak humorosan vannak tálalva, de azért emellett elég tisztán kirajzolódnak az akkori társadalmi körülmények.
Lovecraft művei ugyan zsánermunkák, a gondolatai már egy felvilágosultabb gondolkodást tükröznek. A kozmikus horrorát átszőtték az akkori kapitalista gazdasági dinamikák, amiben az iparosodás mentén nem csak a rendszer nyerteseit és veszteseit ismerte fel, hanem a rendszer létezését és annak hibáit. A túlvilág kapuin túl elhelyezkedő helyszíneket például koszos, büdös bevándorlónegyedekhez hasonlította, amit rendszerint exisztenciális félelemként írt le. A szegénységtól való rettegés, és az épületeket és helyszíneket nagyon részletesen lefestő irományból igencsak kiolvastható Lovecraft materializmusa.
Nyilván zanzásítok, mert az ekkori társadalmi jelenségeket többnyire indirekt mód érintő irományának kielemzése nagyobb terjedelmet kívánna. Mindesetre újraolvasásnál meglepő volt, hogy Lovecraft modern gondolatai között miként bújtak meg a bevándorlókkal és a kisebbségekkel szembeni, már-már reflexszerű érzései.
De ezt az alaptézisedet te is lépten-nyomon megcáfolod: amikor hippikorszakról, dekadenciáról és különböző prekoncepciókról beszélsz.
Nem cáfolom meg, mert ezek kulturális hatások, amik ott vannak, de a műfaj nem kezd velük semmit, csak a nézőre gyakorolt hatás érdekében felhasznál belőlük elemeket. Mondom, lehet ezt tovább csavargatni meg belemagyarázni, de a horrort ez egyáltalán nem érdekli, az meg felveti a kérdést, hogy van-e értelme akár társadalmi szimbolizmusban gondolkodni. Szvsz nincs, és pl. még az olyan filmekben sem fedezhetsz fel politikai mondanivalót, amiben mondjuk a gyilkosok neonácik, mint pl. a Green Roomban, mert bár mesél a náci ideológiáról, de olyan sallangokat, ami csak ahhoz kell, hogy félelmetes karakterek legyenek.
Az antiszociális személyiségzavarok, mint pszichopátia és szociopátia kialakulása mögött lehet egyfajta hajlamról beszélni, de ezen kívül rengeteg külső okozata van annak, hogy ez többségében férfiaknál szokott kialakulni.
Persze, az okok mélyebbek annál, hogy le lehessen írni a biológiából, de ez megint csak egy olyan dolog, ami a horrorfilmek szempontjából irreleváns.
A status quot tükröző filmek politikamentesek lennének?
Ha nincs mögötte politikai üzenet, akkor mindenképpen, mert ha mindenbe belelátod ezt, az baromira messzire visz, annyira, hogy elfelejted a lényeget (pl. nagyon sok műfaji alapvetést figyelmen kívül kell hagynod ahhoz, hogy az "otthon melege" klisét átfordíthasd a feminizmus szempontjából releváns üzenetté, pedig ezek nélkül komolytalan lesz az érvelés).
Másrészről többször hivatkozol alkotói szándékra, aminek a korlátaira engedtessék meg, hogy egy rövid példán keresztül rávilágítsak. A szituáció a következő: egy kisebbséget képviselő ember száll fel a buszra, aminek hatására az egyik utas ráncolni kezdi a szemöldökét, majd elfordul tőle. Néhány nap elteltével megkérdezed ezt a személyt az előítéleteit illetően, aki nemleges választ ad. A válaszával tagadó szándékot fejez ki. A válasza alapján ítéled meg az illetőt? Megtudhatod-e a válaszából, hogy a kérdezővel szemben nem volt őszinte, magának nem akarta beismerni, vagy egyáltalán nincsen tisztában a kisebbségekkel szembeni attitűdével?
Amikor a horrornál alkotói szándékra hivatkozom, akkor azt nem az egyén, hanem a műfaj szempontjából közelítem meg. Szvsz ha mondjuk a rendező rasszista, és ezt beleviszi a horrorfilmjébe, akkor ki kell domborítania ezt az üzenetet ahhoz, hogy észlelhető legyen, de ilyet én még sosem láttam. Ellentétes példa, de ott van pl. a Candyman című film, amiben a fehér szőke nőt egy, a fekete gettóban élő, kampókezű, természetfeletti fekete csávó terrorizálja. Ahogyan ez horrorfilmekben lenni szokott, kiderül a gonosz eredete, ami konkrétan ez:
Helen learns from Professor Philip Purcell that Candyman was the son of a slave who became prosperous after developing a system for mass-producing shoes during the Civil War. He grew up in a polite society and became a well-known artist, sought after for his talent in producing portraits. After falling in love with and fathering a child with a white woman in 1890, Candyman was set upon by a lynch mob hired by his lover's father; they cut off his painting hand and replaced it with a hook. He was smeared with honey stolen from an apiary, prompting the locals to chant "Candyman" as hungry bees stung him to death. His corpse was burned in a pyre and his ashes were scattered across the area where Cabrini-Green now stands.
És akkor innentől érted meg, hogy miért időzik el a film hosszasan a Cabrini-Green nevű chicagói lakótelep bemutatásán és hogy igen, itt van egy társadalmi mondanivaló. De ehhez komolyan bele kellett menni ebbe (konkrétan annyira, hogy a gonosz a feketékkel szembeni rasszizmus megtestesülése legyen), mert egyébként csak annyi lenne, hogy "a fekete gettó félelmetes hely".
a kontextus jelentős részét társadalmi jelenségek adják. Amíg ilyen alapvető összefüggéseket tagadsz, addig esélyünk sincsen sem csoportviselkedések, sem sajátunktól eltérő perspektívák megismerésére.
Azt nem tagadom, hogy ez a kontextus, csak azt állítom, hogy a horror alapesetben nem arra való, hogy ezekkel kezdjen valamit a felületes tartalmuk félelemkeltésre való felhasználásán kívül. Nem politikai zsáner.
Egyébként ettől függetlenül nyugodtan átküldheted az említett elemzéseket, mert érdekes ilyesmikről olvasni, de biztos, hogy sokat fogom csóvalni a fejemet rajtuk. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
baloldali vagyok. Pont ezért igenis el tudom képzelni, hogy legyenek összetűzések azonos oldalhoz tartozók között, ahol középen ülőnek érzem magamat, az a két extremitás közötti folyamatos szardobálás. Az alt-rightos azért üvölt, mert elnyomják a fehér férfiakat, a kultúrbarbár feketék nem engedik "dolgozni" a rendőröket, a genderfeministák meg átformálják a közgondolkodást, miközben a radikális baloldal meg lényegtelen hülyeségek miatt tetszeleg jogvédő szerepben, tagadja a nemiséget befolyásoló biológiai tényeket, minden bokorban nácit lát, az amcsiknál meg teljesen fogalmatlanul, amolyan Rage Against the Machine-es nosztalgiával vágyja a kommunizmust. Mindkettő ugyanakkora baromság, semmi különbség nincs közöttük, a normálisabb ember meg nem tud nem röhögni azon, ahogyan ez a két közösség folyamatosan álomháborút vív egymással, amiben valójában nemlétező ideológiai démonok feszülnek egymásnak, köszönhetően annak, hogy a politikai bulvár mindkét oldalon butaságokat nagyít problémává.
Ezért van az, hogy te propagandának érzed már a Vice-ot is, a médiának meg SJW-identitást tulajdonítasz, miközben ők csak arról írnak, ami klikkeket hoz. Ha van pár tízezer idióta, aki a bulvárosított hülyeségen felháborodik, a hülyeségről napokig beszélget, linkeli meg kommenteli a faszságot, akkor ezzel csak dobálják az olajat a tűzre, a médiumok pedig minél több ilyet fognak írni. A látogatottságban nyilvánul meg a siker, nem a tartalomban. Ki tud ilyen cikkeket tökéletesen kiszámíthatóan megírni? Hát az, aki maga is idióta, szóval idiótákat fognak alkalmazni, akik az idiotizmussal még tovább süllyesztik az ilyen információforrások értéket.
És a poén az, hogy ezt egyik oldal sem látja, helyette meg egymást szivatják. Olyanok, mint a magyar kisnyugdíjas, aki a tévéből érzi magát tájékozottnak. De persze tudom, én csak tájékozatlan vagyok meg tévedek, jaj-jaj, mennyi tévedés, csak te vagy a helikopter.
Szerk: Az meg külön kedves, hogy szerinted én emlékszem arra, hogy 20 másik ember mellett pont te milyen faszságot vetettél a szememre annak idején, hogy aztán x évvel később egy váratlan pillanatban jól rád értelmezzem. És én vagyok a rögeszmés, bazmeg.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Egyébként abban meg szerintem egyetértés van köztünk, hogy utólag már jól látszik: a baloldal túlkapásai hozták el a gamer kultúra átpolitizálását akkor, amikor elkezdte megpiszkálni a női karakterek (jellem)ábrázolását. Ez volt az a pont, amikor az old school gamer megérezte, hogy a gamer média elhagyta őt (ami különösen vicces annak fényében, hogy ez az elhagyás már majd' 10 évvel korábban, az Xbox 360-as "dude bro" korszakban megtörtént), amitől aztán otthagyta a játékot és kinyitotta helyette a böngészőt. Bár ne tette volna.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Még szerencse, hogy magaddal egyetértesz.
Angol tudósok szerint a fenti hozzászólás nemcsak a szerző, hanem egyben az egész emberiség egyetemes véleményét is tükrözi.
:D
Csak hogy továbbra is egyetértsek magammal, még idézek is egyet a spoileres kommentből, mert van itt egy dolog, amin kíválóan lehet röhögni:
Példa hasonlóra: ez a hír itten. Lehelehtfinoman lett érintve az a hírben, hogy a GAFen politizáltak is, aztán írtam egy darab kommentet, amiben az itteni közösségből úgy néz ki, hogy a mindössze két-három ember számára ismert KotakuInActiont alja oldalnak neveztem. Erre damoqles triggerelődött, amire én is triggerelődtem, sokan bejöttek nézni a műsort... az eredmény: majdnem 100 komment és az utóbbi egy év egyik kiemelkedő látogatottságot hozó híre. Ilyen volt a Overwatch seggpeccses is, a pornós E3 is, stb., szóval ha az RW a hasra ütés és a kedv helyett nyereségi alapon működtetett oldal lenne, akkor most bőszen le lehetne vonni a következtetést, hogy ja, ilyen híreket kell írni, mert ezek hozzák a kommenteket meg a "nézettséget"... közben meg tökre irreleváns, érdekes, de inkább csámcsogós, mint értékes dolgok ezek.
Ha meg kidobsz egy tesztet, jó esetben lesz 10 komment meg egy néhány százas szám a szemecske ikon alatt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Meg az, hogy minden kommentedhez vissza kell jönni 3szor mire elnyeri a végleges formáját. ;)
Btw mennyiség nem feltétlen minőség, sőt. Itt általában pont akkor pörög valami ha a béka segge alatt van a diskurzus minőségének a tárgya. Persze ez már csak lehet az én látásmódom.
altalanosan (marmint mindenhol, nem csak az RWt beleertve) akkor jonnek igazan a kommentek valamire, ha valamilyen eros erzest vallt ki az emberbol. Legyen az eros pozitiv, vagy eros negativ.
Ha csak elolvassa az ember, gondol egy "meh"-et ra es megy tovabb, valoszinuleg nem fog kommentelni ra, sem foglalkozni vele kulonosebben, hanem eli tovabb az eletet ahogy volt.
Ezt eszrevette mar egy ideje az old media is es probalnak ok is egyre kihivobban fogalmazni, akar a cimekkel is, remelve igy hogy tobben olvassak/kattannak/osztjak/beszelnek rola igy, azaz hogy igy tovabb marad a figyelem kozpontban.
Ha irsz egy bazi jo review-t, de elolvasva az ember csak annyit gondol rola hogy "...OK", es nem tud semmibe esetleg belekotni vagy tovabb hozzafuzni nagyon ezen felul sajat gondolatokat, vagy mivel a passzivabb fogalmazas nem ebreszt fel benne semmit, az kevesebb kommentet fog hozni mintha irsz egy gyengebb review-t amibe 1000felol bele lehet kotni, vagy epp egy lelemenyesebben fogalmazott, mivel ezekkel utobbival triggerelni fogsz egy csomo gondolatot mar. :)
De mint mondtam nem csak rivjukkal van ez igy hanem barmilyen tipusu cikkel.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Bal lábbal keltem, és bár tudtam, hogy ne olvassam végig itt a dolgokat, mégis megtettem.
Igen, ez egy újabb színvonalas cikk volt és az általa generált hozzászólások is hasonló minőségűek lettek, köszönjük.
Éljenek a videojátékok!
erről jut eszembe.
a nagy oldmedia-halál és tránp dicsőséges új korszaka elméleted mintha megbicsaklott volna...
pont ő teszi naggyá őket ismét :D
http://24.hu/kulfold/2017/10/24/trump-ujra-naggya-teszi-az-ujsagirast/
Vill du bli ihop med mig?
Az analógiát így értettem én is, szóval nem mondtál ezzel nekem újat, de ugye itt most a kommentből lett további adag kommenthalmaz, nem magából a cikkből. Utóbiban maximum annak a lehetősége volt meg, hogy legyen belőle politikaibb diskurzus, de ez egyetlen másik oldalt sem zavarta meg abban, hogy lehozzon egy gamer szempontból tényleg fontos hírt, és bár erre senkit sem kértem meg, itt sem repültek a banok amiatt, hogy "politizálás megy, fuck".
Max annyit lehetett volna még vágni rajta, hogy egyáltalán nem hozom fel a polesz részét, de akkor meg tényt hamisítok, mert aki látogatta a GAFet, tudja, hogy itt nem arról van szó, hogy minden előzmény nélkül egy sima gyanúsítás után otthagyták Evilore-t. A pohár telt be tulajdonképpen, így lehet az egészen annyit zanzásítani, hogy attól más színben tűnjön fel, mint amiről szó van valójában, és én ezt inkább elkerültem sunnyogás helyett (másrészt meg akkor lennék csak igazán SJW sokak szemében, ha elhallgatnám, hogy itt most a liberális cesspit csukta be a kapuit :D).
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
aye, a szardobalas/demonizalas nem valtozott semmit a valasztasok kezdete ota, es folyamatosan a leheto legrosszabb fenyben tuntetik fel minden cseleketedet vagy szosszenetet, mert bazira jo a biznisznek es fogyasztjak is az emberek. Tipikusan imadnak utalni az emberek ugye igy igenykielegitesnek tokeletes.
Trump amerika elnoke igy innen nincs hova magasabbra mennie mar "dicsosegben", sot a jelenlegi allas szerint a demokratak meg mindig a foldon hevernek es esnek egyre jobban szet, nincs programojuk vagy emberuk aki vigye oket es rezonaljon az emberekkel, igy ha nem valtozik erdemben semmi, valoszinuleg Trump a 2020 futamban is sikeresen jon ki.
Ott tevedtem viszont, amikor azt gondoltam hogy az embereket jobban erdekli es celszerunek tartjak hogy tobb kulonbozo szempontbol vizsgaljanak meg egy szituaciot es az szerint dontsenek. Ebben segit ugye az alternativ media, megrotni a kontrollaltabb, bizniszorientaltabb "hirszerzes monopoliumot" es billentett volna sok embert el esetleg friss szemszogekre es azok atgondolasara, aminek a kovetkezteben egyre kevesebb idot is toltenek majd az old media teruletein.
Az elmult 1-2 ev viszont pont arra mutatott ra hogy sok esetben a lizzardbrain gyozedelmeskedik a kivancsisaggal szemben, es ha heves indulatokkal taplaljak azt, vagy helyeslo visszaigazolassal a hireket olvasva, akkor nem feltetlenul vagyik az ember masra, hanem fogyasztja tovabb azt, ahol ezeket megkapja.
Mi sem bizonyitja ezt jobban hogy az ellentetek tovabbra is erosodnek es a nepcsoportok vagy ideologiai csoportok egyre inkabb elkulonulnek es egyre inkabb utaljak, kizarjak egymast, ahelyett hogy idomulnanak lassan egymas fele. A klasszikus, kritikus liberalizmus ugy fest kihalofelben levo allatfaj, nem bizonyul tul eletkepesnek. A kozeljovo talan a balos, sokszor kommunizmust/szocializmust kovetelo SJW-k es jobbos nacik harca lesz? :) A tortenelem viccesen ismetelne onmagat.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Itt ugye 'csekeledetet' akartál írni ? :D
zenész-zeneszerző, humorista, filozófus ?, great/terrible coordinátor, játékfejlesztő, rannygazoo csatár, 50% hipster 50% redneck 50% retard, pókfocikapus, yarpler, hangmérnök
Én csak azt nem értem, hogy miért teszel olyan nagy különbséget hagyományos és alternatív média között. Mindkét helyen ugyanazokat a technikákat látod, ami a hírek prezentálását illeti, csak ellentétes oldalakról. Másrészt meg a média mint olyan, nem lehet jó vagy gonosz, az egy lélektelen gép, ami a pénz után megy, ezért ilyen szempontból nem is lehet vele baj. Az olvasók sara ez, a fogyasztási szokásokon kéne változtatni inkább, röviden ebből a szempontból sem kéne etetni a trollt (=a clickbaitre rámászó médiumokat).
Pl. ír valamit a New York Times --> ezen az összes alt-right híroldal és subreddit jól felháborodik és leközli, kommenteli, foglalkozik vele. Melyik az egyetlen szereplő, amelyik anyagilag jól jár a dolgon? A New York Times.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
a hagyomanyos mediat szinte abszolut kontrollaltnak latom, nem fuggetlennek. Es ha ebbol kifolyolag bizonyos temakra kenyszerulnek kanyaritani magukat, mivel az viszi a tamogatok erdekeit, az nem egeszseges vagy informalni szandekozo ujsagiras a szempontombol. A kisebb alternativabb forrasok nem kenyszerulnek megfelelni senkinek, azt mondjak amit gondolnak es latnak, igy sokkal szabadabb hirfolyamot tudnak biztosinati ahogy en tapasztalom. Azaz nem azt fogjam mondani amit szeretsz, elvarsz, megszoktal toluk, hanem amit gondolnak, es leszarjak a velemenyed hogy tetszik e amit hallasz vagy nem.
jaja, de az olvasasi szokasaikon az ember sajat maganak kell valtoztatni akarnia ahhoz hogy valtozni tudjon. Ha neki direkt megfelel hogy hoborog az adott clickbaiton es azoknak hozza a penzt ezzel, nem pedig informalodni akar, akkor mit tudsz kezdeni vele? Ez itt az abszolut kihivas. Van csomo jo anyag a new mediaban es keves az oldban is, bizonyosan, de tipikusan nem azok hozzak a legtobb figyelmet hanem a clickbaitok.
Az en alapveto celom a hirolvasassal/hallgatassal hogy informalodjak, az hogy mennyi penzt hozok az adott mediumnak vagy mennyi indulatot valt ki belolem, teljesen masodlagos mar a szempontbol. Ha az adott medium azert hozza a bizonyos hireket le mert azok hozzak a legtobb penzt, nem pedig azert mert ertekes informaciok lennenek az adott pillanatban, ott mar elvesztettek ugye. Mint a legtobb hanyomanyos medium is tette. TVt/tvcsatornakat mar nem nezek tobb mint egy evtizede, mivel tul kontrollaltnak talalom.
nyilvan. Es (pl) a reddit, szintugy reklamokbol a csomo kattra es a kommentekre. De sokkal erdekesebb szerintem azokkal a hirekkel foglalkozni amelyeket nem ir meg a New York Times de a tobbi nagy hagyomanyos media oldal sem, mert nem all erdekukben, barmilyen kontrollalt okbol, mit tudom en pl az adott narrativa ellen szolna es anyagilag nem erine meg nekik belemenni egy kontroverzalis temaba.
Nem celom olyan oldalakkal foglalkozni amelyek az szerint dontik hogy fontos e a hir a szamomra vagy sem, hogy mennyi erdeket sert meg illetve mennyi kecccsinget hoz be.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Szerintem egyébként az lesz ebből hamarosan, hogy kidurran a lufi. Olyan másfél-két éve még én is "igyekeztem" komolyan venni a mindenféle hülyeséget, amiből manapság hírt lehet gyártani a klikkek reményében, de aztán telítődtem és immúnis lettem rá. Nem lehet egész nap rage-eltetni a népet, mert egy idő után ezt megszokják, aztán leszarják.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
meglatjuk. En mondjuk nem vagyok ilyen optimista (regebben az voltam, ebben a pillanatban nem vagyok mar az), mivel ahogy tapasztalom egyre jobban lehet rageltetni az embereket, mivel egyre kifinomultabb lesz a szakma, es ezaltal egyre neheziteni a tarsadalmi viszonyokat is egymas kozott.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Vagyis túlnyomórészt amerikai konzervatív ideológia mentén szerveződik a közösség? Hiszen a felsorolt vitapontok a privatizáció, magántulajdon fontossága és fegyvertartás jogához hasonló meggyőződésekből fakadnak. De a tengerentúlon megosztó aktuálpolitikai eseményekre rákeresve (mint pl. BlackLivesMatter, TakeTheKnee) is jól kivehetően az amerikai jobbos spektrum fele húz a közösség: az indítotopikok megfogalmazása és a felszavazott kommentek alapján egyaránt.
Kíváncsi lennék, hogy a felmérések miként árnyalják az eléggé homogénnek tűnő társaság összetételét, nézeteit. Szóval ha vannak kéznél linkek, ne kímélj!
Másrészről írod, hogy az "SJW-k" a médiától kezdve a közintézményeket is behálózzák. Mivel a kifejezéssel szinte kizárólag pejoratív értelemben találkoztam, és te is elsősorban negatív értelemben használod, így nehéz kivenni, hogy pontosan mit is értesz alatta. Milyen értékeket takar az "SJW-ság?"
***
A GAF-os botrány mintapéldája a hatalom egy kézben való összpontosulás hátrányának. Milyen opciók léteznek, hogyha az oldal kiskirálya technikailag nem tud lemondani? Lehet ilyen-olyan pozitív gesztusokkal próbálkozni (adományozás, bocsánatkérés, terápia, akármi), de attól még a visszás személy továbbra is hatalmi pozíciót tölt be, és az oldal jellegéből fakadóan a közösség résztvevőinek értékrendjét is képviseli. Néhányaknak a gyanú súlya érthetően alapból elrettentő, amit a helyzet kezelése csak rosszabbított, hiszen a tulaj már a botrány előtt napokkal értesült a helyzetről, mégsem tett semmit, majd a botrány kirobbanásakor is a hatalmi helyzetével élve próbálta eltussolni az ügyet. Mi magyarázza ezt a viselkedést, ha ártatlan az illető?
A néhány nappal későbbi vádakat teljesen cáfoló közlemény ezen események tükrében igencsak harmatos. A hatalmi helyzetével élve viszont egyben a vádló személyét is támadta a kiskirály. Atomgáz.
A fórum ideológiai beállítottságához nem tudok mit hozzáfúzni, mert csak hébe-hóba néztem fel az oldalra. De nem hinném hogy a moderálás és a kitiltás módszereinek viszgálata lenne a legjobb módszer ezek megállapítására. Elvégre ahol egyáltalán nincsen moderáció, ott is kialakulnak valamilyen hierarchiarhiák a különböző álláspontok között.
Megítélésed szerint milyen változáson ment keresztül az angol nyelvű szaksajtó? És ez hogyan köthető baloldali ideológiához?
Elsőkörben ezeket a kérdéseket kéne megválaszolni, hogy legyen egyáltalán kiindulópontunk. Ezzel viszont csakis a cikkek milyenségét vizsgáltuk. A hatásukra hogyan kaphatunk választ? Hosszú távú hatás esetén egyéneket kell vizsgálnod, amit az anonimitás kizár. De mégha egy pillanat erejéig el is fogadjuk, hogy ez a hatás mérhető, akkor is csupán egyetlen tényezőt fog képezni, hiszen ideológiai meggyőződéseket számtalan más tényező is befolyásol.
Egyébként csoportviselkedés esetén alapvetően összefüggésekről és köztük lévő erősségről lehet beszélni, hiszen az ok-okozatiság egyénenként eltérhet. Ezért is lennék kíváncsi a damoqles által emlegetett felmérésekre.
Ettől független az első két kérdés válasza továbbra is érdekelne, hiszen esetenként elég markánsnak tűnnek a véleménykülönbségek.
Nekem az a benyomásom (főleg akkor, ha a GG-botrány kiindulópontját, a Kotakut nézzük), hogy régen a videojátékújságírást "nördök" csinálták: antiszociális, de végtelenül lelkes, sok esetben borzasztóan olvasott-művelt emberek. Aztán ahogyan utat tört magának az indie-szegmens, a "hagyományos" fejlesztők mellett előtérbe kerültek a fiatal, általában kőkeményen liberális, alternatív gondolkodású "művészemberek", miközben a múlt nagy hőseiről is kiderült, hogy azok is ilyenek voltak már a kezdetek kezdetén is, csak akkor még máshogyan volt ez prezentálva (John Romero a 90-es években még lázadó metálos nördként volt elkönyvelve, ma már valami ultraliberális plecsnit aggatnának rá), meg senki sem kérdezte meg tőlük, hogy "és egyébként kire szavaznál?".
Ez a "kinyílás" aztán magával hozta a sajtó változását: a nörd helyett megjelent a "geek", a "menő nörd", az abszolút szociális, alternatív okoska, aki a szociális érzékenysége miatt szintén liberális, és emiatt olyan dolgokra is felfigyel, amit a régi emberkék természetesnek vettek, vagy amire ők nem is figyeltek. Case in point: a nők szexuális ábrázolásmódja a videojátékokban.
A két csoport, a "kirekesztett értelmiségi" és a "szociális geek" hiába egyívású, azért elég különböző habitusté s hozzáállást képviselnek. Pl. előbbi inkább a mechanikai mélységet, a történet kidolgozottságát és hasonló dolgokat bír egy játékban, utóbbi meg kőkeményen a művészi értéket keresi benne, és sok esetben csak azt.
Szerk: Kicsit hülye példa, de pl. a régi sajtó hogyan kezelt egy No One Lives Forevert? Kurva jó FPS, mert így meg úgy jó benne a lövölde, tök sok tárgyat használhatsz meg több módon teljesítheted a küldetéseket, és a története is tök jó kémfilmes sok humorral. Manapság biztos lenne egy féloldalas rész arról, hogy milyen baromi jó feminista üzenete van, ami igaz is, de tök sokan észre sem vették, szóval ha manapság leírják, akkor "aztamindenit, ezek a liberális feministák már megint el akarnak venni tőlem egy régi klasszikust a maszlagukkal".
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
A(z extrém) szélsőbalnál nyilván konzervatívabb. Bár nem tudom, hogy max. az anti-SJW-séget kivéve a többi hogyan vezet egyenesen a konklúziódhoz - vajon szándékosan világítottál rá, hogy manapság a "progresszívek" sokkal cenzúrabarátabbak a konzervatívaknál? :)
De nem azok, hanem amiket én írtam/idéztem ide. Pl. a magántulajdon fontosságának kérdése fel sem merülne, ha a szélsőbal nem haladna egyre inkább a kemény szocializmus irányába (pl. az equality of outcome-nak az equality of opportunity fölé helyezése), a fegyvertartásé pedig irreleváns a nem-amerikaiak számára.
Tévesen felteszed, hogy mindenki, aki ilyen vagy olyan mértékben, de balosnak vallja magát, automatikusan a megnevezett mozgalmak támogatója, és mindenki, aki rosszallását fejezi ki, az egyértelműen nem lehet balos. Ez ilyen "aki nem bírja a feminizmust, az gyűlöli a nőket" jellegű következtetés.
Több ilyen felmérés is készült a GG születése óta, de egyik sem nevezhető egyetemlegesnek, olyat egy ennyire laza és népes kváziközösség esetében lehetetlen lenne elkészíteni. A legátfogóbb valószínűleg ez:
http://www.gameobjective.com/2016/11/21/no-gamergate-is-not-right-wing/
És megint csak mondom, nem értek egyet azzal, hogy ha a topiccímek és felszavazások alapján a KiA nem esik hasra a modern "progresszív" túlkapásoktól, mint ahogy azt az internet fősodorbelibb helyein illik, az azt jelentené, hogy alt-right [']-isták volnának. A Zaxx által feljebb említett niggerezés meg nyílt nőutálat, női játékkarakterek utálata vagy mi meg a satöbbi például még véletlenül sem jellemző a KiA-ra, legfeljebb ha a lehető legnagyobb mértékű, kontextussiket és puritánul ironizálóhumortalan rosszindulattal állunk hozzá a népszerűbb témák vizsgálatához (de ilyen alapon az RW-t ugyanúgy menthetetlen shitlordok gyülekezetének lehetne nevezni egy felszínes blikk után, mint minden létező standupost is), vagy ha ráakadunk egy valóban altjobbos/troll által nyitott topicra. Mert ez van, ha egy site nem sterilre moderált echo chamber - a szólásszabadság, szabadosszájúság bizony nem jelent klinikailag tiszta és száraz érzést a nap 24 órájában. Ezt tudni kell kezelni, amire a sekélyes és gyors ítéletű, szenzációverő és "progresszív" média példásan képtelen.
Pl. abban a Vice-cikkben elítélő szemléltetésként volt egy link valami csúf KiA-hozzászólásról n számú felszavazottsággal; csakhogy alatta ott volt egy "fuck yourself, this is why outsiders think we're a hate sub" válasz vagy hatszor nagyobb, emlékem szerint 180+ felszavazottsággal. A Vice szemében ez utóbbi semmit sem ért.
Egy médiacsokorral válaszolnék, mint amilyeneket régebben szoktam postolni a Szánalomba, de ember, most semmi lelkierőm nincsen hozzá.
Már nem emlékszem, ki hívta fel rá a figyelmem, de C. S. Lewis ezen idézete elgondolkodtató a jelenséggel kapcsolatban: http://www.quotationspage.com/quote/33029.html
ibi amentia latet
Politikai skálákról és asszerinti orientációról beszéltem. A példákkal ebből fakadóan törekedtem a valamilyen szembeállíthatóságra. Vagyis magától értetődik a balos beállítottság centralizáció fele húzása a jobbos decentralizáltsággal szemben, és a meritokrácia gondolathalmaza menti megoszlás. Ez a fajta megközelítés eredendően limitáló, de az amerikai kétpártrendszerből fakadó megosztó politizálás mellett fel lehet állítani a hozzáállások között elhatárolható paradigmákat.
Ebből fakadóan nem láthatjuk be azt, hogy az említett kisebbségi kérdésköröket támogatók többségében baloldali, míg az ellenzők inkább jobbos ideológiát vallanak? És ha ez olyan platformon zajlik, ahol rendszeresen a szélsőbalos álláspontok képezik a nevettség tárgyát? Milyen meggyőződésű embereket fog ez vonzani, illetve taszítani?
A kérdőívnek a politikai meggyőződeseket mérő része a legérdekesebb, miszerint az abortuszt és a melegházasságot egyöntetűen támogatják a megkérdezettek, míg a kisebbségek felzárkóztatását nem. Ez mindenképp árnyalja a képet, de ennél sokkal több vonatkozó kérdést kellett volna feltenni, hogy érdembeli eredményt kapjunk az ideológiai beállítottságukról.
Ugyanis az, hogy a megkérdezettek többsége liberálisnak vallja magát, az tényleg csak annyit mond el, hogy a válaszadók miként vélekednek magukról. De ugyanazt az értékhalmazt jelentené ez mindenki számára? A kérdőív alapján nem tudhatjuk.
Az elnökválasztást vizsgáló kérdésből szintén nem tudunk sokat leszűrni, hiszen az elnök személyétől kezdve az alternatívák milyenségéig megannyi okozat húzódhat: pl. nem szimpi Obama alternatívája, de az évek múltával a szavazó szemléletmódja is megváltozhat.
Az anti-feminista részét a cikknek viszont nem tudom értelmezni: pontosabban gőzöm sincs miből vonta le a szerző a következtetéseit, mivel erre vonatkozó részt nem találtam a linkelt kérdéssorban. Az pedig igencsak tréfás, hogy a játékosi karakterpreferenciát vizsgáló kérdésekből a többi játékoshoz való viszonyulásról von következtetést: "What’s more, they may be more accepting of women in gaming than you think."
"Gamergate supporters frequently argue that they are not, in fact, anti-feminist. Rather, they say, they are against Third Wave or intersectional feminism." Ismét: miből sikerült erre a következtetésre jutni?
Ezt a vonalat is sokkal alaposabban illett volna körbejárni, tekintve hogy a mozgalom katalizátora egy ex-barátnő elleni bosszúhadjárat volt (az ezt követő zömében nőket célzó doxxolós, zaklatós chan-style hadjáratról nem is beszélve.) Másrészről meg a megkérdezettek legalapvetőbb ismérveit miért nem tette közzé a szerző?
Vannak még kérdések, melyekre a válaszokat gondolom a könyvéhez tartogatja a szerző, de a kérdőívról sajnos erősen süt a részrehajlás, ami egy-két társszerző bevonásával elkerülhető lett volna. Kár érte, mert a mintavételezési módszer meglepően átgondolt és méretes volt; láthatóan rengeteg energia ment bele.
@Zaxx
Olvastad a Masters of Doomot? Az id Software megalakulásáról szóló alapvetés; erősen ajánlott. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek Romero és Carmack előéletére és hogy mik inspirálták őket: metál, horror és akció filmek, azaz a korszak popkultúrája. A popkultúrális termékek viszont szándéktől független tükrözik az adott kor szellemét: Lovecraft munkássága zseniális, de mai szemmel helyenként szédületesen rasszista; a filmvásznon a vietnámiakat caffatokra szaggató amcsi ackióhús szintén a korabeli gondolatokat adja vissza. Lehetne még sorolni a példákat, de a média alapvetően mindig az adott társadalmi értékeket tükrözi (popkultúra), vagy kritizálja (alt média).
Vagyis elsősorban társadalmi változásoknak tudható be a szaksajtó és a videojátékok változása - melyekben kétségtelenül technológiai és gazdasági tényezők is szerepet játszottak -, és Romero is vélhetően változott valamennyit az alatt a huszonöt év alatt. :D
Le lehet írni ezeket a sokrétű változásokat a politikai spektrum mentén? Meg lehet próbálni, de nem hinném hogy a megkülönböztetés segítségével túl sok érdembeli kijelentést tudnál tenni. Előírna a videojátékos zsánerfanatizmus ideológia meggyőződéseket? Aligha, ahogy a videojátékos publikációk sem mondhatók homogénnek.
Amúgy mit hiányolsz a mostani videojátékos sajtótól? Ezt a mozgalomtól független kérdezem, mert ott annyi érdek és nézőpont volt jelen és mosódott össze, hogy csak vakvágányra futnánk vele a kérdés szempontjából. Egyébként meg a GG idővonalára igazán ránézhetnél, mert immáron sokadjára hivatkozol ilyen-olyan (kiinduló)pontokra, melyek legjobb esetben is csak részigazságot takarnak, másrészről meg kevésbé lényegesek, mert ugrasszerűen duzzadt meg a mozgalom számtalan különböző érdek mentén - nem véletlen, hogy a sajtó nem nagyon tudott mit kezdeni vele.
Yep.
Oké, de komolyan annak mentén határoznád meg valakinek a világnézeti beállítódását, hogy milyen popkulturális termékeket bír? Én is nagyon csípem a metált, a horrort és a klasszikus akciófilmeket, de ez tökre nem befolyásolja a világnézetemet, maximum személyes példaképek és egyéb életstílusbeli sajátosságok származnak belőle. A metál- és akciórajongó maszkulin, konzervatív kliséjét még megértem, elvégre tele vagyunk kőkeményen republikánus akciófilmmel (Death Wish széria, Dirty Harry, Chuck Norris-filmek, stb., stb.), és ezekből el lehet lesni egy adag idült konzervatív nézetet, ahogyan a metál egyik alapmotívuma is a maszkulinitás, de csak ettől senki sem lesz konzervatív. A "férfias" dolgokkal semmi gond nincsen, sőt, a mai férfitársadalmat elnézve nagyobb szükségünk van ilyen típusú stimulációra, mint bármikor korábban. :D
A horrort meg azért sem értem, mert hiába van ott a sikolykirálnyők és egyéb akármik archetípusa, azért ott van a last girl kliséje is olyan példákkal, mint Jamie Lee Curtis a Halloweenből vagy akár Heather Langenkamp a Freddy Krueger-filmekből. Csomó erős női karakter, amik igazából férfiasítva sincsenek, de még akciófilmből is akad olyan régiség, ahol a megerőszakolt nő áll bosszút a vele elbánó férfiakon.
És? A csávó írt egy tanulmányt arról is, hogy a nők nem értenek a művészetekhez, mert hülyék hozzá, de akkoriban simán lehetett ilyen következtetésre jutni, ha valaki nem elég átfogóan vizsgálta a kérdést (és Lovecraft kurva ostobán vizsgálta), szóval mai szemmel nézni az ilyen munkáit szvsz nagy hiba, ahogyan a középkori kivégzéseket is hiba lenne mai emberi jogi szemellenzővel nézegetni. A szépirodami műveiben meg aztán tényleg hatalmas nagyítóval kell keresni a rasszizmust, mivel annyira el van vonatkoztatva a realitástól, hogy attól aztán senkiből sem lesz rasszista. Tulajdonképpen bele kell magyarázni, az meg már a téma erőltetése valódi relevancia helyett.
Nem politikai spektrum mentén írtam le, hanem az átlag GG-s szemszögéből, aki mindenbe ezt látja bele. Sokösszetevős dolog ez, aminek a politikai irányultság csak egy szelete, én mindössze annyit látok, hogy az egyes termékek elemzésénél előjönnek ezek a dolgok, és mivel a mai játékfejlesztők nagy többsége liberális, így nyilván az a látásmód lesz felülreprezentálva.
Hiányolni? Azt semmit, mert rengeteg jó írás és videó akad mindenféle témában, az egyszerűbbektől az "akadémikus" szintig... csak clickbaitből és bulvárból lehetne kevesebb.
Szerintem azt mindenki érti, aki foglalkozott valaha a témával, hogy a Zoe Quinn-ügy az eredője, de szvsz ha a KotakuinAction kontextusában beszélünk a dologról, érteni fogod, hogy miért írok Kotakut. A GG-vel kapcsolatban meg nincs homogén nézőpontom, de erről már írtam többször is... a mai formája az, amivel semmilyen szinten sem tudok azonosulni.
Szerk: A KiA / GG irányultságát illetően meg szerintem semmi újat nem tudtunk meg damoqlestől. Aki foglalkozik politikával, annak teljesen egyértelmű, hogy a homogén konzervativizmus a gyakorlatban nem igazán létezik, egy apró kisebbség vallja csupán a radikálisan konzervatív modell minden egyes elemét. Az átlagember világnézete egy innen is, onnan is táplálkozó valami, ahol a gyakorlat bizonyos elemek súlyozása és az ismérvek többségének érvényesülése alapján alakít ki "skatulyákat".
Persze lehet magyarázni a bizonyítványt napestig, de ugye attól, hogy van két ötösöd, még évet kell ismételni, ha négy másik tárgyból meg megbuktál.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Hosszútávú következtetéseket értelemszerűen nem lehet levonni médiafogyasztási szokásokból, mivel ezek egyénenként eltérnek. Ugyanakkor valamilyen szinten tükrözik az egyént, hiszen meglévő értékek alapján alakulnak ki. Ezeket az egyéni értékeket viszont mindig az adott kor társadalmi normái formálják. A normalizált értékeket viszont egyetlen személy sem bírálja minden pillanatban felül, így hacsak nem egy absztrakt műről van szó, a kreatív munka mindig az adott kor társadalmilag elfogadott értékeivel áll viszonyban.
Vagyis Romero játékai az adott kor szellemét tükrözik. "Hát a játékai miként tükrözik Romero értékrendjét?" Tesszük fel a kérdést, akárhányszor készítői szándékról beszélünk. Azonban a készítő inspirációi és életútjának elmesélése után is csak találgatni tudunk, hiszen a készítő csakis a számára ismert értékrend szerint tudja kifejezni magát, az adott kor sajátosságait beleértve. Nem érzed korlátozónak azt a fajta értelmezést, amihez ismerned kéne az adott kor társadalmi normáit? Továbbá hogyan helyezed el ebben az értelmezési rendszerben a művész különböző beidegződéseit?
Nem kell ismernem Lovecraft életét, vagy a többi művét ahhoz, hogy véleményt formáljuk bármilyen soviniszta hasonlatról. A kifejező megfogalmazása így is eléri a kívánt hatást, de nem látom miért ne lehetne ezt annak nevezni, ami. Egyébként tinédzserként olvastam sok Lovecraftot, majd a pár éve újrázásnál rökönyödtem meg az egy-két igencsak tarka hasonlatán. Nem nehéz ezekre rákeresni, de megértem azt is, ha ezek tudatában szép emlékek kicsit megcsorbulnának.
De a heves reakciók mögött azért ennél több szokott lenni, nem? Elvégre a kedvenceit mindenki a saját értékrendje szerint választja ki. Ezek közül néhány szempontot meg tudunk fogalmazni: bejönnek az űrben játszódó filmek; a horror felpezsdíti a vérkeringésemet, így jobban áll a cerka, satöbbi. De nem minden okozatot tudunk artikulálni, mert nincsen meg hozzá a szókészletünk, vagy mert mi sem tudjuk. Viszont mi van, ha egy számunka ismeretlen kritikusi megközelítés szerint "problematikusak" a kedvenceink? Csak a médiaprefernciáink lennének bajosak, vagy maguk a nézeteink is?
Mivel a készítők is korunk társadalmi tényezőinek vannak kitéve, így eredendően a kreatív munkájuk is ezzel áll valamilyen viszonyban. Tehát csak akkor lehet elválaszthatóságról beszélni nézetek és médiapreferenciák között, amennyiben a médiában felvonultattok értékek távol állnak korunk társadalmi tényezőitől. Nem véletlen, hogy nem a logikai fejtörők szerelmesei vették személyes sértésnek a "Gamers Are Dead" szalagcímeket.
Szerinted egy nő miként élheti meg azt a filmet, ahol a női mellékszereplők brutális fizikai bántalmazását fehérneműs kergetőzés előzi meg? Nem lehet túl felemelő egy olyan főhősnővel azonosulni, akinek a barátait sorra levadásszák, illetve a gyilkosságnál rosszabb sors pallosa állandóan ott lebeg... az egyik testrésze felett. Milyen erőviszonyt testesít meg a film zömét kitevő lelkiterror? Ennek tükrében az otthon melegében bármikor előbukkanó, és a többrészes filmeknél ténylegesen legyőzhetetlen férfialakot nem nehéz metaforikusan értelmezni. Ha érdekel a téma, akad néhány értelmezés, amely a zsánér otthonba áthelyeződését és a női karakterek terrorizálását a korabeli feminista mozgalmak reakciójaként írja le.
Miss me with the bullshit... - _-
....Rebel with a cause, outlaw with a lawyer....
....Lófaszt, nehogy már, te vagy a Blade Runner....
Valamilyen viszonyban. Az nyilvánvaló, hogy pl. a slasher műfaja merít a hippikorszakból, mert ezekben a filmekben a morális iránytű kb. az, hogy az hal meg a legcsúnyábban, aki a leginkább dekadens olyan értelemben, hogy mutogatja magát, lefekszik fűvel-fával / megdug mindenkit, hűtlen, drogozik, piál stb. Ez viszont nem azért van, mert bármiféle politikai mondanivalója lenne, a gyilkos pedig nem a megrökönyödött konzervativizmus képe, hanem a nézőben akarja elérni azt, hogy valamilyen formában szurkoljon a gonosznak, és csak néhány karakter legyen, akiért tényleges aggódik. A többiért "nem kár", és nem a libsiket irtják ki egy ilyen filmben, hanem a Berki Krisztiánokat.
Fehérneműben? Milyen gyáva horrorfilmeket nézel te? :D Az exploitation / sexploitation irányzatnak való behódolás mellett egy nő nem azért meztelen - vagy alulöltözött - egy horrorfilmben, mert a készítők le akarják alacsonyítani a nőt, hanem azért, mert a meztelenség egy baromi egyszerű kifejezési formája a kiszolgáltatottságnak, a meggyalázott intimitásnak. Nem az a helyzet a legfélelmetesebb, amikor vadászatra indulva, puskával a kézben és kabátba öltözve futsz össze a Jason Voorhees-szal, hanem az, amikor egy szál törölközőben jössz ki a zuhany alól.
Másrészt meg ez a férfiakkal is meg szokott történni, annak az okát meg nem a horror műfajában kell keresni, hogy miért látsz jóval kevesebb péniszt egy ilyen filmben, mint női mellett.
Az otthoni helyszínnel is hasonló a helyzet egyébként: otthon biztonságban érzed magadat, ezért fognak ott megtámadni egy horrorfilmben. Az intimitás bármilyen formájának megtörése alapeleme a legbutább horroroknak is.
Hát, nem hiszem, hogy sok nőnek okozna gondot Ellen Ripley-vel azonosulnia. Az meg igenis a valóságból táplálkozik, hogy egy horrorban gyakran ábrázolják valamiféle szexuális tettként egy nő meggyilkolását, mert nagyon sok esetben így működik a pszichopátia. Persze nyilván passzol a horror "edgy" jellegéhez is.
Nem nehéz, csak fölösleges és erőltetett. Elég sok oka van annak, hogy miért férfi a legtöbb horror-gyilkos: egyrészt sokkal könnyebb egy férfialakkal ábrázolni az erőt (erre a legjobb példa Jason Voorhees, akit az összes filmben nagydarab fószerek formálnak meg, akik még a való életben is képesek "megijeszteni" az embert), ugyanakkor a pszichopátia is statisztikailag inkább férfi tulajdonság, mint női (erre meg a másik híresség, Freddy Krueger a tökéletes példa, aki oké, hogy az álmok feletti hatalma miatt erős, de inkább azért ijesztő, mert totálisan pszichopata, és roppantul élvezi, amit csinál).
Ezek alapján akár azt is lehetne mondani, hogy a horrorfilm negatív képet alakít ki a férfiakról, azon belül is a nagydarab csávókról, sőt, a csúnyákkal sem bánik kesztyűs kézzel, hiszen a slasher-gonosz általában torz, ocsmány külsejű ember, az Alien esetében meg konkrétan egy faszfejű szörny, vagyis egy dehumanizált férfiszimbólum. Hát, a nők még olcsón megúszták...
Egyébként meg az első Péntek 13-ban még Mrs. Voorhees pusztította ki a Crystal Lake-i tábort (sőt, Jason gonoszságának igazából ő az eredője), Báthory Erzsébetről is csináltak nem egy horrorfilmet, a szexuális erejével visszaélő, manipulatív nőalak (boszorkányok, vámpírok, démonok, whatever) pedig egy hatalmas klisé a műfajban, és akkor Carrieről, a Misery Annie Wilkes-éről vagy a japán horrorokról még nem is beszéltünk.
Megint csak: félrevezető ebbe az irányba elindulni. Ha eleget megnézel ezekből a filmekből, a végére minden kétséget kizáróan el fogy jutni arra a konklúzióra, hogy a horrornak nincsenek ilyen irányú ambíciói, politikai-társadalmi identitása meg aztán végképp nincs. Egy kő egyszerű műfaj, ami ösztönökből és általános iskolás biológiából indul ki, a célja pedig csak és kizárólag a félelemkeltés, extrém esetekben várja el azt, hogy elgondolkodj egy témán.
Mellesleg ha mondjuk színész vagy, és minden vágyad egy horrorfilm főszerepe, máris diszkriminálva vagy, ugyanis pont ez az a műfaj, amiben egy nő sokkal jobban működik, mint egy férfi. Az oké, hogy a női test mutogatása eladható, de a kiszolgáltatottság és a félelem is sokkal jobban tükrözhető egy nő érzelmi skáláján, míg egy férfi karaktert már akkor is "puncinak" bélyegez a nézőközönség, ha egyszer ijed meg egy filmben.
Azért, amiért a horrorfilmnél sem célszerű: az alkotói szándék miatt. Lovecraft nem azért írta a műveit, mert bármit is meg akart volna osztani a társadalomról alkotott nézeteiről, hanem azért, hogy féljél. Ehhez a horrornak nagyon sok mindenre szüksége van, beleértve az öszöneidet, a prekoncepcióidat ("az otthon melege"), az előítéleteidet és még rengeteg egyéb dolgot. Ez az, amiért a létező összes politikai-társadalmi irányzat imád belekötni a horrorba... mert nem értik, hogy a horror magasról leszarja azt a teljes szférát, és ilyen értelemben tulajdonképpen a létező egyik legfelszabadultabb műfaj. Amikor olyat látsz, hogy az új It ellen a bohócok tiltakoznak, azért az egy kicsit téged is elgondolkodtad arról, hogy talán nem kellene ezt olyan komolyan venni, nem?
Lehet Lovecraftot rasszistának értelmezni? Persze, hogy lehet, elvégre ott van mondjuk az Árnyék Innsmouth fölött, ahol az értelmiségi főhős lemegy a mélyszegény Innsmouthba, ahol az összes proli egy utolsó szemét, és fizikailag is különböznek a normális embertől (és hát persze, hogy Lovecraft még a Lombroso-elméletben is hitt)... csak nem az a cél, hogy bármilyen létező rasszról kialakítson egy negatív képet. Alaposan meg van indokolva a fizikai különbség, ez mélyen el van vonatkoztatva létező dolgoktól, mert a lényeg az, hogy azt az ösztönös védelmi reakciót váltsa ki belőled, amit egy számodra ismeretlen környezetben / kultúrában, ismeretlen emberek között érzel... amit még akkor is érzel, ha te vagy a legliberálisabb és legelfogadóbb ember kerek e világon, mert beléd van kódolva, biológiaialag.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Lovecraft túl sok? Gogol Hemingway-kedvenc Tarasz Bulbáját olvastátok-e?
Sors bona, nihil aliud.
De ezt az alaptézisedet te is lépten-nyomon megcáfolod: amikor hippikorszakról, dekadenciáról és különböző prekoncepciókról beszélsz. A meztelenkedésről és a szexualitásról is úgy beszélsz, mintha egy univerzális koncepció lenne, miközben a társadalmi attitűdök kultúránként eltérnek. Pedig biztosan te is tisztában vagy az amerikai prűdéria mögött meghúzódó főbb okozatokkal, és hogy milyen szervezetek lobbiztak a vonatkozó törvényhozásokban.
Az antiszociális személyiségzavarok, mint pszichopátia és szociopátia kialakulása mögött lehet egyfajta hajlamról beszélni, de ezen kívül rengeteg külső okozata van annak, hogy ez többségében férfiaknál szokott kialakulni. De többségről és arányokról beszélve máris társadalmi jelenséget írunk le, melyet a törvénykezés és politikai döntések ugyanúgy befolyásolnak. Elég csak a mentális betegeket elkülönöítő intézményesítésre gondolni. A status quot tükröző filmek politikamentesek lennének?
Másrészről többször hivatkozol alkotói szándékra, aminek a korlátaira engedtessék meg, hogy egy rövid példán keresztül rávilágítsak. A szituáció a következő: egy kisebbséget képviselő ember száll fel a buszra, aminek hatására az egyik utas ráncolni kezdi a szemöldökét, majd elfordul tőle. Néhány nap elteltével megkérdezed ezt a személyt az előítéleteit illetően, aki nemleges választ ad. A válaszával tagadó szándékot fejez ki. A válasza alapján ítéled meg az illetőt? Megtudhatod-e a válaszából, hogy a kérdezővel szemben nem volt őszinte, magának nem akarta beismerni, vagy egyáltalán nincsen tisztában a kisebbségekkel szembeni attitűdével?
Az teljesen érthető, hogy az ösztönszerű félelemérzetünkből táplálkozó horror zsánerét elsősorban evégett kedveled - én is részben ezért nem tudok ráunni az egyébként elég sablonos műfajra - de a kontextus jelentős részét társadalmi jelenségek adják. Amíg ilyen alapvető összefüggéseket tagadsz, addig esélyünk sincsen sem csoportviselkedések, sem sajátunktól eltérő perspektívák megismerésére.
@Zoo
Gogol nagy kedvenc, bár régen olvastam tőle. Gogol nacionalista attitűdje viszont nagyon másként köszönnek vissza a műveiben. Ugye visszatérő motívum volt az akkori társadalmat kritizáló szatíra, amiben felismerte a társadalmi osztályokat, de emlékeim szerint nem ennek a szisztematikus mivoltát kritizálta. Gogol önreformálásban látta a megoldást: vissza a tradíciókhoz, természethez, melyet többször átszőtték a valláselméletei. Az osztálytudat gondolata nem merült fel a műveiben, ha nem csal az emlékezetem. A xenofób és rasszista gondolatai tényleg cifrák, és sokszor igencsak humorosan vannak tálalva, de azért emellett elég tisztán kirajzolódnak az akkori társadalmi körülmények.
Lovecraft művei ugyan zsánermunkák, a gondolatai már egy felvilágosultabb gondolkodást tükröznek. A kozmikus horrorát átszőtték az akkori kapitalista gazdasági dinamikák, amiben az iparosodás mentén nem csak a rendszer nyerteseit és veszteseit ismerte fel, hanem a rendszer létezését és annak hibáit. A túlvilág kapuin túl elhelyezkedő helyszíneket például koszos, büdös bevándorlónegyedekhez hasonlította, amit rendszerint exisztenciális félelemként írt le. A szegénységtól való rettegés, és az épületeket és helyszíneket nagyon részletesen lefestő irományból igencsak kiolvastható Lovecraft materializmusa.
Nyilván zanzásítok, mert az ekkori társadalmi jelenségeket többnyire indirekt mód érintő irományának kielemzése nagyobb terjedelmet kívánna. Mindesetre újraolvasásnál meglepő volt, hogy Lovecraft modern gondolatai között miként bújtak meg a bevándorlókkal és a kisebbségekkel szembeni, már-már reflexszerű érzései.
Nem cáfolom meg, mert ezek kulturális hatások, amik ott vannak, de a műfaj nem kezd velük semmit, csak a nézőre gyakorolt hatás érdekében felhasznál belőlük elemeket. Mondom, lehet ezt tovább csavargatni meg belemagyarázni, de a horrort ez egyáltalán nem érdekli, az meg felveti a kérdést, hogy van-e értelme akár társadalmi szimbolizmusban gondolkodni. Szvsz nincs, és pl. még az olyan filmekben sem fedezhetsz fel politikai mondanivalót, amiben mondjuk a gyilkosok neonácik, mint pl. a Green Roomban, mert bár mesél a náci ideológiáról, de olyan sallangokat, ami csak ahhoz kell, hogy félelmetes karakterek legyenek.
Persze, az okok mélyebbek annál, hogy le lehessen írni a biológiából, de ez megint csak egy olyan dolog, ami a horrorfilmek szempontjából irreleváns.
Ha nincs mögötte politikai üzenet, akkor mindenképpen, mert ha mindenbe belelátod ezt, az baromira messzire visz, annyira, hogy elfelejted a lényeget (pl. nagyon sok műfaji alapvetést figyelmen kívül kell hagynod ahhoz, hogy az "otthon melege" klisét átfordíthasd a feminizmus szempontjából releváns üzenetté, pedig ezek nélkül komolytalan lesz az érvelés).
Amikor a horrornál alkotói szándékra hivatkozom, akkor azt nem az egyén, hanem a műfaj szempontjából közelítem meg. Szvsz ha mondjuk a rendező rasszista, és ezt beleviszi a horrorfilmjébe, akkor ki kell domborítania ezt az üzenetet ahhoz, hogy észlelhető legyen, de ilyet én még sosem láttam. Ellentétes példa, de ott van pl. a Candyman című film, amiben a fehér szőke nőt egy, a fekete gettóban élő, kampókezű, természetfeletti fekete csávó terrorizálja. Ahogyan ez horrorfilmekben lenni szokott, kiderül a gonosz eredete, ami konkrétan ez:
És akkor innentől érted meg, hogy miért időzik el a film hosszasan a Cabrini-Green nevű chicagói lakótelep bemutatásán és hogy igen, itt van egy társadalmi mondanivaló. De ehhez komolyan bele kellett menni ebbe (konkrétan annyira, hogy a gonosz a feketékkel szembeni rasszizmus megtestesülése legyen), mert egyébként csak annyi lenne, hogy "a fekete gettó félelmetes hely".
Azt nem tagadom, hogy ez a kontextus, csak azt állítom, hogy a horror alapesetben nem arra való, hogy ezekkel kezdjen valamit a felületes tartalmuk félelemkeltésre való felhasználásán kívül. Nem politikai zsáner.
Egyébként ettől függetlenül nyugodtan átküldheted az említett elemzéseket, mert érdekes ilyesmikről olvasni, de biztos, hogy sokat fogom csóvalni a fejemet rajtuk. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.