Harvy: tudom, közhely, de ez amíg apa nem leszel, addig nem fogod tudni milyen. Ha tesód, rokon stb. gyerekeitől idegenkedsz, nem tudsz mit kezdeni vele, vagy látod, hogy a boltba idegbeteg a nő a hülyegyerek miatt, az egészen más, mint amikor sajátod lesz. Én csak tudom, kb. mikor megszületett a gyerek, úgy voltam, hogy bazz, most mindennek vége; akkoriban 10 sorozatot néztem, minden szar játékot kipróbáltam, olvastam stb., erre úgy tűnt, hogy a gyerek tönkre tesz mindent. Mikor hazajöttek, az első hónapban végigtoltam az Aliens vs. Predator 3-at (nem tudom miért :D). Aztán, valahogy elmaradtak ezek a felesleges dolgok (amiről azt hittem, hogy fontos), és tényleg csak az maradt, ami igazán fontos. Sokkal jobb volt a gyereket látni, ahogy napról napra nő, fejlődik - mint valami MI :DDD, oké, vicc -, mint kockulni :) De kívülről egészen mást látsz, én is mást láttam. Büdös pelenka szagú izét, aki tönkretesz. És lófaszt, még egy nőt is megütnék, ha a gyerekemet fenyegetné :P
Tudod mi a lényeg? Te hogy állsz hozzá! Ha neked nyűg, ha azt mondod, hogy áldozatot hozok a gyerekért, akkor óvszert kell húzni. Nem lehet általánosítani, hogy jó v. rossz gyereket nevelni. Ha valaki nem akar, azt el kell fogadni, hisz nincs értelme, úgy kelni naponta, hogy bazz meg, miért nem csaptam ki inkább egy GGG videóra, mert megint a gyerekkel kell foglalkoznom. (Persze, vannak szar napok, amikor egész este sír, mert fogzik, vagy hasfájós, de ez csak ideig-óráig tartó állapot).
Az biztos, egészen más ha az ember benne van, és tervezett robbantás, vagy legalábbis a 10 éves terv része a gyerek, és nem egy "ugye húztál gumit?" "ugye szedsz tablettát?" :D
Szóval, ha érzed benned a késztetést, nemzzél egy Harvy 2.0-át (figyelem, ehhez előbb nőt kell szeretni, a szűznemzés ritka, és inkább a másik nem érdekelt benne), ha még kockulnál, akkor hajrá, de vigyázz, itt nincs load game, ha később még is örökítenéd a gémeket... géneket, vagy kellene egy player 2 :D
Tudom, már megosztottam párszor, de:
ShowHide spoiler #
Nem tudom, mikor nőtt úgy hozzám ez a kis csomag. Nem mondhatnám meg, melyik nap. Éjszakáról éjszakára, sírásról sírásra, pelenkáról pelenkára történt. Kívülről úgy látszik: a gyerek elhasználja a szüleit, elnyüvi az idegeiket, erejüket, életüket – mindent önmagára használ, s amint semmi sem marad belőlük, egyszerűen kihajítja a szemétbe a kiürült papát és mamát, és kész.
Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésed benne – tessék, itt van, nem tűnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked. - Futu.re
A Harvey által linkelt cikk íróját is küldjétek el akkor a francba... Én pontosan úgy érzem, amit ott leirnak. Én nem fogom sose feladni a saját életem másért, a gyerekemert se. Ugyanúgy ahogy az én szüleim se tették, bár ők azért alapvető szülői feladatokat ellattak, de én úgy érzem csak artanek, ha ott maradnék. Szülje meg a nő, én fizetek bármennyit, meg hozzám jöhetnek bármikor, nyugodtan keressen más férfit magának, aki felneveli. Egy olyan szcenario, mint a Boyhoodban van nekem jó lenne.
a gyerekvallalas net negativ anyagilag a legtobb esetben, de az elet tovabb vivese aldozatokkal jar. Kifejezetten sokkal. Aldozatok sokasagaval jart hogy te is sikeresen fel tudj cseperedni es ervenyesulni lassan.
Ahogy Gabika is emlitette, tud buszkeseget es szereteted adni olykor ami jol esik az embernek, aztan tobbek kozott karaktertol, torodestol es nevelestol is fugg hogy kesobbi eletukben mennyit segitenek neked is ha gubancban lennel.
Ha nem akar senki gyereket vallalni egy tarsadalomban (vagy bazi kevesen teszik azt), lesznek mas tarsadalmak amelyek majd boldogan megteszik es kivaltjak az elozot akar. A nyelvedet, kulturadat, szokasaidat is es a legtobb dolgot amiben szeretsz elni, es ez a jelenseg lehet halalod elott mar joval hamarabb utoler, igy akar mar akkor sem tudhatod fenntartani az eletstilusodat amiert nem voltal hajlando aldozni.
Celod azok lehetnek az eletben amit megvalasztasz magadnak az ertekrendjeidet kovetve, max ha ugy dontesz nem lesz lurkod, par szazezer eves genetikai dugas-lanc amiert kapartak, dolgoztak es aldoztak az elodeid, megszunik letezni hogy neked kicsit konnyebb eleted legyen amig tartasz, majd felvaltja azt egy eletkepesebb. Senki nem fog stresszelni jobban az elet-lancodert mint te, a labdat mindig a kovetkezo generacionak dobja az illeto es remenykedhet hogy ha a legjobbat adja neki, nem bassza fatalisan el az elozoleg hosszasan epitgetett es fejlesztett dolgokat.
Valamit valamier ugye. Aztan eldonti az ember hogy a pozitivak es negativakat osszevetve erdemes e aldozni vagy nyugodt szivvel mennyen a genetika lanc a levesbe.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Nemigazan fulik a fogam semmilyen visszafordithatatlan valtozasert ( rossz példa mondjuk de nőve se műtetném magam mert ha nem tetszik nem nő vissza a faszom :D), raadasul a gyerek eseteben a noknel van az advantage, folyamatos vedekezes kell hogy ne legyen fogantatas (vagy kottethetek ra csomot is, de az is visszafordithatatlan ha jol tudom)
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Bazmeg ha nem jön be lelepsz. Az általános fake velekedessel ellentétben nem fog tonkremenni tőle a gyerek, ha normális anyja van. Millióan nőnek fel elvált szülőkkel és ugyanúgy sikeres életet tudnak élni, csak filmek, meg a megélhetési pszichológusok próbálják ezt belesulykolni az emberekbe.
Nem tom ez biztos, hogy nevelés meg személyiség függő, meg persze óriási társadalmi nyomás van. Engem is úgy neveltek, hogy válás elképzelhetetlen, de abszolút hidegen hagynak ezek a dolgok. Miért tegye tönkre az ember a saját életét. Főleg h ha valaki boldogtalan, akkor az ki fog sugározni az egész családi életre is. Én azt mondom, h a gyereknek kisebb lelki sérelem , ha lelepsz, mint ha azt érzi, hogy őt okolod a boldogtalansagodert, az életed tonkreteteleert.
Hát nem tudom, én soha nem akartam gyereket, és nem is fogok akarni. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem a gyerekeket, de a szülői felelősség nem kell. Mondjuk ha zsírgazdag lennék pl. lottónyertes, lehet, hogy elgondolkodnék..
És ezt miből gondolod? Én láttam példát kihult házasságra, ahol a szülők kb. egymáshoz se érnek évtizedek óta, meg minden apróságon olyan indulttal veszekednek. A lányuk is olyan szinten labilis érzelmileg... Egy válás sztem pont, h megerositi a gyereket lelkileg, mert ott megéli a traumát és feldolgozza, míg egy ilyen családban élve ez csak a háttérben nyomasztja folyamatosan.
a csalad lelki es erzelmi stabilitast ad, mindket szulo ott van, es a gyereket szeretik (pszichologus ugy mondta, hogy a gyerek kulon dobozba rakja a veszekedeseket, es erosen letompitva erzekeli)
valaskor ez megszunik, kifut a talaj a gyerek alol
es mitol lenne jobb a helyzet valas utan? inkabb durvul...
es 4-5 ev, mire a szulok erzelmileg nyugvopontra ernek, tul lesznek a valason
es sajat tapasztalataim ezzel tokeletesen megegyeznek
A valas sokkal jobban megviseli a gyereket mint az erzelmileg gyengebb vagy elfuseraltabb szuloi kapcsolat. Ahogy Gabika is emlitette, hosszu evek amig visszabillen erzelmileg es egyeb kapacitasban a szulo, es fontos evek vesznek igy el tole kaoszban.
Legtobb gyereket valasztas ele tenned, hogy ha szar kapcsolatban is de egyutt maradjanak, vagy valjanak el a szulok, az egyutt maradast fogja preferalni.
Amig a szulok egyutt vannak, meg ha csak mersekelten is, de megvan a csaladi dinamika, anya apa szerep, ki mit es hogyan tesz szerep. Amint szetesik ez, bazira meg tudja razni a gyereket is, ugyanugy mint a szuloket is, akar hosszu eveken keresztul gyogyitva a shock-ot ami a szakadastol es az addigi megszokott elet komplett felrugasabol adodott.
Egy valas gyakorlatilag egy uj elet kezdes, bazi sok melo kell bele mukodore billenteni.
Persze mindezzel nem azt mondom hogy egy szar kapcsolatban elje akkor le az ember az eletet, de ara van minden valasztasnak. A gyerek meg ha nem a szulok, hanem sajat szempontjabol nezi a szitut, szeretne ha mellette lennenek a szulei mert ugy stabilabb az elete ameddig sajat labara nem tud allni es sajat eletet nyomni.
Szuleim jo par eve elvalltak shitty erzelmi kapcsolat miatt. Igaz mar fiatal felnott voltam akkor, de meg akkor is egyik legnagyobb ervagas volt az eletemben. Fater es muter se tette azota sem tul magat a dolgokon, nekem is jo sok ido kellett meg a manapsag amugy sem egyszeru eletinditas mellett meg ezt a terhet is meg kellett collateral damage-ben elnem, csomo dolgot atformalnom.
A lányuk is olyan szinten labilis érzelmileg...
kihuzod a komplett csaladi felallast egy ilyen gyerek alol, azaz a labilis erzelmi allapota mellett meg a meglevo kiepitett stabilitast is alola, mennyire lesz boldog tole vagy halas erte hogy a maradek elete is darabokra esett?
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
a fiam (o a kisebbik, lassan 10 eves (tehat mar eleg nagy)) meg most is mondta a mediatornak, hogy o meg szeretne, hogy egyutt legyunk (pedig o viselte jobban a valast, nem a kiskamasz kiscsaj (12eves))
nekem felnottkent is kib@szott sz@r az egesz, es sokkal jobban lecsapodik a gyereken
szerk: dehat az ex mindig onzo volt, szoval ha ezt tudta volna, akkor se csinalja mashogy
A válás nem tesz jót, de itt abból indulsz ki, hogy "jó" szülőkről van szó, akik foglalkozni is akarnak a gyerekkel. Sok esetben nem erről van szó, főleg ha a válással/lelépéssel eleve a kötöttségek elől is menekül az egyik fél, vagy mondjuk eleve egy elfuserált szarháziról van szó, akire mintaként semmi szükség.
A saját - létező - tapasztalataim természetébe inkább nem mennék bele itt, de aligha kell magyarázni, hogy óriási eltérések lehetnek két teljes család között is, ahogy két csonka család között is (eleve egy csonka családban is lehetnek nagyszülők kisebb-nagyobbak testvérek egy fedél alatt, mint szerető család, nem csak a szülővel lehet együtt élni). Én "válásellenes" vagyok a kérdésben, de igenis vannak olyan szituációk, amikor a gyereknek még mindig az a jobb.
Gabika, psi: az a baj, hogy én eleve teljesen más felfogást vallok a szülők szerepéről, mint ti. Gabika ugye érthető, hogy ezt a vonalat képviseli, hiszen ő nagyon szereti a gyerekeit és gondoskodó szülő típusnak tűnik. Én már korábban írtam egy másik topicban, hogy számomra túl van értékelve a szülők szerepe a köztudatban, és természetes, hogy minden gondoskodó szülő, úgy gondolja, hogy ő nagyon fontos a gyereke életébe, és nyilván hadakozik az ellen, hogy ezt a szerepét valaki megkerdojelezze. De ha megnezzuk millió csonka családban, vagy egyenesen rossz szülők között felnőtt gyerekből válik decens felnőtt, és rengeteg példa van rá, hogy az ideális, gondoskodó családban nevelt gyerekből egy életképtelen személy lesz. Én azt figyeltem meg, hogy érzelmileg a leg kiegyensúlyozattlanabb emberek a környezetemben mind az ilyen nagy családi harmóniában nevelkedtek. Hogy leegyszerusitsem itt is játszhat az ami nem ol meg az erősít elv. Minél önállóbb, minél kevésbé óvott a gyerek annál erősebb személyisége lesz. Mind nagyon jól tudjuk, hogy az életben az összes trauman túl tudjuk magunkat tenni idővel, mármint az átlag normális emberek. Persze, hogy vannak sokan akiknek túl nagyfalat egy válás, mert egyszerűen alapból érzékenyebbek, minden ember más.
De én egyébként nem arrol beszéltem, hogy most a 10 éves gyereked , éppen akkor, h így éli meg a válást, meg h a szülők nyomora meg eltart pár évig, hanem arról, hogy majd felnőttként később mennyivel erősebb lesz lelkileg. Nyilván minden gyerek azt mondja, hogy nem akarja h apu meg anyu elváljon, de ez pont nem lényeg, hanem az h később belassa, hogy jobb volt így, mintha együtt maradtak volna miatta, és ezzel bealdoztak volna a saját életüket a szülők. Egy válást csak sokkal később, felnőtt fejjel tud értékelni egy ember.
Ezért mondom azt, hogy sokkal jobb ha gyerekként tulesik a traumán, amiből a legtöbbjük úgyis kigyogyul, mint az ha később bukik ki a dolog, és felnőttként szembesül azzal, hogy imádott apu meg anyu már 20 éve utálják egymást. Egyébként ez most paraszt dolognak hangzik, de bármely szülő elvesztésétől a világ meg megy tovább a gyerek számára. Sokkal nagyobb pl egy szülő elvesztésének a hátránya az anyagiakat tekintve, mint az érzelmi rész. A 99%uk túl tudja tenni magát rajta és normális életet fog élni.
Nem gondolom parasztsagnak amit irsz, van benne logika.
Anyagi es erzelmi (vegyuk ugy ertekrend, karakter kialakitasi) hatrany is egyuttal mindenkepp ahogy emlitettem is, lenyegeben egyik ervagasra sincs szuksge a gyereknek, mind ketto oldalra bazira szuksege van egy jol kiepitett elethez.
Diszfunkcionalis lurkok kialakulhatnak tobb szituaciotol, es kesobb felnottkorodra is kialakithatod kemeny meloval a normalis egeszsegesebb ertekrendedet amit nem tudtal megkapni fiatalabb korodban, de ez mind komoly idovesztesseggel jar. Meg persze ott a riziko hogy beletorsz a teherbe vagy az oriasi lemaradasba egy csaladoshoz kepest, azaz sohasem fogok kialakitani a normalis ertekrendet hanem te magad is diszfunkcionalis maradsz, kullogsz mindig a tobbiek mogott a tarsadalmi letran.
Velemenyem szerint btw a mai tarsadalomban epp hogy ala van ertekelve a szulo fontossaga a gyerek eleteben, kifejezetten ezen felul a fater szerepe. Legtobben ugy gondoljak hogy majd az allam neveli egesz eleten keresztul az intezeteiben csecsemo koratol fogva, es akkor zsir kis lurkova fog vallni.
A szuloi apa-anya szerep (szigor, szeretet, tisztelet. kovetkezetesseg stb) es a veluk kapott egymast komplementalo ertekrendek kibontakoztatasa kifejezetten fontos szerintem a gyereknek az eleteben, ha nem kapja meg bazira hatranyban lesz mig ezeket "onmagatol" kisakkozza magaban. Nyilvan hogy kesobbi kisfelnott korban egyre kevesbe, foleg amikor mar kirepulsz a csaladi feszekbol es sajat eleted lesz, de amig gyerek vagy, abszolut.
A csajom maganovit tart, aktivan latni hogy melyik az a gyerek amelyikben megvan a csalad es a kapcsolatos neveles, mennyire emberiebben, intelligensebben viselkedik akar fiu akar lany a kis lurko. Es szingli anyu vagy faternal amikor alig tudnak vele foglalkozni mennyire butak, mint egy kis vademberek, nem tudnak/akarnak odafigyelni semmire, nem lehet fegyelmezni tanitani oket mert nem erdekli oket semmi, nem tudsz hozzajuk erni hogy levedd oket a szekreny tetejerol nehogy leessenek, mert visitanak a hisztiben hogy "mit kepzelsz hogy akaratuk ellen szegodsz!!". :)
Tobb leirast es kimutatast is olvastam mar arrol hogy mennyi gyerek valik bunozove vagy hasonlo szornyen bena eletszituacioba keveredve (amibe azutan siman belehalhat ha tul melyen assa el magat), mivel nem volt fater pl a csaladban, csak szingli anyu "nevelte" oket, a meloja meg a szingli muter sajat bena elete mellett is egymagaban. Azonfelul azt is megnezheted hogy akit daycare-ben odadobnak egy sarokba hogy jatszadozzon a cipofuzojevel egesz nap, a fiatal kor egyik legfontosabb eveiben mekkora ertelmi szintet fog felepiteni maganak, ahhoz a gyerekhez kepest akivel aktivan fogalkozik otthon a fater es a muter is.
Abszolut vagom amugy hogy mirol beszelsz, hogy a kihivasokkal megerosodhetsz es jobb emberre valhatsz a nehezsegek hatasara, de ez a kivetel es nem a szabaly. Legtobb esetben ha nagyon szar eleted van, a sajat eleted is tropa lesz mert az ezernyi buktatoba egyszeruen beletorik az ember.
Egy turhetoen felepitett csaladban viszont rakat segitseget kaphasz es "get out of jail" kartyat ha el is baszol nagyobb dolgokat az eletben, van kire tamaszkodni es tanulni toluk, nem kell sajat magadnak megtapasztalnod mindent es remelned hogy nem halsz bele a buliba.
El is tudjak kenyesztetni siman a lurkot ja, az is amolyan ateses a lo masik oldalara ha "mindentol" meg akarjak ovni es nem intelligensen, kovetkezetesen nevelni. De a masik oldala az ermenek mint amit emlitettem hogy a gyereknek tropa elete lesz, szarul teljesit a suliban, drogoktol, bunozestol kezdve minden faszsagban benne van, stb, mert nem tudott egyszeruen felzarkozni az embertarsai kozelebe, akik megkaptak a egyuttesen a fatertol es mutertol a kello tamogatast es iranyitast.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
De ez amire te célzol meg statisztikát hozol fel az amerikai szegényebb rétegre vonatkozik nem? Amiről a Moonlight is szól, hogy a gettóban anyu egyedül marad, mert apat lelottek vagy börtönben ül, aztán az utca neveli a gyereket... Most egy normális magyar családban, ha elvalnak, akkor valszeg újra hazasodnak, bár nem tok erre statisztikát, de sztem elég ritka itthon az egyedülállóan hosszabb időn át gyereket nevelő szülő.
A nagyon fiatal, pl. Óvodás korban valóban sokkal nagyobb szerepe van a szülőknek, hiszen ott velük tölti a legtöbb időt a gyerek és megtanulja az alapvető dolgokat. De én Chillerrel dolgoztam afrikai arvahazban és hidd el, az ottani gyerekek a körülményekhez képest - nyilván a speciális ellátást is belekalkulalva - alapvetően szociális szempontból rendben voltak, pedig százszor rosszabb dolgokat tapasztaltak meg, mint a kanadai ovisok... Amúgy meg a mai világban ahol a szülők szetdolgozzak magukat, a gyerek a nap nagy részében iskolában van nem hiszem, hogy értelmi fejlődés szempontjából olyan sok pluszt kapna meg otthon. Inkább rekreációs időtöltés megy abban a kevés időben amíg a szülő effektíve foglalkozik a gyerekkel.
Abban igazad lehet, hogy pl a középiskolai tanulmányokban nagy szerepe lehet a rendezett családi háttérnek, de ez csak egy életpálya tekintetében releváns, lehet h később fog karrier szempontjából érni a gyerek, viszont a személyisége lehet, hogy pont hamarabb fejlődik ki, erősödik meg, mint a szülők által irányított társainak.
Én az apa szerepet mindig abban éreztem erősnek, ha példát tudott mutatni a gyerek számára, ilyen esetben valóban nagy jelentőségűnek tartom. De ugye lehet, h a negatív apa meg azt éri el, hogy a gyerek pont olyan nem akar majd lenni, mint ő.
De ez amire te célzol meg statisztikát hozol fel az amerikai szegényebb rétegre vonatkozik nem?
de. Statisztikakat szinte csak onnan olvastam igy belegondolva.
Amúgy meg a mai világban ahol a szülők szetdolgozzak magukat, a gyerek a nap nagy részében iskolában van nem hiszem, hogy értelmi fejlődés szempontjából olyan sok pluszt kapna meg otthon.
mondjuk meg is latszik, nezd meg hogy szet van esve a mai fiatalok csaladkepe, erzelmi vagy vilagkepe.
Most egy normális magyar családban, ha elvalnak, akkor valszeg újra hazasodnak, bár nem tok erre statisztikát, de sztem elég ritka itthon az egyedülállóan hosszabb időn át gyereket nevelő szülő.
itt az is fontos hogy mennyi ido utan, es az egesz csaladot (azaz az elvalt mutert, fatert es a gyereket is) mennyire viseli meg az egesz. Lehet evek mulva hazasodik csak a csaj vagy a faszi amig osszeszedi erzelmileg magat. Addig meg kulcsfontossagu anyagi/erzelmi tamogatastol es nevelestol esik el a gyerkoc, pont a fontos eveiben amikor szuksege lenne arra.
Eleve azt is figyelembe vehetjuk itt hogy egy gyerekes fater/muter, foleg ha idosebb is akkor viszonylag lent van a dating pool aljan, kozel nem egyszeru egy normalis tarsat talalnia maganak a leftoverek kozul ha el is valik. Nagyobb eselyel megy csoborbol vodorbe fazonba.
Én az apa szerepet mindig abban éreztem erősnek, ha példát tudott mutatni a gyerek számára, ilyen esetben valóban nagy jelentőségűnek tartom.
jo pelda ja. De peldamutatason kivul szigort is tanulhat toled, racionalitast, kovetkezetesseget. Egy pasit tipikusan kevesbe hajtjak az "anyai osztonok" igy joval kevesbe engedekeny a lurkoja irany, ami igy segit kialakitani az egeszseges hatarokat a fejeben.
Olvastam valahol egy erdekes mondast, hogy bebi korban a muter neveli a gyereket, a cseperedese kesobbi fokozataiban meg egyre inkabb atveszi a fater ezt a szerepet. Persze sarkitva van ez ertve mert atfedesek siman vannak itt is ott is, de nagyvonalakban megallhatja a helyet. Az elejen a lurko meg bazira onzo, halatlan melo van vele de erre egy feltetlen szereto szemely, az osztonei segitsegevel is, mint pl az anya teljesen alkalmas. Nem kerdez semmit, nem var el semmit hanem kiszolgalja a lurko minden igenyet. Kesobb ha elkezdenek az intelligencia apro jelei mutatkozni rajta, elkezdhet a fater is egyre jobban beszallni es ahol a muter tul erzelgosen, feltve, mindentol ovva hozna dontest, a fater realisabb es hatarokat feszegeto vagy versengosebb alapokon teszi azt sokszor. Igy innen is es onnan is inputot kap a lurko, konnyebben osszeall a fejeben a helyes koztes ut fogalma, megismeri mennyire szerteagazoan allhat egy egy kerdeshez hozza, azaz overall felkeszultebbe fejlodhet az eletre.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Ami azt illeti, létezik magyar statisztika is, az istennek sem jut eszembe, hogy melyik intézet csinálta, elsősorban a hátrányos helyzetű és kisebbségi diákok felzárkóztatásának hatékonysága kapcsán vizsgálták, hogy az otthoni figyelem, napi beszélgetés, esti mese, ilyesmik milyen hatással vannak a gyermekek iskolai eredményeire és későbbi esélyeire. Bár rémisztően nagy kutatásnak hangzik ez így ebben a formában, ha jól emlékszem 2000+ családos mintán csinálták és több éven át, szóval akkor amikor olvastam engem meggyőzött, bár a statisztikai részen felüli módszertani helyességről relatíve keveset tudok, tekintve hogy közgazdasági irányból jövök és csak elvétve hallgattam át pedagógiai meg pszichológia tárgyakra. :D Summázva valami olyasmi volt, hogy a szülői figyelem és mindkét szülő megléte masszívan pozitív kapcsolatot mutatott az iskolai eredményekkel (és az iskolalátogatással), ami persze nem a való élet és a jó emberség tökéletes értékmérője, de azért valahol lehet belőle következtetni. Ha érdekel valakit akkor megpróbálom felhajtani magát a kutatást is, elvileg emlékszem, hogy melyik volt szaktársam dobta ki facebookra.
A romák helyzete olyan szinten sajátos, hogy az alapján nem lehet kovetkezteteseket levonni az úgymond "normál" (magyar, leginkább közép-felsőosztálybeli) gyerekekre.
Nyilván nem ez volt a mondandóm lényege, de persze, a romák helyzete sajátos, ezért kezelte a tanulmány külön őket, illetve az etnicitást mint magyarázó változót. Illetve jövedelem szerint is volt csoportosítás, bár nem emlékszem, hogy azt most valahogyan beletuszkolták a regresszióba, vagy külön modell volt minden jövedelmi csoportra. Lényeg a lényegben, a jövedelmi osztályoktól és etnikumtól függetlenül fennálltak a modellből fakadó következtetések, csak hogy teljes legyen a kép.
Ezzel az érvvel aztán mindenkit meggyőztél. :D
De nem is baj, nem kell mindenkinek szaporodnia, sőt: így is túl sokan vagyunk a bolygón, a hülyék aránya pedig riasztó méreteket ölt.
Non serviam
Harvy: tudom, közhely, de ez amíg apa nem leszel, addig nem fogod tudni milyen. Ha tesód, rokon stb. gyerekeitől idegenkedsz, nem tudsz mit kezdeni vele, vagy látod, hogy a boltba idegbeteg a nő a hülyegyerek miatt, az egészen más, mint amikor sajátod lesz. Én csak tudom, kb. mikor megszületett a gyerek, úgy voltam, hogy bazz, most mindennek vége; akkoriban 10 sorozatot néztem, minden szar játékot kipróbáltam, olvastam stb., erre úgy tűnt, hogy a gyerek tönkre tesz mindent. Mikor hazajöttek, az első hónapban végigtoltam az Aliens vs. Predator 3-at (nem tudom miért :D). Aztán, valahogy elmaradtak ezek a felesleges dolgok (amiről azt hittem, hogy fontos), és tényleg csak az maradt, ami igazán fontos. Sokkal jobb volt a gyereket látni, ahogy napról napra nő, fejlődik - mint valami MI :DDD, oké, vicc -, mint kockulni :) De kívülről egészen mást látsz, én is mást láttam. Büdös pelenka szagú izét, aki tönkretesz. És lófaszt, még egy nőt is megütnék, ha a gyerekemet fenyegetné :P
Tudod mi a lényeg? Te hogy állsz hozzá! Ha neked nyűg, ha azt mondod, hogy áldozatot hozok a gyerekért, akkor óvszert kell húzni. Nem lehet általánosítani, hogy jó v. rossz gyereket nevelni. Ha valaki nem akar, azt el kell fogadni, hisz nincs értelme, úgy kelni naponta, hogy bazz meg, miért nem csaptam ki inkább egy GGG videóra, mert megint a gyerekkel kell foglalkoznom. (Persze, vannak szar napok, amikor egész este sír, mert fogzik, vagy hasfájós, de ez csak ideig-óráig tartó állapot).
Az biztos, egészen más ha az ember benne van, és tervezett robbantás, vagy legalábbis a 10 éves terv része a gyerek, és nem egy "ugye húztál gumit?" "ugye szedsz tablettát?" :D
Szóval, ha érzed benned a késztetést, nemzzél egy Harvy 2.0-át (figyelem, ehhez előbb nőt kell szeretni, a szűznemzés ritka, és inkább a másik nem érdekelt benne), ha még kockulnál, akkor hajrá, de vigyázz, itt nincs load game, ha később még is örökítenéd a gémeket... géneket, vagy kellene egy player 2 :D
Tudom, már megosztottam párszor, de:
Belülről nem így néz ki: nem felfal, hanem magába szív. És nem sárga ürülékké, nem bélsárrá változik minden perc, amit vele töltesz. Tévedtem. Minden óra benne marad, ezernyi sejtté változva. Látod minden vele töltött idődet, minden erőfeszítésed benne – tessék, itt van, nem tűnt el. A gyerek belőled lesz, és minél többet adsz neki magadból, annál drágább neked. - Futu.re
A Harvey által linkelt cikk íróját is küldjétek el akkor a francba... Én pontosan úgy érzem, amit ott leirnak. Én nem fogom sose feladni a saját életem másért, a gyerekemert se. Ugyanúgy ahogy az én szüleim se tették, bár ők azért alapvető szülői feladatokat ellattak, de én úgy érzem csak artanek, ha ott maradnék. Szülje meg a nő, én fizetek bármennyit, meg hozzám jöhetnek bármikor, nyugodtan keressen más férfit magának, aki felneveli. Egy olyan szcenario, mint a Boyhoodban van nekem jó lenne.
a gyerekvallalas net negativ anyagilag a legtobb esetben, de az elet tovabb vivese aldozatokkal jar. Kifejezetten sokkal. Aldozatok sokasagaval jart hogy te is sikeresen fel tudj cseperedni es ervenyesulni lassan.
Ahogy Gabika is emlitette, tud buszkeseget es szereteted adni olykor ami jol esik az embernek, aztan tobbek kozott karaktertol, torodestol es nevelestol is fugg hogy kesobbi eletukben mennyit segitenek neked is ha gubancban lennel.
Ha nem akar senki gyereket vallalni egy tarsadalomban (vagy bazi kevesen teszik azt), lesznek mas tarsadalmak amelyek majd boldogan megteszik es kivaltjak az elozot akar. A nyelvedet, kulturadat, szokasaidat is es a legtobb dolgot amiben szeretsz elni, es ez a jelenseg lehet halalod elott mar joval hamarabb utoler, igy akar mar akkor sem tudhatod fenntartani az eletstilusodat amiert nem voltal hajlando aldozni.
Celod azok lehetnek az eletben amit megvalasztasz magadnak az ertekrendjeidet kovetve, max ha ugy dontesz nem lesz lurkod, par szazezer eves genetikai dugas-lanc amiert kapartak, dolgoztak es aldoztak az elodeid, megszunik letezni hogy neked kicsit konnyebb eleted legyen amig tartasz, majd felvaltja azt egy eletkepesebb. Senki nem fog stresszelni jobban az elet-lancodert mint te, a labdat mindig a kovetkezo generacionak dobja az illeto es remenykedhet hogy ha a legjobbat adja neki, nem bassza fatalisan el az elozoleg hosszasan epitgetett es fejlesztett dolgokat.
Valamit valamier ugye. Aztan eldonti az ember hogy a pozitivak es negativakat osszevetve erdemes e aldozni vagy nyugodt szivvel mennyen a genetika lanc a levesbe.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Nemigazan fulik a fogam semmilyen visszafordithatatlan valtozasert ( rossz példa mondjuk de nőve se műtetném magam mert ha nem tetszik nem nő vissza a faszom :D), raadasul a gyerek eseteben a noknel van az advantage, folyamatos vedekezes kell hogy ne legyen fogantatas (vagy kottethetek ra csomot is, de az is visszafordithatatlan ha jol tudom)
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Bazmeg ha nem jön be lelepsz. Az általános fake velekedessel ellentétben nem fog tonkremenni tőle a gyerek, ha normális anyja van. Millióan nőnek fel elvált szülőkkel és ugyanúgy sikeres életet tudnak élni, csak filmek, meg a megélhetési pszichológusok próbálják ezt belesulykolni az emberekbe.
Azért a lelépés az én értékrendem szerint elég geci húzás lenne :D
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Nem tom ez biztos, hogy nevelés meg személyiség függő, meg persze óriási társadalmi nyomás van. Engem is úgy neveltek, hogy válás elképzelhetetlen, de abszolút hidegen hagynak ezek a dolgok. Miért tegye tönkre az ember a saját életét. Főleg h ha valaki boldogtalan, akkor az ki fog sugározni az egész családi életre is. Én azt mondom, h a gyereknek kisebb lelki sérelem , ha lelepsz, mint ha azt érzi, hogy őt okolod a boldogtalansagodert, az életed tonkreteteleert.
Hát nem tudom, én soha nem akartam gyereket, és nem is fogok akarni. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem a gyerekeket, de a szülői felelősség nem kell. Mondjuk ha zsírgazdag lennék pl. lottónyertes, lehet, hogy elgondolkodnék..
zenész-zeneszerző, humorista, filozófus ?, great/terrible coordinátor, játékfejlesztő, rannygazoo csatár, 50% hipster 50% redneck 50% retard, pókfocikapus, yarpler, hangmérnök
El sem bírom képzelni mit csinalna mondjuk egy gyerekkel az internet, ők már level 0-tól ebbe nőnek bele nekünk azért még más volt :)
Everyone wants to shine like a diamond, but no one want to get cut
Nem. A válás rosszabb a gyerekeknek, mint egy kihult házasság. Meg a gyakori veszekedéseket is jobban viselik.
Parizer forever.
És ezt miből gondolod? Én láttam példát kihult házasságra, ahol a szülők kb. egymáshoz se érnek évtizedek óta, meg minden apróságon olyan indulttal veszekednek. A lányuk is olyan szinten labilis érzelmileg... Egy válás sztem pont, h megerositi a gyereket lelkileg, mert ott megéli a traumát és feldolgozza, míg egy ilyen családban élve ez csak a háttérben nyomasztja folyamatosan.
kimaradsz a legjobb dologbol az eletben
es hat egyszer fel kell noni
Parizer forever.
a csalad lelki es erzelmi stabilitast ad, mindket szulo ott van, es a gyereket szeretik (pszichologus ugy mondta, hogy a gyerek kulon dobozba rakja a veszekedeseket, es erosen letompitva erzekeli)
valaskor ez megszunik, kifut a talaj a gyerek alol
es mitol lenne jobb a helyzet valas utan? inkabb durvul...
es 4-5 ev, mire a szulok erzelmileg nyugvopontra ernek, tul lesznek a valason
es sajat tapasztalataim ezzel tokeletesen megegyeznek
Parizer forever.
A valas sokkal jobban megviseli a gyereket mint az erzelmileg gyengebb vagy elfuseraltabb szuloi kapcsolat. Ahogy Gabika is emlitette, hosszu evek amig visszabillen erzelmileg es egyeb kapacitasban a szulo, es fontos evek vesznek igy el tole kaoszban.
Legtobb gyereket valasztas ele tenned, hogy ha szar kapcsolatban is de egyutt maradjanak, vagy valjanak el a szulok, az egyutt maradast fogja preferalni.
Amig a szulok egyutt vannak, meg ha csak mersekelten is, de megvan a csaladi dinamika, anya apa szerep, ki mit es hogyan tesz szerep. Amint szetesik ez, bazira meg tudja razni a gyereket is, ugyanugy mint a szuloket is, akar hosszu eveken keresztul gyogyitva a shock-ot ami a szakadastol es az addigi megszokott elet komplett felrugasabol adodott.
Egy valas gyakorlatilag egy uj elet kezdes, bazi sok melo kell bele mukodore billenteni.
Persze mindezzel nem azt mondom hogy egy szar kapcsolatban elje akkor le az ember az eletet, de ara van minden valasztasnak. A gyerek meg ha nem a szulok, hanem sajat szempontjabol nezi a szitut, szeretne ha mellette lennenek a szulei mert ugy stabilabb az elete ameddig sajat labara nem tud allni es sajat eletet nyomni.
Szuleim jo par eve elvalltak shitty erzelmi kapcsolat miatt. Igaz mar fiatal felnott voltam akkor, de meg akkor is egyik legnagyobb ervagas volt az eletemben. Fater es muter se tette azota sem tul magat a dolgokon, nekem is jo sok ido kellett meg a manapsag amugy sem egyszeru eletinditas mellett meg ezt a terhet is meg kellett collateral damage-ben elnem, csomo dolgot atformalnom.
kihuzod a komplett csaladi felallast egy ilyen gyerek alol, azaz a labilis erzelmi allapota mellett meg a meglevo kiepitett stabilitast is alola, mennyire lesz boldog tole vagy halas erte hogy a maradek elete is darabokra esett?
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
a fiam (o a kisebbik, lassan 10 eves (tehat mar eleg nagy)) meg most is mondta a mediatornak, hogy o meg szeretne, hogy egyutt legyunk (pedig o viselte jobban a valast, nem a kiskamasz kiscsaj (12eves))
nekem felnottkent is kib@szott sz@r az egesz, es sokkal jobban lecsapodik a gyereken
szerk: dehat az ex mindig onzo volt, szoval ha ezt tudta volna, akkor se csinalja mashogy
Parizer forever.
A válás nem tesz jót, de itt abból indulsz ki, hogy "jó" szülőkről van szó, akik foglalkozni is akarnak a gyerekkel. Sok esetben nem erről van szó, főleg ha a válással/lelépéssel eleve a kötöttségek elől is menekül az egyik fél, vagy mondjuk eleve egy elfuserált szarháziról van szó, akire mintaként semmi szükség.
A saját - létező - tapasztalataim természetébe inkább nem mennék bele itt, de aligha kell magyarázni, hogy óriási eltérések lehetnek két teljes család között is, ahogy két csonka család között is (eleve egy csonka családban is lehetnek nagyszülők kisebb-nagyobbak testvérek egy fedél alatt, mint szerető család, nem csak a szülővel lehet együtt élni). Én "válásellenes" vagyok a kérdésben, de igenis vannak olyan szituációk, amikor a gyereknek még mindig az a jobb.
Sors bona, nihil aliud.
Ha nekem gyereket kellene nevelnem, akkor már valószínűleg lenne. Egyszerűen nem az az én utam.
zenész-zeneszerző, humorista, filozófus ?, great/terrible coordinátor, játékfejlesztő, rannygazoo csatár, 50% hipster 50% redneck 50% retard, pókfocikapus, yarpler, hangmérnök
persze, alkoholizmus, bantalmazas eleg tipikus, amikor jobb az egyik szulo nelkul
Parizer forever.
Na, ez tök jó, hogy így tisztáztad magadban. Inkább, mintha akkor jössz rá, amikor meg van a lurkó, és lelécelsz.
Gabika, psi: az a baj, hogy én eleve teljesen más felfogást vallok a szülők szerepéről, mint ti. Gabika ugye érthető, hogy ezt a vonalat képviseli, hiszen ő nagyon szereti a gyerekeit és gondoskodó szülő típusnak tűnik. Én már korábban írtam egy másik topicban, hogy számomra túl van értékelve a szülők szerepe a köztudatban, és természetes, hogy minden gondoskodó szülő, úgy gondolja, hogy ő nagyon fontos a gyereke életébe, és nyilván hadakozik az ellen, hogy ezt a szerepét valaki megkerdojelezze. De ha megnezzuk millió csonka családban, vagy egyenesen rossz szülők között felnőtt gyerekből válik decens felnőtt, és rengeteg példa van rá, hogy az ideális, gondoskodó családban nevelt gyerekből egy életképtelen személy lesz. Én azt figyeltem meg, hogy érzelmileg a leg kiegyensúlyozattlanabb emberek a környezetemben mind az ilyen nagy családi harmóniában nevelkedtek. Hogy leegyszerusitsem itt is játszhat az ami nem ol meg az erősít elv. Minél önállóbb, minél kevésbé óvott a gyerek annál erősebb személyisége lesz. Mind nagyon jól tudjuk, hogy az életben az összes trauman túl tudjuk magunkat tenni idővel, mármint az átlag normális emberek. Persze, hogy vannak sokan akiknek túl nagyfalat egy válás, mert egyszerűen alapból érzékenyebbek, minden ember más.
De én egyébként nem arrol beszéltem, hogy most a 10 éves gyereked , éppen akkor, h így éli meg a válást, meg h a szülők nyomora meg eltart pár évig, hanem arról, hogy majd felnőttként később mennyivel erősebb lesz lelkileg. Nyilván minden gyerek azt mondja, hogy nem akarja h apu meg anyu elváljon, de ez pont nem lényeg, hanem az h később belassa, hogy jobb volt így, mintha együtt maradtak volna miatta, és ezzel bealdoztak volna a saját életüket a szülők. Egy válást csak sokkal később, felnőtt fejjel tud értékelni egy ember.
Ezért mondom azt, hogy sokkal jobb ha gyerekként tulesik a traumán, amiből a legtöbbjük úgyis kigyogyul, mint az ha később bukik ki a dolog, és felnőttként szembesül azzal, hogy imádott apu meg anyu már 20 éve utálják egymást. Egyébként ez most paraszt dolognak hangzik, de bármely szülő elvesztésétől a világ meg megy tovább a gyerek számára. Sokkal nagyobb pl egy szülő elvesztésének a hátránya az anyagiakat tekintve, mint az érzelmi rész. A 99%uk túl tudja tenni magát rajta és normális életet fog élni.
Nem gondolom parasztsagnak amit irsz, van benne logika.
Anyagi es erzelmi (vegyuk ugy ertekrend, karakter kialakitasi) hatrany is egyuttal mindenkepp ahogy emlitettem is, lenyegeben egyik ervagasra sincs szuksge a gyereknek, mind ketto oldalra bazira szuksege van egy jol kiepitett elethez.
Diszfunkcionalis lurkok kialakulhatnak tobb szituaciotol, es kesobb felnottkorodra is kialakithatod kemeny meloval a normalis egeszsegesebb ertekrendedet amit nem tudtal megkapni fiatalabb korodban, de ez mind komoly idovesztesseggel jar. Meg persze ott a riziko hogy beletorsz a teherbe vagy az oriasi lemaradasba egy csaladoshoz kepest, azaz sohasem fogok kialakitani a normalis ertekrendet hanem te magad is diszfunkcionalis maradsz, kullogsz mindig a tobbiek mogott a tarsadalmi letran.
Velemenyem szerint btw a mai tarsadalomban epp hogy ala van ertekelve a szulo fontossaga a gyerek eleteben, kifejezetten ezen felul a fater szerepe. Legtobben ugy gondoljak hogy majd az allam neveli egesz eleten keresztul az intezeteiben csecsemo koratol fogva, es akkor zsir kis lurkova fog vallni.
A szuloi apa-anya szerep (szigor, szeretet, tisztelet. kovetkezetesseg stb) es a veluk kapott egymast komplementalo ertekrendek kibontakoztatasa kifejezetten fontos szerintem a gyereknek az eleteben, ha nem kapja meg bazira hatranyban lesz mig ezeket "onmagatol" kisakkozza magaban. Nyilvan hogy kesobbi kisfelnott korban egyre kevesbe, foleg amikor mar kirepulsz a csaladi feszekbol es sajat eleted lesz, de amig gyerek vagy, abszolut.
A csajom maganovit tart, aktivan latni hogy melyik az a gyerek amelyikben megvan a csalad es a kapcsolatos neveles, mennyire emberiebben, intelligensebben viselkedik akar fiu akar lany a kis lurko. Es szingli anyu vagy faternal amikor alig tudnak vele foglalkozni mennyire butak, mint egy kis vademberek, nem tudnak/akarnak odafigyelni semmire, nem lehet fegyelmezni tanitani oket mert nem erdekli oket semmi, nem tudsz hozzajuk erni hogy levedd oket a szekreny tetejerol nehogy leessenek, mert visitanak a hisztiben hogy "mit kepzelsz hogy akaratuk ellen szegodsz!!". :)
Tobb leirast es kimutatast is olvastam mar arrol hogy mennyi gyerek valik bunozove vagy hasonlo szornyen bena eletszituacioba keveredve (amibe azutan siman belehalhat ha tul melyen assa el magat), mivel nem volt fater pl a csaladban, csak szingli anyu "nevelte" oket, a meloja meg a szingli muter sajat bena elete mellett is egymagaban. Azonfelul azt is megnezheted hogy akit daycare-ben odadobnak egy sarokba hogy jatszadozzon a cipofuzojevel egesz nap, a fiatal kor egyik legfontosabb eveiben mekkora ertelmi szintet fog felepiteni maganak, ahhoz a gyerekhez kepest akivel aktivan fogalkozik otthon a fater es a muter is.
Abszolut vagom amugy hogy mirol beszelsz, hogy a kihivasokkal megerosodhetsz es jobb emberre valhatsz a nehezsegek hatasara, de ez a kivetel es nem a szabaly. Legtobb esetben ha nagyon szar eleted van, a sajat eleted is tropa lesz mert az ezernyi buktatoba egyszeruen beletorik az ember.
Egy turhetoen felepitett csaladban viszont rakat segitseget kaphasz es "get out of jail" kartyat ha el is baszol nagyobb dolgokat az eletben, van kire tamaszkodni es tanulni toluk, nem kell sajat magadnak megtapasztalnod mindent es remelned hogy nem halsz bele a buliba.
El is tudjak kenyesztetni siman a lurkot ja, az is amolyan ateses a lo masik oldalara ha "mindentol" meg akarjak ovni es nem intelligensen, kovetkezetesen nevelni. De a masik oldala az ermenek mint amit emlitettem hogy a gyereknek tropa elete lesz, szarul teljesit a suliban, drogoktol, bunozestol kezdve minden faszsagban benne van, stb, mert nem tudott egyszeruen felzarkozni az embertarsai kozelebe, akik megkaptak a egyuttesen a fatertol es mutertol a kello tamogatast es iranyitast.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
De ez amire te célzol meg statisztikát hozol fel az amerikai szegényebb rétegre vonatkozik nem? Amiről a Moonlight is szól, hogy a gettóban anyu egyedül marad, mert apat lelottek vagy börtönben ül, aztán az utca neveli a gyereket... Most egy normális magyar családban, ha elvalnak, akkor valszeg újra hazasodnak, bár nem tok erre statisztikát, de sztem elég ritka itthon az egyedülállóan hosszabb időn át gyereket nevelő szülő.
A nagyon fiatal, pl. Óvodás korban valóban sokkal nagyobb szerepe van a szülőknek, hiszen ott velük tölti a legtöbb időt a gyerek és megtanulja az alapvető dolgokat. De én Chillerrel dolgoztam afrikai arvahazban és hidd el, az ottani gyerekek a körülményekhez képest - nyilván a speciális ellátást is belekalkulalva - alapvetően szociális szempontból rendben voltak, pedig százszor rosszabb dolgokat tapasztaltak meg, mint a kanadai ovisok... Amúgy meg a mai világban ahol a szülők szetdolgozzak magukat, a gyerek a nap nagy részében iskolában van nem hiszem, hogy értelmi fejlődés szempontjából olyan sok pluszt kapna meg otthon. Inkább rekreációs időtöltés megy abban a kevés időben amíg a szülő effektíve foglalkozik a gyerekkel.
Abban igazad lehet, hogy pl a középiskolai tanulmányokban nagy szerepe lehet a rendezett családi háttérnek, de ez csak egy életpálya tekintetében releváns, lehet h később fog karrier szempontjából érni a gyerek, viszont a személyisége lehet, hogy pont hamarabb fejlődik ki, erősödik meg, mint a szülők által irányított társainak.
Én az apa szerepet mindig abban éreztem erősnek, ha példát tudott mutatni a gyerek számára, ilyen esetben valóban nagy jelentőségűnek tartom. De ugye lehet, h a negatív apa meg azt éri el, hogy a gyerek pont olyan nem akar majd lenni, mint ő.
de. Statisztikakat szinte csak onnan olvastam igy belegondolva.
mondjuk meg is latszik, nezd meg hogy szet van esve a mai fiatalok csaladkepe, erzelmi vagy vilagkepe.
itt az is fontos hogy mennyi ido utan, es az egesz csaladot (azaz az elvalt mutert, fatert es a gyereket is) mennyire viseli meg az egesz. Lehet evek mulva hazasodik csak a csaj vagy a faszi amig osszeszedi erzelmileg magat. Addig meg kulcsfontossagu anyagi/erzelmi tamogatastol es nevelestol esik el a gyerkoc, pont a fontos eveiben amikor szuksege lenne arra.
Eleve azt is figyelembe vehetjuk itt hogy egy gyerekes fater/muter, foleg ha idosebb is akkor viszonylag lent van a dating pool aljan, kozel nem egyszeru egy normalis tarsat talalnia maganak a leftoverek kozul ha el is valik. Nagyobb eselyel megy csoborbol vodorbe fazonba.
jo pelda ja. De peldamutatason kivul szigort is tanulhat toled, racionalitast, kovetkezetesseget. Egy pasit tipikusan kevesbe hajtjak az "anyai osztonok" igy joval kevesbe engedekeny a lurkoja irany, ami igy segit kialakitani az egeszseges hatarokat a fejeben.
Olvastam valahol egy erdekes mondast, hogy bebi korban a muter neveli a gyereket, a cseperedese kesobbi fokozataiban meg egyre inkabb atveszi a fater ezt a szerepet. Persze sarkitva van ez ertve mert atfedesek siman vannak itt is ott is, de nagyvonalakban megallhatja a helyet. Az elejen a lurko meg bazira onzo, halatlan melo van vele de erre egy feltetlen szereto szemely, az osztonei segitsegevel is, mint pl az anya teljesen alkalmas. Nem kerdez semmit, nem var el semmit hanem kiszolgalja a lurko minden igenyet. Kesobb ha elkezdenek az intelligencia apro jelei mutatkozni rajta, elkezdhet a fater is egyre jobban beszallni es ahol a muter tul erzelgosen, feltve, mindentol ovva hozna dontest, a fater realisabb es hatarokat feszegeto vagy versengosebb alapokon teszi azt sokszor. Igy innen is es onnan is inputot kap a lurko, konnyebben osszeall a fejeben a helyes koztes ut fogalma, megismeri mennyire szerteagazoan allhat egy egy kerdeshez hozza, azaz overall felkeszultebbe fejlodhet az eletre.
admin mantra: "mindent le lehet kakilni oszt megy az oldal mégis magától."
életfilozófia mantra: "ideológiailag veszélyesen eltévedt kanadai szektás."
Ami azt illeti, létezik magyar statisztika is, az istennek sem jut eszembe, hogy melyik intézet csinálta, elsősorban a hátrányos helyzetű és kisebbségi diákok felzárkóztatásának hatékonysága kapcsán vizsgálták, hogy az otthoni figyelem, napi beszélgetés, esti mese, ilyesmik milyen hatással vannak a gyermekek iskolai eredményeire és későbbi esélyeire. Bár rémisztően nagy kutatásnak hangzik ez így ebben a formában, ha jól emlékszem 2000+ családos mintán csinálták és több éven át, szóval akkor amikor olvastam engem meggyőzött, bár a statisztikai részen felüli módszertani helyességről relatíve keveset tudok, tekintve hogy közgazdasági irányból jövök és csak elvétve hallgattam át pedagógiai meg pszichológia tárgyakra. :D Summázva valami olyasmi volt, hogy a szülői figyelem és mindkét szülő megléte masszívan pozitív kapcsolatot mutatott az iskolai eredményekkel (és az iskolalátogatással), ami persze nem a való élet és a jó emberség tökéletes értékmérője, de azért valahol lehet belőle következtetni. Ha érdekel valakit akkor megpróbálom felhajtani magát a kutatást is, elvileg emlékszem, hogy melyik volt szaktársam dobta ki facebookra.
A romák helyzete olyan szinten sajátos, hogy az alapján nem lehet kovetkezteteseket levonni az úgymond "normál" (magyar, leginkább közép-felsőosztálybeli) gyerekekre.
Nyilván nem ez volt a mondandóm lényege, de persze, a romák helyzete sajátos, ezért kezelte a tanulmány külön őket, illetve az etnicitást mint magyarázó változót. Illetve jövedelem szerint is volt csoportosítás, bár nem emlékszem, hogy azt most valahogyan beletuszkolták a regresszióba, vagy külön modell volt minden jövedelmi csoportra. Lényeg a lényegben, a jövedelmi osztályoktól és etnikumtól függetlenül fennálltak a modellből fakadó következtetések, csak hogy teljes legyen a kép.
Tehát nem olvastam végig, mert már az előtt untam, hogy belemerültem volna, de akkor se psinek, se mokennek nem lesz gyereke jó eséllyel, ugye?
"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni" - J.K. Rowling
Mokennek lesz, de nem ő neveli majd őket, hanem random nők és férfiak :D
Psi szvsz. később akar. Vagy ír egyet magának :D
Ír ő bármit IS :-) Mint Krisztián: