A Shoot 'Em Up-al kapcsolatban nekem az volt a meglepő, hogy egyszer megnéztem. Mondtam, jól van, felejtsük el, gagyiság. Erre egy-két ember hónapokkal, évekkel rá elkezdett rá nekem hivatkozni, hogy ez és ez a jelenet, meg mekkora akciófilm :D
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Pedig az első rész elég kerek magában is (nem is feltétlen kellene konkrét lezárás), hogy utána már kevés volt Wachowskiéknak a hozott anyag, és elbaltázták, az egy más dolog.
Mondjuk szerintem mindig túlértékelt volt (óriási volt a hype, jogos volt, de ilyenkor mindig nagyobb a füst), még filozófiaórán is felvetette a tanár a filmet, de én akkor még nem is láttam, egészen 2002-2003-ig már nem, akkor mintegy "békeidőben" néztem meg, elvárások nélkül. Ettől még a látványosabb és értelmesebb kategóriába tartozik, a John Wick volt a kiindulópont, te! Másrészt a Terminátor és az Aliens sem Bergman- vagy Tarkovszkij-film, hogy kisujjat eltartva, garbóban is 10/10 legyen. (A Mátrixnál mondjuk jobban bírom őket, és jobban is öregedtek, de nekem nincs különösebb amortizációs gondom a Mátrixszal sem. Érdekes módon - szigorúan technikailag - az első Terminátor vagy a RoboCop nehezen emészthető nekem. De én mondjuk szívesen nézek az '50-es évekből is sci-fit, szóval lecsúsznak.)
Azon még lehet lamentálni, hogy a Dark City és az eXistenZ is kijött a környékén a mozikba, melyek szintén hasonló témát boncolgató sci-fik voltak.
Nekem bejött Shoot em up, főleg amikor megjelent akkor nagyon vicces volt Clive Owen többi munkassagahoz képest. Jól eltűnt amúgy az arc, pedig nagyon csíptem, Closerben hatalmas volt.
Én értékelem valamilyen szinten, hogy felhúzták arra a humorra, de nem nevettem, nem én voltam a célközönsége. Ami elég sokszor ki szokott bukni, amikor előkerül egy "végreakciófilm".
Szvsz a frencsájzból két film ér valamit még ma is: nyilván az első, ha félreteszed azt a mélyebbnek szánt mondanivalót, amit a folytatások kb. lelepleznek baromságként, na meg az Animátrix, ami szerintem sokkal jobban betölti azt a célt, amit a folytatásoknak kellett volna (értelmes és izgalmas témákkal bővíteni a lore-t a pöpec eksön mellé).
Egyébként érdekes, hogy te pont a harmadik filmet emeled ki, mert én egyébként a Reloadedet még tudtam élvezni poénos akciófilmként, és a Revelations volt az, ahol már minden elfogyott.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
De készült, pl. az, amelyiket majmolja:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=7GSgWzmR_-c
Az első részben még a koreográfia- és trükkrengeteg ellenére is sikerült olyan bunyókat összehozni, amik a májtrix-tematika mellett is "realisztikusnak" és küzdelmesnek tűntek a sok nagy parasztlengő és a porral, kosszal és helyenként vérrel gazdagon megöntözött díszletek miatt. Az feljebb egy igazi küzdelem egy ember és a felsőbbrendű gép ellen, de aztán Neo-ból cyberpunk Jézus lett, a menő kabátját papi gúnyára cserélte, Keanu-ra pedig rászóltak, hogy sok a mimika. :D
És jé, még karakterizáció is van benne, de persze tudjuk, hogy téged ez Darth Maul óta nem érdekel. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
ez is epic scene, de teljesen más kategória. Én is ezt preferálom, de ez a "dragonballos" jelenet technikailag, zeneileg szintén nagyon ütős. Én nem értem mi kivetnivaló van benne. Itt már mindketten 3/4 istenek abban az alternatív valóságban, kvázi Supermanek, akkor miért ne úgy harcoljanak? És miért zavart a Neo - Jézus párhuzam? Szerintem itt az volt a baj a második 2 résszel, hogy nagyon sok ember nem akart tudomást venni a háttérben húzódó mondandóról, másként fogták fel a filmet, mint Watchowskiék. Én teljesen nyitott voltam a dologra ezért tudtam élvezni a folytatásokat is, de attól még az elsőt önmagában is el tudom különíteni.
Nincs semmi baj a Jézus párhuzammal, inkább a megvalósítással volt a baj, és ez cseszett el nekem sok dolgot a folytatásokban. A Reloadedben Neo akkora májer, hogy nincs tétje a filmnek egyáltalán, a Revolutionsben meg már a való világban is májer lesz, miközben egyre erőltetettebben nyomják az arcodba a Jézus-szimbolikát (pl. én a Man of Steelt is nagyon szeretem, de ott is erőltetett a folyamatos Jézusosás).
A helyzet az, hogy a "Neo, a kiválasztott" történetszál az első részben teljesen kifutja magát, és igazából már csak annyi kakaó van benne, amit a Revolutions végén látsz (hogy feláldozza magát). Amiben lett volna kakaó, az maga Zion és a forradalom, ami egyszerre valósul meg a Mátrixban ÉS a való világban. Neo is igazán a valóságban ért volna valamit, mert ugye ott már ismét vannak tétek. Pl. a Reloaded Építője simán lehetett volna egy olyan részén a Mátrixnak, amit csak a gépek földjén lévő valamilyen mainframe-re való csatlakozással lehet elérni, szóval a sztori lehetett volna az is akár, hogy oda kell Neót egy adag keménytökű, nem mellesleg kissé hitetlen kommandósnak eljuttatnia, miközben Morpheusék a Mátrixban téblábolnak ugyanezen cél érdekében, vagy simán csak tovább lázadók toborzásán dolgoznak. Mindjárt jobban ki lehett volna használni, hogy a nagyobb költségvetés miatt bemutatható Zion és a jövőbeli, elpusztított Föld, és még Neoért is lehetett volna aggódni.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Egyébként pont pár napja mondta Keanu, hogy benne lenne egy negyedik részben, ami fura, mert én meg pont egy olyan negyedik részt nem néznék meg szívesen, amiben Neo életben van (még akkor sem, ha egyébként a sztori alapján megoldható lenne). :D Ha csinálnak egy újat, az legyen sötétebb-emberibb, kevesebb Mátrixszal és több posztapóka Földdel. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Mondjuk szerintem mindig túlértékelt volt (óriási volt a hype, jogos volt, de ilyenkor mindig nagyobb a füst), még filozófiaórán is felvetette a tanár a filmet, de én akkor még nem is láttam, egészen 2002-2003-ig már nem, akkor mintegy "békeidőben" néztem meg, elvárások nélkül.
Szvsz kimaradtál egy maradandó filmélményből, azért 99-ben a Mátrix moziban elég durván álleejtős volt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Az is egy olyan dolog, amit sosem értettem a folytatásokban: a sentineleknek az első részben tök sok értelmük volt, a nevükből is az jött le, hogy egy speckó egység, ami az emberek által használt alagutakban járőrözik... erre a harmadik filmben konkrétan egy sentinel-hadsereg ellen harcolnak, a gépeknek a fúrón kívül (vagy várj, lehet, hogy azok is csak ásó sentinelek voltak? :D) semmi másuk nincs, még a központi AI vagy mi a tököm is csak egy adag összeállt sentinel volt. Vérzik a szívem, ha belegondolok, milyen fasza robotokat lehetett volna kitalálni a folytatásokban, de nope, only sentinels. :D
Ja, és az emberek olyan mechekkel harcolnak, amik védtelenül hagyják a pilóta teljes testét. :DDD
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
mi bátyámmal először ennek a klipnek a segítségével találkoztunk a mátrixszal
rwurl=https://youtu.be/E9jaU9rYpMA
akkor még fogalmunk sem volt, hogy mi ez, csak hogy látni akarjuk amint lehet.
meg is néztük rögtön kétszer.
azért akkor más volt, hogy még nem voltak darabjaira szedve a filmek az előtt, hogy megjelentek volna. puding próbája az evés alapon ment minden még
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
Otthon is jó volt, bár a reklámokat és szupermozi- ajánlókat kispóroltam volna :)
A mozi jó dolog, és a kell a filmeknek a jó minőség (nagy kijelző/vászon stb.), de nem értékelném túl, a Reloaded akciójelenetei is büntettek anélkül is (hányszor néztem meg őket!), a TT2-től is összecsináltam magam VHS-en kölökként, úgy odacsapott. Frankó volt közben persze szülők nélkül menni moziba a Jurassic Parkra vagy a Die Hard 3-ra, de annyi pluszt nem adott, vagy az éppen a korból és az akkori otthoni szerényebb technikai feltételekből adódott.
Mondjuk egy Blade Runner (ebből már megvolt az idei etap) vagy Alien (felháborító, de ezt már 2015 óta nem néztem újra :O) retróvetítés lehet, hogy csak kéne moziban, kikockázni a látványt nagy vásznon. De azért 55"-on rongyosra nézni a Blu-rayeket sem rossz.
Szerintem arra célzott, hogy '98-ban látni ezt amikor kijött, ráadásul nagyvásznon moziba ez egy filmtörténeti esemény volt. 2003-ban 5 évvel a megjelenése után már kizárt, hogy ugyanúgy ütött, mintha beültél teljesen fogalmatlanul a filmre, nem tudva mire számíts, erre olyan látványorgiát kaptál az arcodba, hogy az állad a padlóra került. Nagyon kevés film van aminek a megtekintése ilyen hatással van az emberre. Most hülye hasonlat, de pl. a La La Land se fog senkinek otthon olyan élményt nyújtani, mint a moziban. És nem csak a technikai része, hanem a közösségi élmény miatt. De amiket írtál pl. az Alien is embertelenül durva lehetett moziban elsőre, én konkrétan a szoba másik végéből a fotel mögé bújva mertem nézni még TV-ben is először.
Értettem én, de ettől még sok 10/10-es filmélményt kaptam itthon, olyanoktól is, amelyeknél fontos a látvány is. Nyilván ki lehet facsarni belőlük többet, de nincs nagy hiányérzetem. Nekem a moziba járás néha hiányzik, mint közösségi élmény (ahhoz megfelelő társaság is kell), de valójában annak idején sem volt olyan nagy szám.
A Return of the Kingset például egy végigfeszengésnek éltem meg, szinte az otthon nézett előző részek élményét is lerontotta. Márpedig biztos vagyok benne, hogy arról is azt mondanák sokan, hogy moziban volt az igazi, ha arról lett volna szó, és nem a Mátrixról.
Az utóbbi években talán az általad lenézett Fury Roadnál éreztem azt, hogy az tényleg érdemesebb lett volna nagy vásznon (a Gravityt nem láttam, sőt 3D-s filmet se soha), de ennél számomra végtelenül fontosabb szempont hogy a sör csapolt legyen, és ne üveges vagy dobozos.
Nem tom, nekem ez mindig is fura volt, hogy mind filmeket, mind játékokat sok évvel később pótolsz be, mert szerintem ezek a dolgok a megjelenésükkor tudják a legintenzívebb élményt nyújtani. Persze eleve van egy csomó film a 90es évek előttről amiket mindenki csak utólag látott otthon mégis imádja. Nekem egyébként kanadai kereszttesóm azt mondja, hogy máig az egyik legnagyobb moziélménye a Mortal Kombat volt, amikor az intronál felordít a hang "MORTAL KOMBAT" és a sok fanboy azonnal egyszerre orgazmust kapott :D
Nem jó. Kb. mintha a spektrum rekonstruálta volna az eseményeket. Semmilyen alakítások, felejthető rendezés és fényképezés.
Annak ajánlom, akit érdekel a téma, mégsem ismeri a történteket, és egy hosszabb képes bemutatóra vágyik belőle (van ilyen?).
Egyébként kerékpáros filmben nekem a Pedálkirály a kedvenc, meg tetszett még a Belleville randevú.
A BMX banditákat sem kellett volna újranéznem 10 éve.
Szerintem arra célzott, hogy '98-ban látni ezt amikor kijött, ráadásul nagyvásznon moziba ez egy filmtörténeti esemény volt.
Pontosan, a Mátrix egy nagyon ritka pillanat volt, "lighting in a bottle", ahogy az amcsik szokták mondani. Az egy dolog, hogy filmtörténetileg a 2000-es évek korai akciófilmjének megszületése, ráadásul mindjárt tökéletesen, de szerintem generációs élménynek sem volt utolsó. A popkulturában a Mátrix küldte haza végérvényesen a 90-es éveket, és elég alaposan meg is nyitotta az új évezredet, pedig még csak 99 nyara volt, amikor bemutatták. :D Kb. már eleve olyan dolgokban megmutatkozott ez, mint a soundtrack: Marilyn Manson, Rob Zombie és Rage Against the Machine egy mainstream filmben? Nem volt annál durvább élmény akkor, máig megvan, amikor először láttam a diszkós jelenetet, és megszólalt ez:
A Shoot 'Em Up-al kapcsolatban nekem az volt a meglepő, hogy egyszer megnéztem. Mondtam, jól van, felejtsük el, gagyiság. Erre egy-két ember hónapokkal, évekkel rá elkezdett rá nekem hivatkozni, hogy ez és ez a jelenet, meg mekkora akciófilm :D
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Veled van a gebasz. Az még mindig a világ egyik legjobb filmje, nem öregedett egy napot se. Mondjuk nekem a harmadik rész is tetszett a magamódján.
Pedig az első rész elég kerek magában is (nem is feltétlen kellene konkrét lezárás), hogy utána már kevés volt Wachowskiéknak a hozott anyag, és elbaltázták, az egy más dolog.
Mondjuk szerintem mindig túlértékelt volt (óriási volt a hype, jogos volt, de ilyenkor mindig nagyobb a füst), még filozófiaórán is felvetette a tanár a filmet, de én akkor még nem is láttam, egészen 2002-2003-ig már nem, akkor mintegy "békeidőben" néztem meg, elvárások nélkül. Ettől még a látványosabb és értelmesebb kategóriába tartozik, a John Wick volt a kiindulópont, te! Másrészt a Terminátor és az Aliens sem Bergman- vagy Tarkovszkij-film, hogy kisujjat eltartva, garbóban is 10/10 legyen. (A Mátrixnál mondjuk jobban bírom őket, és jobban is öregedtek, de nekem nincs különösebb amortizációs gondom a Mátrixszal sem. Érdekes módon - szigorúan technikailag - az első Terminátor vagy a RoboCop nehezen emészthető nekem. De én mondjuk szívesen nézek az '50-es évekből is sci-fit, szóval lecsúsznak.)
Azon még lehet lamentálni, hogy a Dark City és az eXistenZ is kijött a környékén a mozikba, melyek szintén hasonló témát boncolgató sci-fik voltak.
Sors bona, nihil aliud.
Nekem bejött Shoot em up, főleg amikor megjelent akkor nagyon vicces volt Clive Owen többi munkassagahoz képest. Jól eltűnt amúgy az arc, pedig nagyon csíptem, Closerben hatalmas volt.
Én értékelem valamilyen szinten, hogy felhúzták arra a humorra, de nem nevettem, nem én voltam a célközönsége. Ami elég sokszor ki szokott bukni, amikor előkerül egy "végreakciófilm".
Sors bona, nihil aliud.
Szvsz a frencsájzból két film ér valamit még ma is: nyilván az első, ha félreteszed azt a mélyebbnek szánt mondanivalót, amit a folytatások kb. lelepleznek baromságként, na meg az Animátrix, ami szerintem sokkal jobban betölti azt a célt, amit a folytatásoknak kellett volna (értelmes és izgalmas témákkal bővíteni a lore-t a pöpec eksön mellé).
Egyébként érdekes, hogy te pont a harmadik filmet emeled ki, mert én egyébként a Reloadedet még tudtam élvezni poénos akciófilmként, és a Revelations volt az, ahol már minden elfogyott.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
ami abból is látszik, hogy a címére se emlékszel :D
rwurl=https://youtu.be/EBmH1M4DSSU
Egyébként Revolutions nem Revelations.
:DDD Valóban. :D
Moken: Utáltam ezt a jelenetet. Dragonball.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Pontosan. Két isten epic küzdelme. Snyder Man of Steel-jéig nem készült hasonlóan látványos epic fight jelenet.
De készült, pl. az, amelyiket majmolja:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=7GSgWzmR_-c
Az első részben még a koreográfia- és trükkrengeteg ellenére is sikerült olyan bunyókat összehozni, amik a májtrix-tematika mellett is "realisztikusnak" és küzdelmesnek tűntek a sok nagy parasztlengő és a porral, kosszal és helyenként vérrel gazdagon megöntözött díszletek miatt. Az feljebb egy igazi küzdelem egy ember és a felsőbbrendű gép ellen, de aztán Neo-ból cyberpunk Jézus lett, a menő kabátját papi gúnyára cserélte, Keanu-ra pedig rászóltak, hogy sok a mimika. :D
És jé, még karakterizáció is van benne, de persze tudjuk, hogy téged ez Darth Maul óta nem érdekel. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
ez is epic scene, de teljesen más kategória. Én is ezt preferálom, de ez a "dragonballos" jelenet technikailag, zeneileg szintén nagyon ütős. Én nem értem mi kivetnivaló van benne. Itt már mindketten 3/4 istenek abban az alternatív valóságban, kvázi Supermanek, akkor miért ne úgy harcoljanak? És miért zavart a Neo - Jézus párhuzam? Szerintem itt az volt a baj a második 2 résszel, hogy nagyon sok ember nem akart tudomást venni a háttérben húzódó mondandóról, másként fogták fel a filmet, mint Watchowskiék. Én teljesen nyitott voltam a dologra ezért tudtam élvezni a folytatásokat is, de attól még az elsőt önmagában is el tudom különíteni.
konnyes szemmel bevallom nem jarok en sem.
john wick 2-lattam, jopofa a qtya benne, a tobbit mar nem biztos hogy fel tudnam idezni.
"okey-dokey!"
Nincs semmi baj a Jézus párhuzammal, inkább a megvalósítással volt a baj, és ez cseszett el nekem sok dolgot a folytatásokban. A Reloadedben Neo akkora májer, hogy nincs tétje a filmnek egyáltalán, a Revolutionsben meg már a való világban is májer lesz, miközben egyre erőltetettebben nyomják az arcodba a Jézus-szimbolikát (pl. én a Man of Steelt is nagyon szeretem, de ott is erőltetett a folyamatos Jézusosás).
A helyzet az, hogy a "Neo, a kiválasztott" történetszál az első részben teljesen kifutja magát, és igazából már csak annyi kakaó van benne, amit a Revolutions végén látsz (hogy feláldozza magát). Amiben lett volna kakaó, az maga Zion és a forradalom, ami egyszerre valósul meg a Mátrixban ÉS a való világban. Neo is igazán a valóságban ért volna valamit, mert ugye ott már ismét vannak tétek. Pl. a Reloaded Építője simán lehetett volna egy olyan részén a Mátrixnak, amit csak a gépek földjén lévő valamilyen mainframe-re való csatlakozással lehet elérni, szóval a sztori lehetett volna az is akár, hogy oda kell Neót egy adag keménytökű, nem mellesleg kissé hitetlen kommandósnak eljuttatnia, miközben Morpheusék a Mátrixban téblábolnak ugyanezen cél érdekében, vagy simán csak tovább lázadók toborzásán dolgoznak. Mindjárt jobban ki lehett volna használni, hogy a nagyobb költségvetés miatt bemutatható Zion és a jövőbeli, elpusztított Föld, és még Neoért is lehetett volna aggódni.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Ez jó koncepciónak tűnik első olvasatra.
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Egyébként pont pár napja mondta Keanu, hogy benne lenne egy negyedik részben, ami fura, mert én meg pont egy olyan negyedik részt nem néznék meg szívesen, amiben Neo életben van (még akkor sem, ha egyébként a sztori alapján megoldható lenne). :D Ha csinálnak egy újat, az legyen sötétebb-emberibb, kevesebb Mátrixszal és több posztapóka Földdel. :D
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
És akár a sperma robikat is kicserélhetnék terminátorokra :)
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Szvsz kimaradtál egy maradandó filmélményből, azért 99-ben a Mátrix moziban elég durván álleejtős volt.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
Az is egy olyan dolog, amit sosem értettem a folytatásokban: a sentineleknek az első részben tök sok értelmük volt, a nevükből is az jött le, hogy egy speckó egység, ami az emberek által használt alagutakban járőrözik... erre a harmadik filmben konkrétan egy sentinel-hadsereg ellen harcolnak, a gépeknek a fúrón kívül (vagy várj, lehet, hogy azok is csak ásó sentinelek voltak? :D) semmi másuk nincs, még a központi AI vagy mi a tököm is csak egy adag összeállt sentinel volt. Vérzik a szívem, ha belegondolok, milyen fasza robotokat lehetett volna kitalálni a folytatásokban, de nope, only sentinels. :D
Ja, és az emberek olyan mechekkel harcolnak, amik védtelenül hagyják a pilóta teljes testét. :DDD
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.
mi bátyámmal először ennek a klipnek a segítségével találkoztunk a mátrixszal
rwurl=https://youtu.be/E9jaU9rYpMA
akkor még fogalmunk sem volt, hogy mi ez, csak hogy látni akarjuk amint lehet.
meg is néztük rögtön kétszer.
azért akkor más volt, hogy még nem voltak darabjaira szedve a filmek az előtt, hogy megjelentek volna. puding próbája az evés alapon ment minden még
"Look at you, hacker. A pathetic creature of meat and bone. Panting and sweating as you run through my corridors. How can you challenge a perfect immortal machine?" - Shodan
Nem kötelező elolvasni a Bibliát sem. Hál' Istennek!
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
Otthon is jó volt, bár a reklámokat és szupermozi- ajánlókat kispóroltam volna :)
A mozi jó dolog, és a kell a filmeknek a jó minőség (nagy kijelző/vászon stb.), de nem értékelném túl, a Reloaded akciójelenetei is büntettek anélkül is (hányszor néztem meg őket!), a TT2-től is összecsináltam magam VHS-en kölökként, úgy odacsapott. Frankó volt közben persze szülők nélkül menni moziba a Jurassic Parkra vagy a Die Hard 3-ra, de annyi pluszt nem adott, vagy az éppen a korból és az akkori otthoni szerényebb technikai feltételekből adódott.
Mondjuk egy Blade Runner (ebből már megvolt az idei etap) vagy Alien (felháborító, de ezt már 2015 óta nem néztem újra :O) retróvetítés lehet, hogy csak kéne moziban, kikockázni a látványt nagy vásznon. De azért 55"-on rongyosra nézni a Blu-rayeket sem rossz.
Sors bona, nihil aliud.
Szerintem arra célzott, hogy '98-ban látni ezt amikor kijött, ráadásul nagyvásznon moziba ez egy filmtörténeti esemény volt. 2003-ban 5 évvel a megjelenése után már kizárt, hogy ugyanúgy ütött, mintha beültél teljesen fogalmatlanul a filmre, nem tudva mire számíts, erre olyan látványorgiát kaptál az arcodba, hogy az állad a padlóra került. Nagyon kevés film van aminek a megtekintése ilyen hatással van az emberre. Most hülye hasonlat, de pl. a La La Land se fog senkinek otthon olyan élményt nyújtani, mint a moziban. És nem csak a technikai része, hanem a közösségi élmény miatt. De amiket írtál pl. az Alien is embertelenül durva lehetett moziban elsőre, én konkrétan a szoba másik végéből a fotel mögé bújva mertem nézni még TV-ben is először.
Értettem én, de ettől még sok 10/10-es filmélményt kaptam itthon, olyanoktól is, amelyeknél fontos a látvány is. Nyilván ki lehet facsarni belőlük többet, de nincs nagy hiányérzetem. Nekem a moziba járás néha hiányzik, mint közösségi élmény (ahhoz megfelelő társaság is kell), de valójában annak idején sem volt olyan nagy szám.
A Return of the Kingset például egy végigfeszengésnek éltem meg, szinte az otthon nézett előző részek élményét is lerontotta. Márpedig biztos vagyok benne, hogy arról is azt mondanák sokan, hogy moziban volt az igazi, ha arról lett volna szó, és nem a Mátrixról.
Az utóbbi években talán az általad lenézett Fury Roadnál éreztem azt, hogy az tényleg érdemesebb lett volna nagy vásznon (a Gravityt nem láttam, sőt 3D-s filmet se soha), de ennél számomra végtelenül fontosabb szempont hogy a sör csapolt legyen, és ne üveges vagy dobozos.
Sors bona, nihil aliud.
Nem tom, nekem ez mindig is fura volt, hogy mind filmeket, mind játékokat sok évvel később pótolsz be, mert szerintem ezek a dolgok a megjelenésükkor tudják a legintenzívebb élményt nyújtani. Persze eleve van egy csomó film a 90es évek előttről amiket mindenki csak utólag látott otthon mégis imádja. Nekem egyébként kanadai kereszttesóm azt mondja, hogy máig az egyik legnagyobb moziélménye a Mortal Kombat volt, amikor az intronál felordít a hang "MORTAL KOMBAT" és a sok fanboy azonnal egyszerre orgazmust kapott :D
Igyekszik az ember, de hát nem mindenki lehet Moken.
Monas apó legyintett. Két kézzel is.
The Program (2015) (a holdra szállós trombitásos)
Nem jó. Kb. mintha a spektrum rekonstruálta volna az eseményeket. Semmilyen alakítások, felejthető rendezés és fényképezés.
Annak ajánlom, akit érdekel a téma, mégsem ismeri a történteket, és egy hosszabb képes bemutatóra vágyik belőle (van ilyen?).
Egyébként kerékpáros filmben nekem a Pedálkirály a kedvenc, meg tetszett még a Belleville randevú.
A BMX banditákat sem kellett volna újranéznem 10 éve.
Bicajos film? Golden Boy! :D
"Mi egy cipősdobozban laktunk, salak volt vacsorára, és apánk minden éjjel hidegvérrel legyilkolt minket."
Mikor már kezdtem úgy érezni, hogy a fórum átköltözött egy idősek otthonába, akkor kiderül, hogy már régen is szar volt minden:(
Pontosan, a Mátrix egy nagyon ritka pillanat volt, "lighting in a bottle", ahogy az amcsik szokták mondani. Az egy dolog, hogy filmtörténetileg a 2000-es évek korai akciófilmjének megszületése, ráadásul mindjárt tökéletesen, de szerintem generációs élménynek sem volt utolsó. A popkulturában a Mátrix küldte haza végérvényesen a 90-es éveket, és elég alaposan meg is nyitotta az új évezredet, pedig még csak 99 nyara volt, amikor bemutatták. :D Kb. már eleve olyan dolgokban megmutatkozott ez, mint a soundtrack: Marilyn Manson, Rob Zombie és Rage Against the Machine egy mainstream filmben? Nem volt annál durvább élmény akkor, máig megvan, amikor először láttam a diszkós jelenetet, és megszólalt ez:
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=iFQ9-JEOQVo
A film viszonylag gyors öregedésének hátránya, hogy aki akkor nem volt ott, az már nem is érzi át annyira, hogy mit jelentett.
Ha olyan kommentet látsz tőlem, amit kevesebb, mint 5 perccel korábban posztoltam, ne olvasd el, mert még írom.