Az Ember Birodalma (Imperium of man)
Az Aquila, a Birodalom jelképe
Talán az orkok kivételével mindegyik faj alaphangulata követi a „grim dark” felállást, de azt hiszem az emberek viszik el a pálmát: a Birodalomban átlagembernek lenni rendkívül rossz. A társadalom kicsit II. Fülöp Spanyolországára emlékeztet: vallási bigottéria, inkvizíció, totális elnyomás. Más kérdés, hogy az átlagember nem is ismer más világot, szentül hiszi hogy az ő élete annyit számít amennyire az Istencsászár kegyeskedik felhasználni, ha szerves talajjavító anyagnak hát legyen… Gyűlöl és fél mindent ami szokatlan vagy idegen, gondolkodás nélkül lincseli meg vagy jelenti fel a szomszédját/rokonát is ha eretneknek, mutánsnak bizonyul (azaz ha azt gondolja róla), hát még ha idegent, xenót lát… Az Inkvizíció, de a rendfenntartók is kíméletlenül irtják mindezeket az eltévelyedőket, mert ha valaminek, hát emberanyagnak nincsen híján az Istencsászár, és inkább száz ártatlan pusztuljon mint egy eretnek utat engedjen a Káosznak.
Ezt a terrort részben indokolja, hogy a félelem nem alaptalan.
Az Immatériumban, avagy warpban, az anyagi világgal párhuzamos dimenzióban lakó sötét erők folyamatosan az anyagi világ romlásán munkálkodnak, és kapva kapnak az elnyomás, rettegés közepette gyakran előforduló hajlandóságon, hogy lelkükért cserébe hatalmat adjanak az elbukottaknak, ezáltal bomlasztva belülről a rendszert.
Az Ordo Hereticus egy Inkvizítorának halálos ítéletekhez használt pecsétje megkopott a gyakori használatban
Az Impérium tehát a vallási bigottéria, idegengyűlölet, babonák és elnyomás világa – éppen az ellentéte annak, amilyennek az Istencsászár, akinek a nevében mindezt fenntartják, megálmodta. De a Császár tíz évezrede haldoklik az Arany Trónusba zárva. Maradék, még így is félisteni életerejét teljes egészében arra fordítja, hogy életben tartsa az Asztronomikont, az egyetlen, állandó fényt a Warpban, amihez, mint világítótoronyhoz a viharba került kormányosok, viszonyítva az emberi faj hajói átszelik az Immatériumot. A fénye nélkül milliónyi elszigetelt világra omlana össze ez a szinte az egész galaxist átölelő birodalom.
Mert a Birodalom technológiailag is stagnál. Az emberi faj egyszer, nagyon régen, a Technológia Sötét Korában már elérte fejlettsége csúcsát, meghódította a galaxist, de fellázadtak ellene intelligens gépei, és mélyebbre hanyatlott mint előtte. A Császár eljövetelével részben visszatért a technológiai fejlődés, részben az ő géniusza és találmányai, részben a technológiát vallásként tisztelő, a Császárt az általuk imádott Gépistennel azonosító Adeptus Mechanicus által, akik már előtte is morzsánként próbálták összeharácsolni a Sötét Kor elfeledett technológiáit.
a csillaghajók érkezését az Adeptus Mechanicus magas rangú tagja, egy Magos kíséri figyelemmel
A gépimádók szemében az ember gyenge, tökéletlen, ők maguk folyamatosan módosítják magukat primitívtől csodálatosig változó kibernetikus beültetéseikkel, hogy egyre inkább géppé váljanak. Egy részük érti ugyan az Impérium elképesztő technológiáit, de a Császár nélkül a fejlesztés egyre lassabb és nehézkesebb, a technológia egyre érthetetlenebb és misztikusabb – egy kalibrációs eljárás gyakran nem képzelhető el a gép szelleméhez intézett ima és füstölők nélkül, de olykor már csak az ima marad, szakértelem nélkül…
A Császár hagyatéka azonban hatalmas. Tízezer évnyi hanyatlás sem volt képes felmorzsolni. A Sötét Korban kifejlesztett térugrás, amellyel az emberek hajói rést tépnek az Immatériumba, ahol képlékeny a tér és az idő, hogy hetek alatt tegyenek meg olyan távolságokat amiket a hagyományos meghajtással évszázadokba telne, a Gellar-mező, ami védelmezi őket az Immatérium élő elme számára elviselhetetlen viszonyaitól és a benne élő iszonyatoktól, már őelőtte is léteztek, de ő továbbfejlesztette őket, és tömegesen bocsátotta birodalma rendelkezésére. Ezek mit sem érnének azonban a Navigátorok nélkül – ezek a sajátos mutánsok harmadik szemükkel átlátnak a Warp és az anyagi világ között, így képesek a kaotikusan változó dimenzióban is irányítani a hajókat.
rwurl=https://www.youtube.com/watch?v=hGJVq2kT0S8
egy Navigátor a tomboló warp-vihar ellenére hipertérugrást próbál végrehajtani, az Eklézsia papjainak buzgó imái közepette
És vannak találmányok, amelyek teljes egészében az Istencsászár nevéhez fűződnek. Ilyenek a Génmagok, amelyeket az ő saját genomjából fejlesztett ki, és amelyek az egyszerű halandót (ha túléli a folyamatot) az Ő halált hozó angyalaivá, emberfeletti Űrgárdistává alakítanak.
Milliónyi Gárdistával hódította meg tízezer éve a Császár a galaxist újra az emberiség számára, és bár a lázadásban azóta a számuk a töredékére apadt, máig ők az Ember Birodalmának legnagyobb, legendás harcosai.
A Császár Angyalai már szent keramitvértjük nélkül is a halandók fölé tornyosulnak
Az Impérium a legjobb, maga a Császár által tervezett fegyverzetével, hajóival harcolnak, szervezetük képességei félisteninek tűnnek az átlagember számára, és bár nem lévén már sokan, inkább kritikus, gyors, elit akciókban kerülnek bevetésre mint elhúzódó hadviselésben, nincs olyan az emberiség ezernyi ellensége között, aki ne rettegné őket.
A mobil hadsereg nagyját azonban a a hétköznapi emberekből rekvirált Astra Militarum teszi ki. Miriádnyi bolygó megannyi lakóját szólítja hadba a Császári Dézsma: minden világ lakossága egy részét köteles folyamatosan a seregbe küldeni, hogy soha ne lássák többé az addigi otthonukat. Ezeket a bakákat nem a Gárdistákra jellemző technológiai csodákkal látják el: sokkal fontosabb ellátásukkor a strapabíró, tömegesen termelhető felszerelés.
A birodalmi sereg Cadiai 112-es hadosztálya stratégiai fontosságú területet foglal el
Végtelen számú kohóvilág látja el páncéloshadosztályaikat, tüzérségüket, légierejüket fegyverekkel, agrárvilágok és gyomorforgató újrahasznosító technológia fejadaggal – a túlnépesedett kaptárvilágok pedig újoncokkal. Mert bár tábornokaik többnyire harcedzett stratégák, akik nem pazarolják seregeiket, jól tudják, hogy az Impérium minden másban szűkölködik, csupán két dologban nem: ellenségben, és feláldozható emberben.
Mutánsok és abhumánok
Az Impérium… mérsékelten toleráns… a mutációkkal szemben, de vannak úgynevezett szentesített mutánsok, akik teljes értékű embernek számítanak. A Navigátorokról már esett szó, ők belterjes házakat alkotnak, amik gondosan megtervezett belházasságokkal próbálják fenntartani a „navigátor gént”. Más „mutánsok” olyan bolygókon alakultak ki, ahol nagyon hosszú ideig élt az emberiség a földitől markánsan különböző körülmények között: ilyenek a hatalmas erejű, lassú eszú Ogrynok, vagy a gyors (és enyves) kezű és gyors nyelvű, éles szemű Ratlingek, a fantasy ogrék és hobbitok megfelelői.
Ogryn kommandós és ratling mesterlövész a birodalmi seregben
A zömikek (squatok) – a törpök 40K változatai – eredetileg önálló civilizáció voltak saját bolygórendszerekkel, de a Games Workshop nem adott ki hozzájuk több szabálykönyvet egy ork invázió meggyengítette őket, majd szinte teljesen kiirtotta a maradékot egy tiranida kaptárflotta. A túlélők többnyire beálltak az Impérium seregébe: mindössze annyit kértek cserébe, hogy orkokkal és tiranidákkal harcolhassanak – a sereg pedig ezt igazán könnyen meg tudja oldani…
Egy másik, nagyobb túlélő törp frakció a Taukhoz csatlakozott, akik örömmel ölelték a Konklávé kebelére a magasan fejlett technológiai tudással rendelkező zömikeket – ha az Impérium jobban szereti megáldatni a gépeit mint fejleszttetni egy törp mérnök által, az legyen az ő baja…
